Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-17 / 192. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1062. augusztus 17. Grat (Folytatás az 1. oldalról) latkozott a TASZSZ New York-1 tudósítójának. Emlékeztetett ta. lálkozásaira Gagarinnal és Tyi- tövval, majd kifejezte azt a reményét, hogy a világűr új hőseivel — Nyikolajevvel és Popo- viccsal — is találkozhat majd és személyesen tolmácsolhatja nekik jókívánságait. »E négy ember hőstette — mondotta — megfelel a szovjet tudomány nagy hagyományainak. Hosszú éveken keresztül tárgyaltam kiváló szovjet tudósokkal a nemzetközi Pugwash-konferenciá • kon. Bámultam tudományos felkészültségüket, jóakaratukat és őszinte béketörekvésüket-“. PRÁGA Szerdán délelőtt, néhány perccel azután, hogy hír érkezett a szovjet űrhajósok sikeres visszatéréséről, Prágában és szerte Csehszlovákiában, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben, rögtönzött gyűléseken vitatták meg az új, nagyszerű szovjet sikert Szerdán egyébként egész nap özönlöttek a táviratok a prágai és más csehszlovák üzemekből és termelőszövetkezetekből a szovjet nagykövetségre. A csehszlovák dolgozók távirataikban elismeréssel nyilatkoznak a nagyszerű sikerről és további eredményeket kívánnak szovjet testvéreiknek. Szerdán este Prágában nagyszabású nyilvános »űr-vitát« rendeztek, amelyben a legkiválóbb csehszlovák tudósok és szakemberek válaszoltak az érdeklődők számtalan kérdésére. BELGRAD A belgrádi Borba és a Politika csütörtöki számának középpontjában a szovjet űrpilóták csoportos űrrepülésének sikeres befejezése áll. A két lap a TASZSZ és saját tudósítói jelentése alapján ismereteti Popovics alezredes és Nyikolajev őrnagy leszállásának részleteit. A Borba cikkének alcímében kiemeli, hogy a megszerzett adatok óriási jelentőségűek a világűr további meghódítása és a bolygóközi repülések szempontjából. A Komuniszt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége hetilapja csütörtökön megjelent számában üdvözli a két szovjet űrpilóta rendkívüli sikerét és hozzáfűzi, hogy a szovjet tudomány joggal büszkélkedhet ezekkel az újabb nagy vívmányokkal. A szovjet tudománynak köszönhető — folytatja a lap —, hogy az ember látogatása a bolygókon többé nem csupán a fantázia kalandorainak nagy látomása. RÓMA Az olasz lapok tovább kommentálják a Vosztok—3. és a Vosztok—4. sikeres leszállását. A Tempo a következőket írja: »Aki tudja, hogy a kozmikus technikában óriási jelentősége van a másodperc század- és a milliméter ezred-részének, a legkisebb, vagy a legnagyobb hőmérsékletek legcsekélyebb változásainak is, az könnyen megértheti, milyen roppant előrehaladást tett a szovjet technika. Nyilván olyan hatalmas elektronikai eredményeket mutathat fel, amelyek gyorsaság és pontosság vonatkozásában a legfantasztikusabb elképzeléseket is felülmúlják. A milánói Giorno hasábjain Paolo Sforzini megállapítja, hogy az űrrepülés során bebizonyosodott az űrhajósok előzetes lélektani és fizikai edzésének hasznossága. Ezek a repülőutak egyebek között megmutatták, milyen sikeres volt a gyakorlatban Pavlov orosz fiziológus gondolatainak alkalmazása. Ami a dolog fiziológiai oldalát illeti, mint Sforzini megjegyzi, az űrhajósok a kozmikus feltételekhez való 72 órás alkalmazkodásuk után nyilván tovább is folytathatták volna útjukat. u I á I a y i Iá g Giorgio La Pira, Firenze polgármestere üdvözlő táviratot intézett Hruscsovhoz. »Firenze ujjong — írja La Pira —, lenyűgözték ezek a csodálatos események, amelyek oly nagyjelentő- ségűek az egész világ története szempont j ából«. TOKIÓ A japán újságolvasó ilyesmit még soha nem látott: a csütörtöki központi lapok három-négy oldalt szentelnek a szovjet űrhajósok teljesítményének. Közük tudósok, közéleti személyiségek és politikusok nyilatkozatait, tudományos kommertárokat fűznek híranyaguk mellé. »A Szovjetunió vezet a világűr meghódításáért folytatott versenyben« — ez olvasható a legnagyobb polgári lap, az Aszahi első oldalán DJAKARTA Ezekben a napokban tömérdek távirat és üdvözlő levél érkezik a djakartai szovjet nagykövetséghez. Az indonéz sajtó elragadtatással ír Nyikolajev és Popovics földetéréséről. A Szovjetunió káprázatos győzelmeket aratott az űrkutatásban és jelentősen megelőzte az Egyesült Államokat, — állapítja meg vezércikkében a Merdeka. COLOMBO: A ceyloni esti lapok szerdán késéssel jelentek meg, mivel át kellett tördelni a lapok első -oldalait, hogy vezető helyre kerülhessenek a szovjet űrhajósok leszállásáról szóló hírek. LONDON: Az angol sajtó főhelyen ad hírt a szovjet űrhajósok bámulatosan pontos és biztonságos visszaérkezéséről a Földre. Valamennyi lap — a Times kivételével — vezércikket, kommentárt, tudományos értékelést közöl az eseményről. A Daily Mail első oldalas szerkesztőségi cikke azzal kezdi, hogy „nem lehet abbahagyni” a szovjet teljesítmény méltatását. „Állandóan ismételnünk kell az olyan jelzőket, mint csodálatos, fantasztikus, fenomenális. A legnagyobb hatást a mesteri irányítás váltja ki. Pattintanak egyet ujjúkkal, és már pályáján is van a két űrhajó, majd néhány percnyi időtávolságon belül ismét földre hozzák őket, olyan simán, mint a repülőgépeket egy anyahajóra. Olyan hőstetteket hajtanak végre sikerrel, amilyeneket az amerikaiak még csak meg sem kíséreltek. A nagy űrhajókat a földre hozták le és nem a vízre, méghozzá az előre meghatározott pontra. Az amerikaiak is csodálatos dolgokat visznek véghez, de az ő teljesítményüket viszonylag a találomra cselekvés jellemzi: vagy sikerül, vagy nem. Flottára van szükségük, hogy egy óceán-méretű figyelőhálózatot hozzanak létre, és még akkor sem tudják, hol fog az űrkabin leesni.” A vezércikk, miután ilyen élesen meghúzta a vonalat a szovjet és az amerikai űrkutatás eredményei között, vitába száll azzal a szovjet nyilatkozattal, amely ezt a kommunizmus diadalának tudja be, azzal érvelve, hogy különböző társadalmi és gazdasági rendszerek különböző területeken tudnak felmutatni sikereket. A Daily Telegraph, amely két nappal ezelőtt még egyenlőségi jelet tett a szovjet és az amerikai teljesítmények közé, s megpróbálta csökkenteni a kettős űrhajó-fellövés jelentőségét, csütörtöki, „Az űr urai” című vezércikkében egészen más hangot üt meg. „Bármi legyen is politikai és stratégiai kihatása ennek a teljesítménynek, nem lehet határa a tiszteletnek, amellyel a világ köteles adózni Nyikolajev és Popovics bátorságának, a szovjet matematikusok és mérnökök ragyogó tudásán nak, amely lehetővé tette ezt a fantasztikus vállalkozást.” A Daily Express vezércikke arról ír, hogy Anglia joggal irigykedik a Szovjetunió legújabb űrdiadalaira. Magyarázatot keresve a szovjet sikerre, a lap így ír: „Fél évszázaddal ezelőtt Oroszország elmaradt ország volt, csak kétharmadát állította elő • az angol acéltermelésnek, és egy tizedét az angol széntermelésnél:. Ma két és félszer annyi acélt, és ugyancsak két és félszer annyi szenet termel, mint Anglia. Az elmaradt nemzet élre került”. BERLIN: A demokratikus Németország lapjai csütörtökön ünnepi köntösben jelentek meg, és vörösbetűs főcímekkel, fényképekkel illusztrált tudósításokban számoltak be a két szovjet űrhajó szerencsés leszállásáról. A Neues Deutschland kiemeli, hogy az NDK polgárai a szovjet néppel együtt örülnek, és büszkék a Szovjetunió újabb teljesítményeire. A Nyugat-Berlinben megjelenő lapok is hosszabb tudósításokban tájékoztatják olvasóikat Nyikolajev és Popovics bátor űrrepülésének szerencsés befejezéséről. A Tagesspiegel megjegyzi: „A Szovjetunió nagyszerű eredményt ért el az űrhajózás történetében és megérdemelten vívta ki a nyugati világ elismerését is. A két űrhajós szerencsés leszállása rátette a koronát a szovjet tudósok és rakétatechnikusok lelki- ismeretes munkájára, Nyikolajev és Popovics űrpilóták bátor űrrepülésére.” Elhalasztották az amerikai ^ Venusz-rakéta \ fellövését New York (TASZSZ). Mint az UPI hírügynökség tudósítója Cape Canaveralból jelenti az amerikai tudósok technikai nehézségek miatt legalább néhány nappal kénytelenek elhalasztani a Vénusz irányába küldendő űrhajó fellövését. Ezt a 447 font súlyú rakétát augusztus 20-án akarták felbocsátani. Tájékozott körök véleménye szerint azonban az Atlas- Agena rakéta hibái miatt kénytelenek a fellövést elhalasztani. A tudósító közli, hogy a felbocsátás új időpontját nem állapították meg. a megállapodást HyopMiiaiiiial Subandrio külügyminiszter nyilatkozott az MTI tudósítójának New York (MTI): Indonézia és Hollandia képviselői szerdán este a Biztonsági Tanács üléstermében aláírtál: a Nyugat- Iriánröl szóló egyezményt. Az egyezmény sok évi diplomáciai és fegyveres küzdelem és hosszú tárgyalások után tesz pontot. Az aláírás ünnepélyes külsőségek között történt. Előtte rövid beszédet mondott U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára, Suhand rio indonéz külügyminiszter, az indonéz küldöttség vezetője és Van Roijen, a holland küldöttség vezetője. Az egyezmény értelmében, amint a megállapodást ratifikálják, Indonézia és Hollandia közös határozati javaslatot terjeszt az ENÖZ közgyűlése elé, amelyben az ENSZ tudomásul veszi a megegyezést és azt a szerepet, amelyet a két ország közötti megállapodás az ENSZ főtitkárának juttat. A határozat elfogadása után Hollandia átadja Nyu- gat-Irián igazgatását az ENSZ úgynevezett ideiglenes végrehajtó hatóságának, amely a főtitkár joghatósága alatt áll. A hatóságot a főtitkár által kinevezett adminisztrátor vezeti. A holland kormányzó az ENSZ-adminisztrá- tor megérkezése előtt már eltávozik Nyugat-Iriánból. A főtitkár az ideiglenes hatóságot olyan biztonsági erőkkel látja el, amelyeket az adminisztrátor szükségesnek lát. Ezek az erők segíteni fogják a pápua rendőrséget a rend fenntartásában. Az úgynevezett pápua önkéntes hadtest megszűnik a holland haderők része lenni és az ENSZ-közigazga- tás fennállása alatt a jelenleg Nyugat7Irianl^an lévő indonéz haderő és a főtitkár parancsnoksága alá tartozik. A holland haderőket, ^amilyen gyorsan lehetséges,' visszavonják Nyugat-írián- ból. Az ENSZ adminisztrátora minél előbb nem holland és nem indonéz személyiségekkel helyettesíti a fontos hivatalnokokat. Az ENSZ-közigazgatás 1963. május elsejéig tart, ezután az ENSZ átadja Nyugat-Irián közigazgatását Indonéziának. Ekkorra minden ENSZ-haderőt visszavonnak. 1969. végéig az egyezmény értelmében népszavazást kell tartani, amelyen a lakosság dönt arról, hogy továbbra is Indonéziához kíván-e tartozni, vagy pedig el akar szakadni tőle. . Az egyezmény kimondja, hogy az ENSZ-közigazgatás költségeit Indonézia és Hollandia egyenlő arányban, közösen viseli. A költséget tehát egyetlen más tagállamra sem lehet áthárítani. Az egyezményhez csatolt egyik függelék értelmében a Hollandia és Indonézia közötti ellenségeskedés augusztus 18-án, szombaton 0 óra I perckor megszűnik. Ettől a pillanattól kezdve életbelép a fegyverszünet, és sem Indonézia, sens Hollandia nem erősítheti meg haderőit Nyugat-Iriánban, s nem láthatja el őket hadianyaggal. A holland és indonéz csapatokat rádió útján közvetített üzenetekkel és repülőgépekről ledobott röpcédulákkal értesítik erről a megállapodásról. Az indonéz haderő, amely elszórt hadállásokban van jelenleg Nyugat-Iriár** ban, indonéz repülőgépekről leszórt röpcédulák útján értesül majd a megegyezésről. Nem később, mint október 1-ig az ENSZ- nek legalább egy gyalogsági zászlóalja érkezik Nyuga-Iriánba a rend fenntartására. A holland kormány kötelezettséget vállalj hogy az indonéz hadifoglyokat minél hamarabb szabadon bocsátja és Indonéziába juttatja. A két ország között létrejött levélváltás értelmében a megegyezés érvény- belépése után helyreáll a diplomáciai kapcsolat Indonézia és Hollandia között. A két ország közösen diplomáciai missziót létesít egymás országában. Az egyezmény aláírása után Subandrio indonéz külügyminiszter nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. „A nyugát-iriáni kérdésnek békés úton történt megoldása — mondotta Subandrio — rendkívül nagy megelégedéssel tölti el Indonézia népét és kormányát. Az egyezmény megkötésével helyreállt Indonézia területi egysége. Ezzel megteremtettük az alapot a nemzeti függetlenség elnyeréséhez, ami forradalmunk egyik fontos célja. Forszé, országunk területi egységének helyreállítása még csak kiinduló pontot jelent. Reméljük, hogy miután a nyugat- iriáni kérdés megszűnik, minden erőnket az igazi függetlenség másik összetevőjének, a gazdasági felemelkedésnek a megvalósítására fordíthatjuk. Ezt a soronkö- vetkező feladatunkat két szempont figyelembevételével akarjuk megoldani. Ez a két szempont: az általános jólét biztosítása és a szociális igazságosság megteremtése. Ezúton is szeretném megköszönni a magyar népnek és a magyar kormánynak — mondta befejezésül, — hogy kezdettől fogva kitartóan és következetesen támogatta Indonéziát a nyu- gat-iriáni kérdés igazságos megoldásáért folytatott küzdelmében”. 4a ^ 3 gyár IRTA: TÚRI ANDRÄS XIV. — Mutassa meg kérem, hol állt ön? A fiú átmászik a mellvéden, beáll a néhai szobába. — Itt álltam. — Merről hallotta azt az állítólagos robbanást? — Erről. — Úgy. No, nézzük csak! Milyen helyiség volt jobbra magától? — A mi szobánk, a tervosztály egyik csoportjáé. Ennek az ajtaja yolt zárva, azért mentem ebbe a helyiségbe telefonálni. — Érdekes. A nyomozófőhadnagy előbbre hatol a két épület közti keskeny átjáróban. Az üvegfal eltakarított cserepeitől valóságos kis he- gyecske állja útját, ö azonban nem törődik most vele, hogy az üvegek esetleg összevagdalják a lábát, tönkreteszik a cipőjét, nadrágját. Belegázol az üveghalotnba, talpa alatt recsegnek-ropognak a cserepek. Lojzi is kilép az üszkös szobából, utána bukdácsol. — Micsoda? — kérdi. — Mi az érdekes? A nyomozó töprengve néz rá. E pillanatban talán nem is veszi észre, a fiú lenyűgözően szemtelen, ugyanakkor gyerekesen őszinte kíváncsiságát. Az irodaépület falát bámulja kitartóan. Lojzi melléje lép, s ő is a falra szögezi a tekintetét. A főhadnagy mintha most ocsúdnék. — Nem vesz észre semmit? — mondja érdeklődőn. — Nem. Sárosi mosolyog. — Lehet, hogy véletlen, ámbár... Nézze csak, a párkányzat szinte valamennyi ablaknál sértetlen maradt, kivéve ezt az egyet itt, ahol még a támaszfal jó része is megrongálódott. Egész üreg tátong, ablak helyett egész ajtónyílásnyi a rés. Már tegnapelőtt is feltűnt nekem. A fiú értetlenül bólint rá. — És? — Hallja — formed rá a nyomozó tréfás szigorral —, maga faggat engem? Érdekes, de feltűnő öltözködése ellenére tetszik neki a fiú. Nem rossz gyerek ez — gondolja —, csak szereti a csőnadrágot. — Mi történt a homlokával? — mutat a Lojzi arcán lévő sebhelyre. Az gyerekesen vigyorog. — Segítettem a tűzpusztítók- nak, s közben a fejemre esett egy léc. Majdnem úgy jártam, mint Ciránó, kishíján egy fadarabtól haltam meg. A nyomozó lehajol, kezével megpiszkálja a szeméthalmazt, majd kihúz a törmelék alól valamit. Egy kókadt, halálba tiport növénykét. — Keresztesi virágai —szólal meg Lojzi. — Mind elpusztult. Szegény Ottó bácsi, ez volt az egyetlen élvezete. Még én segítettem neki az utolsó délelőt- tön átcipelni a cserepeket a napos oldalra. — Jöjjön, kászolódjunk vissza! Amikor újra ott állnak a „biztos” talajon, azt mondja Sárosi: ;— És most mondja meg őszintén, miért ment vissza akkor az étkezde ajtajából?
