Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-20 / 246. szám
' fl Gépállomások Megyei Igazgatósága jelenti Legfontosabb: a búzavetés mielőbbi befejezése Nyolcvanezer termelőszövetkezeti tag tanul az idén szakmát * Uj tartalmat és formát kap a mezőgazdasági dolgozók szakképzése A Gépállomások Megyei Igazgatósága értékelte a megye gépállomásainak a legutóbbi dekádban végzett munkáját. Az értékelés külön dicséretben részesíti a Várdombi Gépállomás vezetőit és dolgozóit az egyenletes, jó teljesítmények eléréséért, a gépek kapacitásának megfelelő kihasználásáért. Dicséret illeti még jó munkájáért a nagydorogi és a Te- veli Gépállomást. A traktorosok egyéni versenyében új nevek szerepelnek az élen. A talajmunkák végzésében Hol- lósi József gyönki, a silózásban Szabó János ugyancsak gyönki, a napraforgó betakarításában Bordás Ferenc teveli, az aprómag- cséplésben Hermann József várdombi traktoros vezet. A megyei igazgatóság felhívja a gépállomások vezetőit, a traktorosokat, a gépállomások minden dolgozóját, hogy tegyenek újabb erőfeszítéseket a vetési munkák meggyorsítására. Hangsúlyozza az értékelés: a legfontosabb feladat a búza vetésének gyorsabb végzése, hogy október 31-ig minden gépállomás körzetében a földbe kerüljön a búza. Tsz-közi társulás Tamásiban Tamási három termelőszövetkezete között jó az együttműködés. Adott esetekben, mint például az aratás, a cséplés, gépekkel segítik ki egymást. Legutóbb közös összefogással takarították be és szállították el a három termelőszövetkezet cukorrépa-termését, s ezzel lényegesen megkcjny- nyítették mind a maguk, mind a cukorgyár munkáját. A három termelőszövetkezet között még jobban erősödött a kapcsolat. Az október 11-én megtartott tsz-közgyűlésck határozata alapján tsz-közi társulás alakult 300 hold közös szőlő, illetve gyümölcsös telepítésére. Határozatot hoztak még egy ötezres baromfinevelő és egy tízezres tojóház létesítésére is. Mindkettő megvalósítására az őszi mezőgazdasági munkák befejezése után kerül sor. A társulás igazgató tanácsa megbízta a három termelőszövetkezet vezetőségét, dolgozzák ki a községi ^erdők és legelők egységes kezelésének és irányításának tervét. Ezek szerint Tamásiban a jövő év fásítási és legelőjavítási munkálatait a három termelő- szövetkezet már közösen végzi. Új traktorosokat képeznek ki az Iregszemcsei Gépállomáson Traktor- és vontatóvezetői tanfolyamot szerveznek az idén télen Iregszemcsén, a gépállomáson. A múlt évben tizenheten végeztek a gépállomáson hasonló tanfolyamot és többségük jól elsajátította a szakmához szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat. Az idei télen még nagyobb gondot fordítanak a tanfolyam megszervezésére és a képzés színvonalának emelésére. A tanfolyamot 20—25 hallgatóval indítják meg, s különösen a termelőszövetkezeti fiatalokat akarják megtanítani a traktoros- illetve vontatóvezetői szakmára. Az alapfokú mezőgazdasági szakoktatósnak évtizedeken át hagyományos formája volt az ezüst- kalászos tanfolyam, az utóbbi években sokat változtattak, korszerűsítettek rajta, de még a szakosított ezüstkalászos tanfolyamok is inkább az egyéni kisgazdaságok igényeinek, a falusi „ezermester-képzés” céljainak feleltek meg. Ezeken az előadásokon sok tízezer termelőszövetkezeti gazda gyarapította ugyan tudását, a nagyüzemi gazdálkodós azonban másfajta, konkrétabb és rendszeresebb ismereteket kíván a mezőgazdasági dolgozóktól. Ezért az idén új alapokra helyezik és új formában szervezik meg a termelőszövetkezeti tagok szakmai képzését. Az úgynevezett alapozó tanfolyamok növénytermesztési, állat- tenyésztési, kertészeti és gépészeti szakon indulnak és általában két évig tartanak, ezeket követi a harmadik évfolyam, amelyen már a 21 mezőgazdasági szakma valamelyikét tanulják, s a vizsgák sikeres letétele után megkapják a szakmunkás-bizonyítványt. Mind az alapozó, mind a szakosított évfoh--vnok háromféle formában működnek. Azokban a gazdaságokban, ahol nagyobb számban jelentkeznek ugyanarra a szakra, Fásítási mozgalom megvalósításához kezd a pári Béke Tsz A pári határban a következő években fásítási programot akar megvalósítani a Béke Termelő- szövetkezet. A táblák szélére és az utak mentére fákat ültetnek, szélvédő sávokat létesítenek. A fásítási program megvalósítását az idei őszön, s a jövő tavaszon kezdik el mintegy 30 000 kanadai nyárfasuháng ültetésével. A lakosság tüzeloellátásáról üzemi tanfolyamot szerveznek. Ahol erre nincs mód, ott több közeli termelőszövetkezet tagjai körzeti tanfolyamon tanulnak. A harmadik évfolyamon, mivel itt egy- egy szakra már sokkal kevesebb hallgató jut, a legel térj ed tebh forma a bentlakásos iskola lesz. A mezőgazdasági dolgozók szakképzésének másik új vonása, hogy a szakmunkás-vizsgához ezentúl nem okvetlenül szükséges a hároméves tanfolyam elvégzése. Igen sok ugyanis az olyan nagy gyakorlati tapasztalatokkal és olvasottsággal rendelkező termelőszövetkezeti tag, akinek valamelyik hagyományos szakma alapos ismeretéhez csak némi kiegészítésre, rendszerezésre van szüksége. Ezt az idén már néhány hónapos bentlakásos tanfolyamon is megszerezhetik, s utána letehetik a szakmunkás-vizsgát. Bár az őszi munkák egyelőre még nem engednek időt a rendszeres tanulásra, az előkészületek már mindenütt megkezdődtek a november közepén induló mezőgazdasági szakoktatási évre. A növénytermesztési, állat- tenyésztési és kertészeti szakokon előreláthatóan több mint ötvenötezren tanulnak majd, a gépészeti képzésben pedig, amelynek formája némileg eltérő a többiekétől, húsz-huszonötezren vesznek részt. A leendő mezőgazdasági szakmunkások az idén újabb jelentős segítséget kapnak tanulmányaikhoz a televízióban november 14-én induló előadássorozat révén. A négy hónapon át hetenként egy órában közvetítésre kerülő előadások elsősorban a növénytermesztőknek szólnak, témájuk az ő tanfolyamuk anyagához kapcsolódik, de igen hasznosnak ígérkeznek és ezért kötelezőek lesznek valamennyi mező- gazdasági szakmunkás-képző tanfolyam részére. Másfélszer annyit levelezünk, háromszor annyit telefonálunk és táviratozunk mint a háború előtt A híradástechnika fejlődésével párhuzamosan az elmúlt évtizedekben megnövekedett a hírközlő szervek forgalma is — állapították meg a statisztikusok. 1938-ban még “-mindössze« 387 millió, 1950-ben 413 millió, 1959- ben 505 millió és 1960-ban már 574 millió levelet kézbesített a posta a címzettekhez: a levélforgalom tehát csaknem másfélszeresére emelkedett. Érdekes, hogy a külföldről érkező, ill live a külföldre írt levelek száma körülbelül az 1938. évivel azonos szinten mozog a növekedést tehát a belföldi levélváltások számának emelkedése okozza. A “levelezési statisztika« másik érdekessége, hogy a növekvő postai forgalom ellenére is rossz levélírók vagyunk, a több mint két évtizedre visszanyúló adatok ugyanis az* mutatják, hogy évi két-három millióval több levél érkezik külföldről, mint amennyire válaszolunk. Évről évre emelkedik a telefon- beszélgetések száma is, s óvatos becslések szerint napjainkban átlag mindenki háromszor annyit telefonál, mint két évtizeddel ezelőtt. A telefonállomások száma szintén jelentősen növekedett — 1960-ban Magyarországon 240 000- ret tartottak számon — az európai államok »telefon-ranglistáján« azonban ennek ellenére is meglehetősen hátul kullogunk. Az 1930-as évek végén — a számok tanúsága szerint — évente mindössze két és félmillió táviratot továbbított a Magyar Posta. Azóta egyre többen veszik igénybe a híradásnak ezt az egyik leggyorsabb formáját, s ma már h távirat-forgalom hét és félmillió körül van. Többen fordultak szerkesztőségünkhöz azzal a panasszal, hogy a szekszárdi TÜZÉP-telepen nem áll a lakosság rendelkezésére elegendő tüzelőanyag, szén. Ezzel kapcsolatban felkerestük a Megyei Tanács kereskedelmi osztályát, ahol felvilágosítást kaptunk a tüzelő-helyzetről. Mint az illetékesek közölték, az utóbbi két hétben valóban nem állt a megyeszékhelyen a kívánt választékban szén a vásárolni szándékozók rendelkezésére. Ennek több oka van. Az egyik az, — és ez országos jelenség —, hogy az elmúlt tél időben néhány héttel kitolódott, így márciusban és áprilisban a vártnál jóval nagyobb mennyiségű tüzelő fogyott eL Általában a háztartásokban nem volt elegendő a télire beszerzett szén és fa, így sokan voltak kénytelenek pótlólag tüzelőt beszerezni. Ez csökkentette a TÜZÉP-telepek készleteit. Az elmúlt évi tapasztalatokon okulva — amikor is túlságosan bőséges volt az ellátás és nagy mennyiségű szén veszített értékéből a hosszú tárolás miatt — az idén a bányák is kevesebbet szállítottak. Az egyik brikettgyár is hosz- szabb időre leállt a termelőberendezések felújítása miatt, aminek következtében kevesebb brikettet kaphatott a kereskedelem. Emellett a tavalyinál jóval nagyobb számú tüzelőutalványt adtak ki. Ellátási zavarok azonban a megye területén — Szekszárd kivételével — nem következtek be. A megye más községeiben ugyanis jobban kedvelik az olcsóbb, és fűtésre különben kiválóan alkalmas iszapszenet, ebből pedig bőséges mennyiséget tárolnak és kapnak folyamatosan a TÜZÉP- telepek. Szekszárdon sincs „tüze- löinség”, van megfelelő mennyiségű szén, csak brikettből és komlói, illetve pécsi darabos szénből kapott kevesebbet a város. E hónapban például már egyáltalán nem kap a szekszárdi TÜZÉP darabos szenet, brikettből is kevesebbet a szokásosnál. A nehézségek áthidalására több átmeneti intézkedést hoztak. Mivel az úgynevezett „vezető-szenekből” kevesebb van, a brikettnél megváltoztatták a korábbi arányt, eddig ugyanis a brikettvásárlók a beszerezni kívánt mennyiség hetven százalékát kapták brikettben, harminc százalék „kísérő-szenet” kellett a briketthez vásárolni. Most az arány 50— 50 százalék. Míg eddig a vásárolt szén tíz százalékának megfelelő tűzifát adtak ki, ez egyébként változatlanul továbbra is fennáll, kivéve az iszapszenet. Aki iszapszenet vásárol, az iszapszén mennyiségének ötven százalékáig kaphat tűzifát vezető-szén helyett. Az intézkedés célja az, hogy enyhítsen az átmeneti vezetőszénhiányon és megkedveltesse a lakossággal az iszapszenet, amelyből jelenleg is nagy mennyiség áll rendelkezésre. A tapasztalat szerint ugyanis aki egyszer megpróbál iszapszénnel tüzelni, rájön, hogy az igen alkalmas fűtésre, emellett a legolcsóbb tüzelőanyag. Maga az intézkedés egyébként szintén átmeneti jellegű, a felsőbb kereskedelmi szervek csak egy bizonyos mennyiségű tűzifát bocsátottak e célból rendelkezésre. Ezenkívül csak a megyeszékhelyre vonatkozik, mivel másutt nincsenek nehézségek a tüzelőellátásban. Kosárfonó-üzem létes A korszerűtlen, kiskapacitasú községi malmok megszüntetésével néhány épület felszabadult, s ezeket a helyi viszonyoknak megfelelően hasznosítják. A gyönki malomban a Budapesti Kosárfonó és Háziipari Termelőszövetkezet létesített kosárfonó-részleget. A kosárfonó-üzem harminc nő és három férfi dolgozóval a nyár végén kezdte meg a munkát, amikor is Harmati János részlegvezető felügyelete mellett az asszonyok elkezdték a kosárfonás elsajátítását. Az alig pár hónapos gyakorlat alatt a háziasszonyokból verbuválódott munkásnők hamar megtanulták a kosárfonást, s jelenleg már export-megrendelésen dolgoznak. Furnérlemez-csíKokkal díszített papírkosarakat készítenek, amelyekből még ebben az évben tízezer darabot exportálnak. Az első szállítmányt, amely kilencszáz kosárból állt. szeptember 8-án indították útnak, de már 26-án újabb 900 darr'-ps szállítás történt. »Az embert a ilt a gyönki malomban gyakorlat teszi mesterré« tartja a régi közmondás és ez így is van, emellett szólnak a kosárfonó asz- szonyok eredményei. Néhány héttel ezelőtt egy-egy munkásnő naponta egy. esetleg két kosarat font meg. Jelenleg egy műszakban már 7—8 kosár készül, s ezzel a raktárak is gyorsabban telnek. Hétfőn újabb 1100 papírkosarat szállítanak, s a dolgozók bíznak abban, hogy az év végéig a tervezett 10 000 papírkosár elkészül. A gyönki kosárfonó-üzemben a dolgozók ma még kezdetleges körülmények között dolgoznak. Nincsenek megfelelő munkapadok, a helyiséget nem lehet fűteni. Az idei tervben szerepel az épület átalakítása, amelyre 140 000 forintot irányoztak elő. A három- emeletes épületben korszerű munkatermeket, kulturális és szociális létesítményeket létesítenek. A tervek szerint az átalakítási munkálatokkal november hónapban végeznek s ez után a kosárfonó üzem teljes kapacitással és 100 munkással dolgozik.
