Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-05 / 207. szám
4 TOJNA MT(1 TFT NÉPÚJSÁG 1962. szeptember S. Szüretre készülnek a sióagárdi hegyközség tagjai Nyolcszáz hektoliter bort terveznek eladni közösen Bulgáriai útijegyzetekTrendafilov altábornagy pécsi lányt vess feleségül A megyeszékhellyel határos sióagárdi hegyoldalak ma még csendesek, csak itt-ott tűnik fel egy ember, aki a szőlőtőkék termését vizsgálgatja. De a kadarka már színesedik, s ez azt jelenti, hogy közeleg a szüret. Készülnek is erre a sióagárdi hegyközség tagjai, akik a minap megtartott közgyűlésükön beszélték meg a szőlőbetakarítással kapcsolatos részletkérdéseket... A hagyományos hegyközségnek kilencven tagja van Sióagárdon. Valamennyien termelőszövetkezeti gazdák, akik háztáji gazdaságuk keretében tartják rendben a szétszórtan lévő szőlőterületet. Van közös borospincéjük, rendelkeznek hordókkal és szőlőfeldolgozó gépekkel. Az általuk művelt 56 katasztrális hold szőlő termését ki-ki a családjával takarítja be, s amit eladni szánt, azt a hegyközségen keresztül értékesíti. A gyakorlat beigazolta, hogy így jobban jár az egyén is. meg az állam is. Tavaly ugyanis a sióagárdi hegyközség tagjai 770 hektoliter bort adtak el az államnak, s a meghatározott áron felül minőségi felárat, valamint nagyüzemi felárat kaptak. A tavalyi termésből értékesített bor után nagyüzemi felárként kapott hatvannégyezer forint felosztásáról is a legutóbbi közgyűlésen döntöttek. Az összeg felét felosztották maguk között, a másik fele maradt a közös alapban. Vásárolt a hegyközség 23 hordót, maligánfokoló műszereket és permetezőgépet. Új, modern cukrászda létesül Szekszárdon Még az idei évben átépítik Szekszárdon a Széchényi "utcái cukrászdát. Hozzácsatolnak több helyiséget, így a mellett^ .lévő IBUSZ-helyiséget, az órás műhelyt, szabóműhelyt és egy vállalati raktárt. így ezt a jelenleg parányi helyiségből álló cukrászdát jelentősen ki tudják bővíteni. Az új cukrászda két helyiségből áll majd, s a modern fejlesztési elveknek megfelelően rendezik be. Az átépítési és berendezési költségek mintegy félmillió forintot tesznek ki. E kis kitérő után térjünk visz- sza arra, hogy hogyan is készültek a szüretre a sióagárdi hegyközség tagjai. A közös borospincét kimeszelték, fertőtlenítették és a négyszáz hektoliter bor befogadására elegendő üveghordókat kitisztították. Pontos tervet készítettek arra vonatkozóan is, hogy a hegyközség melyik tagjának kölcsönzi ki hordóit a közelgő szüret után. A tőkék ugyanis jó közepes termést ígérnek. A becslések szerint 15—16 hektoliter bornak való szőlőt szüretelnek minden holdról. Ezt látva a hegyközség tggjai már eddig 445 hektoliter bor értékesítésére szerződtek. De úgy számítják, hogy mintegy 800 hektolitert az idén is el tudnak adni. Egyöntetű bort akarnak átadni a Borforgalmi Vállalatnak, ezért a szüret után a hegyközség tagjai a közös pincében érlelik a mustot, egyszer lefejtik, így egységes, jó bort tudnak átadni, ami a minőségi és a nagyüzemi felár kifizetésének a feltétele. Szőlőt és mustot az idén egyáltalán nem adnak el a sióagárdiak, hanem csakis bort, mert így jobban járnak. Sióagárdon a hegyközség tagjai tehát mindent előkészítettek a közelgő szüretre. A szőlő is érik! Még néhány hét, és benépesülnek a szőlőskertek. Akkor majd éjjel, nappal tartanak ügyeletet a pinceszövetkezet ma még nagyon csendes leányvári közös borospincéjénél. R. É. Ülést tartott a Megyei Tanács VB Kedden ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A kiadott napirendi anyaggal egyezően megvitatták a munkaügyi normák helyzetét, a bérgazdálkodás aktuális problémáit és a túlórákkal kapcsolatos kérdéseket. Az ülésen külön napirendi pontként tárgyaltak a tanácsi vállalatok készletgazdálkodásáról, majd az 1963. évi helyi iparpolitikai tervjavaslatról. A bejelentések című napirendi pontban a többi közt társadalmi ösztöndíjakról és más aktuális kérdésekről tárgyaltak. II. Michail Michajlov lépkedett elöl, ő tudja az utat. Közben magyarázott, a magyar, német és orosz szavakat keverve: — Sarlota asszony jól beszél magyarul, ő lesz a tolmács. — Sarlota? Talán Sarolta? Talán rosszul jegyezted meg a nevét? _ — Nem, itt mindenki úgy ismeri, hogy Sarlota asszony. Híres asszony lett a férje után. — Most mindegy, hogy Sarlota vagy Sarolta, siessünk, úgyis csak pár percet időzhetünk náluk, hiszen az üdülőben várnak bennünket. A várnai tengerpart mesés, elbűvölő sötétedés után is. A víz szakadatlanul morajlik, a sötét-- ben néhol tarajos hullámok villannak meg. Keskeny gyalogösvényen lépkedünk a vízparttal párhuzamosan. Jobboldalt az üdülők s száguldó autók ezernyi fénye, baloldalt a koromsötét tenger a monoton morajlásával. A partmenti homokhoz érünk, majd szőlő mellett vezet az utunk, lépcsők következnek, s egy kis villa elé érünk. Itt minden sötét, nem gyújtottak világot. A villa előtt vagy tizen ülnek egy asztal körül. Jobb így... A mesterséges fények nem zavarják a tengerpart lenyűgöző varázsát. Michail Michajlov egy pillanatra eltűnik, csak fehér inge világít — most nincs egyenruhában, szabadnapos. A társasághoz lép, onnan kiválik egy nálánál is magasabb asszony, s nem is siet, hanem valósággal szalad elénk. — Sarolta vagyok, örvendek, hogy meglátogatnak. Úgyis ritkán találkozom otthoniakkal. Azaz, hogy is mondjam... Mert és már itt is itthon vagyok. A szíves invitálást nem fogadhatjuk el, csak éppen bemutatkozni jöttünk, de két nap múlva — mert ezt Sarolta asszonyék szigorúan elvárják tőlünk — ismét megjelenünk a kis villa előtt. Az idő már eljárt Sarolta asz- szony felett, noha korát megha- zudtolóan fiatalosnak tűnik alakja, mozgása egyaránt. — Ide jöttem férjhez, sosem' hittem volna, hogy bolgár tábornok felesége leszek. Érdekes házasság volt ez, és akárhogyan is nézzük, nem egyszerűen két ember egybekeléséről volt szó, hanem ennél sokkal de sokkal többről. Trendafilov a bolgár királyi hadseregben teljesített szolgálatot hivatásos katonatisztként. Igen magas rangot ért el: őrnagy lett A királyi katonatisztből azonban fokozatosan edzett kommunista vált. Mikor észrevették, hogy valami változás történt Trendafilov életében, nem szolgálja kellően a királyi érdekeket, elbocsátották. Trendafilov illegalitásban dolgozott azok sorában, akik a hatalom megdöntését írták zászlajukra. Egyik előkészítője, szervezője volt az 1944 szeptemberi bolgár forradalomnak. Amikor győzött a forradalom, Bulgária kilépett a második világháborúból, szakított Hitlerrel, az országban nagy változások történtek. Uj világ körvonalai bontakoztak ki, s a bolgár katonák nagy része fegyvert kért és kapott a Vörös Hadsereg oldalán a fasiszta csapatok ellen. Trendafilov, mint nagytudású katonai parancsnok a bolgár páncélosokat irányította. — Nem elég csak a mi országunk sorsával törődni, segíteni kell a testvérnépeken, hiszen közös a sors, közös a cél. Ez volt Trendafilov jelszava. Először Jugoszlávia területén harcolt a bolgár páncélosok élén és segítette a partizánmozgalom diadalát a szovjet csapatok oldalán. A jugoszláv partizánmozga- Jom a Kommunista Párt vezetésével győzött, s ebben nagy szerepe volt mindenekelőtt a Vörös Hadsereg előrenyomulásának, és természetesen a bolgár egységeknek is. Hadi tetteiért, a jugoszláv partizánmozgalom segítésénél tanúsított érdemeiért Trendafilov magas jugoszláv kormánykitüntetést kapott. Magyarország felszabadításából is kivette részét. Jugoszláviából Magyarország felé vonult a bolgár hadsereg, s természetesen a páncélos egységek is Trendafilov parancsnoksága alatt. A bolgár hadsereg elsősorban az ország déli részén, Baranyában, Somogybán harcolt. Nagy páncélos csatákat vívott a fasisztákkal, tehát neki is közvetlen szerepe volt hazánk felszabadításában. Az egyik magyarországi haditette után magas kitüntetést küldtek neki Moszkvából. Az egész ország, s Pécs is felszabadult. Trendafilov összeismerkedett, barátkozott sok magyarral, köztük egy Marasztó- ni Sarolta nevű pécsi tanítónővel. Közben vége lett a háborúnak, a bolgár hadsereg visszatért hazájába, Sarolta lakása előtt pedig egy szép napon fényes autó állt meg... így jött létre ez a házasság. Nem mindennapi eset. A sors hozta így. Amikor Trendafilov Magyarországra ért páncélosaival, nem is sejtette, hogy Pécsett él egy Sarolta nevű tanítónő, aki történelemre és magyar irodalomra tanítja a gyermekeket és ... És ez a tanítónő majd nem az idegen katonát látja benne, hanem az embert. És ez a tanítónő beül a fényes autóba, megtanul bolgárul és hitvese lesz. így történt. Trendafilov a háború után is katona volt egy darabig az új bolgár hadseregben. Az idő azonban eljárt felette és mint altábornagy, nyugdíjba ment. Most hadtörténeti kutatásokkal foglalkozik, s ilyenkor nyaranta gyakran megjelenik kedvenc helyén, a várnai tengerparton. Pihen, s elmereng harcos évei felett. Nevét Magyarországon nem ismerik. Mi csak annyit jegyeztünk meg, hogy felszabadításunkban bolgár csapatok is részt vettek. Megkoszorúzzuk az elesett bolgár katonák síremlékét, akiket ugyancsak nem ismertünk. Amikor a határállomáson olyan szívélyesen integettek a pálya- munkások, nem tudták, hogy magyarok is ülnek a vonatban, csak azt, hogy külföldieket repít a gyors. Mindegy, hogy melyik országból jönnek, barátok, testvérek. ök a külföldi népeket barátnak, testvérnek tekintik. (Következik: Boldizsár Magyar- országra készül.) Boda Ferenc 4ib a gyár IRTA: TÚRI ANDRÁS XXVIII — Jól van. Dodó királyian nyugtázza a sikert. — Lássátok, kivel van dolgotok, máris rendelhettek még egy konyakot. Különben majd egyedül megyek ki Agárhoz, nincs szükségem kíséretre, öt perc alatt elintézem vele a dolgot, aztán átmegyünk valami jobb lebujba. Szentimreyné a gépet nézi. A gép és a tálca, a között a kettő között mozog a pillantása. Valaki megáll előtte. A nő most se néz fel, csak akkor, amikor egy hang azt mondja: — Csak asztalnál szolgálnak ki, ugyebár? — Ottó! Maga itt? — Egyszer már meg kellett néznem a munkahelyét. Meg aztán... — Nem hiszem, hogy egyedül ezért jött ide. A nő hangja szomorkás. De mosolyog hozzá és Keresztesi arcán szeretettel pihen a tekintete. — Csiszár idejön ma este. Sőt itt is van már, látom. Amott ül. Mindenáron vissza akarja fizetni Dodónak azt az ütést. A bolond kakas. Ebből pedig semmi jó se származhatok. — Mit akar tenni? — Még egyszer beszélek vele. — Odaküldetek egy feketét magának. — Köszönöm, az jó lesz. — Indulna, de egyszerre megtorpan. — Kérem... Én azt hiszem, ez nem magának való hely. Sohasem láttam, de gondoltam. Az asszony kesernyésen mosolyog. — Tud talán valami jobbat számomra? A felelet olyan csendes, alig érteni. — Igen. Hiszen nagyon régen kellett volna már mondanom. Ha ... ha nem unná egy magamfajta ember bogarait, meg... a ... virágokat. Egyszóval... — felnéz a nőre, pillantásuk találkozik. — De erről még beszélünk, jó? A feketét pedig kérném oda. A nő utána néz, látja, amint leül a fiatalember asztalához. S valahogy úgy ellágyul, olyan gyen ge lesz, szinte kilöttyenti a feketét a pohárból. — Szóval mégis — zöttyen le Lajos mellé a férfi. — Ez a maga ígérete? A- fiú meglepetve bámul rá. Szemét összehúzza, egészen kes- kenyre. — Ne haragudjék. Egyszerűen nem tudtam nyugton maradni. Boldogtalan lennék, ha a dolgot ennyiben hagynám. — Ami azt jelenti, hogy kitart az őrültsége mellett. Tudja, mi lesz magával? Az a banda megint csak összeveri. S tán ennél is nagyobb baja eshetik. Fizessen szépen és menjünk. A fiú nem felel. Hirtelen fölemeli a tekintetét. — Maga utánam jött ide? — Igen. — Miért? — Ki tudhatja, miért kedvel az ember egy-egy őrültet? Titok ez. Mi a válasza? — Beszélni akarok a fickóval. — Rendben van. Én figyelmeztettem. Keresztesi visszamegy Szent- imreynéhez. — Kérem — mondja —, el tud szabadulni a géptől néhány percre? — Talán meg tudom tenni. — A fiú nem akar elállni a szándékától. Itt egy telefonszám. Hívja fel és csak annyit mondjon. hogy verekedés készül a Napsugárban, jöjjenek ide. — Miféle szám ez? — A kerületi rendőrkapitányságé. Tegye meg, én nem akarok a fiú mellől elmozdulni. — Elintézem. Dodó az óráját nézi. A húsz perc letelt, most feláll, még valamit szól a bandának, az.tán megindul a kijárat felé. Abban a pillanatban felemelkedik Csiszár is és utána ered. Mire Keresztesi megfordul, már a ruhatár mellett haladnak. — Siessen! — szól oda az asz- szonynak és ő is nekilendül. Mire kiér a mulató elé, Csiszár éppen eltűnt a szemközti ház kapuja alatt. Az úttest közepén már hallja a dulakodás zaját. Kiáltás üti meg a fülét, a kapu becsapódik. Tehetetlenül megtorpan! Izgalom szaladgál a mellében. Mit tegyen? Ebben a másodpercben rendőrautó fordul be a sarkon. Keresztesi eléje áll, indul, integet mind a két karjával. A gépkocsi stoppol, megáll. Elsőnek Sárosi főhadnagy és Krámer hadnagy ugrik ki belőle. — Csakhogy megjöttek. — Ki telefonált értünk? Sárosi főhadnagy közellép az izgatott virágszakértőhöz. — Szentimreyné. Az én megbízásomból. Azonnal siessenek oda a kapu alá. Csiszár és Dodó megölik egymást. — Menjünk! De nem érnek oda, amikor valaki kiugrik a kapu alól és futva igyekszik menekülni. Krámer eléje pattan és a fickó egyenesen a karjai közé rohan. — Hohó! — füttyent a főhadnagy és segíti lefogni a kapálózót. — Hiszen ez régi ismerősünk, a Ritter-gyerek. Miért nem jelent meg az idézésre, fiam? — Engedjenek el, nem csináltam semmit! — Az majd kiderül. Közben két nyomozó és Sebők között megjelenik a másik két szereplő: Csiszár és Dodó. A huligán bal szemén jókora monokli, Lajos halántékán vérző seb. (Folytatjuk) Megkezdték a kenderbeszállítást a Dunaföldvári Kendergyárba Az elmúlt napokban megkezdték az idei kender-termés beszállítását a Dunaföldvári Kendergyárba. Mint a gyár szakemberei megállapították, az idei termés mind minőségre, mind a mennyiséget tekintve közepes lesz. Az első szállítmány a duna_ kömlődi Szabadság Tsz-ből érkezett, ezt követték a többi tsz- ekből, állami gazdaságokból érkező szállítmányok. Úgy tervezik, hogy az idén — eltérően a korábbi évek gyakorlatától, amikor a gyár részére megtermelt és betakarított kendernek általában egyharmada csak a következő évben került beszállításra —- a teljes mennyiséget, mintegy hetvenezer mázsát, beszállítják a gyárba. Ezáltal kevesebb költség merül fel a kenderkóró tárolásával kapcsolatban, nem lesz olyan nagymértékű a tárolás közbeni selejt. képződés. Kurdon bővítik a vízmüvet Kurd községben bővítik a vízmüvet a községfejlesztési alapból. Az idén 130 ezer forintot fordítanak erre a célra, s megépül két tárolómedence. Jövőre 200 ezer forintot fordítanak bővítésre. A hálózat kibővítése elsősorban a szőlőhegyi részt érinti. A községnek ez a része eddig nem volt bekapcsolva a vízhálózatba,