Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-09 / 185. szám

' A M*6r;A.R-.í>ZpCI-A\ ;SU /‘M>JMtC- 'f. t<.. O ! . S AG A £5 A- ÉTaN'A^c Amit ma megtehetsz ' :.. ne halaszd holnapra. Ki von­ná kétségbe a régi közmondás­nak ma is időszerű mondanivaló­ját, igazságát? Mégis van valami Pató Pálra emlékeztető „Ej, rá­érünk arra még” hangulat akkor, amikor a nyári mélyszántásokra tereljük a beszédet. Néhány ter­melőszövetkezeti vezető azt mond ja, hogy van még idő, kár nyug­talankodni, még egy hónap múl­va is végezhetünk nyári mély­szántást. Bizonyos, hogy ez a han­gulat is oka, hogy eddig az 54 ezer holdnyi tervezett mélyszán­tásból csak 16—17 ezer holdat végeztek el a termelőszövetkeze­tek. A nyári mélyszántások körüli huzavonának most már nincse­nek olyan okai, hogy nem győ­ződtek meg a tsz-vezetők ennek a munkának jelentőségéről, elő­nyeiről. A múlt évek, különösen a tavalyi ősz eloszlatta a kéte­lyeket. Inkább azért ment las­san eddig a szántás, mert aratás és kepézés közben nem gondol­tak a talajmunkára. Rosszul rak­ták össze a kereszteket, nem ta­karították le időben a kombájn­szalmát, birkákkal legeltették a tarlókat — s ezért késett a szán­tás. Pár héttel ezelőtt még lehe­tett arra is hivatkozni, hogy el­ső az aratás, a kenyér biztosítása. Most már az aratás végére ér­tünk. A behordás is meggyorsult, ezzel egy időben a nyári talaj- munkák, a mélyszántás végzése is valamivel gyorsabb, de csak valamivel... Nem lehetünk elé­gedettek a mostani eredmények­kel sem, ezért szükséges még egy­szer felvetni, hogy most már nincs helye a késlekedésnek, a huzavonának. Most már nincs halogató ok, mert a körülmények is kedvezőek és az idő is sürget. Van még vissza idő a nyárból, de erre az időre munka is jut bőven, és idén nagy lesz az őszi munkatorlódás. Úgy néz ki, a ka­pások érése eltolódik, így később végzünk a betakarítással, s utána már kevesebb időnk lesz a mély­szántási tervek teljesítésére. Ezért nem szabad halogatni a nyári mélyszántást. Ahol ezt te­szik, ott néhány hét múlva baj­ba kerülnek, s kapkodás lesz a vége a mostani ráérő hangulat­nak. Mert a kibontakozó őszi munkacsúcsban sokkal több lesz a munka a mostaninál. Sokat segíthet a helyzeten a traktorok kétműszakos üzemelte­tése. Néhány gépállomáson, kü­lönösen Várdombon, traktoros­hiány nehezíti a két műszak be­vezetését. Sok olyan traktoros, aki a holtszezonban elment a gépállomásról, most termelőszö­vetkezetekben nem a szakmájá­ban dolgozik. Ezeknek a trakto­rosoknak feltétlenül gépre kell Cilniök, mert rajtuk, az ő mun­kájukon is múlik a talajmunkák elvégzésének, a jövő évi termés­nek a sikere. Rosszul teszi és ön­maga ellen vét az a termelőszö­vetkezet, amely akadékoskodik, nem akarja visszaengedni a gép­állomásokra a traktorosokat. Üljön most gépre minden olyan ember, akinek traktoros a szak­mája, mert ezt kívánja a mező- gazdaság érdeke. És menjenek a traktorok éjjel-nappal. Végezzék el ma még, amit lehet, hogy év végén számot adhassunk megelé­gedéssel: nincs szántatlan föld, még az idén mindent megtettünk a jövő évi hozamok emelésének érdekében. _____ "■ <*¥■ h M adocsán befejezték a cséplést Örömmel jelenti Rada Antal tsz-elnök és Bencze József fő­könyvelő szerkesztőségünkhöz írt levelükben és mi is örömmel vesszük tudomásul, hogy a ma- docsai Igazság Tsz augusztus 7- én befejezte a cséplést. Úgy tud­juk, hogy idén megyénkben a ma- docsaiak fejezték be elsőnek a gabonák betakarítását és cséplé- sét. A szövetkezeti vezetők dicsérik a tsz-tagságot, hogy nagy szorga­lommal vett részt a betakarítá­si munkákban, közben az idősze­rű növényápolást, meg a kerté­szetben jelentkező teendőket is elvégezték. „Legtöbb dicséretet a 130 főnyi asszonybrigád érdemli” — írják a szövetkezeti vezetők. Mindezzel egyetértünk, de még megtoldjuk azzal, hogy dicséretet érdemelnek a szövetkezeti, veze­tők is, akik — mint arról menet­közben meggyőződtünk — példá­san szervezték meg a nyári mun­kákat a termelőszövetkezetben. A cigány-cséplöcsapat szerdai eredménye: 450 mázsa A tamási Vörös Szikra Tsz — ahol az idén kevés gabonát takarítot­tak be kombájnnal — négy csép­lőcsapatot alakított, s úgy terve­zi, hogy augusztus 20-ra végez a körülbelül 150 vagon csépelniva- lóval. A jelek azonban azt mu­tatják, hogy jóval a kitűzött ha­táridő előtt végezni tudnak, ami­ben nagy része van a cigány cséplőcsapatnak, amely nemcsak a tsz csapatainak versenyében áll az élen, hanem Tolna megyében ig a legjobbak között van. Tíz nap óta csépelnek a Vörös Szikra Tsz-ben, s a csapat átla­gos napi teljesítménye 300 mázsa. A csapat tagjai azonban ezt is keveslik: kedden 401 mázsás ered­ményt értek el, szerdán pedig ezen is túltettek: hajnali három­kor munkába álltak, s reggel 7 órára már 80 mázsás teljesítmény volt mögöttük. A csapat szinte megállás nélkül dolgozott egész nap, s mire teljesen besötétedett, 450 mázsát csépelt el. Ez az ered mény eddig a legjobb Tolna me­gyében. r A Nemzetközi Újságíró Szervezet V. kongresszusának első nap« ja a Parlament kongresszusi termében. A képen: ghanai küldöt­tek a kongresszuson. ________ (MTI Foto — Bartal Ferenc felv.) A két algériai politikai irányzat megegyezése után. A képen balról jobbra: Mohamed Khider, Belkaszem Krim és Mohamed Budiaf. (MTI Külföldi Képszolgálat) Épülnek az öntöző és belvízlevezető csatornák Több tízezer köbméter földet mozgattak meg a nyári ifjúsági táborok lakói A KISZ nyári önkéntes ifjú­sági építőtáboraiban serényen munkálkodnak az egyetemi és középiskolás fiatalok. Kezük nyo­mán új öntöző és belvízlevezető csatornák épülnek, s több ezer hold föld válik öntözhetővé. A KISZ Központi Bizottságá­hoz egymás után érkeznek a je­lentések. A táborparancsnokok hétről hétre újabb eredmények­ről számolhatnak be. A nyáron az úgynevezett »víz­ügyes« táborokban a fiatalok már eddig is jelentős eredményeket értek el. A Hanságban például már több mint 13 kilométer hosz- szúságú csatornát ástak, s mintegy 16 000 köbméter föl­det mozgattak meg. Hétről hétre teljesítik a kitűzött feladatokat, s az előzetes számí­tások szerint még az idén 35 ki­lométerre növelik a hansági vizet lecsapoló csatornák hosszát. Az összmunka értéke előreláthatólag meghaladja majd az egymillió forintot. A tiszakerecsenyi, Ságvári End­réről elnevezett ifjúsági tábor lakói már több mint két kilomé­teres szakaszon újították fel a betömődött és eliszaposodott Csa- randa-csatornát. A fiataloknak a tervek szerint naponta egy köb­méter földet kellene kitermelni, de ezt az »előirányzatot« rend­szeresen túlteljesítik. Különösen kitettek magukért a bajai diákok, akik személyenként átlagosan másfél köbméter földet mozgat­tak meg. A fiatalok munkája nyomán a megye beregi részén több tízezer holdnyi föld belvizé­nek a levezetésére nyílik lehetőség. Nádudvar határában, a Keleti főcsatorna egyik öntöző ágát hosz­szabbítják. A fiatalok a Benedek völgyben, a nádudvari Vörös Csillag termelőszövetkezet föld­jein ütötték fel táborukat. Az ifjú építők a napi hat órás mun­ka mellett megtalálják a szóra­kozásukat - is. Debrecenből . önte­vékeny művészeti csoportok lá­togatnak a sátorvárosba, s az es­ti tábortűz mellett színvonalas műsort adnak a fiataloknak. A Nagykunság központjában, a karcagpusztai ifjúsági építőtábor­ban, már 1200 középiskolás diák dolgozott. Lendületes, munkájuk­kal napról napra hosszabbodik az öntözőcsatorna. A karcagi Lenin Termelőszö­vetkezet földjén eddig több mint kétezer méter hosszú­ságú belvízlevezető árkot ás­tak.’ ­Jól halad a szikesek öntözéséhez szükséges magasvezetésű öntöző- rsatorna építése is. Jelenleg más­HAJÓERESZTÉS A SIÓN Magyarország egyetlen révkalauza Az 1881-ben léte­sült balatonfüredi hajóépítő műhely utóda; a füredi hajó­gyár, ezertonnás du­nai uszályokat is épít. Ezeknek a vízi­járműveknek a Du­nára való leúsztatása rendkívül érdekes, nagy körültekintést igénylő, bonyolult fel­adat. A Dunára induló, füredi „születésű” uszályokat . először „áthozzák” a siófoki kikötőbe, s csak az­tán veszi kezdetét az izgalmas Dunára- _ eresztés. Ennek fő I mestere, tudósa, kor- ■ mányosa, kapitánya S Fejes Károly, Siófo­'«HulAiliHMUiinuiiiiia ••■••■•••»“•■••■•■•■•••••■•■■••■■•■••••“•"•■•■■a: fél kilométeres szakaszon végzik S a földmunkálatokat A diákok • nyári önkéntes munkájának ered­• menyeként a hatalmas szövetke- ; zeti gazdaság megkétszerezheti rendeltetése — a Du-t majd öntözött földterületét. na — felé. Amíg a; himm——————— — ■ ■ ■« Sárvíz-csatornával • __ Konzultációs központot hajó elérkezik a pú-j szerveznek Szekszárdion kon ő veszi át és ve­zeti aztán végig — vagyis kalauzolja a hajókat a Sión. M agyara r szagon vannak még hajóka- lauzolók a Dunán is, akik legkivált a Du- na-tengerjáró hajóin­kat „hozzák” végig a Dunán, de ők csak kormányosai a gond­Pénteken érkezik a magyar VIT-küldöttség A VIII. VIT-en részt vevő ma­gyar küldöttség tagjai Helsinki­ből különvonattal elindultak Bu­dapestre. A magyar fiatalok a mintegy kétezer kilométeres utat a Szovjetunión keresztül teszik meg. Útközben — eleget tesznek a Komszomol Központi Bizottsá­ga meghívásának — egy napot a szovjet fővárosban töltenek. Meg­tekintik Moszkva nevezetességeit, majd folytatják útjukat hazafelé. A különvonat utasait pénteken 10 óra 35 perckor a Keleti Pá­lyaudvaron ünnepélyesen fogad­ják. Augusztus 19: megyei „szántási verseny Ocsényben Négy járásban — a szekszár­diban, dombóváriban, tamásiban és a paksiban — megtartották, a jövő vasárnap a bonyhádi járás­ban tartják meg a járási szántá­si versenyt. A szántási versenyek megyei döntőjére augusztus 19-én Öcsériyben kerül sor, ahol min­den járásból a járási verseny el­ső négy helyezettje méri össze tudását. A megyei szántási versenyt szí­nes kultúrműsor teszi emlékeze­tesebbé. nára, az „úsztatok'’Z e ~no! sürgeti a szakmunkás- és techni­községet érintenek’: kus-kepzes meggyorsítását. Kulo- jaikba vett hajóknak, amelyek közül hírben nem írni a Sión Feies messze kiemelkedik: szakmakra. A helyzet az, hogy kZo ™ o ZmJalc TnéUe eZTnei Tolna megyében nincs kormányosa, de ka- vezetem Sióa9drd. Az ^Pipari technikum a legkoze- pitánya is az általa ,.úsztatás” valahol" ^ Pecsetf » .af -e vezetett hajóknak. izekszárd mellett érj s“k™ érdeklődő 05 Indulás előtt meg- veget m fe}ezodxk\ kumba kénytelenek eljárni. Ez nyitják a Sió zsilip- be Fejes Károly fe-S mind idő, mind pedig költség te­jeit, és a csatornába lelősségteljes munká-j kintetében jelentős megterhelést zúduló Balaton-víz ja. ■ jelent. B D. J. : A technikumi képzés meggyor- 5 sítására ősztől konzultációs köz­jó. hátán elindul a hajó lUHnUHHiinuinianuiuanunilHnni pontot létesít Szekszárdon a pé­csi gépipari technikum. Mint ar­ról tájékoztattak: az iskolába azok az üzemekben dolgozó fiatal és idősebb munkások nyernek fel­vételt levelező hallgatónak, akik legalább nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. Úgy tervezik, hogy a konzultációs központban a havi tanítási napo­kon előadásokat tartanak a Pécs­ről hozzánk érkező tanárok, s ugyanott nyújtanak segítséget a hallgatóknak a tanulmányi mun­kához, a vizsgákra való felkészü­léshez is. TOD 4 KII. évfolyam, 185. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1962. augusztus 9. rscks zárd. Könyvtár üzepesy u.J.az. TARJAI, EGYESÜLJETEK! lé

Next

/
Thumbnails
Contents