Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-04 / 181. szám

. a magyar szöcialista munkáspárt ..tolna megyei bizqttsága.'és a megyei tanács'l'apía I XII. évfolyam, 181. szám. / ARA 50 FILLÉR Szombat, 1962. augusztus 4. A mezőkön és a gazdaságokban végzett munka közvetlen kapcsolatban van a béke megerősítésének ügyével Hruscsov elvtárs kalinovkai beszéde Moszkva (TASZSZ). Mint már A szovjet államfő megjegyezte, jelentettük, Nyikita Hruscsov, a hogy amikor a Szovjetunióban Szovjetunió Minisztertanácsának felemelték a húsárakat, akkor az elnöke, szülőfalujába, Kalinovká- ba látogatott és a tiszteletére ren­dezett gyűlésen beszédet mondott az egybegyűlt kolhozisták előtt. Hruscsov beszédének szövegét a Pravda pénteki száma ismerteti. Hruscsov hangsúlyozta: — Ha minden gazdasági olyan színvo­nalon lenne, mint a kalinovkai, akkor országunk egy személyre több húst termelhetne, mint amennyit az Egyesült Államok termel most Majd rámutatott arra, hogy a b. .e biztosításához feltét­lenül magasabbra kell emelni az ország gazdaságát, meg kell erősíteni hatalmát. Ezért a mezőkön és a gazdaságok­ban végzett munka közvetlen kapcsolatban van a béke meg­erősítésének ügyévet ellenség külföldön riadót fújt és üvölteni kezdett, mint a farkas. „A szovjet emberek jól tudják, hogy erre a fontos intézkedésre azért volt szükség, mert gyorsab­ban akartuk fellendíteni az állat- tenyésztést, azt akartuk, hogy ele­gendő hús legyen az országban és termelése olyan színvonalra emelkedjék, amelyen majd lehet­séges lesz csökkenteni az árakat.” A kapitalista világban távolról sem annyian esznek húst, ahá- nyan szeretnének, mondotta Hrus­csov. Tudják ezt azok is, akik hiányosságainkról kiabálnak,. De- hát valamibe nekik is kell1 ka­pás zkodniok. Hruscsov megelégedéssel szólt a szovjet iparról és kijelentette: — Országunk a múltban elmáta­dott ország volt, de Böröczi János, Bánknti László és Rigó János a megye legjobb kombájnosai A% aratógépesek versenyében Takács József és Sxokodi Ferenc az első A Gépállomások Tolna megyei Igazgatóságának dekádjelentésé- ben értékelték a kombájnosok, ara tógép vezetők és a talaj munkát végző traktorosok versenyét. Az SZK—3-as kombájnosok verse­nyében Böröczi János, a Vár­dombi Gépállomás kombájnosa az első, 328 holdas, 581 tonnás teljesítményével. A Balaton kom­bájnosok közül a legjobb ered­ményt Bánkuti László, a Gyönki Gépállomás kombájnosa érte el, 296 holddal, 330 tonnás teljesít­ményével. Az AC—400-as kom­bájnvezetők közül Rigó János, a Gyönki Gépállomás kombájnosa az első, aki 203 holdat aratott le, s 218 tonnát csépelt el. Az aratógépvezetők versenyé­ben Takács József, a Gyönki Gépállomás és Szokodi Ferenc, a Szedresi Gépállomás traktorosa az első. Takács kévekötő aratógépé­vel 430 holdat, Szokodi rendre arató gépével 515 holdat aratott le. A talajmunkát végző trakto­rosok közül első Papp Sándor, a Bölcskei Gépállomás traktorosa, aki 143 hold műszaknormát, 1035 normálholdat teljesített. mi átalakítottuk a gazdasá­got és megértük azt a napot, amikor ugyanannyi acélt ter­melünk, mint az Egyesült Ál­lamok, amely a világon a leg­fejlettebb iparral rendelkezik. Az acéltermelés tekintetében ma megelőztük az Egyesült Álla­mokat, holnap pedig más ipar­cikkekből is többet fogunk ter­melni nála — mondotta Hrus­csov. Beszédében Hruscsov felemlí­tette Schwarz amerikai újságíró kijelentését, aki elismerte, hogy a megelőző héten az Egyesült Ál­lamok acélipara kevesebb acélt adott, mint a szovjet ipar. Az amerikai újságíró azt írja — folytatta Hruscsov —, hogy az ő termelési kapacitásuk nagyobb. De ha a lovas csak egy fejhosz- szai előzi meg a jobb lovat, ak­kor már azt is biztosra veszi, hogy a leggyorsabb lovat is meg­előzik. Hruscsov megjegyezte, hogy a magas termelési szintet elért kol­hozoknak és szovhozoknak töb­bet kell kísérletezniük, kutatniok kell a haladóbb gazdálkodási módszereket. Hangsúlyozta, a me­zőgazdasági minisztériumnak most az a legfontosabb feladata, hogy minden övezet számára kidolgoz­za a mezőgazdaság irányításának módszerét. A szovjet Kormányfő rámuta­tott, hogy a mezőgazdasági szer­vek átszervezését és az új rend­szert szemmel láthatóan „korsze­rűnek és helyesnek találta az élet.” De ezeket az igazgatóságo­kat aktivizálni kell — tette hoz­zá Hruscsov. Manapság szakképzett, a kér­désekben magukat jól kiismerő emberek dolgoznak a kolhozok­ban — mondotta Hruscsov. — Konkrét szervező munkára van most szükség. Csak ilyen körül­mények között lehet növelni a termelést és csökkenteni az ön­költséget. Sl Uj helyiségekbe költözik rövidesen a DÉDÁSZ bony­hádi üzemvezető­sége. Az üzemve­zetőség eddig Má­zán működött, ez az elhelyezés azon­ban akadályozta a munkát, mivel tá­vol esett a körzet központjától. A ré­gi mázai telephe­lyet a Komlói Ál­lami Építőipari Vállalat veszi át, clőregyártásra ren­dezkedik be. A mázaiért cserében építette fel a vál­lalat a bonyhádi üzemvezetőséget, amely korszerű be- -endezést, »C« tí­pusú mérőállomást kap. Hasznosan telik a vakáció Most végezte el a gimnázium első osztályát, s a vakációból két hetet a Paksi Konzervgyárban tölt több száz tanulótársával együtt Petermann Zsuzsa. A két hét alatt továbbfejleszti politechnikai tudását és pénzt is keres, amiből majd kirándulni megy, országot látni, osztálytársaival. — A konzervgyári munka úgy hozzátartozik a paksi diáklá­nyok vakációjához, mint a dunai strandolás. Egyik nélkül sem le­het elképzelni a nyarat — mondja a kislány. A vakációban persze rohan az idő. Még egy hónap, és újra iskolapadban látjuk viszont Petermann Zsuzsát és társait. Minden­esetre kellemesen, hasznosan és változatosan telik a nyári szünet és ez most még a legfontosabb. Együttes ülést tartott az MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága és a Megyei Tanács VB „A termelés területi elhelyezé­se és a koncentráció főbb irány­elvei Tolna megyében” címmel egy szakbizottság előterjesztése alapján a megyei párt vb és a megyei tanács végrehajtó bizott­sága megtárgyalta és jóváhagyta azokat az irányelveket, amelyek meghatározzák a legfontosabb tennivalókat az elkövetkezendő években, a mezőgazdasági ter­melés terén. Az együttes ülésen — amelyen Daradics Ferenc, a megyei pártbizottság titkára el­nökölt — számos hozzászólás és javaslat hangzott el. Az elfoga­dott irányelvek alapján készülnek majd a közeljövőben a járások konkrét tervei. A szekszárdi műszergyár az ötéves terv végén ezer fővel fog dolgozni — Hol tart a műszeripar vidéki telepítése — A műszeriparnak a második ötéves terv végéig csaknem két és félszeresére kell növelnie ter­melését, amihez új termelő bázi­sokat kell létesítenie — az ed­digi és a legújabb párthatározat alapján is — elsősorban vidéken. Hol tartanak a vidéki telepítés­sel? Az iparág már 1958-ban hoz­zálátott első vidéki bázisának, az esztergomi műszeripari művek­nek a megalapozásához. Egy épü­letet és a Vak Bottyán laktanya egy részét alakították üzemekké olymódon, hogy igen rövid idő alatt megindulhatott az elektro­mos hálózatvédelmi relék, szem­üvegkeretek termelése. Két éve kapta meg az iparág az esztergomi sportárutermelő vállalatot. Autokláv és termosztát mellett orvosi műszert is készí­tenek nagy sorozatban. Ezekből tavaly már több mint 60 millió forintnyit gyártottak exportra. Az idén még nagyobb feladatot bíztak az üzemre, amelynek ered­ményeként az év végéig két és félszeresére növekszik az export- termelése. Évenként például any- nyi termosztátot készít, hogy é cikk termelésében Közép-Európa egyik legjelentősebb üzemének számít. Az esztergomi műszer­bázis kialakítása az idén befeje­ződik. A beruházás minden fo­rintjáért másfél forintot ad az új gyár. Szentesen egy malomépület át­alakításával, rendbehozásával lé­tesítettek új üzemet, ahol. ebben az évben 380 dolgozó 55 millió forint értékű villamos szerelési anyagot termel. A műszeripar eddigi legfia­talabb vidéki bázisa a Me­chanikai Mérőműszerek Gyá­rának leányvállalata Szek- szárdon létesül. A szekszárdi műszergyár az ötéves terv végén a tervek szerint mint­egy ezer fővel fog dolgozni. A gyógyászati eszköz- és ké­szülék-gyártás gyors ütemű fej­lesztésének egy részét is vidéken valósítják meg. A debreceni or­vosi műszergyárnak ugyancsak egy új gyárat építenek, ahol kor­szerű technológiával növelik az orvosi műszer termelést. Az épít­kezés már elkezdődött. A tervek szerint a debreceni orvosi mű­szergyár — új üzemével együtt — az ötéves terv végéig négyszere­sére növeli termelését.

Next

/
Thumbnails
Contents