Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-14 / 215. szám
2 Soltja megyei nEpűjsáö 1962. szeptember 1Í2 De Gaulle népszavazást rendez a köztársasági elnökválasztás eddigi rendszerének megváltoztatásáról Párizs (MTI). De Gaulle, fran- életbeléptetéséhez meg kell vál- kommunista párt, a radikális cia köztársasági elnök szerdán a toztatni az alkotmányt, s ehhez párt, az egyesült szocialista párt, kormány ülésén bejelentette, hogy van szükség a népszavazásra. valamint Guy Mollet szocialista népszavazást kíván rendezni az Alain Peyrefitte, a kormány pártja ellene foglalt állást, a elnökválasztás eddigi rendszeré- szóvivője közölte, hogy a kérdést függetlenek és a keresztényde- nek megváltoztatásáról. A nép- még megvitatja a jövő szerdán mokraták még nem nyilatkoztak, szavazáson a szavazók arról dön- összeülő minisztertanács is. Ezen Az UNR, de Gaulle pártja termétenének, hogy a jövőben a köz- minden miniszter kifejti vélemé- szetesen támogatja a tervet. társasági elnököt általános vá- nyét a köztársasági elnök javas- -----------------------------------------------l asztásokon, közvetlenül válasz- latéról. Másnap, szeptember 20-án szák-e meg, vagy pedig a jelen- de Gaulle rádió- és televízióbe- legi rendszer fennmaradását szédet mond. A népszavazás dá- óhajtják. Az alkotmány mai elő- tumát még nem határozták meg. írása szerint az elnököt mintegy Noha az elnökválasztási rendötvenezer főből álló elnökvá- szer megváltoztatásának szándé- lasztó kollégium választja meg kát csak most jelentették be hi- — többségükben a parlament vatalosan, az eddig kiszivárgott tagjai és polgármesterek. Az el- részletek alapján már több párt nökválasztás új rendszerének kifejtette róla véleményét. A Megnyílt a% Arab Liga tanácsának 38. ülésssaka Algériában még nem tették közzé a választási listákat Algír (MTI). Az algériai nemzetgyűlési választások jelöltlistáinak közzétételére szerdán nem került sor. A politikai bizottság köreiben hangsúlyozzák, hogy ez nem jelenti a választások esetleges újabb eltolódását. A listákat véglegesen összeállították, a közzététel későbbre maradását a politikai bizottság főtitkárának távollétével hozzák kapcsolatba. Khider ugyanis franciaországi útja után rövid látogatásra Svájcba utazott. Hivatalos körök célzásaiból arra következtetnek, hogy Ben Khedda kormányfő nevét törölték a jelöltlistáról. Ben Khedda, mint ismeretes, minden tisztségét átadta a politikai bizottságnak, de továbbra is Algírban él, a volt francia kormányzó nyári palotájában. A politikai bizottság és a vilaja vezetők közti vitában felajánlotta közvetítését, de nem fogadták el. A nemzeti néphadsereg egyik különítménye szerdán bevonult Gougiebe, a kabiliai térség fő kikötőjébe, ahová a Szaharából kiinduló egyik olajvezeték torkollik. A körülbelül 200 főnyi különítmény megjelenése semmiféle incidenssel nem járt. A harmadik vilaja ott állomásozó egységeit utasították, hogy ne tüzeljenek. A politikai bizottság köreiben nem titkolják azonban, hogy a Bumedien vezérkari főnök alá tartozó egységek előnyomulását meglepetéssel fogadták, mert ellentmondásban áll a múlt héten létrejött tűzszüneti megállapodással. n nemzetközösségi miniszterelnökök továbbra is élesen bírálják Macmillan-nek a közös piaccal kapcsolatos politikáját London (MTI). Az MTI londoni tudósítója jelenti: A nemzetközösségi értekezlet általános vitájának komor hangú záróakkordját Tanganyika miniszterelnökének beszéde alkotta, aki három kelet-afrikai ország — Tanganyika, Uganda és Kenya — nevében határozottan kijelentette, ha Anglia belép a közös piacba, akkor a kelet-afrikai országok visszautasítják a felajánlott társas viszonyt, mert akadályozná a kelet-afrikai országok gazdaságának fejlesztését és ellenkeznék az el nem kötelezettség politikájával. Londonban kiemelik, hogy a bírálók álláspontja mereven negatív, nem javasol alternatív megoldást Anglia belépése helyett. Az angol kormány reméli, hogy a bizottsági tárgyalásokon Heath- nek és Sandys-nak sikerül majd kissé leszerelni, vagy legalább is enyhíteni a nemzetközösségi miniszterelnökök ellenvetéseit. Macmillan az értekezlet záróülésén válaszol majd a bírálatokra. Palme Dutt, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának alelnöke Southampton-ban mondott beszédében feltette a kérdést, miért emeljen Anglia vámsorompót a nemzetközösségi országok ellen de Gaulle és Adenauer javára; miért kösse Angliát egy szűkkörű reakciós tömbhöz, amely a világ népességének öt százalékát tömöríti. Nehru és az afrikai országolt képviselői joggal mondották, hogy a közös piac a fehér emberek klubja a színesek ellen, a jóllakottak tömörülése a fejletlen és nincstelen országok ellen, amelyből kizárják az ázsiai, afrikai és nyugat-indiai államokat, amelyeknek csak a társtag alantas szerepét ajánlják. A Macmillan—Heath klikk türelmetlenkedik a nemzetközösséggel és az ultraimperialista fehérek klubjához fordul. Ez káros Anglia és a nemzetközösség népei' szempontjából. Ezellen harcol a kommunista párt, amelynek célja a nemzetközi gazdasági együttműködés, a kelet—nyugati kereskedelem korlátainak megszüntetése és Anglia kereskedelmének fejlesztése a szocialista államokkal. A nemzetközösségi értekezlet kitűnő alkalmat ad a munkáspárt országos értekezlete számára, hogy szót emeljen, általános választásokat sürgessen a közös piac ügyében és megbuktassa a tory-kormányt. A dicséret hangján Meleg hangú levélben emlékezik meg erdősmecskei olvasónk egy kalauznőről. így ír többek között: „A múlt héten utaztam Sárbogárdiéi Bátaszékig. A vonat indulásakor kocsinkban megjelent egy szigorú jegyvizsgáló, de szigorúsága csak addig tartolt, míg az első jegyet kezelte, azután barátságossá tette megjelenése, egész lénye utazásunkat. Mindenki ismerte őt, mindenkihez volt szava. Mint egy nagy családban, úgy éreztem magam. máson ő ment előre csomaggal a kezében, és öreg néninek segített a leszállásban. Férfi létemre, elrestelltem magam. Kevés ilyen előzékeny, kedves jegyvizsgálónővel találkoztam. Az utasoktól megtudtam, hogy Marikának hívják. Kérem, más mód nincs rá, így a Népújságon keresztül fogadja megbecsülésünket előzékeny, és az utasok érdekében végzett munkájáért. KOVÁCS BALÁZS Erdösmecske.’’ Kairó (MTI). Hasszuna, az Arab Liga főtitkára beszédével csütörtökön délelőtt nyílt meg Kairóban az Arab Liga tanácsának 38. rendes ülésszaka. A 12 tagállamból 10 képviselteti magát az ülésen. Távol maradt az EAK, azon korábbi döntése értelmében, hogy bojkottálja a liga tanácsának munkáját mindaddig, amíg Szíria el nem ejti a vele szemben a belügyeibe való beavatkozás címén emelt vádakat. Irak már körülbelül egy év óta bojkottálja a liga munkáját annak következtében, hogy Kuwaitot felvették a tagállamok közé. Hasszuna megnyitó beszédében rámutatott, hogy a liga jelenleg komoly válsággal áll szemben. A két említett állam mindig a liga vezető tagállamai közé számított. Reméli, hogy az arab egységet megbontó problémákat ezúttal is — mint már több ízben — át tudják hidalni — mondotta. A főtitkár után Tufik el Me- dani, Algéria képviselője, a most megnyílt ülésszak elnöke beszélt, ö is azt a reményét nyilvánította, hogy a viszályt a liga keretein belül. sikerül majd megoldani. Jemen küldötte rövid felszólalásában országának azt az óhaját tolmácsolta, hogy az EAK ismét elfoglalja helyét a tanácsban a többig aj^J^Ham mejjett. A megnyitó ülést zárt "ülés követi. Ezen a napirend jóváhagyása kerül sorra. Az első pont a főtitkár megbízatásának meghosz- szabbítása, illetve egy esetleges új főtitkár megválasztása. Az ENSZ 17 ülésszaka rövidesen megkezdi munkáját, s érthető, ha a világ minden részén várakozással és érdeklődéssel tekintenek a tanácskozások elé. A közgyűlésnek száz kérdést kell megvitatnia, sezek között több olyan is van, amelyek megoldása elsőrendű fontossággal bír. Fontos körülmény az is, hogy a 16. közgyűlés elé terjesztett problémák nagyobbik fele sem hozott megoldást, s nem következett be a nemzetközi helyzet enyhülése sem. A 17. közgyűlésen 104 ország delegátusai gyűlnek egybe, s nem kétséges, hogy a legfontosabb és legsürgetőbb kérdés, a leszerelés problémája. A szovjet leszerelési javaslatot még Hruscsov miniszterelnök terjesztette a világszervezet elé, amely később a 18 hatalmi bizottság elé utalta. Ennek a bizottságnak munkája azonban semmiféle gyakorlati eredményt nem hozott, s tegyük hozzá, mindaddig nem is hozhat, amíg az Egyesült Államok mereven ragaszkodik a kémkedési rendszer szentesítéséhez, amely pedig nem pótolja és nem is pótolhatja a leszerelést. Ha a szeptember 18-án megnyíló közgyűlésen továbbra is kitartanak meddő álláspontjuk mellett, az újabb vita sem hozhat eredményt A . másik fontos kérdés, amelynek megvalósulását az ENSZ 15. közgyűlésének nyilatkozata is segíthetné, a gyarmati rendszer felszámolásának kérdése. Részleges eredmények születtek az elmúlt két évben, a gyarmatok teljes felszámolása azonban mindeddig nem következett be. A Szovjetunió az elmúlt közgyűlésen azt javasolta, hogy 1962 végét jelöljék meg a végső határidőnek, amikorra minden gyarmati népnek meg kell adni a függetlenséget! Az ENSZ ezzel kapcsolatban fogadott is el határozatot, azonban az afro-ázsiai országok módosító javaslatára a gyarmati rendszer megszüntetését nem kötötte határidőhöz. Régi kérdés, a Kínai Népköz- társaság ENSZ-tagsága is. Nem kétséges, hogy a most összeülő közgyűlés leghalaszthatatlanabb feladatainak egyike a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak elismerése. A nyugati hatalmak mahinációi mindeddig megakadályozták, hogy Kína elfoglalhassa méltó helyét a világszervezetben, ma már azonban, amikor 104 tagállama van az ENSZ-nek, megszűnt az az amerikai befolyás, amikor a népek akarata helyett a szavazógép döntött fontos kérdésekről. Ilyen körülmények között ma már megvan annak a lehetősége, hogy a közgyűlés a béke és a nemzetközi biztonság érdekében döntsön a legfontosabb kérdésekről. A közgyűlés előtt álló feladatok között az elsők között szerepel a nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívása. A Szovjetunió májusban javasolta egy ilyen értekezlet meg-* tartását, amely a világ minden országát magában foglalná. A javaslat meghallgatásra talált az ENSZ gazdasági és szociális tanácsában, amelynek genfi ülésén elhatározták, hogy 1963 elején összeül a napirend meghatározására hivatott előkészítő bizottság. A világszervezet 17. ülésszakának tehát fontos problémákat kell megoldania, s a világ népei joggal várnak olyan döntéseket, amelyek előbbre viszik a nemzetközi megértés, a béke ügyét. Összetűzés a katangai csendőrök és az ENSZ-katonák között New York (MTI). Az alábbi in- Csütörtökre virradóra az ENSZ cidensből jól látható, hogy milyen New York-i székhelyén közölték, arcátlanságokra bátorítják Csőm- hogy az elisabethvillei repülő- bét az ENSZ tessék-lássék intéz- téren szerdán tűzharcra került kedései. Az afro-ázsiai szolidaritási tanács nyilatkozata Kairó (TASZSZ). Az afro-ázsiai szolidaritási tanács állandó titkársága nyilatkozatot adott ki, amelyben felszólítja az ázsiai és afrikai népeket, hogy fokozzák harcukat a világbékét fenyegető amerikai provokációk ellen. A nyilatkozat emlékeztet a Kína és a Szovjetunió területe felett nemrég végrehajtott kémrepülésekre, a 150 ezer tartalékos behívását elrendelő amerikai elnöki döntésre és ezzel kapcsolatban kijelenti: -Ezt az agresszív amerikai tevékenységet a háborús készülődés részletesen kidolgozott terve alapján hajtják végre-. Az afroázsiai szolidaritási tanács állandó titkársága határozottan elítéli az Egyesült Államok bűnös provokációit és felszólítja Afrika és Ázsia népeit, hogy fokozzák éberségüket az amerikai imperializmussal szemben. sor az ENSZ-haderők 20 indiai katonája és 100 katangai csendőr között. A csendőrök körülkerítették és megtámadták a repülőtéren állomásozó ENSZ-katoná- kat, mire azok fegyvert használtak és megfutamították támadóikat. Egyik fél sem szenvedett veszteséget. Az incidensről az ENSZ elisabethvillei képviselője értesítette a világszervezetet. Az ENSZ erről jelentést adott ki, s abban cáfolja Csőmbe szerdai állítását, hogy 500 ENSZ- katona katangaiakra tüzelt, megölve két csendőrt, s másik kettőt megsebesítve. Kovács Imre: HAZAFELE.. III. getni. És mégis mennek. Ha csak Lehajolt, megnézte, minek üt- egy szót is hallanak, egyszeri hihette neki. A dús lóheréből épp vásra mennyi ember elindul. Gál hogy csak kikandikált egy ott- Pétert az önvád marcangolta és Tfelejtett régi mezsgyekő. Végképp hirtelen elhatározással nekiira- gondolatra, hogy apjával még ma AalKodirfci o hólraf i'í vóc TT ót morrvlr- morlo+t Korfir oló»*!« *> A .*51 /í.. 44- 1o lilnin „ „i. „ 11 ' _ _ Hirtelen mintha minden erő kiszaladt volna a lábaiból. Sokáig állt, nem tudta, merre menjen, egyáltalán érdemes-e neki elindulni, vagy legjobb lenne rögtön elsüllyedni szégyenletében. Fél nap sem telik bele és az egész faluban híre megy annak, amit cselekedett. De miért kellett ennek így lenni? A háta is borsódzott arra a felhagyta a béketűrés. Két marok. ra fogta a porladozó vénséges vén Jkövet és egy rántással kitépte a Meglepett, hogy az egyik álló- ♦földből. Nekiesett tiporni, amíg csak szét nem mállott. Dühét csak fokozta a bűntudat érzése, amikor látta, hogy messze a dűlőúton ♦ nagy csapat ember ül egy sebesen rohanó vontató tetején. Siettek az emberek ki a majorba, hogy mentsék, ami menthető. A pótkocsi tetején felismerte Jósikát is, fekete haját lobogtatta a szél. Voltak ott lányok, asszo♦ nyok, kendőjük messziről tarkál- lott. Ugyan mit tudnak kezdeni főtt a gyönge kezükkel, hiszen * zsákolni kell, meg gépeket emel- ki kíváncsi rád. modott, hogy elérje a dűlőutat, mire a vontató odaér, hogy fölkapaszkodhasson és mehessen ő is. Jó pár száz métert kellett futnia, egy ízben majdnem elbotlott a nehéz, kötött talajú agyagos földön. Ziháló lélegzettel futott tovább, de a vontató mégis elhaladt előtte. Hiába integetett, hogy megállítsa. A traktoros arra se nézett jóformán. Pedig Péter még kiabált is utóbb: — Jóska, hallod-e Jóskaaaaa! Ám, akit szólított, épp hogy csak arra fordította fejét, aztán dühösen legyintett egyet, mintha azt mondaná: maradj magadnak, le kell ülnie egy asztalhoz és a kocsmában történtekről beszélni. Nem volt kedve hazamenni. De hova mehetne? Elindult a major felé. Hátha még segíthet. Gyalogolnia kellett vagy három kilométert, így tehát akármeny- nyire sietett, majd féló.ra eltelt, mire a tetthelyre ért. Addigra már biztonságba helyeztek minden értéket, a férfiak azt nézegették, hogyan lehetne helyrehozni a kárt. — Te is jókor jössz, hallod-e — fogadták Pétert. De amúgy sem mutatott haragot senki körülötte. Hanem amikor Jóska szemébe
