Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-18 / 218. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. szeptember 18. Ártalmas? Nem ártalmas? „Nemzeti eledelünk’’, a paprika sok élcelődésre adott már okot bel- és külföldön, egyaránt. Kaján örömmel lestük a hatást, ha eyy-egy gyanútlan külföldit rávehettünk valamely, paprikával bőven fűszerezett étel fogyasztására, s az nem is maradt el... Bár, ismerünk külföldieket, akik hosz- szabb ittlét után megszerették a paprikát. Mi, akik a bogyiszlói, faddi paprikán nevelődtünk, talán az átlagnál egy kissé csípősebben is szeretjük az ételeket: a halászlé, a paprikás csirke, de még a kol- bászos bableves is akkor ízlik legjobban, hagy egy—két cseresz- nyepaprikával is fűszerezhetjük. A Duna mentén mindenütt nagy közkedveltségnek örvend a halászlé, Dunaföldvártól le, Bőidig. Az utóbbi években a szekszárdi halászlé komoly versenytársaként jelentkezett a hátainak, a tolnainak, a kömlődinek. Ám, most egy idő óta panaszkodtak a halászlé szekszárdi kedvelői: kevesebb a fűszer, nem annyira csípős, ízletes, mint egykét évvel ezelőtt. Erre a magyarázat az, hogy a Belkereskedelmi MinisztériumVen déglátó Igazgatóságának rendelkezése szerint nem lehet eltérni a normától. Ezt az 1961-es kiadású Egységes Vendéglátó receptkönyv és konyhatechnológia tartalmazza — a szegedi halászlé receptjét. Hozzáfűzi még, hogy a magyar konyha egyik büszkesége a szegedi halászlé. A vendéglátó vállalat kérte a fent említett igazgatóságot, engedélyezze a módosítást a Kispipa receptjének megfelelően. (A sze gedi receptben nem szerepel cseresznyepaprika, piros paprika pedig öt deka tíz adagonként. A szekszárdi recept a paprikaada got öt dekával és adagonként egy cseresznyepaprikával kívánta emelni.) A vendéglátó vállalat kérelmét — amelyet a tanács is támogatott — az igazgatóság azzal utasította vissza, hogy ez a paprikamennyiség az egészségre ártalmas. Ugyanekkor a kömlődi halász- csárda és a bátaszéki kisvendéglő megkapta a módosítást. Ott talán nem ártalmas az egészségre... így tehát a vendéglátó vállalat vendéglőiben a szegedi halászlét kénytelen a vendég fogyasztani. Pedig esetleg jobban ízle ne neki a szekszárdi — vagy a tolnai, a hátai halászlé. Lehet, hogy azt a közmondást is ki kell törölnünk emlékezetünkből, hogy „Ahány ház, any- nyi szokás”. Mert Tolnán, Szek- szárdon ,és még néhány helyen tésztával adják a halászlét. Du- nakömlődön anélkül... Talán oda jutunk, hogy — takarékossági szempontokból — még a tésztát is kitiltják belőle... BI. Súlyos közlekedési baleseteket okozott az ittasság Az elmúlt hét végén ismét súlyos közúti balesetek történtek a megyében. A legtöbb balesetet ittasság okozta, egy baleset hibás fékszerkezet, gondatlanság következménye. Szeptember 15-én 11 óra 25 perckor, Szekszárd határában, az 58-as úton a 11-es AKÖV IFA- Framó kocsija elütötte' äü: országúton haladó Schmidt István nyolcvanéves, idős embert. Schmindt István az úttesten haladt át, amikor a gépkocsi vezetője nem vette figyelembe az idős embert és előzni akarta, a kocsival az útpadkára hajtott — a kocsi fékberendezése rossz volt — és ott a kocsi elejének baloldala fellökte az idős embert, kit súlyos sérüléssel szállítottak kórházba. Három évvel ezelőtt a rendőrség ittas vezetés miatt bevonta Franyo István hajtási engedélyét. Szeptember 15-én délben ismét szabálytalanságot követett el, összeütközött Bátaszék belterületén Kaiser Péter kerékpárossal. Ittasan vezetett Franyo István, nem volt hajtási engedélye, a megengedettnél gyorsabban is közlekedett. A kerékpáros, a motorkerékpár vezetője és a motor- kerékpár pótutasa Bozsolik István megsérült. Súlyos sérülést szenvedett Márkus József szekszárdi lakos is. Szeptember 16-án 13 óra 45 perckor a Rákóczi és a Szluha György út kereszteződésénél nem adta meg az elsőbbséget a szabályosan közlekedő Vincze Márton motor- kerékpárosnak. A motoros nekiszaladt a hirtelen eléjeforduló kerékpárosnak, fellökte és felborult a motor is. Márkust, aki erősen ittasan vezette kerékpárját, súlyos sérüléssel szállították kórházba, a motorkerékpár vezetője és felesége könnyebben sérült meg. A három baleset ügyében megindították az eljárást. (Qepülónap Oesénijben Lezuhant egy repülőgép — Bravúros mutatványok a levegőben — Húszezer néző — Várjuk a fiatalokat Nagyszabású repülönap volt ixisárnap Öcsényben a Magyar Honvédelmi Sportszövetség rendezésében. Az ünnepélyen megjelent Soczó József elvtárs, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, valamint a megye, a járás párt- és tanácsi vezetői. Tíz órakor elvonultak a zászlós repülőgépek, majd dr. Gyugyi János, a Megyei Tanács elnökhelyettese ünnepi beszédet mondott. majd különfé- I majd szögletes orsó, orsókoszorú, le bravúros mu- dobottorsó jobbra és balra. Sokan nem hisznek a szemüknek. Igaz lehet ez a levegőben? Mert az még csak hagyján, hogy valaki akrobata-mutatványokat végez a földön, de a levegőben... A gép teljesen megfordul, kerekei az ég felé néznek, a pilóta feje pedig lefelé lóg. Roppant nehéz feladat, a kormányok ilyenkor éppen fordítva működnek. Ha a pilóta csak egy szempillantásra is elveszti uralmát a gép felett, könnyen bekövetkezhet a katasztrófa — amit az előbb a meghibásodott modell- nál láttunk. És azt mindenki tudja, hogy 1000 méter magasságban nincs miben megkapaszkodni, ha mondjuk a bukfencező gép nem engedelmeskedik a pilóta akaratának. Hiába, ez a bátrak sportja a javából. Befejezésül és búcsúzóul bukfencezik még egyet a gép, aztán leszálláshoz helyezkedik. Nemsokára ott suhan el a tribün előtti gyepen, s kedves fiatalember integet belőle a közönség felé. tatványok fe szítik a nézők idegeit, végül a gép leszáll a tömeg nagy tapsa közepette. Felszáll a következő, köröz egy darabig, ismét megfeszülnek az idegek, most kezdődnek a mutatványok, nem, de igen, mégsem, hát mikor? A motor hirtelen megáll, nem működik, a nézők nem tudják elképzelni mi történt, a gép még száll egy darabig a levegőben, mindenkiben megfagy a lélegzet, a gép bukfencezik egyet s lezuhan. Az előbb még büszkén száguldó gép roncsai ott hevernek a repülőtér füvén. Az ügyeletes tűzoltók nem riadóznak, a mentők sem rohannak a roncsokhoz. A bemondó ellenben megszólal: — A modellbemutatóknak ez a száma, sajnos nem sikerült, ösz- szességében nézve azonban, amint láthatták, sok szépet produkáltak a modellbemutatók is. Az ejtőernyősök következnek. Repülőgép jelenik meg a nézők felett. — Figyeljük a gépet — hangzik az „óriástölcsérből”. A gép akkorának látszik, mint az előbb lezuhant modell volt. Parányi pont válik el a géptől. Az idegek ismét megfeszülnek: jaj, sikerül-e, kinyílik-e? A következő pillanatban kinyílik az ernyő ... — Kedves nézőink, most Boiler Évát láthatjuk a levegőben. A szekszárdi klub tagja. Mindössze két évvel ezelőtt jelentkezett az ejtőernyős klubba és nemrégiben Dunántúl-bajnokságot nyert. Huppanás, majd fürgén ugrik talpra Éva. — Tóth József műrepülő világbajnok következik. Elszáll a fejünk felett Tóth József gépével, s a következő pillanatban megkezdi mutatványait: bukfenc, utána orsószerűen felhúz, legyezőforduló következik, Ejtőernyősök következnek Ezerötszáz méterről ugranak ki a gépből, körülbelül 700 mé (Folytatás a 3. oldalról.) ne engem oktatga&s. No nézd csak ... — s mérgében még egy csomót kötött a fejkendőjére. Megindult a perlekedés lavinája, szinte két táborra szakadt a szorosan egymás mellett ácsorgó asszonyok hosszú sora. Legtöbben Mari nénit pártolták, s apró, de annál szúrósabb megjegyzéseket suttogtak Erzsiről. — Milyen nagy kisasszony lett! Már megint új ridikülje van. — Ugyan ki vehette? — Mit adhatott érte cserébe? . — Természetben egyenlít, mint Kolompár Csőre... Közben pedig folyt az alkudozás, az árusítás. A gyűlölködés halkan sziszegő szavait mézesmázos mosollyal kísérték, amely az esetleges vevőknek szólott. Erzsi nem hallotta ugyan ezeket a csúnya megjegyzéseket, mégis égett az arca a szégyentől. Mellettük Tóth Albertné árult, jóra- való, derék, nagydarab asszony, aki egyre csak csitítani próbálta: — Jól van na, Erzsi. Ne vedd annyira a szívedre. Tudják is ezek, mit beszélnek. Az is bolond, aki szóbaáll velük ... — De az én iányomat ne gya- lázza egy ilyen öreg moslékos dézsa — békétlenkedett Csendes- né. — A szemét is rég kikapartam volna, ha nem lenne ilyen vén csoroszja. Mari néninek jó füle volt, meghallotta, ha nem is pontosán, a felé címzett szavakat, s ahogyan a torkán kifért, ordítani kezdett: — Kikaparod ám, amit én gondolok! Azért, mert az ember megmondja az igazat? Egy lányod van, arra se tudsz vigyázni, te szégyentelen! A nép összecsődült Mari néni körül. Mindenki látni akarta, mi történik a gomolygó embergyűrű közepén, furakodtak, tülekedtek, egy süvölvény gyerek feldöntötte Csendesné kosarát, a tojással, amiből erre néhány összetört. Az asszony akkorát lökött rajta, hogy hanyatt vágódott. Mire a gyerek hangos sírásra fakadt. Minden a feje tetejére állt a piacon. Amikor legnagyobb volt a ricsaj és hangzavar, Sánta Mari néni' szépen eltávozott a tömegből. Karján kis kosarával a Népbolt előtt ballagott, amikor rászólt a piactér felé tartó kisbíró, jobban mondva a tanácsi hivatalsegéd, Fehér Gyuri bácsi: — Mi az a nagy ricsaj, Mari néni? — Nem tudom, mi lelte azt a sok asszonyt — forgatta szemeit olyan ártatlanul, mint a ma született bárány. Aztán elsietett, ahogy csak lábai bírták. — Már megint siet Mari néni, biztosan valami hírt visz — néztek utána az asszonyok az afolak- krkból. Nem tévedtek. Mire a delet elütötte a nagyharang s az asszonyok kivitték az ebédet férjüknek, már kinn a mezőn is tudta mindenki, hogy megjárta Erzsi a piacon ... — Még a szeméből se néz ki jó, kedves! — gyalázta Erzsit immár a tizedik szomszédnál Sántá- né. — Rossz vége lesz ennék, meglássa! Nagyon fölfelé tekint az a lány. Pedig hát éppen, hogy a földet nézte Csendes Erzsi és sehogy se tudta abbahagyni a sírást. Arcát összemaszatolták a könnyek. Rá se mert gondolni: mi lesz, ha Miklós megtudja, mi történt? Még este se békült meg. Amikor szülei átmentek a szomszédba, hívták őt is, de nem ment. Jobbnak találta az egyedüllétet, minden másnál pillanatnyilag. Megpróbált számvetést tenni magában s mégegyszer végiggondolta, hogyan is kezdődött az ő eltávolodásuk a Csányi fiúval. Amikor Csányi Pestre ment, szavát vette, hogy várni fog rá. De 6 meg azt ígérte, meghozza a gyűrűket hamarosan. Ebből nem lett semmi. Eltelt két-három hét, akkor még minden szombaton találkoztak. A harmadik héten azután nem jött meg az esti vonattal, s ő hiába ment ki elébe az állomásra. Igen. itt k~-'"dött Akkor nagyon el volt keseredve, azon az estén bál volt, oda készült. Hívták a lányok, ne menjen a vasútra, majd megtatert ernyő nélkül zuhannak, s csak azután nyitják ki. Ez aztán lélekjelenlét! Vitorlázógépet húz fel a magasba egy motoros. A vontatókötelet eloldják s a vitorlázó megkezdi műsorát: bukfenc, dugóhúzó. Pedig hát ebben a gépben nincs motor, viszont a vezetője remek érzékkel nyergelte meg a légáramlást. Kötslékrepülés a következő szám: három gép jelenik meg a magasban, de olyan közel egymáshoz, hogy szárnyuk vége majdnem összeér. A pilótáknak mindenekelőtt arra kell ügyel- niök, nehogy összeütközzenek. És ilyen helyzetben végzik a különféle hajmeresztő mutatványokat: bukfenceznek, aztán éket mutatnak be. Mindezt oly közel egymáshoz, a szárnyvégek csaknem összeérnek. Bátorság, ügyesség! Megriadt madárka száll el a nézők feje felett. Rohan, s csakhamar eltűnik. Mintha szégyenkezne: az ember mái- túltett rajta, jobban repül. — 1957 óta Szekszárdon is sok fiatal ismerkedett meg a repülés szépségével — közli a bemondó. — Jelenleg is várjuk a fiatalokat, hogy kellő kiképzés után a levegő urai lehessenek. Páros ugrás kápráztatja el a nézőket. Két bátor ejtőernyős egymást kézenfogva hagyja el a gépet. Sokáig úgy látszik, mintha nem is ketten lennének, de aztán kettéválik a pontocska, mindegyik kinyitja az ernyőjét. érdekes műsor- szám, az embereket legalább annyira lázba hozza, mint az izgalmas futballmérkőzés. Teherautó jelenik meg a repülőtéren, tele felfújt léggömbökkel, amelyek meglehetősen kicsik, a levegőben alig látszanak. Ezeket kell leküzdeniök a gépeknek. Hogy mi ebben az izgalmas? Igazi légicsatában lényegében ugyanezzel a repüléssel lehet leküzdeni az ellenséges gépeket. A pilóta ügyességén múlik, hogy ki lesz a győztes: ha pontosan „rárepül” az ellenséges gépre, tüzet nyithat. Itt a léggömbre kell pontosan rárepülni, hogy a légcsavartól megsemmisüljön. Egymás után emelkednek a magasba a léggömbök s a három ügyes repülő sorra leküzdi őket. Egy-egy rárepülésnél aztán felmorajlik a közönség: „Sikerül! Nem sikerült, azannya!” Mert hát persze nem sikerülhet minden rá- repülési kísérlet, noha néha egész bravúros mutatvánnyal kombinálva változtatja irányát a gép. hogy megkísérelje a már csaknem fölötte Levő léggömb leküzdését. Géppuskák persze nem kelepéinek, reméljük, erre nem is kerül sor. De ahhoz, hogy erre ne kerüljön sor, meg kell tanulni a harci mozdulatokat is, mert ha ellenségeink látják, hogy ügyes, jól képzett ellenféllel állnak szemben ... Nagyszerű volt természetesen a szárazföldi harci bemutató és a repülőnap többi műsorszáma is. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy a rendezésben több hiányosság mutatkozott, ami joggal bosszantotta a közönséget. Egy másik dolog pedig: örvendetes, hogv minden évben megrendezik Öcsényben a repülőnapot, az idei azonban lényegében semmi újat nem hozott a tavalyival szemben, és ha ez így megy tovább, elveszti a hatását, vonzerejét, márpedig ez kár lenne, hiszen az ilyen rendezvények társadalmi jelentősége felmérhetetlen. Boda Ferenc Faddon is bevált az önkiszolgáló módszer A Fadd és Vidéke Földmű vessző- melékenységet 78 ezer forintra vetkezet bolthálózatában is egy- emelte. re inkább érvényesítik a kor- Érdekes az áruforgalom emel- szerű kiszolgálási rendszereket, kedésének alakulása is. A régi Nem egy üzletet alakítottak már kiszolgálási módszer alkalmazása át önkiválasztóvá és most legu- idején az áruforgalom sebessége több nyílt meg az egyik vegyes- 34,6 nap volt, míg az új módszer bolt önkiszolgáló rendszerrel. A cél az, hogy a növekvő forgalmat minél gyorsabban és minél olcsóbban bonyolíthassák le. Az eddigi tapasztalatok bebevezetése után 29.6 napra változott Jó eredményt mutatott a leltározás befejezése is. A megengedett kálónak mintegy negyedrészét használták csak fel. Pénzbizonyították, hogy az önkiszol- ben kifejezve ez annyit jelent, gáló rendszerrel sokkal olcsóbbá, hogy a megengedett 7600 forint gyorsabbá és kulturáltabbá te- helyett csak 2000 forintra volt szik a kiszolgálást, mint az előb- szükség, bi hagyományos módszerrel. Ez év júniusában nyílt meg az átrendezett vegyesbolt, s az első leltárig eltelt 72 nap mérlege a következő: az egy főre jutó termelékenység a hagyományos lálja’ a fiú a bálba, ha megjön, módszerek mellett 64 ezer forint j volt. Az új kiszolgálási módszer (Folytatjuk) bevezetése az egy főre jutó ter— Nagyszabású túrát rendezett a Balaton körül tagjai számára a Zombai Építőipari Ktsz. A kirándulás teljesen ingyenes volt. A részvevők megtekintettek sok történelmi nevezetességet, valamint modern, korszerű építkezést. (Mészáros Sándor levelező.)
