Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-26 / 199. szám

A megyéből különvonatok indulnak a mezőgazdasági kiállításra Az alkotmány ünnepén adták át a kölesdi művelődési otthont Az alkotmány-napi ünnepség ják a Déryné Színházat, bizonyo. keretében mint_ erről Németh san fellendül a községben az is- Vilmos levelezőnk értesítette szerkesztőségünket, átadták a mßretter.)esztes es az öntevékeny község, lakosságának a kölesdi művészeti mozgalom is. művelődési otthont. A régi me--—-----—______________ ' _ g yeházát építették újjá több mint Néhány nap múlva kezdődik a magyar mezőgazdaság színpompás seregszemléje és nagy iskolája, a mezőgazdasági kiállítás. A szövet­kezeti gazdák körében nagy az érdeklődés. Sokezren készülnek Budapestre. A kocsolai Vörös Csillag Tsz-ből 250 tag utazik az ország fővárosába és egy-egy csoport két-három napig tanul­mányozza a kiállításon látható fejlett módszereket. Az ott el­töltött idő bőségesen megtérül majd hazajövet a gr- ■<' ' 'ben. A páifai Egyetértés Tsz és az aparhanti Búzavirág Tsz 100—100 tagot küld Budapestre, hogy ta­nuljanak és lássanak. A nagy érdeklődésre való te­kintettel a járási tanácsok mező- gazdasági osztályai különvonato- kat szerveznek. A különvonaton történő utazás féláru. Szeptember elején Nagykónyiból indul egy különvonat, Felsőnyékig minden állomáson felszedi utasait. Elő­reláthatólag ezenkívül még hét különvonat szállítja majd a me­zőgazdasági kiállításra a Tolna megyei érdeklődőket. Dombóvári ktsz — a mezőgazdasági kiállításon A Dombóvári Vasipari Ktsz két — egyenként 2500-as befogadóké­pességű csibenevelőt és tojóházat készített a kiállításra. Az egyik szovjet, a másik magyar rendsze­rű, de hazánkban új típus mind a kettő. A "szövetkezet lakatosai terven felül készítették el a két csibenevelőt, és azok már a ki­állítás területén vannak, sőt ott már be is „népesítették” őket, hogy mire a kiállítás megnyílik, a tyúkok megszokják az új „lak­osztályt”, környezetet. A kiállítást rendező szakembe­rek szerint nagy érdeklődés vár­ható a két csibenevelő és tojóház iránt. félmillió forintos költséggel. Ez­zel megoldódott a kölesdiek mű­velődési problémája, hiszen min­den kulturális és szórakozási le­hetőség itt kap helyet a régi, de most megújított épület falai kö­zött. Ezzel lehetővé válik, hogy Kölesden is rendszeresen tart­sanak színielőadásokat, fogadhat. Új bölcsőde Pakson Negyven személyes, új böl­csőde készül el szeptemberre Pak­son, amely egy átalakított épület­ben fog működni. Az épület vá­sárlása és átalakítása is a község- fejlesztési alap terhére történik. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNkÁSPAR” TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS .A MEGYE £q£iziLg.ÍLtik aLdjelmihe.il A munkaoktatás és a feltételek A munkaoktatásról, vagy amint egy közhasználatú szó szerint ne­vezzük: politechnikai oktatásról e helyütt nem szükséges, hogy el­ismerően vélekedjünk. Az a né­hány év, amióta iskoláinkban meghonosodott ez az egyre in­kább tantárgy-rangot kivívó ok­tatási forma, kiváló bizonyítványt állított ki célszerűségéről, hasz­náról és eredményeiről. Tapasz­talataink szerint mind a mező- gazdasági, mind pedig ipari tago­zata sok fiatalnál teremtett ked­vet ahhoz, hogy megszeresse a munkát, a termelést, s a prog­ramszerűen előírt tanulmányi évek után ipari avagy mezőgaz­dasági szakmában helyezkedjék el. Pedig, s ezt a helyzet ismere­tében el kell mondanunk: az egy­re népszerűbb tanítási formának még nem sikerült megteremteni mindenütt az ideális feltételeket és körülményeket. Megyénkben 206 iskola talál­ható. Ebből 1961 végén hatvan­négyben volt munkaoktatás. Négy év alatt tehát, amióta az első kí­sérletek elkezdődtek, évente 16 iskolában kezdték meg a tanulók munkára nevelését. Ez az ütem — bár az arányokat nézve az el­lenkezőjét is mondhatnánk — gyors. A feltételek ugyanis nem mindenütt, sőt a legtöbb helyen nem voltak biztosítva. Hiányoz­tak a műhelytermek, a gépek, a megfelelő szerszámok. Mind kö­zött azonban a legfontosabb a- oktatótermek problémája. S c. annak ellenére is gond marsi, hogy az idén újabb nyolc iskol á­ban kezdik el a tanévnyitó után a gyermekek munkára való nö­velését. A tárgyi feltételek, tehát a fog­lalkoztató termek biztosítására jelentős erőfeszítéseket tett a me­gyei tanács. Csak tavaly kilenc műhelytermet létesített, s ez, ha azt számítjuk, hogy egy kétmű- helyes helyiség több mint 400 000 egy egyműhelyes pedig közel 300 ezer forintba kerül, méginkább láthatóvá válik, hogy a kérdés korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra lát­szik. A források, amelyekből a költségeket fedezni tudnánk, nem kiapadhatatlanok. A községek sa­ját erejét, vagyis a községfejlesz­tési alapot bizonyos értelemben leköti másféle kommunális fel­adatok megoldása. A célhiteles beruházás viszont feltételezi, hogy helyben, a községben vagy városban is álljon rendelkezésre bizonyos összeg. És sokszor ez az összeg hiányzik, s korántsem azért, mert valójában nincs, ha­nem inkább azért, mert nem gon­dolnak rá időben, megfelelő kö­rültekintéssel. A problémához közelebb menve ezt látjuk: az jdén Dunaföldvá- rott, Nagykónyiban, Kocsolán és Györkönyben tervezték műhely­terem létesítését. De például Nagykónyiban a falegyennél tar­tanak, Dunaföldyárott pedig hoz­zá sem kezdtek az építkezéshez. A tanév viszont rohamosan kö­zeledik, még egy bő hét és el­kezdődik a tanítás. Miként lehetséges, hogy a ren­delkezésre álló lehetőségeken be­lül nem oldódnak meg a kitűzött feladatok? Nézzük a dunaföldvá- ri helyzetet, amelyik vélemé­nyünk szerint pillanatnyilag a legsúlyosabb, hiszen, két terem lé­tesítéséről volna szó. Furcsa hu­zavona volt már tapasztalható a tervezgetésnél is. Történt pedig a következő. A megyei tanács il­letékes osztálya az idei célhite­les beruházások előkészítéséhez már tavaly márciusban hozzákez­dett. A márciusi, s az igényt számbavenni akaró felhívásra azonban talán még válasz sem érkezett. Októberben ismételt fel­hívás ment a helyi szervekhez, s megint semmi számottevő ered­mény. Közben elkészültek a konk­rét községfejlesztési tervek, s a foglalkoztató terem létesítésének költsége nem kapott benne he­lyet. Amikor aztán megérkezett a célhitel, hiányzott a helyi fede­zet. S hogy még bonyolultabb le­gyen a helyzet, a következőkben a terveknél keletkezett problé­ma. Nos, ez az oka, hogy a du- naföldvári foglalkoztató terem, amelyre pedig a most következő tanévben már meglehetősen szük­ség volna, egyelőre sehogy sem áll. A már említett tény persze majd mutat bizonyos hatást is. Megnehezíti a tantestületek mun­káját, s döcögőssé, akadozóvá te­szi az oktatás menetét. Ezen, saj­nos a közeli hónapokban nem tu­dunk segíteni. A jövőre nézve azonban hasznosnak látszik egy következtetés. Éspedig: a terv- szerűség, mint mindenütt, a mun- kaoktatás tárgyi feltételeinek megteremtésénél is elengedhetet­len. S ezen már most jó gondol­kozni azokban a községekben, ahol azt tervezgetik, hogy jövőre saját erőből, vagy célhiteles be­ruházással foglalkoztató termet akarnak létesíteni. sz. i. U TbanI Moszkvába érkezett Moszkva (MTI). U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára baton, magyar idő szerint órakor a szovjet kormány vására Moszkvába, érkezett, főtitkár az előzetes program sze­rint hétfőn találkozik Gromiko külügyminiszterrel,, majd felkere­si Leonyid Brezsnyevet, a Legfel­ső Tanács Elnökségének elnökét, kedden pedig Jaltába repül, ahol a szovjet kormányfő, Nyikita Hruscsov fogadja. A jövő hét kö­zepén U Thant Varsóba utazik. Várható, hogy a szovjet veze­tők és a főtitkár megbeszélésein szóba kerül a nyugat-berlini kér­dés. Megfigyelők úgy vélik, hogy az ENSZ-apparátus szerkezetében régóta felvetődött és megoldásra váró problémák, valamint a kon­gói ENSZ-akciókkal kapcsolatos egyéb világszervezeti kérdések is szőnyegre kerülnék a barátságos eszmecsere során. A Szekszárdi Közegészségügyi és Járványügyi Állomás rend« szeresen ellenőrzi a közfogyasztásra kerülő élelmiszerek minősé­gét. A nyári Időszak alatt a cukrászdákban állandó vizsgálatokat folytat, a fagylaltból mintát vesz és azt főleg bakteriológiai vizs­gálatnak veti alá. Képünkön Erszényi László ellenőr-gyakornok fagylaltmintát vesz az egyik szekszárdi cukrászdában. (bj) Az Ötéves terv végére 2500 holdat öntöznek Faddon A faddi Lenin Tsz területén nagy lehetőségei vannak az ön­tözéses gazdálkodás megvalósítá­sának. A Duna holtága mellett a csőkutak is bő víznyerési lehe­tőségeket adnak a tsz-nek. Az öntözés Juíyező adottságait eddig is helypÄar'hasznaua ki a faddi Lenin tsz. Először a kerté­szetet öntözték, de idén már a réteket, a legelőket és néhány ta­karmányfélét is öntöznek. Az ön­tözött területek nagysága meg­közelíti Faddon a 350 holdat. A termelőszövetkezet nem áll meg az eddig elért eredmények­nél. A következő években nagy­szabású öntözési programot -akar megvalósítani. A Duna holtágából 2000, csőkutakból pedig 500 hold terültet, fognak öntözni 1965-ig. A térvek ■ szerint 30ühcüd—zöld­ségei; 900 hold kapásnövényt, 80Ö hold szálastakarmányt, 400 hold rétet és legelőt, 100 hold szőlőt és gyümölcsöst öntöznek az öt­éves terv végén Faddon a Lenin Tsz-ben. Kitüntetett mezőgazdasági dolgozók A Mezőgazdasági Értesítő au­gusztus 22-i száma több mező- gazdasági dolgozó nevét közli, akiket jó munkájuk jutalmaként tüntettek ki Tolna megyében. Az »»Állami Gazdaság Kiváló Dolgozója« kitüntetést kapták: Pataki László főkertész, Tolna megyei ÁG. Igazgatóság, Nedves Ferenc thgk:-vezető, Alsópéli ÁG., ifj. Varjú Imre traktorvezető, Alsópéli ÁG. Hírei János trak­toros brigádvezető Biritói ÁG., Ritter János technikus, Biritói ÁG., Kádi Gábor telepvezető, Dalmandi ÁG., Varjú János gép. csoportvezető, Dalmandi ÁG., Ba­lázs József gépkocsivezető, For- nádi ÁG., Beiner Károly trak­toros, Hőgyészi ÁG., Keller Ke­resztély gépkocsivezető, Hőgyészi ÁG., ; Fekete János állattenyész­tési brigádvezető, Kanacsi ÁG., Schmidt János növénytermesz­tési munkacsapatvezető, Kanacsi ÁG., Jantner József üzemvezető, Szekszárdi ÁG., Kaszonyi József önt. agronómus, Szekszárdi ÁG., Benedek Rudolf tervelőadó, Tol­na-Baranyai Halgazdaság. Továbbá miniszteri dicséretben részesült az 1962 évi aratási mun­kák során elért kiemelkedő kom- bájnos, illetőleg a'ratógép-keZeloi teljesítményéért: Török Sándor és Kishonti Jenő, a .Nagydorogi Gépállomás kombájriosa, vala­mint Morvái Áátal, a Gerjeni Állami Gazdaság kombájnosa. Harmadszor virágzik a szőlő Több szekszárdi szőlősgazda ér­dekes jelenségre figyelt fel sző­lőskertjében. Az idei szokatlan időjárás az első virágzás után meghozta a második virágiást is, most pedig némely szőlőtőke harmadik virágát hozza. Az első virágzásból a szemek már termő­re jomtiim(c,.u. kpdgrXd is farkul a szekszárdi hegyeken, a száraz nyár és a sok napsütés, miatt rendesen beérik a második vi-t, rágzás is (ezt nevezik egyébként „kapásszőlőnek”, mert más évek« ben a szőlő bekapálásának, taka­rásának idejére érett be). A har­madik virágzás természetesen ter­mést már nem fog hozni, hüsek az éjszakák, és a téli fagyok, de már az őszi ködök idejéig a bo­gyók képtelenek kifejlődni. A szakemberek szerint nem egyedülálló jelenség az idei har­madik virágzás. A második virág­zás szinte rendszeresen, majd­nem minden évben bekövetkezik néhány tőkén és az ideihez ha­sonlóan száraz, napsütéses évek­ben harmadszor is virágját szok­ta bontani a; szőlő,'különösen a korai, csemege fajták. — Jelentősége tehát nincs a szőlő harmadik virágzásának, csupán .mint. érdekességet tartják számon a szőlősgazdák. XII. évfolyam, 199. szám. ÁRA 70 FILLÉR Vasárnap, 1962. augusztus 26. ‘TEÁG PROLETÁRJA!. EGYESÜLJETEK! 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents