Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! FOL ' «■ ' - • nenuixU MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSRA' : TOLNA’ MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS -LAPJA r Csütörtök 1962. augusztus 2. XII. évfolyam 179. szám * I I ARA: 50 PILLÉR Balatonpart Százezren lubickolnak a Bala­ton vizében. Ha letelik a sza­badságuk, elutaznak, s újak jönnek helyükbe. A MÁV nyári idényre kénytelen erősen meg­szaporítani a járatokat, de az autóközlekedési vállalatoknak is számolniok kell a növekvő for­galommal. Az útépítők korsze­rűsítik a Szekszárd—Siófok köz­ti útvonalat — a balatoni for­galmat már nem bírta a régi út. Van mit tennie nyaranta ezen a vidéken a vendéglátó vállalatoknak és a kereskede­lemnek is. Pontosan fel sem le­het mérni, hogy évente hány ember fordul meg a magyar tengér festői vidékén. Akik a Balaton partján él­vezik a nyarat, azoknak a gond­jait körülbelül a következőkben lehetne összefoglalni: »-Jaj, ne­hogy túlságosan megégessen a tűző nap. Mi lesz az ebéd: rán­tott szelet, vagy csirkepaprikás? Jut-e hely estére a szórakozó­helyen, nem érdekes, hogy osz­tályon felüli árakat számolnak. És hogyan lehetne meghosszab­bítani az üdülést?« Fenséges él­ményben van része mindannak, aki • akár csak egy napra is el­utazik ide. Zsong az élet, a par­ton minden négyzetméternyi hely foglalt, a környék a gyer­mekek zsivajától és a felnőttek hancúrozásától hangos. Elégedettséggel tölt el ben­nünket a mai balatoni kép. A múlt hónap végéig 750 fel­nőtt részére adtak ki szakszer­vezeti beutalót Tolna megyé­ben, többségében a Balaton mellé — nem beszélve az egyéb beutalókról. Nincs ember, aki meg tudná állapítani, hogy a megyéből évente hányán élve­zik a festői vidéket. A változá­sokra azonban félreérthetetle­nül következtethetünk abból a tényből, hogy manapság a mun­kásembertől az üzemi és hiva­tali vezetőkig mindenki termé­szetesnek tartja, hogy felkeresse a Balatont. A szabadság min­denkinek megjár, az emberek anyagi körülményei is engedik, hát miért ne mennének a Bala­tonra, oda, ahol egykor elérhe­tetlen világ volt, s amelynek varázsáról csak hallottak és ál­modoztak. Igaz, sok ember nem kaphat még . szakszervezeti beutalót, vagyis néhány forintos napi el­látást egy pompás ' balatoni üdü­lőben, mert bármilyen sok is az üdülő, és bármilyen sokat is építenek, kevés, hiszen minden­ki igényt tartana rá. Aki azon­ban nem mehet szakszervezeti beutalóval, elutazik maszek-ala- pon. Tavaly nyáron külföldön jár­tam, az egyik nálunknál sokkal fejlettebb iparú népi demokra­tikus országban. Az egyik üdü­lőtelepen parasztokkal találkoz­tam. Ezen senki sem csodálko­zott, mindenki természetesnek vette, csak én, a magyar újság­író lepődtem meg. Mert nálunk, ami igaz, az igaz, a falusi em­berek közül még nem sokan jár­tak a Balatonon. Az idén már e tekintetben is nagy a válto­zás. Nap, mint nap hallom, hogy az egyik községből is, a másik­ból is készülnek hétvégi kirán­dulásra a Balaton partjára. A szövetkezeti parasztok az ezer­nyi gond és baj mellett már ilyet is megengedhetnek maguk­nak. Miszláról az egyik vasár­nap négy külön autóbusszal utaztak a Balatonra, pedig ez a szövetkezet igazán nem tartozik $ jobbak közé, P* Es Az első félévben 150 millió forint értékű árukiszállítást végzett az AGROKER Híradás a földekről Az elmúlt években mezőgaz­daságunk gépekkel, gépek alkat­részeivel, műtrágya és növény­védőszerekkel, valamint egyéb árukkal való ellátását több bu­dapesti, vidéki és megyei szak­nagykereskedelmi vállalat vé­gezte. így állami gazdaságaink­nak, gépállomásainknak és ter­melőszövetkezeteinknek árube­szerzések miatt több nyagyke- reskedelemmel kellett a kap­csolatot kiépíteni. Az árubeszerzési lehetősé­gek szétaprózottsága számos esetben problémát, sőt egyes esetekben munkakiesést oko­zott. A gyors és rövid úton való ellátás megteremtése érdekében 1961 július I-ével megalakultak a több szaknagykereskedelmi vállalat összevonásával a me­gyei Mezőgazdasági Ellátó, mint »AGROKER« vállalatok; A megyénkben működő »■AGROKER« ma már 146 termelőszövetkezettel, 10 gép­állomással és 11 állami gaz­dasággal tartja fenn kap­csolatát. Gondoskodik a hazai és külföldi erő- és munkagépek, valamint a műtrágya és növényvédősze­rek, a len- és kenderáruk, gép- alkatrészek folyamatos gyártó­művektől történő beszerzéséről és azok igénybejelentések sze­rinti kiszállításáról. A vállalat 1962 év első felé­ben június 30-lg mintegy 150 millió forint értékben végzett árukiszállítást. A kiszállított áruk értékének 35 százaléka műtrágya és növény­védőszer, 36 százaléka erő- és munkagép, s 16 százaléka gép- alkatrész volt. & ' < ijSppPfr mmmmmm-''v yis é s. , i : Ifi WBM Tizennégy mázsás átlagtermést adott a kétyi Kossuth Terme­lőszövetkezet őszi árpája. Yan tehát munka bőven. Fogatok szál­lítják a cséplőgéphez a kévéket, ahol a Forrai cséplőbrigád végzi ezt a fontos nyári munkát. (Képes beszámoló a 4. oldalon) Hz nigériai Kommunista Párt üdvözli az FLN programját Algír (MTI). Az egyes számú vilajában letartóztatott Budiafot, az algériai ideiglenes kormány helyettes miniszterelnökét szaba­don bocsátották. Budiaf Batnából Setifbe utazott, ahonnan Rabah Bitat államminiszter kíséretében indjult el Algírba. Budiaf nem nyilatkozott az újságíróknak. A fővárosba érkezése után folyta­tódhatnak a tárgyalások, amelyek kedden már egész nap tartottak a két irányzat képviselői között. A keddi jelentések szerint ki­bontakozóban van a kompromisz- szum. Khider államminiszter, Ben Bella megbízottja szerint megvan már az új kiindulópont a megál­lapodáshoz. A másik irányzat képviselője, Belkaszem Krim el­hárította a kérdéseket azzal, hogy Budiaf megérkezéséig részletek­ről nem nyilatkozik. Megfigyelők véleménye szerint a nézeteltérések megoldásának két pontot kell magában foglalnia. Az egyik az FLN politikai. bizottsá­gának öszetétele, amellyel a bi­zottság egy-két tagja nem értett egyet, mert szerintük nagyobb képviseletet kell abban kapnia annak az irányzatnak, amelyet Budiaf, Belkaszem Krim csoport­ja képvisel. A másik probléma az eljárás kérdése. Elvben az FLN politikai bizottsága hivatott arra, hogy kijelölje jelöltjeit a válasz­tásokra, és megszervezze az FLN- nek politikai párttá való átalakí­tását.- Az FLN tagjainak zöme szüksé­gesnek tartja, hogy a politikai bizottság vegye kezébe az ország irányítását, de vannak kétkedők, akik szerint előbb meg kell vár­ni a választásokat, a politikai élet megindulását az alkotmányo- zó nemzetgyűlésen belül. A politikai viták után végre megállapodást vár vezetőitől az ország népe, ezt emeli ki az UGTA, az Algériai Dolgozók Pártjának Szövetsége. Közlemé­nyében a párt hangsúlyozza, azt várja az ország politikusaitól, hogy meghatározzák programju­kat, eljárási módjaikat a forrada­lom hatalmas feladatának végre­hajtásában. Nyilatkozatot adott ki kedden az Algériai Kommunista Párt Po­litikai Bizottsága is. Ebben üd­vözli az FLN programját, ame­lyet az algériai nemzeti forradal­mi tanács júniusi ülésezésén el­fogadott. Az FLN programja, — hangzik a Politikai Bizottság nyilatkozata — sok olyan pontot tartalmaz, amely közös az Algériai Kom­munista Pártnak a forradalom jelenlegi szakaszára vonatkozó programjával. A program a bel­politika síkján a nem kapitalista utat választja, a külpolitikában pedig olyan utat követ, amely az antiimperializmus, a béke és a szocialista országokhoz való kö­zeledés politikája. Az Algériai Kommunista Párt nyilatkozatában sürgeti a belpo­litikai válság megoldását és hang­súlyozza, hogy az FLN politikai bizottsága jó eszköz lehet a vál­ság tartós politikai megoldásához. Javasolja, hogy az FLN politikai bizottságának tagjai teljes lét­számban üljenek össze Algírban, hogy megvitassák a bizottság sze­repét, összetételét, és azokat az intézkedéseket, amelyek feltétle­nül szükségesek ahhoz, hogy a nyomorban élő tömegeknek mun­kát és kenyeret adjanak, és sza­bad választások útján, mielőbb szilárd köztársasági és demokrati­kus intézményeket létesíthesse­nek. Az Algériai Kommunista Párt Politikai Bizottsága hajlandó együttműködni az FLN program­jának végrehajtásában. Egy ilyen együttműködéssel megérhetnek a politikai és társadalmi feltételek egy egységpárt számára, a mun­kásosztály ideológiája alapján — hangsúlyozza az Algériai Kom­munista Párt nyilatkozata. Naponta ötszázhatvanezer-billió grammkalória hő zuhog hazánkra Magunk ezt a hőmennyiséget 130 millió tonna dorogi szén eltüzel ésével tudnánk előállítani A rövid kánikula után ismét bíráljuk a Napot, amiért nem gondoskodik számunkra az ilyen­kor illendő nyári melegről. Pe­dig igazán nem tehet róla, hi­szen — amint Nagy Lászlóné, Dá­vid Aranka, az Országos Meteo­rológiai Intézet tudományos mun­katársa elmondotta — most is folyamatosan „küldözi” a Földre sugarait. Mégpedig olyan bősége­sen, hogy a merőlegesen érkező sugarak a légkör külső határá­nak minden négyzetcentiméteré­re másodpercenként csaknem két grammkalória hőmennyiséget hoznak. Annyit, amennyivel 2 gramm 14,5 Celsius fokú vizet 15,5 fokra lehet felmelegíteni. Ez az energia azonban nem jut át hiánytalanul a légkörön. Az egészen hosszú rádióhullámok, valamint a gamma- és röntgen- sugarak például egyáltalán nem. A fénysugarak közül a levegő­tenger a legnagyobb mértékben a piros, legkevésbé pedig az ultra­ibolya színűeket engedi át, a köz­beeső színek sorsa viszont min­dig a felhőzettől, a levegő pára- tartalmától, szennyezettségétől, stb. függ. Mindenesetre tény, hogy a légkör eléggé szigorú „adókulccsal” dolgozik. Egyik legutóbbi kánikulai napon pél­dául délelőtt 10 óra körül négy­zetméterenként csak 0,64 gramm­kalóriát engedett át a Föld fel­színére. A meteorológusok ezt az érté­ket is mérik. Megállapításaik sze­rint kánikulában napkeltétől nap­nyugtáig a légkör szűrőjén át is átlag 600 grammkalória hőmennyi ség „zuhog” a Föld minden négy­zetcentiméterére. Hazánk terüle­tére átszámítva ez csaknem 560 ezer billió grammkalóriát jelent. Ezt a hőmennyiséget „mestersé­gesen” mintegy 130 millió ton­na dorogi kőszén eltüzelésévé! tudnánk előállítani. Dobi István fogadta a lengyel parlamenti küldöttséget Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az OrszágKaz Munkácsy-termében fogadta a Lengyel Népköztársaság parla­mentjének Czeslaw Wycech, a szejm elnöke vezetésével ha­zánkban tartózkodó küldöttsé­get. A fogadáson jelen volt Ró­nai Sándor, az országgyűlés el­nöke és Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagjai, Vasi Istvánné, az országgyűlés alelnö- ke. A látogatás szívélyes^ baráti légkörben zajlott le. Külkereskedelmünk felkészült az őszi nemzetközi vásárokra A Magyar Kereskedelmi Kama­ra rendezésében az idén 23 nem­zetközi vásáron és két nagyobb- szabású_ kiállításon kollektíván jelentkezik külkereskedelmünk. Ezenkívül az egyes exportáló cé­gek is számos gyártmánybemuta­tót rendeznek külföldön. Azxév első felében sikeresen vettünk részt 12 nemzetközi gaz­dasági találkozón. Az eddig meg­rendezett idei kiállításokon mint­egy kétmillió külföldi érdeklődő és szakértő tekintette meg kiál­lításainkat. Számos új kereske­delmi kapcsolat jött létre, a meglévők pedig gyümölcsözőbbek­ké váltak. 1962 második felében 11 nem­zetközi vásáron veszünk részt na­gyobb szabású kiállítással, Gha­na fővárosában, Accrában pedig külön magyar árubemutató nyí­lik. Megkezdődött a vadkacsázás a Hortobágyon Megkezdődött a vadászati idény a több mint 80 000 holdas horto­bágyi vadrezervátumban: augusz­tus 1-től kezdve vadkacsára lehet vadászni. A hazaiak mellett sok külföldi vadászt is várnak a Hor- tobágyra ,o5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents