Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-30 / 229. szám

Í962. szeptember 30.

TOLVA MEGYEI VEPŰJSAG

7

Állami lakásépítés — korszerű típustervezés

Ä lakáshiány nem sajátos magyar, hanem világjelenség. A lakáshiány az eddigi hagyományos építésmóddal alig szüntethető meg. A megoldás kulcsa a gyári termeléshez hasonló nagyipari építkezés. Ez azonban nem képzelhető el a tömeges, tipizált lakásépítési módszerek nélkül. Ez a haladó, korszerű építési mód.

Korszerű lakás fogalma: általában vízzel, gázzal, központi fűtéssel, melegvízszolgáltatással felszerelt, és modern bútorral berendezett lakások. De az ilyen lakással szemben támasztott alapvető követelmény az, hogy a lakásnak megfelelő helyen, környezetben kell lennie, hogy a

lakás megfeleljen a pihenés, a kultúra követelményeinek. Tehát parkoknak, óvodának, napközinek, üzletnek és sportolási lehetőségeknek, játszótereknek a közelben kell lenniük. Végül a lakótelepeket olyan beépítési arányok, eszközök betartásával kell tervezni melyek emberi közelséget, otthonosságot adnak. Ki kell elégítenie a szocialista ember társadalmi igényét is, mivel nemcsak a lakások belső kialakításában, hanem külsőleg, környezetében is tükröződnie kell. Természetesen mindez nem jelentheti a lakás belső alaprajzi és formai, funkcionális követelményeiben az alárendeltséget.

Kerepesi úti lakótelep „ö”-tömb, 1956.

A ma ideális lakása

A megváltozott politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok — a megváltozott igények, az új életforma — átalakították a lakással kapcsolatos fogalmainkat is.

A ma, és jövő embere igyekszik új életformáját kielégíteni lakása elrendezésében és berendezésében is. Például ebédlőbútort ma már senki nem igényel, ugyanakkor a gyerekszoba, ma épülő lakásaink többségénél elmaradhatatlan követelmény. Átalakul a konyha és nappali fogalma is, például főzőfülke épül konyha helyett, de korszerű technikai berendezésekkel ellátva, a nappali pedig a családot összetartó, központi helye lett a lakásnak.

Mindezek az új igények azt teszik szükségessé, hogy fekvő- helyinentcs, nagyobbméretű nappali szobára legyen „felfűzve” több kisebb szoba. Ez a többteres lakás. A lakás területének jó kihasználása érdekében modu- lizált (méretegységesített) variálható, beépíthető szekrények, bútorok szükségesek. Régi bútorzattal, kombinált szekrényekkel a korszerű lakások igen zsúfoltak lennének.

A tipizálás biztosítja a korszerű, nagyüzemileg gyártott szerkezetek széria gyártását, amely lehetőséget ad a gazdaságosság fokozására, a gyorsított építésre, az építési idő lerövidítésére. Az egyedi épületekkel szemben több lakás építését teszi lehetővé.

Tehát a közlekedő és üzemi helyiségek területének csökkentésével egy nagyobb (a család együttes tartózkodására alkalmas) nappali, és egy vagy több kis alapterületű helyiség alakítható ki, gyerek, magános szülő, vagy dolgozóhelyiség részére, így viszonylag kisebb alapterületen is lehetővé válik a szülők, a gyerekek elkülönített elhelyezése, mely biztosítja a család tag jainak sokszor egyidőre eső pihenését, vendégfogadását, a tanulást stb.

A korszerű lakás

kében modulizált (méretegységesített) variálható, beépíthető szekrények, bútorok szükségesek.

Régi bútorzattal, kombinált szekrényekkel a korszerű lakások igen zsúfoltak lennének.

A sok műveletből összetett munka logikus kapcsolásának megfelelően a konyhaberendezési tárgyak egy blokkba vannak építve. Kisebb alapterülete, a régebbi 12—14m2 konyha helyett 5—6m2 alapterületű és ugyanakkor a sok felesleges mozgást kiiktatja mely a régi konyhákra jellemző volt.

Ezekután érthetővé válik, hogy a legkorszerűbben megépített lakás is, ha azt régi bútorokkal rendezzük be — ami gyakran előfordul — ízléstelenné, kényelmetlenné válik. A régi bútorokhoz nagyobb alapterületű, 20—30 évvel ezelőtti felfogásban épített lakások lennének szükségesek. Az új lakástulajdonosnak Vállalnia kell azt az anyagi áldozatot, hogy a régi, elavult bútorokat fokozatosan, a lehetőségekhez mérten cserélje ki. így a korszerű, tömeges és gyorsabb lakásépítés aka- dálymentesebb lesz.

Családi ház és a típusterv

Típustervek alapján épülnek már családi házak, ezek száma azonban — bár növekvő mértéket mutatnak — még mindig kevés.

Említést érdemelnek egyes közkedvelt alaprajzi épületek, amelyek olyan anyagpazarlással kivitelezettek, hogy építésüket nem volna szabad engedélyezni. A nagy anyagigénnyel járó 15 éves lakásépítési terv érdekében sem, másrészt az építtetők érdekében sem, mert mégiscsak ők fizetik meg. Hozzévehetjük még azt is, hogy az ilyen épületek rendszerint a minimális esztétikai követelményeknek sem felelnek meg.

Kétoldalú kárról van tehát itt szó. A típustervek alapján épülő családi házak legfőbb előnye éppen e kétoldali károk kiküszöbölése.

A típusterv-gyűjteményt az Építésügyi Minisztérium 1961-ben

/WWWN/S/WWW>/VWWWS/W A típusterv-gyűjteményből.

adta ki. Ez 50 darab különböző épülettervet tartalmaz. És a tervek kiviteli dokumentációja 20 forintért megvásárolható, a többi száz, sőt ezer forintos magántervezés helyett. E dokumentáció egyaránt alkalmazható építési engedélyhez és OTP kölcsönhöz is, sőt e „típus családiház-tervgyűj- temény”-ből kiválasztott és ennek alapján OTP kölcsönt kérelmezők kérelmét az OTP soron kívül bírálja el.

Kívánatos, hogy a tanácsi építőipari vállalatok nagyobb részt vállaljanak a családiház-építési akcióból. Bővíteni kellene a gyűjteményt homlokzati változatokkal

és többszintes társasház terveivel is.

Sok helyütt még beépítési, részletes rendezési tervek nélkül épülnek a családi házak. Zalaegerszegen látható ilyen település. Ez gazdaságilag káros és a városképet is rontja. Az egyéni és a közösségi érdeket egyaránt figyelembe kell venni. Ezt sürgeti a falu szocialista átalakulása is, mely a régi falu fogalmát megváltoztatja. A „faluk” helyett városias, közművekkel ellátott mezővárosok kialakulása várható.

Sallai Mihály

építészmérnök

Alaprajz étkezőkonyhás megoldással. (AÉTV)

bútorai

A korszerű lakás bútorai elsősorban használati tárgyak. Ezért formájukat, méretüket a ma emberének szükséglete szabja meg. Az új bútorok kicsinyek, köny- nyűek, kényelmesek, variálhatók, a szekrények beépítettek. így a lakás alapterülete gazdaságosabbá válik mint a régi hagyományos bútorokkal. Ezeket ma már jól ismerik az emberek. A lakás területének jó kihasználása érde♦ ©

1962-es típusterv.

Rakodók

Munkahelyükön, a Dunaártéri Állami Erdőgazdaság bátaszéki erdészeténél felterhelő munkásoknak hívják őket. Bizonyára abból a meggondolásból, hogy ők végzik a vagonok felterhelését, köznyelvre lefordítva: a rakodást.

Szikár, sovány emberek. Utoljára kubikosok között találkoztam hozzájuk hasonlókkal: erejük tiszteletre késztetett. Amint birkóztak az óriási rönkökkel, az valóságos harc volt, s amikor tompa dörrenéssel gördült a vágod padlójára a behemót fadarab, kicsit mindnyájan örültek a győzelemnek, mind a négyen. A brigád ugyanis négytagú. Pulcz József brigádvezető szerint ők azok, akik pontot tesznek a fatermelés végére, s ember kezébe már csak akkor kerül ezután a fa, amikor felhasználja, tűzre rakja, vagy éppen bányafát ácsol belőle.

Máshol ugyanis nagyjából már a gép bánik vele, de itt még az ember izmai kellenek ahhoz, hogy vagonba kerüljön. Az erdészetnek, a fatermelésnek ugyani- a rakodás a leggyengébben gé pesített része. Mindössze egy dn rus kocsi található az egész gaz daságban, s az csak akkor jön bátaszéki állomásra, amikor na gyobb tételt, tíz, tizenkét vago fát szállítanak. Ez azonban ritka tordul elő, mert a kitermelt töbl miaí 12 ezer köbméter fát kisebb

tételekben szállítják, s ezeket mind a Pulcz-brigád rakja vagonba. Naponta 45 tonnányi terhet görgetnek fel a kocsikra. A kisebb darabok 80—100 kilósak. A legnagyobbak pedig elérik és gyakran meg is haladják a 10 mázsát. Laikus számára alig hihető: a nagy teherrel négyen birkóznak meg. Az ember ősi emelő eszköze a karó, a kötél — náluk még dívik. Ezek segítségével kerül fel a kocsiba minden egyes darab.

Néha törlik a homlokukat, s nem fáznak még a hűvös reggeleken sem. Azt mondják:

— Kétszer melegszünk fánál.

Egyszer amíg rakják; s egyszer pedig télen, amikor idejük van rá. Egyébkor nem nagyon állnak

kályha mellé. Amint tavasszal felszikkadnak az utak, elkezdődik a hajrá, a hórukkolás, s tart egészen december elejéig, amíg csak járni lehet az erdőkben. De szünet nélkül, mert 'az ipar, a bányászat, a lakosság várja a fát.

Nem is gondolunk rájuk, s nekik sincs idejük azon meditálni: vajon mi lesz a sorsa a következő rönknek. Felrakják, s aztán indítják útjára. Amikor pedig befejeződik a szállítás Pulcz József, Pulcz István, Decsi László és Jókai László felkerekednek. Beveszik magukat a szálkai erdőségekbe, vágják a fát. S tavasszal, ha nyílik az idő, ismét a vasútállomáson láthatják őket, egymás után »terhelik fel« a vagonokat;