Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-30 / 202. szám
4 TOT,VA MPOTFt VflPf .T«!4Ö 1<X)2. augusztus 3». NINCS UBORKASZEZON A . iS'A-titkárt várjuk. Ülünk a kemény, modern fotelekben. Pöfékeljük az átkozottul keserű cigarettafüstöt. Fújjuk a füstöt és beszélgetünk sok mindenről. Fiatalok valamennyien, kik körülöttem ülnek. Jómagam képviselem tán az idősebb korosztályt. Tehát én képviselem a múltat. De t~i is mit tudok mondani arról? Sablonokat, hogy akkor így volt, meg úgy — már amire emlékszem. Ök, a fiatalok a máról beszélnek. Azt mondja az egyik szemüveges barna, egészséges, jó alakú lány: ■■■— Es akkor nagyon megijedtek a műhelyben, hogy majd most mi lesz? Mert addig senki sem gondolta komolyan, amit mondtunk. Mégiscsak sok, hogy valaki hiányzik egy fél műszakot, és nem áll le a gép, még segítség sem kell. És „beszaladtunk” gépei közé is, kötöttük a szálat, rendeztük a gépet, futottunk a segédmesterért, ha kellett. Szerencse, csak egyszer kellett futni, ők is állják a sarat. Igen, ezek már a MI fiataljaink. Valahogy felébredt bennük — vagy talán nem is nagyon kellett ébreszteni? — az új, a jobb munka, a közösségvállalás érzése. S tettünk-e ennek érdekében, vagy csak a kor hozta magával, amúgy sablonosán, az változtatta ezeket a fiatal lányokat, kikhez hasonló korú a múltban így nem gondolkodhatott? De figyelni kell egy másik lányra. ...— s képzeld, odajön hozzám a G. néni, és azt mondja: — Te Kati, most tanultad, biztos tudod, hogyan kell ezt csinálni? Azt hiszem, elpirultam egy kicsit, mert mégiscsak egy tizenöt éves szövőmúltú néni kérdezett szakmai fogásról. Megáll az ember esze. 'Mii nem képzelnek rólunk. Hát mi mindent tudunk? Terelődik a beszélgetés, nincs, s nem is akarjuk, hogy legyen pásztora. Mondja mindenki azt, ami eszébe jut, mi foglalkoztatja. Csöpike, az egyik hatgépes szövő — tarkát sző. a legkényesebb munkán is kiváló, ezerhatszázat keres havonta, tizenkilenc éves — meg azért méltatlankodik, hogy adhatnak olyan mérhetetlenül kevés pontot a Kilián-versenye- kért? Választ nem tudunk rá adni, s marad a dolog annyiban — ő mondta, azért merem én is leírni: — Majd megmutatjuk, hogy csak azért is össze lehet egy aranyra való pontot gyűjteni. — S biztos vagyok benne, meglesz az aranyérem Csöpinek, és a többi brigádtagnak is. Unalmasak a politikai előadások! Újdonság ez? Azt hiszem, tudjuk mindnyájan, beszélünk is róla éppen eleget, csak éppen nem teszünk semmit, pedig mindenütt fejünkhöz vágják: érdekesebbé tegyétek, hogy szívesen hallgassuk. Igazuk van? Természetesen. Akkor miért nem „játszunk a kezükre”? Kötetlen a beszélgetés. Látszik tán a riporton is, mert csapong, mint ott a kerekasztal körül a szó. Fél órája várjuk már a K1SZ- titkárt, Pámer Icát. Vizsgáztat. Pontosabban ő is vizsgázik, hisz jónéhány növendéke áll a szigorú tekintetű vizsgabizottság előtt. Múlnak a percek, tízpercek peregnek, mire csapódik valahol az ajtó, zsivaj, lárma tölti meg a művelődési házat, kiszabadultak a lányok a vizsgázó teremből. Jön Ica is, közénk ül, és folytatjuk a „ki, miről mint vélekedik" beszélgetést, szabadon, kötetlen formák nélkül, sok-sok tanulsággal. Kint, a művelődési ház előtt kézilabdások játszanak, a nagyteremben valaki a zongora mellett ül, a félhomály, a hűvös sötétség eltakarja az arcot — Chopint játszik, délelőtt a vetélő zenéjét hallgatta. A «öntésben habzó sört mérnek, a sarokban egy pár bújik össze. Kigyúl a fény a könyvtárszobában. Nesztelenül csukódik a fotó-szakkör tapétás ajtaja — ott is kezdődik a munka... Este van, nyári este. Népes a textilgyáriak művelődési háza, náluk nincs uborkaszezon. — pj — <J<JU<JUUU uuuuuuuuu MIT MOND£ * A rendszeres és a rendkívüli anyagi támogatás feltételei A 42/1960. Korm. sz. rendelet 7 §-ában foglalt rendelkezés szerint a biztosított gümőkóros beteg gyógykezelése alatt gyógyulásának elősegítése érdekében — anyagi és családi viszonyaitól függően — az állam terhére anyagi támogatásban részesíthető. I. Rendszeres anyagi támogatás. Rendszeres anyagi támogatásban részesül a fekvőbeteg, gyógyintézetben (kórházban) ápolt gümőkóros beteg, ha eltartásra szoruló családtagja van, és a kórházi időre járó táppénze (a táppénz 80 százaléka) a napi 60 forintot nem éri el. Ilyen esetben a rendszeres anyagi támogatás összege napi 8 forint, illetőleg ha a dolgozó kórházi táppénzének összege a napi 52 forintot meghaladja olyan összeg, amely a kórházi táppénzt napi 60 forintra egészíti ki. Rendszeres anyagi támogatásban részesül a kórházban ápolt gümőkóros beteg, ha eltartásra szoruló családtagja nincs és a kórházi ápolás idejére járó táppénze (a táppénz 50 százaléka) a napi 30 forintot nem éri el. A redszeres anyagi támogatás ősz- szege ebben az esetben napi 6 forint, illetőleg, ha a dolgozó kórházi táppénzének összege a napi 24 forintot meghaladja, olyan összeg, amely a kórházi táppénzt napi 30 forintra egészíti ki. A kórházi ápolás idejére a rendszeres anyagi támogatással növelt összege nem lehet nagyobb a dolgozónak járó teljes összegű (65, illetőleg 75 százalékos) táppénznél. A rendszeres anyagi támogatást a kórházi ápolás idejére a táppénz esedékességekor és azzal együtt ugyanazon napokra kell folyósítani, amelyekre a dolgo9 (Folytatás a 3. oldalról.) Ami pedig az elmaradt kávét illeti, még jelentkezem érte. — Várom. Egymásra mosolyognak, és Sá- rosi szívén különös melegség szaladt át. Jófajta melegség ez, langyos fuvalom, simogató keringés a júliusi forróságban. Az élet végtére is szép, ő még csak harminc éves. Kezet fognak, s az az előbbi melegség tovább terjed, a szívről áthat az egész mellkasra, parányit összeszorítja a torkot is. Be kedves teremtés, be ennivalóén bájos! — A viszontlátásra! — Sok szerencsét! — Azt hiszem, ma mellém szegődött Fortuna asszonyság. Csilingelő nevetés a válasz, kurta kis villanás a kapuban, s most már igazán nincs más hátra, mint menni. XI. ÜJABB KIHALLGATÁS — Mikorra szól a Ritter-gyerek idézése? — Ma délután két órára. — Köszönöm. Sárosi főhadnagy beteszi az ajtót, aztán fölemeli a telefonkagylót. Házi számot tárcsáz. — Krámer elvtárs, te vagy? Itt Sárosi. Szervusz. Mondd, azóta nem hallgattátok ki ezt a Dodót? Jó! Tedd meg, kísérd át hozzám, szeretném, ha együttesen beszélnénk vele. Valami eszembe jutott. Most mindjárt, ha ráérsz. Köszönöm. Cigarettára gyújt, a mennyezet felé fújja a füstöt. Cseng a telefon, az alezredes hangja. — Be tud most jönni hozzám? — Nem lehetne később, alezredes elvtárs? Éppen kihallgatok valakit. — Rendben. Majd utána. — Igenis. Közben megjön Krámer az álmos szemű, borostás arcú Dódéval. — Meghoztam a gyereket — mondja. — Van egy cigarettád? A főhadnagy feléje nyújtja a dobozt, aztán Dodót is megkínálja. — Üljön le, oda a kisasztalhoz. Úgy érzem, nekünk van még egy kis beszélgetni valónk egymással. — Mindent elmondtam, amit tudok. — Talán mégsem mindent. — Beköptem, hogy Keresztesi bízott meg a dologgal, azt is, hogy pénzt Ígért, mert a fickónak tartozik egy kis ruhával. Talán csak nem fognak halálra ítéltetni ezért a kis balhéért. — Azt hiszem, több ilyen kis balhé is szárad a lelkén. Feleljen a kérdéseimre. Milyen kapcsolatban voltak a pincérrel? — Jani bácsi rendes hapsi volt. Ha látta, hogy nincs pénzünk, megvendégelt egy-egy rundóval. Volt pénze dögivei. Azt hiszem, játszott az ügetően is. Szóval tele volt dohánnyal. — Kölcsön is adott néha? — S hogy a fiú hallgat. — No, ki vele! — Hát... volt úgy, hogy adott. — Visszafizették neki ezeket a kölcsönöket? — Többnyire. — Vagy soha, igaz? Maga például mennyivel maradt sáros? — Négy kilóval. — És a többiek? — Ki, hogy. Kettővel, hárommal. — Nem kívánt cserébe szolgálatokat? — Mire tetszik gondolni? — Ne játszd meg magad, hallod?! Magyarul beszélek. Nem kellett elvinni egyszer egy-egy levelet, vagy üzenetet, különböző címekre? Felelj! — De igen! — Te például hányszor vittél? — Kétszer. Először talán féléve, a Vegyiművekhez kellett kivinnem egy levelet... — Keresztesi Ottónak, a fivérének? — Nem. Egészen más név volt, de már nem emlékszem rá. — Talán mégis. — Tessék elhinni, igazat mondok. Valóban nem emlékszem már a nevére, régen volt. — És másodszor? — Másodszor üzenettel küldött a Józsefvárosba, a Sipos utcába. — Házszám? — Nyolcas, vagy tizennyolcas házszám volt. Földszintes ház, az biztos. Egy hónapja lehetett. Este kellett mennem, és csak annyit mondani: „A fiú jól van, dolgozik a családban.” Nem értettem miről van szó, de nem is érdekelt. Krámer hadnagy elnyomja cigarettáját — Furcsa szöveg — jegyzi meg. — Érted ezt? — Azt hiszem, igen. Ki vette át az üzenetet? — Egy öreg ember. Be sem engedett. Éppen csak elmondtam az üzenetei és máris becsukta orrom előtt a kaput. — Hányán vannak a galeriben? (Folytatjuk) II gümőkóros beteg anyagi támogatása zónák táppénz is jár. Ha a dolgozó táppénzre nem jogosult, rendszeres anyagi támogatást sem kaphat. Rendszeres anyagi támogatás a kórházi ápolás idejére a gümőkóros megbetegedésre utaló kórisme megállapításának napjától jár. A rendszeres anyagi támogatás folyósítására az orvosnak külön javaslatot tenni nem kell. A kifizető szerv a rendszeres anyagi támogatást is ugyanazon igazolás (kórházi igazolás) alapján fizeti ki, mint a kórházi időre járó táppénzt. Ha a rendszeres anyagi támogatásban részesülő betegről megállapítják, hogy betegsége nem gümőkóros eredetű, a rendszeres anyagi támogatás folyósítását a megállapítás napjától meg kell szüntetni. II. A rendkívüli anyagi támogatás. Indokolt esetben gyógyulásának elősegítése érdekében rendkívüli (egyszeri, vagy ismételt) anyagi támogatásban részesíthető a tbc. miatt keresőképtelen, táppénzre nem jogosult biztosított, a mező- gazdasági termelőszövetkezeti tag, továbbá a táppénzesállo- mányban lévő tbc-s beteg, ha kórházban ápolják, vagy a lakóhelye szerint illetékes TBC Gondozó Intézetben rendszeres gyógykezelés, vagy gondozás alatt áll. A rendkívüli anyagi támogatás engedélyezésére a TBC Gondozó Intézet vezetője — kórházban ápolt beteg esetében a gyógyintézet igazgatója — az illetékes Társadalombiztosítási Bizottságnak tesz javaslatot. A rendkívüli anyagi támogatás abban az esetben engedélyezhető, ha a beteg az orvosnak a gyógykezelésre vonatkozó javaslatait és utasításait követi, a fertőzés megakadályozását szolgáló egészségügyi rendszabályoknak eleget tesz, kórházi ápolás esetén a gyógyintézeti szabályokat (házirendet) megtartja. Rendkívüli anyagi támogatást a Társadalombiztosítási Bizottság határozata alapján az illetékes SZTK helyi szerv folyósítja. Rendkívüli anyagi támogatás engedélyezése abban az esetben indokolt, ha: a) a betegség gyógykezelése előreláthatólag hosszabb időt, legalább 6 hónapot igényel, vagy b) a beteg több családtagról eltartottról gondoskodik, vagy c) a betegnél, vagy családjában a család megélhetését veszélyeztető esemény következett be, és emiatt tartani lehet attól, hogy a beteg gyógykezelését idő előtt megszakítja. Családos beteg esetében figyelembe kell venni a vele közös háztartásban élő családtagok kereseti viszonyait is. A rendkívül anyagi támogatás engedélyezését nem zárja ki az a körülmény, hogy a beteg nem veti alá magát az orvos által javasolt műtétnek. A fentiekben ismertetett rendelkezés I. pontjában a 80 százalékos kórházi táppénz és a napi 8 forintos rendszeres anyagi támogatás elnyerése kitételeként megemlítettem, hogy az igénylő akkor jogosult, ha „eltartásra szoruló családtagja van”. A 6/1955. (XII. 31.) SZOT szabályzat 41. §-a alapján az egyébként igényjogosult családtagok közül eltartásra szorulónak azt a családtagot kell tekinteni, aki: a) 16. életévét még nem töltötte be, vagy b) iskolai tanulmányokat folytat és 24. életévét még nem töltötte be, vagy c) 60. életévét már betöltötte, vagy d) állandóan keresőképtelen. Tanévnyitó a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen Az MSZMP Tolna megyei Bizottsága mellett működő Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem közleménye: Az Esti Egyetem vezetősége értesíti hallgatóit, hogy az Egyetemen az alább felsorolt időpontokban tartja az 1962—63-as tanév első foglalkozását: A tamási kihelyezett tagozat 1962 szeptember 3-án 12 óra 15 perckor a tamási általános iskolában; a dombóvári kihelyezett tagozat 1962 szeptember 10-én délután 15 óra 45 perckor a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban; a szekszárdi megyei tagozat első évfolyama 1962 szeptember 4- én délután fél négykor a Megyei Pártbizottság nagytermében, a második és harmadik évfolyam tanévnyitója ugyancsak szeptember 4-én délután fél négykor lesz a szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Az Esti Egyetem vezetősége Két esztendő mérlege: Fellendült a művelődési munka Tolnán A tolnai kulturális egyesülés kétéves múltra tekint vissza. A két év alatt fellendült Tolnán a művelődési munka. Műsorpolitikájukban szem előtt tartják az MSZMP kulturális programját és sokoldalúan foglalkoznak a művelődési munka fellendítésével. Nagy sikere volt az irodalmi színpad Petőfi-est és a Szikratávirat című műsorának. Az utóbbi műsorral aranyplakettet nyertek a megyei bemutatón, de nagy sikerük volt a könnyű műfajok között az operett-esteknek is. És ami igen lényeges munkájukban, az, hogy egy-egy alkalommal 60— 70 szereplő mutatta be tudását, rátermettségét a közönség előtt. Az egyesülés keretein belül működik a zeneiskola és a 40 tagú úttörőzenekar is. Legutóbb a Nemzetközi Vöröskereszt balatoni találkozóján adtak egész estét betöltő műsort. A külföldi vendégek nagy tetszéssel fogadták a tolnai általános iskola úttörőzenekarának műsorát. Elismerésük kifejezéseképpen oklevéllel jutalmazták a zenekart. A kulturális egvesülés elkészítette második féléves munkatervét, mely szerint a nyári átmeneti szünet után újból fellendül a művelődési munka Tolnán. Az egyesülés élére új igazgató került Schmidt János személyében, aki az egyesülés vezetőségének hathatós támogatásával hozzáfogott a művelődési házak őszi programjának kidolgozásához. Tartanak ismeretterjesztő előadásokat, nők akadémiáját, de új mű sorral készülnek a színjátszók és az irodalmi színpad szereplői is az őszi bemutatóra. Az őszi tervben szó van a két művelődési ház — a textiles és az építőmunkás otthon — tatarozásáról, rendbehozásáról is. Szeptember 1-vel fognak hozzá a textiles művelődési ház tatarozásához, amelvnek fedezésére 100 000 forintot kaptak a textiles szakszervezettől. Az építőmunkás otthon felújítására is sor kerül még ebben az évben. A munkára 60 000 forintot irányoztak elő, de jelentős társadalmi munkát is vállaltak. A kőműves, a mázoló és a villanyszerelő munkát társadalmi úton végzik. A tolnai kulturális egyesülés egyre inkább betölti feladatát és nagy szerepe van abban, hogv a községben fellendült a művelődési munka.
