Tolna Megyei Népújság, 1962. szeptember (12. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-26 / 225. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! TOLNA MEGYEI •V-waGYaÜ 'S l O C ÍA L..I S T.Á'-.MÜ N K Á S P A' R 1 - TÓI Ha- m.E G YE1.'- BIZOTTSÁGA -ES A Mß.H Szakmunkásvizsga után Községfejlesztés Ezekben a hetekben készülnek a községfejlesztési tervek megye- ezerte. A tervkészítés idején megnyugvással könyvelhetjük el eredményeinket: önteltség nélkül mondhatjuk, hogy a tanácsok és a lakosság összefogása nyomán ez évben is sokat fejlődtek a községek. A tervezett 25 és fél millió forint nagy részét már felhasználták a tanácsok a tervek megvalósítása érdekében. Nem lenne azonban célravezető, ha most eredményeinket hangsúlyoznánk s a hibákat elhallgatnánk. Eredményeinkből le kell vonnunk a tanulságot: »Nagy feladatok megoldására vagyunk képesek, és ennek szellemében bátran tervezhetünk a jövő évre". Ugyanakkor szükséges a hibák számbavevése, elemzése is. Bőven akadnak hibák, az egyik tipikus, a másik kevésbé a megfelelő tanulságot azonban valamennyiből le kell vonni. Minden évben sokat beszélünk róla, a következő évben mégis előfordul a képességeken felüli tervezés. Néhány évvel ezelőtt kialakult egy nézet, amely szerint a tanács csak akkor végez említésre méltó munkát, ha legalább kétmillió forint értékű művelődési otthont épít. Igaz, sok helyen hiányzik a modern művelődési otthon és több községben meg is tudták építeni. Ami viszont megvalósítható volt egyik községben, nem biztos az a másikban, s ami elérhető volt három éve. nem biztos az ma. Elrettentő példa még ma is a belecskai művelődési otthon ügye: már jónéhány éve, hogy hozzákezdtek az építkezéshez, de a kezdetnél nem tudtak továbbjutni, mert elfogyott a pénzük. A falakat felépítették, itt aztán megakadtak. A nagymányoki strandfürdő ügye is évek óta vajúdik, mert felelőtlenül kezdtek az építkezéshez. Már veszély fenyegeti az eddig felhasznált pénzt is. Ennek ellenére az idén is több helyen kellett a felsőbb szerveknek beavatkozniok a tervezésbe, mert erőt meghaladó tervet, vagy javaslatot készítettek. A tanácsnak jobban becsületére válik, ha lehetőségeit reálisan mérlegelve szerényebb, de megvalósítható terveket készít, minthogy olyan fába vágja a fejszéjét, amelybe végül beletörik. Az ilyen helytelen szemlélet mögött rendszerint az a megalapozatlan számítás lapul, hogy ha majd hozzá- kezdtünk, s nem lesz pénzünk, a járás és a megye kénytelen lesz kisegíteni bennünket. Nem szerencsés az sem, hogy a társadalmi munkát legtöbb helyen alacsonyra tervezik, nem számítanak eléggé a szövetkezeti parasztság önkéntes munkájára, áldozatvállalására. Márpedig a közérdek elsősorban a szövetkezeti parasztságot érinti, mivel a falvak lakóinak többsége tsz-tag. Sajnos, a távlati tervezésnél kiderült, hogy egyes tanácsok nem tartják be a fontossági sorrend szabályát, és félő, hogy ez kísért majd most is. Nem engedhető meg, hogy akárkinek a nézete, akarata keresztülhúzza a fontossági sorrend elvét, mert ennek az egész falu kárát vallja. A községfejlesztési alap a lakosság hozzájárulásából tevődik össze. Viszonylag szerény összegek gyűlnek össze, ezért jól meg kell gondolni, hogy mire fordítják. És ez nemcsak eay-két tanácsi vezető, hanem az egész falu gondja. B. F, XII. évfolyam, 225. szám. ÁRA 50 FILLÉR Szerda, 1962. szeptember 26. Bukarestbe érkezett a magyar országgyűlés küldöttsége Bukarest (MTI). Kedden délután a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének meghívására Bukarestbe érkezett a magyar országgyűlés tíz tagú küldöttsége, Vass Istvánnénak, az országgyűlés alelnökének vezetésével. A magyar parlamenti küldöttség fogadására a pályaudvaron megjelent Anton Moisescu, a nagy nemzetgyűlés alelnöke, Ion Coz- ma, a bukaresti néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Aurel Málnásán külügyminiszter-helyettes, Dionisie Ionescu állami protokollfőnök, valamint a nagy nemzetgyűlés több képviselője és a román társadalmi szervek vezető munkatársai. Jelen volt a küldöttség fogadásán Kuti Jenő, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagykövete. Anton Moisescu a nagy nemzet- gyűlés és a román nép nevében szeretettel köszöntötte a küldöttség tagjait. A magyar képviselők nevében Vass Istvánná köszönte meg a fogadtatást, a meghívást, és tolmácsolta a magyar nép forró üdvözletét A magyar országgyűlés küldöttsége tíz napot tölt Romániában. Megtekinti Ploesti, Brassó, Bacau és Vajdahunyad tartomány iparvidékét, mezőgazdasági egységeket tanulmányoz, ellátogat a tengerpartra, hogy megismerkedjék a baráti román nép életével és az ország szocialista építésében elért eredményeivel. A romániai Libera keddi száma szerkesztőségi cikkben köszönti a magyar parlamenti küldöttség látogatását. A lap hangsúlyozza, hogy a magyar nép képviselőinek baráti látogatása újabb alkalom a két ország és a két nép közötti szoros baráti kapcsolatok erősítésére. Egy évi tanulás után tett szakmunkás-vizsgát a Tolnai Pamutszövőgyárban huszonegy fiatal lány. Az új szakmunkások közül néhányan — a legkiválóbbak — már önállóan dolgoznak, míg a többiek egyelőre tartalékszövői beosztást kaptak, helyettesítenek, ha betegség, vagy szabadság miatt »megüresedik« egy-két gép. Szefcsik Eta kitűnő eredménnyel tette le a vizsgát, ezért már az első napokban önálló munkával bízták meg, két szuperszélcs szövőgépet kapott, amelyen export-terítőt sző. Leonyid Brezsnyev Belgrádban Belgrád (TASZSZ). Leonyid Brezsnyev hétfőn délután koszorút helyezett el az ismeretlen katona emlékművén, a Belgrád közelében emelkedő Avala hegyen. Később Brezsnyev megkoszorúzta azoknak a szovjet és jugoszláv harcosoknak az emlékművét, akik a Belgrád felszabadításáért vívott harcokban estek el. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke ugyancsak hétfőn szálláshelyén fogadta a Jugoszláviában akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőit. Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság elnöke a szövetségi végrehajtó tanács új székházában hétfőn fogadást adott Leonyid Brezsnyevnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének tiszteletére. A fogadáson jelen voltak a Brezsnyev kíséretében levő személyiségek, jugoszláv részről pedig Sztambolics, Kardelj, Ran- kovics, Csolakovics, Todorovics és más közéleti személyiségek, a szövetségi nemzetgyűlés képviselői, tábornokok és tisztek, valamint a Belgrádban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. A fogadás baráti légkörben zajlott le. Az ENSZ-közgyűlés folytatta a politikai vitát Abbasz Aram iráni küldött beszédében .először is köszönetét mondott azoknak az országoknak amelyek ‘ a légutóbbi földrengés után Irán segítségére siettek. Örömmel üdvözölte az algériai háború befejezését. Sajnálattal állapította meg, hogy sok nemzetközi probléma megoldásában semmiféle haladás sem történt. Sürgette az ENSZ saját hadseregének felállítását. Ezután Vaclav David csehszlovák külügyminiszter emelkedett szólásra. Helytelenítette azt, hogy egyes ENSZ-akciók költségeit el akarják osztani az összes tagállamok között, mert ezeket a költségeket azoknak az országoknak kell viselniük, amelyek agressziós cselekedetei miatt az ENSZ közbelépése szükségessé vált. Hangsúlyozta, a béke érdekei megkívánják a német békeszerződés megkötését és Nyugat-Berlin szabad, demilitarizált várossá minősítését. Csehszlovákiá alá fogja írni a szerződést a Német Demokratikus vww%vwwswwwwvvvasmvvwiAi<i rAr/nnnivv/uvn/wuvuwwvisA.v/jvj New York (AP). Az ENSZ- közgyűlés hétfő délutáni politikai vitájában Unda-Murillo gua- temalai külügyminiszter és Gar- cia-Inchaustgui kubai küldött után Popovics jugoszláv küldött lépett a szónoki emelvényre. A többi között kifejtette, hogy a komoly problémákat, mint amilyen a kubai is, csak a be nem avatkozás és az ön- rendelkezés elvének tiszteletben tartása alapján lehet és kell rendezni. Hangsúlyozta, hogy Nyugat-Ber- linnel kapcsolatban folytatni kell egy olyan megoldás keresését, amely számításba veszi a valóságos helyzetet Németországban, mert csak így lehet minél előbb megszüntetni Közép-Európában ezt a veszélyes tűzfészket. Jugoszlávia határozottan ellenzi a nukleáris kísérletek végrehajtását — mondotta a továbbiakban, s felszólalását azzal fejezte be, hogy méltatta U Thant ügyvezető főtitkár munkáját, s kifejezte azt a reményét, hogy U Thant sikeresen teljesíti funkcióit a jövőben is. Ketten várják a Várdombi Gépállomás igazgatóját: két fiatalember. Nemrég érkeztek. Egyikőjük Szekszárdrál, a másik Alsónánáról. Állnak, topognak a folyosón, a főmérnöknél már jelentkeztek, az egyik kar- társnőnél is, aki azt mondta nekik, legyenek türelemmel, az igazgató elvtárs délelőtt még megérkezik. Acsorognak hát a folyosón, mert a gépállomás hivatalnokai közül egyiknek sem jut eszébe hellyel kínálni őket, pedig ennyi igazán kijárna nekik. A két fiatalember közül az egyik hentes és mészáros. Sándor Rudolf a neve, a Tolna megyei Húsipari Vállalat dolgozója. Kezében szorongatja a vállalat pecsétes levelét, amely tanúsítja, hogy önként, saját elhatározásából jelentkezett traktorosnak. Decemberig a Várdombi Gépállomáson akar dolgozni, traktorvezetői jogosítvánnyal is rendelkezik, tehát azonnal gépre ülhet. Vgy történt, hogy pár nappal ezelőtt oda megy hozzá a normás és megkérdezi: — Nincs kedve segíteni a mezőgazdaságot? , Vállat vont. Hentes a határban — Nem nagyon. Mit kell csinálni? — El kellene menni traktorosnak. Magának megvan a jogosítványa, s mindössze szűk három hónapról lenne szó. — Traktorosnak, az más. Elmegyek — mondta a fiatalember. Otthon beszélt feleségével, utána az igazgatóval, és hétfőn reggel már jelentkezett is Várdombon. Tudja mire vállalkozik, de azt mondja „miért ne mennék, ha egyszer szükség van rám”. Nem csinál jelentkezéséből nagy ügyet: munkásember, Társa, Döme János a Szekszárdi Állami Gazdaságban öntöző volt. Most, hogy munkája szünetel, eljött ő is traktorosnak. Alsónánai lakos, de Sárpilisen fog dolgozni. „Nem baj, oda megyek, ahol szükség van rám”. — így vélekedik. Ott találkoztam velük a Várdombi Gépállomás folyosóján, beszélgettek, és várták az igazgató elvtársat, aki bizonyára szívesen, és örömmel fogadja őket. A gépállomás hivatalnokai közül azonban senkinek sem jutott eszébe hellyel kínálni a két fiatalembert. Úgy látszik, kevés a szék a Várdombi Gépállomáson. Vagy más valami hiányzik? — szp — Köztársasággal, ha a nyugatiak erre nem is hajlandók. David ugyanakkor a tárgyaláson alapuló megoldást sürgette, kiemelve, hogy a legutóbbi tapasztalatok azt bizonyítják, még a legbonyolultabb nemzetközi kérdéseket is meg lehet oldani tárgyalások segítségével. Kifejtette, hogy nemcsak a népi Kína felvételéről kell tárgyalni, hanem fel kellene venni az ENSZ tagállamai közé a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot is. Végül Kuba kérdésével foglalkozott, elmondotta hogy Csehszlovákia baráti kapcsolatokat és átfogó együttműködést teremtett meg Kubával és ezt a politikát folytatni fogja, tekintet nélkül arra, hogy másoknak ez tetszik-e, vagy sem. A hétfő délutáni politikai vitát a közgyűlés Crowe angol, és Unda-Murillo guatemalai küldött újabb rövid felszólalása után kedd délután 15 óra 30 percre (magyar idő) napolta el. A politikai felszólalások elhangzása után a közgyűlés rátért az ügyrendi bizottság javaslatainak megvitatására. Nyolcvannégy kérdés napirendre tűzését minden ellenzés nélkül elfogadták, beleértve Korea kérdését és Portugália gyarmati politikáját is. A 85. napirendi pont az úgynevezett magyar kérdés volt. Amikor az ügyrendi vitában a délafrikai faji megkülönböztetési politika került sorra, Louw délafrikai külügyminiszter kijelentette, hogy országa továbbra is ellenzi ennek a kérdésnek a megvitatását, mert azt beavatkozásnak tekinti Dél-Afrika bel- iigyeibe. A kérdést a közgyűlés napirendjére tűzte. A Kínai Népköztársaság felvételének napirendre tűzésekor a Csang Kaj-sek klikk képviselője tiltakozott, de vitát nem követelt, így a közgyűlés a kérdést felvette napirendjére. (Folytatás a 2. oldalon)
