Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
8 TOLNA MEGVET NEPÜ.TSÄG 1962. augusztus 26. E' GYERMEKEKNEK A hernyó becsületszava Valentyin Beresztov meséje i lt egyszer egy kis hernyó aki nagyon szépnek hitte magát, és valahány har- matcsepp útjába került, nem mulasztotta el, hogy meg ne nézze magát benne. — Milyen szép is vagyok! — örvendezett ilyenkor, miközben . arcát nézte a víztükörben, majd úgy forgolódott, hogy a hátán lévő két aranycsíkocskát is láthassa. — Milyen kár, hogy nem veszitek észre!' Egy napon mégis az történt, hogy egy kislány jött a rétre, virágot szedni. A hernyó, hogy a kislány észrevegye, a legszebb virágra mászott fel és ott várakozott. Amikor azonban a kislány odaért hozzá és megpillantotta, felkiáltott: — Jaj, de csúnya hernyó! Szinte undorító! A kis hernyó nagyon elszomorodott. — Ha így van, akkor hernyó becsületszavamat adom, hogy soha nem kerülök senkinek a szeme elé..'.! És ha valaki a becsületszavát adja, azt meg is kell tartania, még ha egy hernyó is az! Felmászott hát elkeseredésében egy fára. Mászott, mászott, egyik ágról a másikra, végül egy levél szélén megállóit, selyemszálat engedett magából és addig-addig forgolódott, míg végül elkészült körülötte a gubó. - ; — Jaj, de elfáradtam!’ — sóhajtott fel a munka végén, aztán mély álomba merült. Sokáig aludt. Egy szép napon arra ébredt, hogy viszket a háta. Elkezdte a: gubó falát rágni. Addig rágta, amíg csak.lyukat nem rágott rajta, s azon kibújt. De milyen érdekes volt, nem esett le, hanem fellibbent a magasba. Érthetetlen volt számára, hogyan történt a dolog, de nem ért rá ezen gondolkozni, mert közben csodálkozva nézett maga körül. Ugyanazon a réten találta magát, ahol megfogadta, hogy nem kerül többé az emberek szeme elé. És megrettent a gondolatra, hogy valaki meglátja. — Még azt hiszik, hogy nem tartom meg a szavamat! •— gondolta. — Milyen szégyen lenne! És elkeseredésében egy vadvirág levelére ült. Egy kisfiú jött arra édesanyjával. Amikor észrevette, felkiáltott: — Nézd, anyu, milyen szép! Hallotta ezt a kis hernyóból lett lepke is, és nagyon elcsodálkozott. Milyen érdekes... — gondolta. — Egyszer azt mondják rám, hogy undorító vagyok, máskor meg, hogy milyen szép vagyok! Hogy lehet az? És kíváncsiságában megnézte magát egy harmat- cseppben. Szinte felkiáltott meglepetésében: a csöppecskében egy ismeretlen arcot pillantott meg, hosszú-hosszú csápokkal, és hátán nem aranycsíkokat, hanem szép tarka szárnyakat látott... — Ó, milyen különös dolog történt velem! Valóságos csoda! Lepke lettem! — kiáltotta örvendezve. — És a kis lepke most már vidáman szálldosott a rét felett. Tudta, hogy már nem undorodnak tőle, hanem gyönyörködnek benne, akik látják. És boldogan szállt egyik virágról a másikra... Mert hernyó becsületszavát adta, hogy nem kerül az emberek elé, de lepke becsületszavát nem... Fordította: ANTALFY ISTVÁN Törd a fejed! Az elmúlt héti Törd a fejed! ’ rejtvények megfejtései: 1. Jel- Vény. 2. Ankét. 3. Szerenád. KÖRHINTA Pörög, forog ördöngős gyorsasággal a mesehintó. Hajt kegyetlenül. Kati, s Juliska kedve messzeszárnyal, babos szoknyájuk az égig repül. Oly könnyűek, akár az esti pára, és lengve szállnak körbe boldogan. Hajuk selymét a dévaj szél cibálja a kerék amint száguldón rohan. . Elrepülni e szürke, vak világból (a vágy szemükben, mint a fáklya lángolj egy pillanatra, röppenő időre/_ De lassít'már a gép, s elszáll az álom, a fény kihuny a villámos határon, és földet ér a két hamupipőke... MISZLAl GYÖRGY A PALACSINTA Pistike jó gyerek volt, mindenben szót fogadott édesanyjának, csak egy baj volt nála. A túrós palacsintát jobban szerette l a 'kelleténél. így történt még, hogy egyik napon, amikor édesanyja krumplilevest és palacsintát ''készített vacsorára,' betegnek tetette magát. — " Miért vagy ilyen szomoBélyeg^yüjtőknek Szakkifejezések magyarázata , ' Vili. rész. Forgalmi bélyeg alatt minden olyan bélyeget értünk, melyet a posta , a közhasználat céljára ad ki, igen magas példányszámmal, • például ilyen most a magyarországi híresebb várakat bemutató bélyegsorozatunk. Futott levél csak az, melyet a postán továbbítottak. Erre a meghatározásra azért van szükség, mert egyre több alkalommal találkozónk olyan levelekkel, melyeken valamely különleges bélyeget egy ismerős postás szívességből bélyegzővel lát el, miáltal annak értéke „növekszik”, valójában csak akkor, ha ténylegesen postai kézbesítéssel került a levél a feladótól a címzetthez. Hamisítvány nemcsak az olyan bélyeg, melyeket bármilyen módon készült nyomással a posta megkárosítására készítettek (például Magyarországon 1926-ban az I. Pengő-filléres kiadás 8, 16, 32 és 40 filléres értékei), hanem minden olyan külső beavatkozás (szín, fogazás,. felülnyomás) mely a bélyeg eredeti állapotán módosít. Ha például a széles szegély- lyel rendelkező bélyegeken a fogazatot levágják, hogy így értékesebb, nem fogazott példányként adhassák el a hiszékenyebb bélyeggyűjtőknek. P. Gy. rú, csak nincs valami bajod, Pistikém? — aggodalmaskodott édesanyja. — Nincsen, csak a gyomrom fájdult meg. Nem is tudok levest enni — felelt ravas%kodva. — Tej apa! Vidd át Pistikét a doktor bácsihoz, délben elrontotta a gyomrát. — Nem, nem... Nem kell orvos — tiltakozott Pisti. Csak egyetek nyugodtan, meggyógyulok nemsokára, Pisti édesapja elnézett az újság mellett, kacsintott édesanyjának. — Jól van, ha már jobban érzed magad, akkor nem viszlek el az orvoshoz. Gyere, ülj az asztalhoz, anyuka mindjárt hozza a vacsorát. — Nem, édesapa, még nem tudok enni. Majd kicsit később. — Kérsz egy kis levest, Pistike? — kérdezte. Pisti tagadóan rázta fejét: — Nem kérek, még egy kicsit fáj a gyomrom. Amint megérkezett a palacsinta is az asztalra, Pisti rögtön elfelejtette, hogy beteget szimulál. Ö is tolta a tányérját, szinte remegett a keze. — Még csak az hiányzik, hogy beteg gyomorral ilyen nehéz ételt egyél! — mondta anyu ka. Aztán vihetnétek a kórházba. Lefeksz'el, és kapsz majd keserű teát, reggelre semmi bajod. * Pisti nagyon megijedt. Egész este a palacsintára fente a fogát, s most meg kell elégednie a keserű teával! Pedig csak az édeset szereti. Lehajtotta fejét, és bűnbánóan mondta: — Édesanya, már nem is fáj a gyomrom, kérek szépen levest. KALÁSZDI KOCSIS ISTVÁN Tréfás kérdések 1. Melyik vár a legközismertebb? 2. Hogy nevezhetik az agyrázkódást? 3. Hogy hívják azt, amikor egy pereg ügyben ítélet született? 4. Ki az az egyén, aki. fán jár, fán húzza a vizet, s fán megy a postára? • —; • 5. Melyik hal viseli — egy kis segítséggel — egy írásjel nevét? A legutóbbi Tréfás kérdések megfejtései: 1. Anna. 2. Görög. 3. Konok 4. Szesz. Gyűjtötte: HAMAR LAJOS Ozora Gabi és az űrhajózás Az asztalon újság, fölé hajlik szépen Gabi, s töri fejét erősen egy képen. A képen űrhajóst látni űrruhában, a kabinjában fekszik. Gabi még kisfiú, nem jár iskolába, az újságcikk így hát csak talány a számára. Megkérdi az anyját: Mondd. Anyácskám nékem, ki ez a bácsi itt? Magyarázd el, kérem. Az fiacskám, nagy hős, derék, bátor ember. Nagy-nagy magasságban száguld fenn az űrben, a csillagok honában. Olyan tettet vállalt, melyhez sok minden kell. Űrhajós az fiam, bátor szovjet ember. Gabi eltűnődik, kezét összecsapja és szól nagy komolyan: Milyen boldog lehet az ő édesanyja. Anyu! Ha megnövök, én felmegyek a Napba. Andrásfy András Vasárnapi HUMOR Egy tsz-banketten — Mai bankettünkön a takarékossági mozgalomban élenjáró tagjainkat ünnepeljük ... Mezei emeletráépítés Kiváló tsz-el nők (Szegő Gizi rajza) Az elnök elvtársat félig kölcsönadtuk egy gyenge tsz-nek... (Pusztai Pál rajza) Van beutaló. Elmenne? Elmenne? Nincs beutaló! (Szűr-Szabó József rajza)
