Tolna Megyei Népújság, 1962. október (12. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-19 / 245. szám

1962. október 19. YOLNA MEGYÉT VÉPfTjSAG 3 Péntek: Munkamegoszlás Mondjuk, megjele- hanyagolt portájáról, nagynénje ecetgyáros nik egy cikk, amely vagy a hivatal bü- volt. arról szól, hogy Szék- rokráciájáról, vagy a 3. A cikk íróját szár dón az Augusz tsz-elnök viselt dől- ezt a demagóg jobb- ház portája kissé el- gairól megjelenik egy és baloldali túlzót jel hanyagolt. Tételezzük cikk, valami utána ypiip^p viiAnniítani fel, hogy megjelenik mindig történik. Ezt hogy amihez nem egy másik cikk, a valamit a köny- ért, abba ne üsse be- amely némi rosszal- nyebb áttekinthető- ie az orrát, és ne já- lással a régi megye- ség kedvéért célsze- rassa le az igazgató, háza külemét, vagy rűnek látszik port- a hivatalvezető, az a zöldvári tsz-elnök tokba foglalni, s ez elnök stb. stb. tekin- kissé bohókás visel- azért is könnyű, mert télyét. kedését teszi szóvá, a reagálások rend- . ’ ... , ,. h( Aztán előfordulhat, szerint egyformák, \ ciK-fc troja nig- hogy megjelenik még akár az Augusz ház­egy harmadik, negye- ról, akár a savanyú- p°J/on , . dik cikk is, de azt hegyi gépállomásról előtt, vegye tudoma- már rendszerint jó- legyen szó. sul> hogy. í^medve­tékony homály fedi, hogy mi történik egy 1- A cikk írója ha- ilyen valamit szóvá- zudik. nyét kivágtuk és a felélősségrevonás Veszedelmes nem fog elmaradni... tevő cikk megjelenő- fekély az emberiség Látható tehát, hogy se után. Az edzett testén és elpusztító- valami mindig törte­ti jságolvasó azt mond- sa érdekében a köz J9az ugyan, hogy ja, semmi. Az ország- javára megfelelő in- ez a valami nem járó újságolvasó tézkedéseket kellene kapcsolódik túl szo­megállapítja, hogy kozni. rosan a témához, de hát istenem, bírálat­ié m mi A iámhnr 2• A cikk ir°ia el~ visszautasítás közben semmi, a jamoor vetemült páter, azt kinek jut ideje még „ észreveszi, ami rossz, a hibákat is kijaví­de bezzeg az új lakó- tani? A cikk írója fő­telepeket nem látja, hát türelmes buzgó­Nyissa ki jobban a Sággal felhívja a fi­szemét, és ha ideges, gyeimet a visszássá­járjon orvoshoz. Kü- gokra, a visszásságok lönben érdemes len- elkövetői pedig meg­ne kicsit megvakar- írják a válaszlevelet, ni, hogyan áll a kül- és szidalmazzák a földi rokonokkal, cikkírót. Egyébként egyszerű. Ha az olyan hírek hallat- minden marad a ré­Augusz ház kissé el- szanak róla, hogy a giben. Szekszárdon e m mi. újságolvasó szentül hiszi, hogy a cikk megjelenése után lázas gyorsa­sággal kezdetét veszi a hibák kijavítása. Figyelmetlenség len­ne elhallgatni, hogy a dolog nem ilyen A KOR PARANCSA Pi t évi kutató, feltáró és rend- szerező munka után a kö­zelmúltban nyilvánosságra került az új gimnáziumi tanterv-terve- zet. Szakkörökben hamarosan megvitatják passzusait, s a peda­gógusok, közneveléssel foglalko­zó szakemberek javaslatokkal já­rulnak hozzá, s teszik még telje­sebbé, a kor követelményeihez méginkább igazodóvá. Mert a ter­vezet kapcsán elsősorban erről van szó: a jelenleginél moder­nebb formában megvalósítani a nevelést. Ezt a világszínvonal el­érésének követelménye mellett sürgetően írja elő saját belső fej­lődésünk igénye is, a társadalmi éppúgy, mint az egyéni. Tehát az új gimnáziumi tanterv kidolgozá­sa, a világszínvonalat megközelí­tő nevelés középiskoláinkban tör­ténő meghonosítása objektív szük­ségszerűség, s mint ilyen, szer­ves része az oktatási reformnak, ami viszont a kor sürgető pa­rancsa. A sokoldalúan képzett ember nélkül elképzelhetetlen a husza­dik század termelési és tudomá­nyos feladatainak elvégzése, s méginkább a távolabbi tenniva­lók tudatos és tudományos meg­tervezése. Az új tervezet kifejezi ezeket a követelményeket, s rész­leteiben azt célozza, hogy a tár­sadalom tagjainak végzettségi színvonalát legalább középiskolai szintre emeljük, s a gimnázium olyan művelődési igényt alakít­son ki, amelyik biztosítja, hogy I az érettségizett fiatal képes le­Milyen lesz, mennyit termel az ötéves terv végéig elkészülő bajai hűtőház A jelenleg működő hűtőházak termelése nem lesz elegendő a gyorsan növekvő igények kielégí­tésére, ugyanis a gyorsfagyasztott áruk mennyiségét 1965-re majd­nem 23 ezer tonnára kell növel­ni az 1961. évi 13 320 tonnáról. Ezért még ebben az ötéves terv­ben új hűtőház épül Baján. Az új hűtőház helyének kijelölésekor azért esett a választás Bajára, mert mind Baja, mind a 40—50 kilométeres körzetben levő Kis­kőrös, Jánoshalma és Bácsalmás a zöldség- és gyümölcstermesztés szempontjából az ország legjobb vidékei közé sorolható. A hűtő­ház megoldja a pécsi iparvidék, Szekszárd és környéke, valamint az egész Duna—Tisza köze déli részének ellátását, s exportra is fog termelni. A mintegy 110 millió forintos beruházást 1963 márciusában kez­dik meg és az üzembehelyezést 1965 végére tervezik. A korszerű földszintes megoldású üzemben évente többek között 4500 mázsa gyümölcsöt, például cseresznyét, meggyet, földiepret, szilvát, sár­gabarackot, 19 000 mázsa főzelék­félét, így zöldborsót, zöldbabot, parajt, stb. tartósítanak fagyasz­tással. Évente 2500 mázsa félkész ételt és 4000 mázsa készételt is készítenek majd. Az üzem beren­dezése lehetővé teszi később más­fajta áruk gyorsfagyasztását is. A hűtőházban napi 24 tonna telje­sítőképességű táblajéggyárat is lé­tesítenek. hetett látni mélységet. — Igen, vagy nem? — kérdez­te Forrai most már utasítóan a lányt. — Nem... — válaszolta elhaló a 15—16 méteres alzó grandom sincs a fizuból... dig a pillanatig, amíg be nem Szép vasárnap délelőtt volt, léptek Magda lakásába, valóban amikor ők még mindig Magda jól érezte magát. De ettől a lakásán törték a fejüket, hogy perctől kezdve már keserű száj- honnan szerezzenek pénzt. ízzel emlékezett vissza mindenre... .......... . ______ w _____ Mari ezalatt már javában aludt. Mindenesetre Klári nénivel és h angon Mari. Arca halottsápadt Még arra sem ébredt fel, amikor Lajos bácsival sikerült elhitetni volt, kavargóit benne az ital is. Klári néni odalépett hozzá meg- f■ foltok eredetet... Irtózatos Csuti és Magda egy pillanatra fogta az állát és megnézte jobb- Jf“, ha meßludjaK’ mi odafigyeltek, de aztán úgy tét- ról is, balról is a lány arcát. Ma- torT?-, tv??11 tek, mintha nem is látnák, mi ri arcán kék foltok voltak. A fe- veresto1 lelt— történik az ablakban. Forrai és jét csóválva hagyta el a szobát. Hétfőn délelőtt az üzemben a Klement megragadták a lány — Na látod, ez lett a KISZ- fiatalok nevetve mesélték egy- csuklóját és átlendítették az ab- mulatságból... — szidta a fér­a szidástól, vagy A szégyentől! másnak szombat esti élményeiket. lakpárkányon. A lány szívverése jét, aki meggyőzte őt is, hogy a Mindenkinek volt valami mon­__-ii_________j___ i_:i__1- i '__________________l s ___:_ í.^ii___ „ AnniirólA-ica valami rfárHíMríacsÁf*** n d anivalója, valami érdekessége a szombat esti »muriról-«. Nehezen egy pillanatra kihagyott. Ott le- lányt igenis el kell engedni a begett a falhoz tapadva, a mély- KISZ-bálra. — Csak azt nem tu­ség fölött, csuklóit vasmarokkal dóm, mit csinálhattak vele. Úgy akart indulni a munka, annyi szorították. Sikítani akart, de nem néz ki, mintha összeverték volna. y°]t a beszélnivalojuk. Fellegi jött ki hang a torkából. Kettene- S nézd meg a cipőjét, hogy össze időnként oda-odasündörgott Mari tes félelem lett rajta úrrá. — Húzzatok vissza. ■— Igen, vagy nem? — ígérj... Reggel csapzottan, megtépázva, van taposva. — Biztosan tánc közben rálép­tek a lábára — dohogott magá­ban Lajos bácsi. — Tánc közben verték össze az sápadt arccal, karikás szemekkel arcát? Biztos berúgatták és ösz- bandukolt haza Beke Mari. Tulaj- szetörte magát... donképpen maga sem tudta, hogy Már készen volt az ebéd, de mellé, de még a lány nézésétől is visszariadt. Beke Mari úgy né­zett rá, mintha ott, helyben ki akarná oltani az ő életét. Ezek­ben az órákban a fiatal lány gyű­lölt minden férfit és undor fogta el, ha nadrágot látott. De dél­utánra már lecsitult, leülepedett benne a vihar. A gépzaj, a szer­történt, mi történt. Csak egyet Mari még mindig aludt. Klári né- szfanok csattogása, a fiatalok ne­vetgélése feloldotta benne az óriási feszültséget. Már Forraira se gondolt olyan gyűlölettel. Csak Magdát kerülte. Tudta, hogy Magda végignézett mindent, látta, tudott, hogy kegyetlen éjszaka ni felkeltette, volt. Félt önmagától is, s a lakás- _ Mit csináltak veled? ba úgy osont be, hogy Lajos bá- Mari nyújtózott egyet, s kézé csiék ne vegyék észre. Ledobálta vef kidörzsölte szeméből az ál­magáról a ruhát és bebújt az ágy- mot. Mintha mi sem történt vol- ___„___ ______ b a. Annyi ereje sem volt, hogy naj fölállt, és homlokon csókolta hogy mi történt... Mégse sietett sírjon... Klári nénit. Az asszony megeny- a segítségére! Forraiék egyedül engedték ha- hült< De amikor a munkaidő végén za a lányt, ők még ott maradtak — Keringőztünk, és én elestem Magda odalépett hozzá, hogy tart- elszámolni Magdával. A pénzen a nagy forgásban... összevissza sanak együtt, nem volt bátorsága vitatkoztak. Forrai kerek perec verjem az arcomat. Még az or- elzavarni. Félt, hogy az elvált megmondta, hogy nincs egy fi- rom vére is eleredt... asszony kiáll a munkahely köze­tyingje sem, de az ezrest meg — Jobban is vigyázhatnál ma- pére és kikiabálja, mi történt fogja szerezni. gadra... Jól érezted magad? vele. Először szótlanul mentek — Csak még azt nem tudom, — Nagyon... — füllentett Mari, a gyorsvasúthoz, aztán közömbös honnan... — mondta a többiek- mert abban a pillanatban, ahogy dolgokról beszélgettek... nek. — Ki kell valamit sütni. kjszallt az álom a szeméből, eszé­Mégpedig gyorsan, mert már egy be jutott az éjszaka. Egészen ad- (Folytatjuk) gyen az önművelésre, a társadal­mi és gazdasági ismeretek ma­gasabb fokon való elsajátítására. Céljait illetően a tervezet köz­érthetően fogalmaz, amikor le­szögezi: általánosan képző gim­náziumokat kell létrehozni, olya­nokat, amelyek lehetővé teszik a termelés megismertetését, a mun­ka megszerettetését, az elmélet és gyakorlat egységének megte­remtését. Ezekből az elvekből ki­indulva határozza meg a gyakor­latot, amikor több, az általános képzés, s a korszerű nevelés kö­vetkezetesebb érvényesítése szem­pontjából felesleges dolgot elhagy, illetve redukál, s egy sor új dol­got viszont beiktat a képzés me­netébe. Bár látszólagos ellent­mondás tapasztalható, mégis töb­bet nyújt az általános képzéshez, mint a régi tanterv, mert szerve­sen ráépül az általános iskolára, s az ott megszerzett alapismere­teket, képességet fejleszti tovább, az életkori sajátságoknak meg­felelően, szélesebb alapokon. Czámok, adatok tanúsítják, hogy a gimnáziumok iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ho­vatovább kezdenek népiskolává fejlődni, hétköznapi esemény számba megy, hogy az általános iskolát végzett gyerekek 40—45 százaléka gimnáziumba akar jár­ni. Néhány év múltán ez az arány méginkább emelkedik, mert az életkörülmények javulásával egye­nes arányban fokozódik a műve­lődési igény is, az a törekvés, hogy egyre többet szerezzenek meg az emberek a kor gazdasá­gi és társadalmi ismereteiből. Nem alaptalan az a feltevés, hogy a nagyarányú áramlás nem ve­zet-e az oktatás színvonalának csökkenéséhez, a különös tehet­ségek elkallódásához, s tudjuk-e tartani a jelenlegi nívót? A tan­terv ezekre az aggályokra is vá­laszt ad, amikor leszögezi: a gim­náziumokban a korszerű nevelés legyen az irányadó, s ez határoz­za meg a pedagógusok munká­ját, a tanterv gyakorlatban tör­ténő alkalmazásánál. Vagyis: a mostaninál sokkal inkább előtér­be kerül a jövőben a pedagógu- ;ok alkotó munkája. Egyrészt áb­rán, hogy az oktatási és nevelé­si módszereket dinamikusabban alkalmazhatják, másrészt azért, mert a megnövekedett létszám el­lenére is alaposabbá tehetik a ki­válogatást. A különleges tehetségek képes­ségének fejlesztésében az általá­nosan képző gimnázium nem tud­ja a maximumot nyújtani. Ez az ellentmondás azonban lényegében látszólagos, mert a szakköri te­vékenység színvonalának emelé­sét is célozza az új tanterv. Kö­vetelményként írja elő az ezen a területen itt-ott tapasztalható me­chanizmus megszüntetését, s tör­vényként határozza meg, hogy a szakköröknek tudományos igény­nyel kell működniök, s biztosíta­ni kell, hogy a tehetségek kibon­takoztathassák képességeiket, s megszerezhessék azokat az isme­reteket, amelyek szakirányú ér­deklődésük továbbfejlesztését se­gítik elő. "1 elentős helyet kapott a ter- vezetben a társadalmi is­meretek fogalom alá csoportosí­tott új tantárgy, amely alatt az ideológiai oktatást kell értenünk. Az új tárgy beiktatását szüksé­gessé tette elsősorban az, hogy öreg és fiatal egyaránt, a nap minden órájában találkozik el­méleti, politikai kérdésekkel, s az ezek között való eligazodás fel­tétlenül ismérve a korszerűen mű­velt embernek. Másodszor viszont arról van szó, hogy a termelés szervezése, de végrehajtása sem képzelhető el napjainkban anél­kül, hogy valaki ne ismerné leg­alább alapjaiban a legfontosabb társadalompolitikai kérdéseket, problémákat. Tehát a tantárgy tulajdonképpen iránytű, amelyik segít eligazodni a világ összefüg­gései között. É helyütt nem nyílik alkalom a tanterv részletes taglalására, csupán egyes részleteinek tárgya­lására. S egy ilyen nagyon fontos alapvető részlet a módszer kér­dése. Az ugyanis már az eddi­giekből kitűnik: a gyakorlatban való alkalmazás elképzelhetetlen régi módszerekkel. Erre utal ma­ga a tervezet felépítése is, ami­kor a pedagógiai igénynek, a kor­szerű nevelés feltételeinek bizto­sítása érdekében feláldozták a tu­dományok klasszikus sorrendjét is. Vagyis: rugalmasabbá tették a tantervet, s ez irányadó az al­kalmazásra nézve is. Sz. I. A nőmozgalomban kezdte / .smeretségühk nem mai ke­letű. Először tizenöt évvel ezelőtt találkoztunk. Nem volt autóbuszjárat, s Hermann Károlyné gyalog és vonaton tet­te meg az utat Varsádtól Szek- szárdig. Mint a varsádi nőmoz­galom vezetője kereste fel az MNDSZ megyei tikárságát. Az asszonyok május 1-re ké­szültek, s egyforma piros pety- tyes ruhában szerettek volna felvonulni. Sehogysem tudták megszerezni az óhajtott pettyes anyagot, s ehhez kértek segít­séget. Megszereztük, bár az anyag nem piros, hanem kék alapon fehér pettyes volt, de az asszonyok büszkén feszítet­tek egyforma ruhájukban a fel­vonuláson. A nőmozgalomban kezdte el közéleti tevékenységét Her­mann Károlyné. Maga is pa­rasztasszony lévén, úttörőmun­kát végzett az asszonyok köré­ben. Evekig volt a nőtanács gyönki járási titkára. Szervez­te, mozgósította az asszonyo­kat, s azok nagy segítséget ad­tak a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is. Tagja a járási tanácsnak, s példát szolgáltat arra, hogy le­het egy nő, aki hat gyermek anyja, olyan közéleti személy, aki nemcsak szavakban, hanem tettekben is segíti nagy építő- munkánkét. Járási tanácstagi fogadóóráit községében tartja, s a lakosság bizalommal fordul Hermann elvtársnőhöz. — Sok emberi problémával kell foglalkozni — mondja. — Legutóbb egy rokkant ember kért arra, hogy mint tanácstag járjak közbe roklcantsági járu­léka méltányos megállapításá­ban. Mások elhelyezkedés ügyé­ben, s megint mások családi problémáik megoldásában kér­nek segítséget, tanácsot. Bizakodással keresik fel a fa­lusiak Hermann Károlynét, aki­nek saját elfoglaltsága, munká­ja mellett jut ideje az embe­rek ügyes-bajos dolgaival fog­lalkozni. Segítségére, tanácsai­ra számítanak. Tizenöt évvel ezelőtt a nő­mozgalomban kezdte közéleti tevékenységét ez az egyszerű parasztasszony, aki az évek mú­lásával eljutott a pártig. — Sorsforduló volt családunk életében, amikor férjemmel együtt felvettek bennünket a pártba. Sokat éjszakáztam, egyrészt azért, hogy nőmozgal­mi munkám mellett a csalá­domról is tudjak gondoskodni, másrészt azért, hogy mint párt- tag fejlesszem politikai tudáso­mat. Nagy megtiszteltetésnek tartom, hogy a megyei pártér­tekezleten küldöttként képvi­selem falumat. Jól esik a biza­lom, de érzem, hogy erre rá is kell szolgálni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents