Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! TOLMA d Könyvtár s;* u.3.£z >lV /’ SsN sóíQ> MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA' MEGYEI BIZC-1TSÁG A ES A MEGYEI 1ANA.CS '.APJA r P é n t e k 1 1962. augusztus 24. XII. évfolyam L 197. szám * ARA: 50 FILLER A kongresszusi irányelvek új munkasikerekre hívnak Kongresszusi munkaverseny a termelőszövetkezetekben Értékelték as első félév eredményeit — As aparhanti Búsavirág Tss tartja as első helyet Amiért évtizedeken át né­pünk legjobbjai, s az utóbbi két évtizedben dolgozó népünk küzdött — megvalósult. A Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kong­resszusi irányelvei, amelyek a vasárnapi Népszabadságban je­lentek meg, rögzítik, hogy Ma­gyarországon leraktuk a szo­cializmus alapjait, megterem­tettük azokat a politikai, gaz­dasági, kulturális és szociális feltételeket, amelyek ma már lehetetlenné teszik a kapitaliz­mus visszaállításának lehetősé­gét Társadalmunkban megszűnt lényegében a kizsákmányolás, nincsenek olyan osztályok, vagy társadalmi rétegek, amelyeknek ellentétes érdekeik lennének a szocializmussal. Nagyszerű győ­zelem ez. Megvalósultak azok az eszmék, amelyek realitásá­ban hosszú időn keresztül csak az emberiség legjobbjai hittek, s amelyekért vállalták az ül­döztetést, s készek voltak éle­tüket is áldozni ezekért, öröm, a jól végzett munka öröme töl­ti el az embert, ha az irányel­vekét olvassa. Nem túlzás azt mondani, ez az okmány fon­tos, történelmi jelentőségű vál­tozásokat rögzít, olyanokat, amelyekhez hasonlót a magyar történelemben hiába keresünk. Ennek a történelmi fordulónak a ma nemzedéke aktív részese, végrehajtója A magyar nép ezúttal is történelmet formáló erő, s tevékenysége nyomán az átalakulás történelmileg igen rövid idő alatt, rendkívül gyor­san, szemünk láttára zajlott, és zajlik le. A Magyar Szocialista Mun­káspárt készül a nyolcadik kongresszusára. Számbaveszi azokat a feladatokat, amelyek­nek megoldását az 1959-ben ta­nácskozó VII. kongresszus je­lölte meg. Az irányelvek teljes joggal állapítják meg, hogy a magyar dolgozó nép odaadó te­vékenységével, lelkesedéssel, tervszerű, célratörő munkával alapjaiban teljesítette a célki­tűzéseket, megvalósította a nép- gazdasági terveket. Sikereink elérésében sok segítséget kap­tunk a szocialista tábor orszá­gaitól. Ez a segítség tette lehe­tővé, hogy a tervezettnél is gyorsabban valósultak meg el­képzeléseink, hogy termeléke­nyebb, hasznosabb lett népünk alkotó munkája. A kongresszusi irányelvek rögzítik azt a nagyszerű törté­nelmi fordulópontot, hogy a mezőgazdaságban megszűnt a kisparaszti gazdálkodás, ural­kodóvá vált a szocialista szek­tor, s ezzel az egész népgazda­ságban a szocializmus gazda­sági törvényei érvényesülnek. jrA mezőgazdaság szocialista átszervezésével egész népgazda­ságunkban osztatlanul uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak lera­kását. A magyar nép új_ törté­nelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljes felépítésének korszakába lé­pett.” — mondják az irányel­vek. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem an­nak társadalmi kihatásai szinte felmérhetetlenek Az átszerve­zéssel megkezdődött az a fo­lyamat, amely megszünteti a falvak lakosságának több év­százados széttagoltságát, meg­szünteti, hogy aszerint értékel­jék az embert, kinek mennyi a földje. Folyamatban van az egységes paraszti osztály kiala­kulása. Ez nem egy napra, nem egy esztendőre szóló tennivalót foglal magában, hanem hosszú időt vesz igénybe. Az irányelvek rögzítik a gaz­dasági sikereinket is. Túltelje­sítettük a hároméves tervünket, teljesítjük az ötéves terv irányszámait is. Most, azok a sikerek, amelyeket eddig elér­tünk, alapul szolgálnak arra, hogy már a közeljövőben gyor­sabban haladjunk előbbre ter­veink céljaink megvalósításá­ban. Ezek az alapok lehetővé teszik, hogy meggyorsuljon az anyagi javak termelése, növel­jük az előállított termékek mennyiségét, s ezzel még jobb körülményeket teremtsünk egész népünk számára. S hogy ezek a célok is a realitások talaján állnak, annak biztosítéka né­pünk akaratán túl a szocialista tábor országaival való együtt­működés. Kidolgozzuk a 20 éves tervet, amelynek megvalósulása hazánkban az életszínvonal gyors emelkedését hozza magá­val, s az egy főre eső fogyasz­tás magasabb - lesz, mint a fej­lett tőkés országokban. Az irányelvek nagyszerű si­kerekről adnak szómat. Min­denkit örömmel töltenek el. De ez a fontos okmány nem ün­neplésre szólít, hanem újabb célok kitűzésével újabb munka­sikerekre, a szocializmus teljes felépítésére, az új hétköznapok történetének megírására hív. Uj, nagyszerű célokat tűz elénk a párt. S ezeket a célokat is, épp úgy, mint az MSZMP ed­digi célkitűzéseit, magáénak vallja dolgozó népünk. Ez a legfontosabb záloga annak, hogy azok megvalósulnak. Megyeszerte az üzemekben, termelőszövetkezetekben, hiva­talokban, az élet minden terü­letén tanulmányozzák az MSZMP Központi Bizottságá­nak kongresszusi irányelveit, levonják következtetéseiket sa­ját munkájukra. Ennek a fon­tos okmánynak szellemében vizsgálják meg a VII. kong­resszus óta megtett utat, vizs­gálják meg tevékenységüket Mindenki megtalálja az irány­elvekben a saját területére vo­natkozó útbaigazítást. A kongresszusi irányelvek tanulmányozása részét képezi a párttagság kongresszusi felké­szülésének. A helyzet reális fel­mérése — amelyhez segítséget adnak az irányelvek —, lehe­tővé teszi, hogy ezeket felhasz­nálva már most, napjainkban is, jobban oldjuk meg felada­tainkat. Mert a kongresszusra való készülésnek igen fontos része a közvetlenül előttünk ál­ló feladatok maradéktalan tel­jesítése. E célok elérése pedig azt eredményezi majd, hogy a kongresszus után magasabb szintről indulhatunk el újabb sikereink felé, megvalósítjuk a szocializmus teljes felépítését. A VIII. pártkongresszus tiszte­letére 29 Tolna megyei termelő- szövetkezetben tettek vállaláso­kat, munkafelajánlásokat a szö­vetkezeti tagok. E nemes vetélke­dés célja a tervek túlteljesítése: a termésátlagok növelése és az áruértékesítési terv maradékta­lan teljesítése. A kongresszusi versenyben részt vevő termelő- szövetkezetek első félévi eredmé­nyeit a Megyei Tanács VB mező- gazdasági osztálya értékelte és nyilvánosságra hozta. A kongresszusi verseny során az első félévben az aparhanti Búzavirág Tsz Radioaktiv sugárzás az állategészségügy szolgálatában Szarvasmarha-állományunkban viszonylag jelentős károkat' okoz az állatok egyik gyakori és sú­lyos betegsége, a szemhéj rák. Ed­dig csak egészen kezdeti stádi­umban, nagyobb műtéti beavat­kozással tudtak fajta segíteni, de a tehenek te.iterthelését és súly- gyarapodását ez is erősen vissza­vetette. Az Állatorvostudományi Főiskolán most egészen új mód­szerrel kísérleteznek: rádioaktív sugárzású kobaltpálcát építenek be a beteg testrészbe. Az eddigi tapasztalatok szerint a beültetett anyag sugárhatása nyolc-tíz nap alatt összezsugorodásra készteti a rendellenesen megnövekedett sej­teket, s a daganat így felszívódik. Az utómegfigyelések is azt iga­zolják, hogy korai szakaszában a szemhéjrák ezzel az eljárással eredményesen gyógyítható, és sem a betegség, sem a gyógykezelés nem befolyásolja lényegesen a szarvasmarhák tej- és hústerme­lését. gazdái érték el a legjobb eredményt. Vágómarhából 899 mázsát, tejből 1189 hektolitert adtak a népgaz­daságnak. Utemszerűen teljesítet­ték vágósertés-értékesítési tervü­ket is, s így az. összevont értéke­lés alapján 80,7 ponttal az első helyre kerültek. Második a nagykónyi Hala­dás Tsz. Az első félévben 828 mázsa hí­zósertést, 662 mázsa vágómarhát, 844 hektoliter tejet adtak a nép­gazdaságnak, s az értékelés sze­rint 60,7 ponttal a második hely­re kerültek. Az első félév eredményeinek vizsgálatánál szembetűnő, hogy számos olyan tsz került az élre, amely eddig ritkán szerepelt a ranglistákon. A kongresszusi verseny har­madik helyezettje a dombó­vári Alkotmány Termelőszö- 1 vetkezet,, negyedik a tengelici Uj Elet Tsz, ötödik a kölesdi Kossuth Tsz, hatodik a csib- ráki Viharsarok Tsz. hetedik a tamási Széchenyi Tsz, nyol­cadik a tolnai Aranykalász Tsz. A VIII. pártkongresszus tiszte­letére kibontakozott versengés A mezőgépipar termelése az el- I múlt hat évben megkétszerező­dött, dolgozóinak száma mégis csak 25 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy jelentéke­nyen nőtt a termelékenység. A gépiparról szóló párthatározat szellemében most további tarta­lékokat fedtek fel, amit eddig nem használt ki a mezőgépipar. elősegíti a gyenge tsz-ek megszi­lárdulását is. Bizonyság erre a bogyiszlói Dunagyöngye Termelő- szövetkezet példája, amely szá­mos jobb termelőszövetkezetet megelőzve a kilencedik helyre ke­rült. A Dunagyöngye Tsz gazdái az első félévben 448 mázsa vágó­sertést és 1290 hektoliter tejet ad­tak egyebek között a népgazda­ságnak, A versenyben a gerjeni Rákóczi Termelőszövetkezet ke­rült a tizedik helyre. Majd a ma- gyarkeszi Széchenyi Tsz követke­zik, utána a várongi Petőfi Tsz. A további helyezési' sorrend a következő: tizenharmadik Regöly, Népszabadság Tsz, tizennegyedik Bátaszék, Búzakalász Tsz, tizen­ötödik Szakály, Kapos Völgye Tsz, tizenhatodik Pálfa, Egyetértés Tsz, tizenhetedik Kistormás, Dó­zsa Tsz, tizennyolcadik Dalmand, Béke Tsz, tizenkilencedik Fácán­kert, Uj Barázda Tsz, huszadik Kö.lesd, Haladás Tsz. A szedresi Petőfi Tsz és az al- sónánai Béke Tsz szerepel az utolsó, huszonnyolcadik, illetve huszonkilencedik helyen. Ezazon- ban még csak az első félév, a hátralevő időszakban bizonyára változások történnek a sorrend­ben és a helyezésekben. — Ha iparágunk munkájában csupán a fő feladatok teljesítését vizsgáljuk, úgy tűnik, hogy a mostaninál jobb eredményeket már alig érhetünk el, a részletek tanulmányozása azonban egészen mást mutat — mondotta Benkő László iparigazgató. — Bebizo­nyosodott, hogv egyes utasítások végrehajtása alkalmával éppen a legfontosabb részfeladatokat, ha­nyagolják el egyes üzemekben. A legelső feladat a vezetés javí­tása, új technológiák kidolgozá­sa és a szerszámellátás ésszerűbb megszervezése. Nem utolsósorban nagy a je­lentősége bizonyos gyártmányok átcsoportosításának is. Az elmúlt hetekben az iparág vezetői szé­les körben tanulmányozták az al­katrész-utánpótlás helyzetét és megállapították, hogy távolról sem élünk a szakosítás lehetősé­geivel. A gabona- és silókombájnok­hoz, a műtrágyaszórókhoz és a permetező-porozókhoz szükséges úgynevezett gyorsszárakat három vállalat készíti, holott egyetlen üzemben sokkal gazdaságosabb lenne a nagy sorozati gyártás. Hasonló a helyzet a hidraulikák­kal, csapágyházakkal, a csapágy­fedelekkel és a lánckerekekkel. Kiszámítottuk, hogy például a csapágyházak gyártásának köz­pontosításával évente 75 000 mun­kaórát és 50 tonna anyagot, a já­rókerekek gyártásának centrali- •-■’ösával évente 80 000 munka­órát és 25 tonna anyagot taka­ríthatunk meg. Ezért rövid időn belül kijelöljük azokat az üze­meket, amelyek rátérnek majd az említett alkatrészek nagyobb sorozatának gyártására — mon­dotta Benkő László iparigazgató. Hazánkba érkezett a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájának küldöttsége, dr. Johannes Dieckmann, a Népi Ka­mara elnöke, az Államtanács elnökhelyettese vezetésével. A kül­döttséget a Ferihegyi repülőtéren Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke fogadta. Az érkezés után a repülőtéren. MTI Fotó — Bartal Ferenc felv. Az alkatrészgyártás központosításával, jobb szerszámellátással javítják a mezőgépipar gazdálkodását

Next

/
Thumbnails
Contents