Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

4 YOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. szeptember 1. A népfront-bizottságok napi­rendjén a könyvbarát mozgalom A mintegy kéthónapos nyári szünet után ezekben a hetekben ismét helyet kapott a népfront­bizottságok munkájában a múlt év őszén meghirdetett könyvba- rát-mozgalom további feladatai­nak megoldása. Az ország külön­böző vidékein összegezik az ed­digi tapasztalatokat, s kidolgoz­zák az őszi-téli hónapok részletes terveit. A népfront-bizottságok és se­gítő társaik rendbehozzák az el­hanyagolt helyiséget, másutt a kölcsönző mellett olvasótermeket is berendeznek. Ezzel egyidejűleg nagy gondot fordítanak a könyv­tárak választékának bővítésére is. Az állam hozzájárulásán kívül jelentős összegekkel segít a tár­sadalom. A földművesszövetkeze­tek évi tiszta nyereségük egy ré­szét ajánlották fel erre a célra. Az ország számos községében pe­dig a tanácstagok lakosonként 1,50 forintot szavaztak meg a köz­ségfejlesztési alapból a könyvtá­rak támogatására. Sokhelyütt hoz­zájárulnak az új könyvek vásár­lásához — még hozzá jelentős összegekkel — ahol tehetik — a termelőszövetkezetek is. Az őszi­téli hónapokban ezenkívül sok­helyütt úgynevezett könyvbálokat tartanak majd, ahol a vendégek belépőjegy fejében könyvet aján­dékoznak a kölcsönzőknek. Mindez azt ígéri, hogy 1965 vé­géig valóra válnak a könyvbarát- mozgalom legfontosabb céljai. Hozzávetőlegesen megkétszerező­dik a tanácsi könyvtárak állomá­nya, 30 százalékra emelkedik a kölcsönzők gyűjteményeiben ta­lálható ismeretterjesztő és poli­tikai művek aránya, s Magyar- ország minden ezer lakosára át­lagosan 1200 könyvtári kötet jut. Búcsú a napközitől A megyében nyaralok, és vé­letlenül kerültem augusztus 26-án Murga községbe. Itt egy kedves kis ünnepségnek voltam tanúja. Vagy másfél óráig tartott az egész, de arra kívánkozik, hogy az új­ságban írjanak róla. Murgán nincs óvoda, csak egy három hónapja működő napközi otthon, ahol egész kis, két éves­től hat éves korú, összesen 25 gyermeket gondoz egy gondozó­nő. Most, ezen a vasárnapon bú­csúztatták azokat a hatéveseket, akik a jövő héten már iskolába járnak. Ballagás volt. Nagyon szé­pen szavaltak a gyermekek, és közös kis előadásaik is voltak. Látszik, hogy a gondozónő, aki — mint érdeklődésemre felvilágo­sítottak — ha nem is szakkép­zett, szeretettel és odaadással foglalkozik a gyermekekkel. Utá­na a gyermekek torta és fagy­lalt uzsonnát kaptak. A gondozó­nőt és szakácsnőt a szülők lep­ték meg kis ajándékukkal. Megérdemli a gondozónő, hogy a nevét is megírjam, Bálint Gyu- láné, aki Hőgyészről jár ki min­den nap, és gondozza a tsz-ben dolgozó szülők gyermekeit. FARAGÓ JÁNOS Encs, Borsod megye Mai lányok — A pokol szolgálatában s rajtuk kívül amit még láthatunk a mozi vásznán Sok új olyan filmalkotást láthat rövidesen megyénk mozilátógátó közönsége, amelyek közül nem egy sikerre tarthat számot. Még ebben az évben minden Tolna megyei moziban bemutatják Tolsz toj Feltámadás című regényének kétrészes filmváltozatát. A régi gyilkosokat, akik ma új fegyvert kovácsolnak az emberiség ellen, leleplező erővel mutatja be a szélesvásznú NDK film. Címe: A pokol szolgálatában. Egzotikus környezetben játszó­dik a csehek új filmje, a Halál a Cukor-szigeten. Sikert aratott és díjat nyert a Mar del Plata-i filmfesztiválon a Mai lányok. Sokat cikkeztek már eddig is (Folytatás a 3. oldalról.) — Engedjen meg egy kérdést, ami látszólag talán nem is tarto­zik szorosan az ügyhöz. Egyálta­lán nem érdekli, mi történt Csi­szárral, aki végül mégis csak a maga védelmében sebesült meg? Két másodpercnyi hallgatás. — Még aznap éjjel fölhívtam valamennyi kórházat és érdek­lődtem utána. Oh, hát ennyire szívtelennek hitt engem? — Csak meg akartam bizonyo­sodni róla, maga volt-e az az is­meretlen nő, aki az eset után vé­gigtelefonálta a kórházakat Az ügyeletes nővér említette a dol­got. Gondoltam, hogy maga volt S most térjünk a tárgyra. A tűz­eset időpontjában beszélt Csi­szárral telefonon? — Igen. Azért hívott, hogy rész­letesen és véglegesen megbeszél­jük az indulás helyét is idejét — Miféle indulásról volt szó? — A férjemnek ezen a szom­baton osztrák műanyagszakembe­rekkel a Mátrába kellett volna mennie, azt mondtam, hogy én meg a balatonboglári nővéremék- hez utazom. A sógorom körorvos ott. — Nagyot nyelt, mielőtt foly­tatná. — Lajos vitt volna le a motorján, s azután ő is lent ma­radt volna, persze úgy, hogy ne tudjon róla senki. Mereven bámulja az íróasztal fzélét. I Romolo Marcelli hatalmas sport­filmjéről, A nagy olimpiá-ról. Bi­zonyosan nemcsak a sportkedve­lők tetszését nyeri majd meg. A római olimpiai játékok elevened­nek meg a látványos filmalkotá­son. Ugyancsak fesztivál-díjas film a Ma éjjel meghal egy város, a lengyel Jan Rybkowski filmje, amelyet néhány Tolna megyei mozi már bemutatott. Lionel Ro- gosin amerikai rendező világszer­te nagy feltűnést keltett Jöjj visz- sza Afrika című filmjével. Rövi­desen nálunk is bemutatásra ke­rül. Néhány mozi közönsége már találkozott Rogosin nevével, az ő alkotása Az iszákosok utcája. — Mit mondott magának a fiú? — Nagyon ideges volt, mert nem a saját szobájából beszélt, s csak nagysokára kapott vonalat. — Vonalat? Hiszen onnan be­szélt a házból. — Igen. De mindig városi vo­nalon hívott, hogy a kolléganőm ne fogjon gyanút. Buta óvatosság volt, tudom, de ón nagyon-na- gyon féltem. A főhadnagy bólint. — El tudná ismételni az akkori szavaikat? — Hogyne, ő azt mondta: „Egy órakor az alagút kijáratánál, a 2-es busz megállójánál. Pontos legyen!” ennyi volt az egész. Én annyit válaszoltam csak: rend­ben van, ott leszek. — Mást nem mondott? — Semmi egyebet. — Erről a telefonálásról, illet­ve körülményeiről nem beszélt magának később a fiú? — Nem. — Az asszony hangja csodálkozó. — Miért beszélt vol­na? Megállapodtunk az időpont­ban. Hogy mégsem utazhattunk él, annak a tűz volt az oka. Emiatt a férjem sem utazott el, így hát én is otthon maradtam. — Miként tudott elmenni Csi­szárral a Napsugárba? Nem tá­masztott a férje nehézségeket? — Nem volt otthon. Ezen a napon tartották meg az osztrá­kokkal a mátrai kirándulást. (Folytatjuk) Asszonyoknak—lányoknak Kisebb sérülések A gyermek ilyenkor fokozott veszélynek van kitéve: többet játszik, szaladgál a szabadban, hamarabb is érheti ap­ró sebesülés. „Ebcsont beforr" — mondják sok­szor a panaszkodó gyer­meknek, aztán kimossák vízzel a sebet, és ezzel el is van intézve a do­log. Legtöbbször valóban rendben is van minden, semmi következménye nem lesz az apró sérü­lésnek. De könnyen le­het, előfordulhat fertő­zés. Hogy ezt elkerüljük, gondosan kell eljárnunk még a legjelentéktele­nebbnek látszó sérülés­nél is. Kútvízben soha­se mossuk a sebet. Bár ivásra elég tiszta, lehet­nek benne gennykeltő kórokozók. Hyperman- gános, vagy egyszerűen csak forralt, és lehűtött vízben áztassuk ki a ki­sebb sebet. Ha azonban erősen vérzik, nem sza­bad áztatni, csak a kör­nyékét lehet megtisztíta­ni, utána kössük be tisz­ta ruhával. Ha szálka ment a gyermek kezé­be, igyekezzünk azonnal kihúzni, s utána a he­lyét áztassuk ki. Nyári kellemetlenség — néha komoly bajt is okozhat — a rovarcsí­pés. Viszket, és nyugta­lanítja a gyermeket. Ha környélce kissé megpiro­sodik, és erősen viszket, éjjelre ecetesvizes boro­gatást tehetünk rá. Ez enyhíti a viszketést, és így a szúrás helyét nem kaparja el a gyermek. Komolyabb sérüléssel természetesen legjobb azonnal orvoshoz for­dulni. Ha a seb, vagy a rovarcsípés környéke •— még ha nem is túl nagy a sérülés — duz­zadni és pirosodni kezd, s a gyerek nem enged hozzányúlni, minél előbb vigyük orvoshoz! Kedves fiatal bará­tom! Remélem, nem veszed szerénytelenségnek, ha a régi barátság jogán le­velet írok. Ismeretsé­günk nem mai keletű. Emlékszem rád, mint rövidnadrágos kisfiúra, majd úgy, mint hetyke gimnazistára, és emlék­szem arra a szomorú napra, amikor szüleid megtudták, hogy tizen­hat éves fejjel, meggon­dolatlanul nagy adag ka­landvággyal, nekivágtál a nagyvilágnak. Azóta is sokszor meg­fordulok nálatok. Szü­leid — attól függően, hogy te leveledben mit írsz a tengerentúlról — szomorúak, vagv bizako­dóak. Édesanyád meg­mutatta leveleidet és a küldött fényképedet. Ve­lük együtt én magam is örültem, ha arról írtál, jól megy sorod és velük együtt aggódtam, ha si­kertelenségről számoltál be. Legutóbbi leveled — ha a régebbiekkel ösz- szehasonlítom — szűk­szavú. Pedig 1957-ben még arról írtál elég ter­jengősen, hogy jól megy A kongresszusi irányelvekről Babos Mihály né járási tanácstag t Az irányelvek sok segítséget adnak A kongresszusi irány­elvek tanulmányozása közben különösen felfi­gyeltem a tanácsok munkájáról szóló pont­ra, amely többek között a tanácsok munkájának megjavításával foglalko­zik. Mint járási tanácstag legutóbb Tolnán az új­telepi körzetben tartot­tam beszámolót, amely számomra sok tanulság­gal szolgált. Az egyik tanulság — és erre a kongresszusi irányelvek is utalnak — az volt, hogy ,a tanácsok a la­kosságot közvetlenül érintő kérdéseket a tár­sadalmi érdekek és a szakszerűség betartásá­val — a lakosság köz­vetlen részvételével döntsék el." Ezen a ta­nácstagi beszámolón a törpevízmű létesítéséről volt szó, amely társadal­mi érdek. Ezzel kapcso­latban felmerült a la­kosságot közvetlenül érintő kérdés is. Még­pedig az, hogy az idő­sebb emberek, a nyug­díjasok nehezen tudnák kifizetni a törpevízmű építésével járó portán­ként! hozzájárulást. Te­kintettel arra, hogy elég sok nyugdíjasunk van, panaszukat a tanács vég­rehajtó bizottságához to­vábbítottuk megoldás végett. A másik tanulság az volt, hogy a válasz­tók nemcsak az egyéni és személyes érdekeiket érintő kérdéseket mond­ják el, hanem foglalkoz­nak a közösség problé­máival is. Egy-két évvel ezelőtt a tanácstagi be­számolókon és fogadó­órákon súllyal a lakás­ügyekkel kerestek fel bennünket. Az elmúLt félévi beszámolón már előtérbe kerültek az egész községet érintő kérdéseit. A törpevízmű építése, a házak külső tatarozása, az utak, ár­kok tisztántartása és a gyárak környékén a sze­métlerakodó helyek meg­szüntetése. Az a tapasztalatom, Tolnán nőtt a lakosság körében a tanács iránti bizalom. A kongresszusi irányelvek — úgy ér­zem — sok segítséget adnak további mun­kánkhoz. Arra késztet­nek bennünket, hogy a tanácstagi beszámoló­kon, fogadóórákon is­mertessük a választók­kal, hogy minél széle­sebb körben megismer­jék. DIVATTUDÓSÍTÁS Matrózruhák Ne ejtsen senkit sem tévedésbe a fenti cím, nem lányka, sem iskolás ruhákról nem lesz itt szó, hanem olyan üde, friss, matrózos jellegű ruhákról, amelyeket bakfis lányok, vagy igen fiatalos külsejű nők vi­selhetnek, természetesen huszonegypár éven felül- ig. — Nem szükséges csupán egy-két csíknak a felvarrása, megfelelő­en ízlésesen elhelyezve és régi ruhánk pillana­tok alatt újjávarázsoló- dik, divatos lesz. A ru­ha anyagának sem szük­séges a klasszikus ten­gerészkéknek, vagy hó­fehérnek lennie, bármi­lyen egyszínű vászonfé­leség megteszi, hisz nem csupán az anyag adja matrózos jellegét, így éppen olyan jól megfe­lel a piros, a méregzöld, sorod. Bizakodtál abban, ha egy év kiesésed lesz is a nyelvtanulás miatt, be tudod fejezni közép­iskolai tanulmányaidat, és felvesznek az egye­temre. Ragyogó kilátá­sokról. és saját autóról ábrándoztál akkor. Egy évvel később ezekről már hallgattál, de becsületedre válik, hogy ábrándjaid nem­a türkizkék, vagy a 1. rajz: Tetszés szerint drappos árnyalatok, készülhet hamis, vagy vagy akár a fekete. valódi boleróval. Szok­nyája 4 részes, mélyen beállított legyező hollaL A plasztonra és az öv­re néhány keskeny fe­hér, vagy színben har­monizáló anyagcsíkot varrunk. 2. rajz: Például tür­kizkék, egyenesvonalú szoknya, hozzá fehér, kívülkötős blúz, síma, négyszögletes kivágással, s a rajz szerint a szok­nya anyagából pántot gépelünk, a találkozás­nál kis angol masnival zárjuk le. Most, még szezon vé­gén is érdemes ruháin­kon, amelyeket esetleg egész nyáron át hord- tunk, ezt a kevés változ­tatást eszközölni, mivel a hátralévő időszakban teljesen újként viselhet­jük. van, de a fővárostól 150 kilométerre járok dol­gozni — írod. A leveled végén mintegy odavetve megemlíted, napról nap­ra emelkednek az árak. Ha erről nem írsz is, tudjuk. Legutóbbi leve­leden szinte már alig fémek el a bélyegek: vagy hatvan pesót szá­moltunk össze. Édesapád ma is a régi teljesülése sem tört le. Nem hagytad el magad a kudarc miatt. Ott a messzi idegenben kita­nultad édesapád becsü­letes mesterségét: vas­munkás lettél. Vágyaid netovábbjáról, az autó­ról, sőt most már a mo­torkerékpárról is le­mondták — Sajnos, egyelőre a motorkerék­párról is le kellett mon­danom. Pillanatnyilag örülök nnnnk. hogy dol­gozom. A lakásom ugyan még Buenos Airesben munkahelyén, az üzem­ben dolgozik. Édesanyád is jól van. Az idő múlá­sa nemigen viselte meg, még ma is fiatal asszony­nak látszik, pedig sokat aggódik érted, öcséd megférfiasodott. Jövőre befejezi a középiskolát. Érettségi után tovább szeretne tanulni. A nyá­ri vakáció alatt volt Csehszlovákiában is, de tanul autót vezetni is. A lakásra rá sem is­mernél. Gépesítve van a mosás és a takarítás. A régi bútorok helyére újak kerültek. Vásárol­tak szüleid egy kombi­nált szobaberendezést, két rekamiévál. Egyik öcsédé, a másik a tiéd, mert szüleid várnak, és bíznak abban, hogy rö­videsen hazatérsz. Itthon nincs különö­sebb újság. Lassan vége lesz a nyárnak, amit az itthoniak ugyancsak jól kihasználtak. Apád már megtanult, öcséd pedig most tanul autót vezet­ni. A szombat délutáno­kat, a vasárnapokat uta­zással töltik. Bejárták az országot. Voltak a Sze­gedi Szabadtéri Játéko­kon, a Balaton mellett, Sopronban, Egerben, Lillafüreden. És fogódz­kodj meg, mert talán el sem hiszed, amit most írok, pedig igaz. A saját gépkocsijukon utaznak, amit két hónappal ez­előtt vásároltak. Úgy bi­zony, nekik itthon sike­rült az. amiről te éveken keresztül csak ábrándoz­tál. és sikertelenül. Lá­tod, erre mifelénk is van változás, édesanyád az úi búzából egyre „I.,,,.i,i,-^ v„lácsot is. POZSONYI IGNÁCNÉ

Next

/
Thumbnails
Contents