Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-27 / 226. szám
6 TOLVA MFC,TÉT NÉPÚJSÁG 1952. szeptember VL SPORT Nagy sikert aratott az NDK tornászainak szekszárdi bemutatója Kedden este a szekszárdi gimnázium tornatermében ismét külföldi versenyzőknek tapsolhattak a tornasport szekszárdi kedvelői. Ezúttal á Német Demokratikűs Köztársaság Testnevelési Főiskolájának női és férfi válogatott tornászai tartottak bemutatót. Már jóval a meghirdetett kezdési idő előtt zsúfolásig megtelt a gimnázium tornaterme. A bemutató verseny kezdetékor több mint 350 néző ütemes tapsa köszöntötte a felsorakozott versenyzőket. A verseny iránt tanúsított nagy érdeklődés érthető volt, hisz a német csanatban több válogatott versenyző is szerepelt. A nőknél Barth, a budapesti összetett egyéni verseny győztese, Trenslngen ifjúsági bajnok, míg a férfiaknál Fülle és Kuppe a római olimpián és a prágai tornász vb-n szereplő össz-német csapat tagjai is bemutatták tudásukat a szekszárdiaknak. Hor- vay Árpád, a gimnázium igazgatója köszöntötte a lipcsei TF tornászait, majd a gimnázium címerével ellátott zászlót adott át a német sportolóknak. A vendégek részéről Ervin Schulcz, a német csapat vezetője köszönte meg a kedves fogadtatást. Élénk érdeklődés mellett a női versenyzők felemáskorlát-, majd a férfiak lólengés-gyakorlatával kezdődött meg a kétórás színvonalas bemutató. A nagyszámú közönség vastapssal jutalmazta Fülle, Kuppe, Barth és társaik színvonalas bemutató gyakorlatait. A verseny után az NDK-sportolókat baráti vacsorán látta vendégül a gimnázium. A versenyzők szerdán a déli órákban utaztak el Szekszárdról Siófokra. F. vwwViWíw.wvz/Ay.Mwy.MmMMííMiiwH/íiw/i'flj’/jvuuwjMvanwuuuywwiwiv/AN Siker,vagy sikertelenség? (Az atlétikai EB mérlege) Akármilyen szemmel nézünk is a sportágakra és sporteseményekre, nem tagadhatjuk le, hogy az idei sportév legnagyobb eseménye a labdarúgó-világbajnokság után az atlétikai Európa-bajnok- ság volt. Jelentőségére már a résztvevők hatalmas száma rámutat, 28 ország majdnem ezer indulója! Még a tengeren túlról is érkeztek érdeklődő szakemberek a megtekintésére, így az a Bob Simpson, aki egykor 200 méteres gátfutó világrekorder volt, majd néhány esztendőn át, a második világháborút megelőző években a magyar atlétikai szövetség országos edzője. Nem kell azonban ide tengeren túli szakértői vélemény, maguk az eredmények is ' tanúsítják, hogy valóban nagyszabású versenyek voltak Belgrádban. A kiválóan rendezett, tartalmában, sőt külsőségeiben is szinte olimpiai méretű viadal három világcsúcs-beállítást hozott. (Tamara Press női súlylökésben, Maria It- kina női 400 méteres futásban és az olasz Salvatore Morale 400 méteres gátfutásban érte el.) Nemcsak ez, hanem a két új Eu- rópa-rekord (Zsivótzky kalapácsvetésben és a holland Gerda Kraan női 800 méteres futásban,) a sorozatos Európa-bajnoki csúcsok és 48 különböző országos csúcseredmény, minden győztes, helyezett, sőt a helyezetlenek remek eredményei is igazolhatják, a belgrádi EB minden eddigi, ilyen nagyméretű versenyt felülmúlt. Hatásában is rendkívül sokat ígér, a fejlődés szempontjából halárkő lehet. A viadal hősei, mint minden olyan Európa-baj- nokságon, amelyen részt vettek — a Szovjetunió versenyzői voltak. 13 győzelem és a helyezések tömege jelzi változatlan elsőségüket. Utánuk a második vonalat Anglia, Németország és Lengyel- ország atlétikája képviseli, már csak a nem hivatalos pontversenyek tanúságtétele alapján is. Magyarország csak a harmadik csoportba sorolható, az eredmények és a szakmegállapítások aiapján is. Viszont ebben a harmadik csoportban teljesen egyenrangúan állunk Olaszország és Franciaország mellett, megelőzve Romániát, Hollandiát, Finnországot, Belgiumot, Svédországot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és Svájcot, valamint a már csak ,,negyedik” kategóriába sorolható többi európai országot. Ezek alapján sikeresnek mondható-e szereplésünk? Kétségtelenül jobb eredményt értünk el, mint a legutóbbi stockholmi Európa-bajnokságon. Két értékes győzelmet arattunk súlyszámokban, két harmadik helyezésünk egyikét is dobószámban értük el (Koncsek Jolán, diszkosz), a másik pedig különösen jelentős. Kazi Olga ugyanis csatlakozott azokhoz á — ritka — magyar versenyzőkhöz, akik külföldön, a legnagyobb konkurrenciában képesek önmagukat szinte felülmúlni, életük eddigi legnagyobb teljesítményét megjavítani. Ha Varjú Vilmos, Zsivótzky, Koncsek és Kazi Olga szereplését tekintjük is csak teljes sikerűnek, a magyar atlétika szempontjából még Simon (akadályfutás), sőt részben Kulcsár (gerelyvetés), Havasi (gyaloglás) és Kalocsai (távolugrás) eredményével is elégedettek lehetünk. Különösen azért, mert a felsoroltak nemcsak remek eredményeket értek el, hanem egyben a versenyezni tudás, a küzdeni tudás fényes tanújelét is adták. És ezen a ponton térhetünk rá a negatív jelenségekre, a magyar atlétikának most erősen kiugró hibáira. A legjelentősebb ugyanis éppen az a hiba, hogy versenyzőink közül csak igen kevés tud amúgy igazán küzdeni. A nagy ellenfelek, az idegen környezet, többségüket szinte megbénítják, letörik. A technika oktatása, az erőnléti feladatok ellátása, sőt o'ykor már-már túlzott előtérbe helyezése mellett többet kellene törődni a pszichikai felkészítéssel. A brazil futballistákon mosolyogtak annak idején, amikor először jelentek meg edző, gyúró, és orvos mellett pszichoanalitikussal, pszihiáter kíséretében. Azóta futballistáinknak ajkára fagyott a mosoly. Talán az atléták is tanulhatnának a braziloktól. Másik kiugró hibaként a magyar atlétika egyoldalúsága jelentkezik. Ez sem új dolog. Soha sem volt, és nincs egységes csapatunk. Olykor-olykor kiugrik a magyar atlétika valamelyik versenyszámban. Egyszer remek vál- tefutó csapatunk alakult ki, máskor világviszonylatban is jelentős távfutó gárda, ma kiváló dobóatléta csoport vonja magára a figyelmet. Magára vonja, — túlzottan is. Rögtön hajlamosak vagyunk a többi versenyszámot feláldozni a kedvükért. Elsősorban a tömegek hiányára vall ez az évtizedes múltból szomorú örökségként ránk maradt egyoldalúság, atlétikánk szűk keresztmetszete. A mindenkori egyoldalúságot a választék csekély volta, a vidék elhanyagolása, a túlzott fővárosi központosítás, a vidéki atlétikai pályák csekély száma és sok hiányossága, valamint a nem kiugró tehetségek lenézés-szerű mellőzése, nem kellő foglalkoztatása magyarázza. Holott tudjuk: sokszor válik naggyá éppen az, aki egyáltalán nem mutatkozott soha „csodagyereknek”, A sikeres versenyzők túlzott ajnározása és közben a tömegek elhanyagolása szinte minden esetben súlyos károsodást okoz. Ha egyszer valamiben nagy sikert aratunk, akkor ennek a produkciónak előidézőit szinte fetisizáljuk. A versenyzőt is, edzőjét is, a módszert is, amellyel a felkészítés folyt. S miközben mi konzerválni igyekszünk a versenyzőt, és azt az eljárást, amellyel a sikert magyarázzuk, nem veszünk tudomást a világ fejlődéséről, arról, hogy ami ma bajnokságot eredményezett, holnap már nem elegendő egy döntőbe jutáshoz sem. Tudjuk, hogy kis ország vagyunk. Óvatosan kell bánnunk értékeinkkel Nem vehetjük át azokat a gyilkos módszereket, amelyekkel elsősorban az amerikaiak dolgoznak: kihajtják, kiszipolyozzák, egy-két év alatt tönkre is teszik legtehetségesebb versenyzőiket. Nem propagáljuk mi a felfokozott, embertelen hajszát! De normális, a dolgozó emberek szempontjait és életkörülményeit figyelembe vevő edzés folyik a Szovjetunióban is, vagy akár Angliában is. Mégis eredményesek tudnak lenni. Éppen edzésük korszerűbb, a megfelelő időpontban erőteljesebb, de nem szakadatlan, és nem robotszerű munkájával! Az időzítés hiányossága mutatkozik edzésrendszerünk nagy hibájának. Sok jó, sőt igen jó eredményünk legfőbb baja, hogy csak a legritkább esetben érjük el őket a kellő időpontban. Az időzítés sikerül legkevésbé egyébként valóban kiváló, nagytudású edző-gárdánknak. Ha tehát a negatívumokból kiindulva a jövő feladatokat körvonalazni akarjuk, a következőket szögezhetjük le: 1. tömegesítésre van szükség (ez a középiskolai testnevelés korszerűsítésével, az iskolai pályák megoldásával, vidéki atlétikai gócpontok létesítésével indulhat meg); 2. pszichikai felkészítésre van szükség; 3. a külföldi edzéstapasztalatok gondosabb tanulmányozására törekedjünk; 4. nem több, sőt esetleg kevesebb „kihajtással”, az angol sportéletre jellemző hosszú aktív-pihenők beiktatásával (Elliott egyszer egy évig csak más sportágakat űzött!), pontosabb időzítéssel kell készülnünk, kifejezetten a legnagyobb feladatokra. Akkor talán nemcsak „megfelelt” osztályzatot tudnánk elnyerni egy ilyen Európa-bajnokságon, hanem „kitűnőt” is! Az első győzelem után A Bonyhádi Cipőgyárban örömmel fogadták labdarúgó-csapatuk II. osztályba való sorolását. Az első mérkőzésük — Sióagárd ellen — nem sok örömet hozott, mert Sióagárd valósággal lelépte a cipőgyáriakat. A második mérkőzésükön is elég gyengén ment a játék, de a következő vasárnap Bölcske ellen már csak egy góllal maradtak alul. Vasárnap Báta ellen megszületett az első győzelem, méghozzá nem is akármilyen, mert 3:0-ás félidő után 5:l-re győztek. Képünkön a Bonyhádi Cipőgyár labdarúgói. Megyei li. osztályú labdarúgó- bajnokság TENGELIC—BOGYISZLÖ 1:0 (1:0). Bogyiszló, 300 néző. Vezette: Király. Tengelic: Pámer — Mesziényi, Gáncs I., Tóth — Merész, Gáncs III. — Molnár, Nagy Pusztai, Tóth II., Gáncs II. Bogyiszló: Tóth — Berta, Füleki, Csötönyi — Lénárd I., Lénárd II. — Krisztián, Kesztényesi, Borbély, Soós, Waldraf. Mindvégig jóiramú mérkőzésen Tengelic megérdemelten győzött. A mérkőzés egyetlen gólját az első félidő 18. percében Gáncs II. szerezte. Jók: Gáncs III. (a mezőny legjobbja), Gáncs I., Merész, illetve Füleki és Soós. szekszárdi HONVÉD—DUNASZENTGYÖRGY 6:3 (5 dl). Szekszárd, 100 néző. Vezette: Schnierer. Sz. Honvéd: Klicsó — Beck, Nilas, Farkas I. — Farkas II., Hajdú — Schmidt, Keller, Nagy, Alfáter, Papp. Dunaszent- györgy: Dömötör — Pál, Gyöngyösi I., Debreczeni — Szabó, Molnár — Kiss I., Gyöngyösi II., Fischer, Horváth, Kiss II., Az enyhe szél által támogatott Honvéd nagy fölényben játszott az első félidőben és könnyedén érte el góljait, bár ehhez a dunaszent- györgyi védelem, Dömötörrel az élén, közrejátszott. A II. félidőben a dunaszentgyörgyiek 5:3-ra szépítettek már, majd a 40. percben alakult ki a 6:3-as végeredmény. Jók: Hajdú, Schmidt, Keller, illetve Debreczeni, Horváth és Kiss II. * A megye! II. osztályú labdarúgó-bajnokság IV. fordulójában sok gól esett. Különösen a máza-szászvári tartalékcsapat tett ki magáért, amikor 14 góllal terhelte a Nagymányoki Bányász tartalékcsapatának kapuját. Eredmények: Bonyhádi Cipő- gyár-Báta 5:1, (3:0), Szekszárdi HonvédKézilabda Vasárnapi mérkőzések: Nők: Nagydorog—Tolnai Selyem 8:3, Kocsola—Nagymányok 18:3, Fadd —Bonyhád 3:5, a Mözs—Ireg- szemcse mérkőzés elmaradt. Férfiak: Kocsola—Nagymányok 36:15 Tamási—Máza-Szászvár 17:11, Mözs—Dombóvár 18:15. A Simon- tornya—Tolnai Szpartakusz mérkőzés elmaradt. A szeptember 30-i mérkőzések: Nők: Máza—Bonyhád 10 óra. Vezeti: Allesch. Nagymányok—Fadd 10. V: Köő. Tolnai Textil—Mözs 11. V: Pásztor. Tolnai Selyem— Simontornya 9. V: Pásztor. Férfiak: Dombóvár—Kocsola 14. V: Hipp. Tolnai Selyem—Simontornya 8. V: Pásztor. Tolnai Textil— Simontornya 10. V; Pásztor (barátságos). Dunaszentgyörgy 6:3 (5:0), Bogyiszló—Ten-« gelic 0:1 (0:1), Szekszárdi Dózsa II.-« Sióagárd 4:2 (2:1), Szekszárdi Petőfi II.— Bölcske 3:4 (2:2), Tevel—Dombóvári VSE H. 2:2 (1:1), DaImand—Dombóvári Fatelí« tő 4:2 (3:0), Tamási—Fornád 3:0 (1:0)j Döbrököz—I regszemcse 5:2 (3:1), Máza« Szászvár—Nagymányok 14:0 (3:0). A bajnokság állása a torta lé kcsapatoÄ eredményeinek beszámításával: I. csoport: 1. Sz. Honvéd 4 3 1 14:6 6 2. Dunaszentgyörgy 4 3 1 12:8 6 3. Sz. Dózsa II. 4 3 1 20:10 6 4. Bölcske 4 2 2 8:9 4 5. Tengelic 4 2 2 5:11 4 6. Sióagárd 3 1 1 1 10:6 3 7. Sz. Petőfi M. 4 1 1 2 10:12 3 8. Báta 3 1 2 5:8 2 9. Bogyiszló 4 1 3 8:14 2 10. B. Cipőgyár 4 1 3 6:14 2* II. csoport: 1. Máza-Szászvár II. 4 4 25:6 3 2. Tamási 4 3 113:4 7 3. Döbrököz 4 3 1 17:7 6 4. Tevel 4 1 1 2 11:12 3 5. Dalmand 4 1 1 2 8:10 3 6. Dombóvári VSE II. 3 1 1 1 6:10 3 7. Nagymányok II. 3 1 1 1 5:18 3 8. Fornád 3 1 2 3:8 2 9. Iregszemcse 4- 1 3 8:15 1 10. D. Fatelítő 3- 3 4:10Az alábbiakban közöljük i a bajnokság állását a tartalékcsapatok eredményei nélkül. 1. csoport: 1. Dunaszentgyörgy 4 3 1 12:8 6 2. Tengelic 3 2 1 4:3 4 3. Sióagárd 1 1 6:0 2 4. Sz. Honvéd 2 1 1 7:5 2 5. Bogyiszló 2 1 1 2:2 2 6. Bölcske 3 1 2 4:6 2 7. Báta 3 1 2 5:8 2 8. B. Cipőgyár 4 1 3 6:14 2 II. csoport: 1. Tamási 3 3 12:3 6 2. Döbrököz 2 2 7:2 4 3. Dalmand 3 1 1 1 7:7 3 4. Tevel 2 1 1 7:7 2 5. Fornád 3 1 2 3:8 2 6. Iregszemcse 3- 1 2 5:11 1 7. D. Fatelitő 2- 2 3:6TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Petrits Ferenc Kiadja; a Népújság Lapkiadó Vállalata Fe*elős kiadó: Orbán Imre Szerkesztőség és kiadó: Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: Szerkesztőség: 20—11 Kiadóhivatal: 20—10 Készül a Szekszárdi Nyomdában Széchenyi utca 46. Telefon: 21—21. 25—72 Felelős vezető’ Széli István Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra 11 H