Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-05 / 207. szám

2

¥SERS fcTEGYEt jÜTffiPCJSÄa

1962. szeptember 5.

az

Szovjet jegyzék Egyesült Államokhoz

A Szovjetunió kormánya jegyzéket juttatott el az Egyesült Államok kormányához, amelyben megállapítja, hogy augusztus 30- án a Távol Keleten egy U—2-es repülőgép, nyilván provokációs céllal, behatolt a Szovjetunió légiterébe. A szovjet kormány erélyesen tiltakozik a határsértés ellen, s emlékeztet arra, hogy 1960 májusában ugyancsak U—2-es repülőgéppel hatoltak be a Szovjetunió légiterébe. A szovjet jegyzék ezután így folytatja:

Az Eisenhower-kormány ezen agresszív tevékenysége megtorpedózta a csúcsértekezletet, erősen kiélezte az egész nemzetközi helyzetet, a világ minden népében aggodalmat keltett a béke sorsa iránt és súlyos teherként nehezült a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonyára.

Éppen ezért a szovjet kormány megelégedéssel fogadta Kennedy elnök múlt év januárjában tett nyilatkozatát, amely szerint rendelkezést adott ki arról, hogy nem újítják fel az U—2-es repüléseit és nem engedik meg, hogy amerikai repülőgépek megsértsék a Szovjetunió államhatárait.

A Szovjetunió légiterének az amerikai U—2-es gép által történt újabb durva megsértésével kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés: mi ez — vajon a régi, a Kennedy elnök által elítélt, haramia-módszerek felújítása? Vagy talán az Egyesült Államok ama kardcsörtető köreinek provokatív akciója-e, amelyek az új, az 1960. évihez hasonló nemzetközi konfliktust szeretnének kirobbantani

és ezzel újra végsőkig kiélezni a helyzetet?

Az Egyesült Államok kormányának világos választ kell adnia erre a kérdésre.

Az utóbbi időben jelentések érkeznek az U—2-es amerikai felderítőgépek tevékenységének megélénküléséről a Szovjetunió határainak közelében. Az U—2-es gépek újra megjelentek az angol légitámaszpontokon; ugyanilyen U—2-es felderítőgépek állomásoznak az Egyesült Államok japáni, törökországi és nyugat-németországi támaszpontjain és repüléseket hajtanak végre ezekről a támaszpontokról.

Emellett ismét ugyanazokat a változatokat hozzák forgalomba e repülések céljával kapcsolatban, amelyeket Eisenhower kormánya is hangoztatott mindaddig, amíg tetten nem érték a bűntett elkövetésének színhelyén.

Az Egyesült Államok kormányának számot kell adnia arról, hogy milyen helyzetbe juttatja szövetségeseit. A szovjet kormány annakidején igen komoly formában felhívta a figyelmet arra, milyen súlyos következményeket kell vállalniok mindazoknak az államoknak, amelyeknek kormányai országuk területét az amerikai hadirepülőgépek rendelkezésére bocsátják a Szovjetunió területe fölé történő behatolások előkészítése és végrehajtása céljából. A szovjet kormány felhívta a figyelmet erre, s amennyiben a hasonló provokációk folytatódnak, kénytelen lesz megtenni a megfelelő szükséges lépéseket, beII Ben Bellához hű katonai egységek két iránybói közelednek Algír felé

Algír (MTI). A legutóbbi jelentések szerint Ben Bellát és a politikai bizottságot támogató csapatok két irányból, nyugatról és délről közelednek Algír felé. Eddig nagyobb ellenállásba nem ütköztek. A politikai bizottság katonái szigorú parancsot kaptak arra, hogy ahol csak lehetséges, kerüljék a vérontást.

Algírban a 3. vilaja katonái vették át az őrséget a város arab negyedében, ahol egyébként az éjszaka folyamán nyugalom volt A politikai bizottság közlemé- ■ ■ ■ inniivri ■ ■ ■ ■ ■ i »tit

nye szerint a 4. vilaja öt százada átállt a Ben Bellát támogató erőkhöz. A közlemény bejelenti azt is, hogy az algériai felszabadító hadsereget a továbbiakban népi nemzeti hadseregnek fogják nevezni.

Valószínű, hogy az Algír felé közeledő egységek rövidesen elérik a fővárost. Katonai szakértők megállapították, hogy a 4. vilaja ereje semmiképp nem elegendő a város elfoglalásának megakadályozásához, ellenállásuk azonban súlyos harcokra vezethet.

leértve a Szovjetunió éllen felhasznált haditámaszpontok kikapcsolását is. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy e figyelmeztetések ma is érvényben vannak.

A szovjet kormány az Egyesült Államok kormányánál határozott tiltakozást jelentett be amiatt, hogy egy amerikai kémrepülőgép újból súlyosan megsértette a Szov jetunió államhatárát. A szovjet kormány elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya szigorúan megbünteti azokat a személyeket, akik felelősek az amerikai U—2- es repülőgép e repülőút jának megszervezéséért és azonnal lépéseket tesz, hogy a jövőben ne sértsék meg a szovjet légiteret.

Amennyiben az Egyesült Államok kormánya ezt nem teszi meg, a szovjet kormány olyan rendszabályokhoz nyúl, amilyeneket szűk ségesnek tekint határai biztonságának az újabb határsértések ellen való megőrzése céljából. Ugyanakkor a szovjet kormány fenntartja magának a jogot, hogy az Egyesült Államok agresszív cselekedeteinek kérdését felvesse az Egyesült Nemzetek Közgyűlése előtt.

Befejezte munkáját a marxista közgazdászok moszkvai értekezlete

Moszkva (TASZSZ). Moszkvában befejezte munkáját a marxista közgazdászok nemzetközi értekezlete, amelynek részvevői a jelenkori kapitalizmus problémáiról folytattak eszmecserét. A hét napig tartó értekezleten több mint húsz európai, ázsiai és amerikai ország képviselői vitatták meg az állammonopolista kapitalizmus kifejlődésével, a közös piac megalakulásával, a tőkés országok munkásosztályának helyzetével es harcával összefüggő kérdéseket.

A hétfő esti záróülésen Ione- hara japán, Postalachi román és Martinov szovjet tudós szólalt fel.

Befejezésül Anusavan Arzu- manjan, a Szovjet Tudományos Akadémia világgazdasági intézetének igazgatója és Alekszej Rum- jancev, a Béke és szocializmus kérdései című folyóirat főszerkesztője mondott beszédet.

TRINIDADes TOBAGO,

Plymouth,

"JfSt

TO**

<x?

A köohjmeií ffll,kőoléjfinomító A esi félt ^cukornei fjkunó ■^>kSo/d,v/:ttpk gp fmemelés Q °---O

kfw

usVI

“ xikói- ^

lOŰŰkm

(fr)=.rnnna

^■tenger

(TmíhA)

36G2?

KéT új

független állam

Az elmúlt napokban Trinidad és Tobago, amely eddig Brit- Nyugat-India szövetségi része volt, a szövetség felbomlásával a független államok sorába lépett, a Brit Nemzetközösség keretén belüL

Trinidad és Tobago a Kis-An- tillák szigetcsoportjához tartozik, területe 5130 négyzetkilométer — közel azonos nagyságú Veszprém megyével —, lakóinak száma 826 000 fő.

Gazdasági életére jellemző a monokulturális mezőgazdaság, a kedvező éghajlati adottságok és a termékeny talaj következtében magas terméshozammal. A termékek közül első helyen a cukornád áll. Iparában egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a kőolajkitermelés és finomítás. 1959- ben 5,9 millió t. olajat hoztak felszínre. Az olajtelepek az amerikai Texas Oil vállalat tulajdonát képezik. A szigeten működ-' olajfinomítók évi kapacitása 5 millió t., melyek a hazai termeié mellett Venezuelából és Kolumbiából importált olajat is fel dolgoznak. Az olaj mellett vilé • viszonylatban szintén értékes r ványi kincse az aszfalt, terme lése 1958-ban 133 000 t„ amelynek közel 60 százalékát exportálják.

De Gaulle

nyugat-németországi utazása

nem egyszerűen viszonzása Adenauer júliusi franciaországi út- jának, hanem további erősítése a Párizs—Bonn tengelynek. De Gaulle-t kedden olyan pompával fogadták a Köln—bonni repülőtéren, amire Eisenhower Iá. togatása óta Nyugat-Német- országban nem volt példa. A tábornok Lübke szövetségi elnök üdvözletére azt válaszolta, hogy Adenauer franciaországi útja »-nagyszerű emlékeket ha. gyott maga után«, útjának céljáról pedig úgy nyilatkozott, hogy a francia nép baráti üzenetét akarja átadni.

Közismert tény azonban, hogy de Gaulle nem a francia nép, hanem a francia monopolista körök képviselőjeként érkezett Bonnba, ezeknek üzenetét fogja tolmácsolni, s ezeknek érdekei vezetik tetteit. Szó sincs arról, amit hivatalosan mind francia, mind nyugat-német részről szeretnének elhitetni, hogy Adenauer és de Gaulle utazásai a két nép megbékélését szolgálják. A Neues Deutsch, land a béke és az európai népek ellen irányuló végzetes összeesküvésnek minősíti a tábornok utazását, s megállapítja: »A valóságban egy igazi német—francia megegyezés sürgető parancs, mert nemcsak a két nép érdekeit szolgálja, hanem rendkívül nagy jelentősége van az európai béke biztosításáért folytatott harcban is. Bebizonyítható módon azonban nem ez a célja annak az összeesküvésnek, amelyet a nyugatnémet és a francia monopoltőke reakciós körei a Bonn—Párizs tengely formájában megteremtettek«.

Adenauer és de Gaulle barátságának semmi köze a két nép érdekeihez. Adenauernek azért van szüksége a francia elnökre, hogy legyen aki megvétózza a német kérdés békés rendezését és a nyugat-berlini helyzet normalizálását, sőt, francia támogatóssal szeretne » Bonn atomfegyverekhez jutni, s így revansterveibe bele tudná vonni a közös piac valamennyi tagállamát, ami egyben a szovjetellenes tömb megerősítését is

jelentené. De Gaulle ugyanakkor cserébe azt várja a kancellártól. hogy Bonn támogatást nyújtson »európai tervei« megvalósításához. Ezek a tervek természetesen minden haladó és demokratikus mozgalom ellen irányulnak, de mint a Neues Deutschland cikke leszögezi, alapjában hibás számításon alapul Adenauer és de Gaulle béke- és népellenes tér. ve, mert az ilyen szövetség jövőjét és időtartamát a népi tömegek döntik el.

De Gaulle nyugat-németországi látogatásához megjegyzéseket fűz a Pravda és a Krasznaja Zvezda is. Mint a Krasznaja Zvezda megállapítja, a francia —nyugat-német megbékélés leple alatt de Gaulle parancsuralmi rendszerének és Adenauer klerikális-militarista diktatúrájának szövetsége rejlik. A francia kormánykörök rövidlátó politikájának következtében — írja a Krasznaja Zvezda — Adenauer békés eszközökkel igyekszik elérni és nem is sikertelenül, amihez Hitlernek fegyverekre volt szüksége. Franciaország területe fokozatosan a nyugat-német hadsereg hátországává válik.

A két lap utal arra, hogy a nyugat-német revanshirdetők NATO-beli szövetségeseiktől egyenlő jogokat követelnek a nukleáris fegyverek előállításában és használatában, s erre igen erőteljesen használják ki a Párizs—Bonn tengelyt. A nyugatnémet imperializmus, amely egyre végzetesebb szerepet játszik a nyugati katonai tömbökben, most arra törekszik, hogy francia szövetségesének katonai és gazdasági potenciálját saját revanstervei megvalósítására használja fel.

Nem kétséges, hogy de Gaulle hatnapos nyugat-németországi látogatásának végén olyan közös közleményt fognak kiadni, amely a felek teljes egyetértését hangoztatja. Az egyetértés azonban csak Párizs és Bonn monopolista körei között van meg. A francia és a német nép érdekei egészen másfajta együtt, működést követelnek meg.

Újabb lasiszta merényletek Franciaországban

Párizs (MTI). A dél-francia- or'Szági Tarbes városában hétfőn gépkocsis francia merénylők revolverlövéseket adtak le gyárakba igyekvő munkásokra. A fasiszták autója gyorsan haladt és senkit sem értek lövések. A város lakossága heves utcai tüntetésen válaszolt a fasiszta provokációra.

A Párizs melletti Bondyban felgyújtották a kommunista párt helyiségét. A tettesek „Éljen az OAS—CNR!” (a nemzeti ellenállási tanács nevű fasiszta összeesküvő szervezet) felírást hagytak a merénylet színhelyén.

Bouche du Rhone megyében az egyik város szocialista polgár- mestere ellen követtek el plasz- tikbombás merényletet.

U Thant évi jelentése az ENSZ-közgyűlésnek

New York (MTI). U Thant ügyvezető főtitkár megküldte szokásos évi jelentését az ENSZ- közgyűlésnek, amelynek 17. ülésszaka, mint ismeretes, szeptember 18-án nyílik meg.

Az ügyvezető főtitkár a jelentés bevezetőjében az Egyesült Nemzetek Szervezetének helyzetével és néhány fontos nemzetközi kérdéssel foglalkozik.

Utal az ENSZ pénzügyi nehézségeire és reményét fejezi ki, hogy a tagállamok elősegítik majd e pénzügyi problémák megoldását, mert ellenkező esetben „komolyan korlátozódhatnék a világszervezet használhatósága.”

U Thant határozottan állást foglal az ENSZ alapokmányának és az abban foglalt elveknek szigorú megtartása mellett és hangoztatja, hogy helytelen lenne, ha ! letérnének arról az elvről, amely ■ szerint minden egyes tagállam — ! legyen az nagy vagy kicsi — egy- j Ormán egy szavazattal rendelke- | vk. A főtitkár ezzel kapcsolatban j úgy véli, hogy ha „bizalmi vál- i ságról” beszéínek az ENSZ-szel

kapcsolatban, úgy ez csak átmeneti jelenség és a világszervezet ereje növekedni fog.

Hosszasan foglalkozik U Thant a gazdaságilag kevésbé fejlett országok támogatásának kérdésével és — az utóbbi hetekben immár harmadszor — megismétli azt a véleményét, hogy a gazdagok és a szegények közötti különbség milyen súlyos veszélyeket rejt magában. Hangoztatja, hogy a fejlett országoknak az eddiginél jóval nagyobb mértékben kell kivenniük részüket a szegénység, a járványok, az írástudatlanság felszámolásából, majd Kongó és a világűrkutatás kérdésével foglalkozik a jelentés. A leszerelési tárgyalásokról sajnálattal állapítja meg, hogy Franciaország nem hajlandó részt venni a genfi értekezleten. Sürgeti, hogy a leszerelés megvalósítása terén első lépésként vessenek véget a nukleáris fegyverkísérleteknek és támogatja a semleges országok erre vonatkozó javaslatait. A főtitkár végül az ügyrendi szabályok egyszerűsítésére tett javaslatokat támogatja.

1