Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-29 / 201. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1963. augusztus 29. A táplálkozási szokások hatása az egészségre A mezőgazdaság és az ipar fejlődése ma már egész évre megteremti a helyes táplálkozás feltételeit ftáfuuiyUdd előtt — Negyvennégyezer iskolás — Kísérletek a leg­szélesebb alapon — Létszámrekord a levelezőknél Közeleg az ősz a betakarítás ideje. A Magyar Távirati Iroda munkatársa megkérdezte az Or­szágos Élelmezés- és Táplálko­zástudományi Intézet igazgatóját, mit kell tenni, hogy a nyáron megszerzett erőtartalékot minél hosszabb időre megtartsuk. — A mezőgazdaság és az ipar fejlődése — hangzott a válasz — ma már megszüntette az ember évezredes függését a táplálkozás­ban az évszakok változásától. Ezt a fejlődést jól érzékelteti, hogy például a nagyhatalmú Mátyás királynak egyszerűen nem volt lehetősége télen almát enni, amit ma a legszegényebb ember is megtehet. Vagy: az 1700-as évek előtt, amikor burgonyát még nem vermeltek Magyarországon, öt­venezer ember halt meg minden harmadik évben C-vitaminhiány miatt skorbutban. Ma mezőgazdaságunk saláták, főzelékek, gyümölcsök formájá­ban évente 450 tonna C-vitamint termel. Ez körülbelül három­szorosa a lakosság évi szükség­letének. Ennek ellenére télen és tavasszal sok ember szenved enyhe C-vitaminhiányban. Ok: a helytelen táplálkozási szokások. Az emberek nagy többsége nyáron „kieszi magát" gyümölcsből, főzelékből és azt hiszi, elegendő tartalékot gyűjt­het magának télre. A vendéglők, ben például télen a jól elkészí­tett húsok mellett többnyire búr. gonya-, vagy rizsköretet látha­tunk és a szélén egy-két karika cékla, petrezselyemlevél jelzi, hogy zöldség is terem Magyar- országon. Pedig ma már friss fő­zeléket, vagy mélyhűtött árut, hazai és déligyümölcsöt télen is lehet kapni. — De nemcsak abban hibá­zunk, hogy évszázados szokások­nak megfelelően túl sok fűszeres és zsíros húst eszünk, és táplál­kozásunk egyoldalú, ritkán sze­repel benne a főzelék és gyü­mölcs. Helytelen étkezésünk rendje is. Miközben eszünkkel és karunkkal a jövőt építjük, gyom­runkkal még a múltban vagyunk, nem vesszük tudomásul az idők változását. A két főétkezés nálunk ma még az ebéd és a vacsora. Reggelire viszont keveset, vagy éppen semmit sem fogyasztunk. Ez az étkezési szokás megfelel­hetett a régmúlt munkabeosztá­sának, amikor általános volt a hosszú ebédszünettel kettévágott, osztott munkaidő, ma azonban ez már idejét múlta. Az ipari orszá­gokban ma már mindenütt fo­lyamatos a munka, félórás ebéd­szünettel. Az ilyen munkaritmus megkívánja, hogy az étkezésben is alkalmazkodjunk hozzá. Fon­tos, hogy reggel megfelelően fel­töltsük szervezetünket táplálék­kal. Ha az alvásra fordított idő meghosszabítása érdekében mel­lőzzük a reggelit, éppen csak fel­hörpintjük a teát, vagy kávét és ideges gyomorral elrohanunk a munkába, a természet hamarosan megköveteli a magáét. Jön a kapkodva, vagy esetleg nem hi­giénikus körülmények között el­fogyasztott tízórai és az előző estétől tartó hosszú éhezés után ebédkor hirtelen megtöltjük gyomrunkat. Az eredmény: ál­mosság, bágyadtság, hiszen az emésztés átmenetileg elvonja a vért az agyból és az izmokból, ezzel csökkenti a test teljesítő- képességét, az idegrendszer ak­cióit. Ezzel nő többek között a baleseti veszély is. Ennek a táp­lálkozási visszaélésnek hatására keletkezik a sok gyomorideges­ség, gyomorvas-túltengés, sőt fe­kély. A korszerű étkezés tehát nálunk is: bőséges reggeli, könnyű ebéd és korán elköltött bőséges vacsora. Vagyis a mun­kaidő a két főétkezés közé essék. — Az újságokban olvashattuk, milyen nagy gondot fordítottak az űrpilóták helyes étkezésére. Ez csak egy példa arra, hogy az ész­szerű, helyes táplálkozásnak mi­lyen hallatlan a jelentősége az ember munkaképessége, kondí­ciója szempontjából. Éppen ezért nem közömbös, hogy az ér­tékes tápanyagokat helytelenül felhasználva rongáljuk egészsé­günket, avagy helyes táplálkozás­sal erősítjük, munkaképesebbé tesszük magunkat. Sportnyelven szólva most va­gyunk a finisben. Még néhány nap, s megnyílnak a kapuk. A megyében 206 iskolában elkezdő­dik a tanítás, s tíz hónapig tan­könyv fölé hajolnak a gyermek­fejek: ismerkednek az iskolások a tananyaggal. A nyitást min­denféle különös izgalom előzi meg, most vonják meg annak mérlegét, amit a nyáron végez­tek, most dől el, mindjárt az in­dulásnál: sikeres volt-e a felké­szülés. Az első vélemények azt mutatják: sem az iskolákban, sem pedig a tankönyveket, isko­laszereket árusító üzletekben nem töltötték tétlenül a szünetet. Né­hány nappal a tanítás megkezdé­se előtt azonban csak az iskolák­ba látogattunk el. Százöt középiskolás tanulócsoport Az általános helyzetről dr, Tucsni László, a Megyei TanáiS művelődésügyi osztályának dol­gozója adott tájékoztatót. Esze­rint a szeptember 3-mal kezdődő új tanévben 40 ezer általános és több mint 4 ezer középiskolás kezdi meg a tanulást iskoláink­ban. Mindkét szám megyei csúcs; ennyi iskolás még sohasem volt Tolna megyében. A középiskolákban 11 új tanu­lócsoport kezdi meg működését, ezzel számuk 105-re emelkedik. Sok új tanerőt kaptunk, de még mindig nem teljes a tanári lét­szám. Ezért középiskolai tanára­ink az idén is hetenként körül­belül 32 órát tanítanak. Az ál­talános iskolákban 10 új csoport­tal szaporodott a tanulócsopor­tok száma s a tanévnyitótól 1230 csoport működik majd. Tovább javult a kollégiumi elhelyezés és a napközi otthonok helyzete is. Diákotthonainkban 681 tanulót helyezünk el, a napközi otthonos csoportok száma pedig tizenhá­rommal több, mint tavaly, s így az itt elhelyezett gyermekek szá­ma ötszázhússzal emelkedik. Űj ruha két millióból A nagymúltú szekszárdi Garay J János Gimnáziumban a felkészü­lés utolsó stádiumában tartanak. A csengő még néma, s szinte szo­morúan csüng az első emeleti fo­lyosón, de talán már ő is készül. A fizika-teremben két lány bir­kózik a tételekkel, ök betegség miatt nem tudtak vizsgát tenni a tanév végén, s most pótolják. Az igazgató, Horvay Árpád is itt található. Ezt mondja a felkészü­lésről: — Azt hiszem, semmiben sem lesz nálunk hiány. Két millióból új ruhába öltöztettük iskolánkat, s a felújított intézményben új feladatok várnak a tanári kar­ra. A feladatok azonban nemcsak újak, hanem nagyobbak is a ta­valyiaknál, hiszen az elment 145 negyedikes helyébe 296 elsős jön. Ez rekord az iskola történetében, s az igazgató ezt mondja erről: — Amikor ide kerültem, 1953- ban, az egész iskola tanulólétszá­ma volt annyi, mint amennyi 7 első osztályunkban megkezdi a tanulást szeptember harmadikén. Már tavaly is működtek a Ga- rayban kísérleti osztályok. Az idén tovább folytatják a kísérle­teket, s az új óravezetési mód­szereket a reál tantárgyak után bevezetik a humán jellegű tan­tárgyaknál is. Megérkeztek a kí­sérleti tankönyvek is. A negyedi­kesek csakúgy, mint tavaly, az idén is tanulnak logikát, pszicho­lógiát és művészettörténetet. Már csak a zenetörténeti ismeretek hiányoznak ahhoz, hogy teljes le­gyen az a program, amit a Peda­gógiai Tudományos Intézet a kö­zelmúltban állított össze, mint középiskolai oktatási tervezetet. A munkaoktatás a tavalyinál szé­lesebb alapon kerül bevezetésre. Az idén már részt vesznek a nép­szerű tantárgy óráin az orosz ta­gozatú osztályok is. Hat megye iskolájában A közgazdasági technikum ta­nári szobájában már minden ma­gán viseli a közeli kezdés jegyét. Dr. Bársony Róbert, az iskola igazgatója a tanévnyitóval kap­csolatos ügyeket intézi, s így he­lyette dr. Kovács Győző tanár, a levelező tagozat vezetője ad in­formációt. — A felkészülés mellett még a tavalyi tanévvel is foglalkozunk: 30-án rendezzük meg a javító- vizsgákat. Aztán már semmi sem hiányzik a tanév megnyitásához. Szeptember elsején alakuló ér­tekezleten beszéli meg a tenni­valókat a tanári kar, másodikén viszont a vidéki tanulók szüleit fogadja a tantestület, akik hat megyéből érkeznek majd. Az is­kolába a földművesszövetkezetek ugyanis Vas, Zala, Somogy, Ba­ranya, Veszprém és Tolna megyé­ből küldenek hallgatókat, hogy 4- én megkezdjék a tízhónapos ta­nulmányi munkát. Mivel az iskola végeredmény­ben hat megye iskolája, különös gondot kell fordítani a diákott­honi elhelyezésre. Ennek javítá­sa érdekében a SZÖVOSZ új konyhakombinátot építtetett a ré­gi helyébe. A kedden átadásra került új létesítmény korszerű, minden követelménynek megfele­lő. A nappali tagozat mellett szep­tember 10-én kezdi meg műkö­dését a 10 levelező osztály is. Ez a szám rekordnak számít az is­kola történetében, ennyi felnőtt még sohasem tanult itt. Az isko­lában egyébként a tankönyveket várják. Két teherautóra való tan­könyv szétosztásáról kell gondos­kodni csak, mert a szövetkezeti szakkönyveket az iskolaszövetke­zet biztosítja a tanulóknak. Mindenütt van valami új. Mint arról tájékoztattak bennünket: a megye minden harmadik közsé­gében sor került az idén kisebb- nagyobb felújításokra az iskolák környékén. Tehát: jobb környe­zetben, ideálisabb feltételek mel­lett kezdődik a tanév, amelyik bizonyára jobb eredményeket is hoz, mint a tavalyi. Ne jósoljunk azonban, az eredményekről majd akkor, a vizsgák idején számo­lunk be. Sz. I. Tanévnyitó a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen (Folytatás a 3. oldalról.) — Sárosi nvomozófőhadnagy. — Tessék befáradni. Kitárja az ajtót a férfi előtt, s az belép a tiszta, barátságos szo­bába, ahol egy díványon ott fek­szik Lajos és piros fedelű köny­vet olvas. A rádió zenét sugároz, s a leeresztett redőny ritka lécei közt vékony fénykévék vetődnek a padlóra. — Lojzi, látogatód jött. A fiú megfordul fektében, meg­ismeri a főhadnagyot. Szemében öröm villan. — Sárosi elvtárs! Ugye, jól em­lékszem a nevére? Mit szól hoz­zá, milyen kalandba keveredtem? Leütöttek, ahogy a bűnügyi regé­nyekben szokás. Ebben az ügyben jött, igaz? A főhadnagy nem tehet róla, mosolyog. — Mekkora gyerek maga! Hány esztendős? — Áprilisban múltam huszon­négy. — És a hölgy, aki miatt koc­kára tette a testi épségét? A fiú elkomorodik. — No. ennyit csak elárulhat ró­la. — Ő is annyi. Egyidősek va­gyunk. — Remek. — Sárosi leül az asz­tal mellé, féloldalvást Lajos fek­helye felé. — A koponyája kissé megsínylette a dolgot. Lajos nevet. — Jó fej ez, tudja! Az orvos azt mondja, boxerrel ütöttek tar­kón. S még szerencsém volt. Ha a halántékomat találják, ma már talán nem lennék itt. Tudja az ördög, ez sok mindent megoldott volna. — Ne beszéljen bolondokat! — A főhadnagy hangja nyerssé vá­lik. — Egy kis problémától már megijedünk? Beszélje el szépen, hogy történt a dolog. A fiatalember vállat von. — Az a fickó belém kötött, s amikor kiléptünk a mulatóból, nekem estek. Nem is tudtam vé­dekezni. Szerencse, hogy előtte intettem oda egy kocsit, és így ő... így a hölgy elmenekülhetett. — Már értem, miként tudott olyan gyorsan eltűnni. — Hát maga már utána érdek­lődött a dolognak? — Ez a feladatom. — Iszik egy kávét? — Nem, köszönöm. — Ne utasítsa vissza! Piri, Pi­roska! Hozz egy kávét a főhad­nagy elvtársnak! A lány kerül-fordul, arca csu­pa nevetés, csupa fiatal életöröm. — Ugye, milyen rossz fiú ez? Mindig csak gondot okoz anyács­kának is, meg nekem is. És nem tanul, mostanában egyáltalán nem tanuL Csak jön, megy, ro­han a motorjával... Pedig ez az utolsó éve az egyetemen. — Ugyan hallgass már! Meny­nyit beszélsz, istenem ... Boldog ember, akinek nincs húga! — Szégyellő magad! Én szol­gálom ki egész nap. — Szolgál] ki most is, és hozd már azt a kávét! — Nem fogadhatom el. — Jaj, bocsásson meg, egészen megfeledkeztem róla, De ez a fiú kihoz a sodromból. — Menj már, hallod? — S La­jos sürgetően int, mintha kifelé tessékelné. — Főhadnagy elvtárs, kérdezzen! — Hát jó' Mi értelme, hogy titkolja annak a nőnek a névéi, aki miatt másodszor kerül, eny­hén szólva kényelmetlen helyzet­be? Miért vállalja, hogy emiatt különböző kellemetlenségnek te­gye lei magát? — Miben? — Például a tűzeset ügyében. — Hogy érti ezt? — Azt hiszem, maga is tudja, hogy nem véletlen esetről és nem gondatlanságról van szó. — Hanem? — Szabotázsról! Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága mellett működő Mar­xizmus-Leninizmus Esti Egyetem közleménye: Az Esti Egyetem vezetősége ér­tesíti hallgatóit, hogy az Egyete­men az alább felsorolt időpon­tokban tartja az 1962—63-as tan­év első foglalkozását: a tamási kihelyezett tagozat 1962. szeptember 3-án 12 óra 15 perckor a tamási általános isko­lában. a dombóvári kihelyezett tago­zat 1962. szeptember 10-én dél­után 15 óra 45 perckor a dombó­vári Gőgös Ignác Gimnáziumban; a szekszárdi megyei tagozat el­ső évfolyama 1962. szeptember 4- én délután fél négykor a Megy» Pártbizottság nagytermében, a második és harmadik évfolyam tanévnyitója ugyanesak szeptem­ber 4-én délután fél négykor lesz a szekszárdi Garay János Gim­náziumban. Az Esti Egyetem vezetősége Megjelent a Jelenkor legújabb száma A kimondott szó úgy koppan, mint az elhajított kő. A csend szinte tapintható utána, mintegy sűrű szőttes. — Szabotázsról? — Ne áltassuk egymást. Magá­nak már régóta tudnia kell, hogy a tüzet bizonyos személyek előre megfontolt szándékkal idézték elő. A maga helyzete egyáltalán nem kedvező. Maga volt az, aki azon a napon visszafordult az ebédlőből, egyedül tartózkodott annak a helyiségnek a közelében, sőt talán éppen abban a helyiség­ben, ahol a pusztító lángokat el­indító robbanás történt. Ázt mond ja, telefonált. De ki bizonyítja ezt, ha a nő nevét, akivel beszélt, nem hajlandó elárulni? Azt mond­ja, robbanást hallott a szomszéd­ból. De mi bizonyítja, hogy nem maga volt-e éppen a robbantó? (Folytatjuk) A napokban jelent meg a pécsi irodalmi és művészeti folyóirat, a Jelenkor legújabb száma. Rend­kívül bőséges és változatos a szám versanyaga. Versekkel Fo­dor András, Kassák Lajos, Lovász Pál, Weöres Sándor, Berták Lász­ló, Hegedűs László, Beney Zsuzsa, Kovács Ferenc, Káldi János, Csányi László, Demény Ottó, Sik Mihály és Vidor Miklós szerepel. Ugyanebben a számban látott napvilágot Bohuniczkv Szefi, Ber­tha Bulcsu, Thiery Árpád elbe­szélése. Dobossy László, Krúdy Zsuzsa és Ungvári Tamás tanul­mányát adta közre, Granasztói Pál pedig zenéről szóló naplórész­leteivel szerepel. A Fiatalok rovatban Békési Gyula, Gyevi Károly, Csontos István, Várady Szabolcs, Nagy Margit és Fürtös Gusztáv versei kaptak helyet. Dokumentum rovat egészíti ki a legújabb szám anya­gát, a Szemle rovatban pedig bí­rálatok, ismertetések jelentek meg könyvekről. Lantos Ferenc öt rajzzal szerepel, a műmellék­let pedig Martyn Ferenc Petőfi: Az apostol című költeményéhez készített rajzát mutatja be. — 117,5 százalékra teljesítette a II. negyedévi látogatói tervét a medinai mozi. Az ifjúsági bérle­tesek száma is igen megnőtt ez idő alatt, mert 886 fő volt.

Next

/
Thumbnails
Contents