Tolna Megyei Népújság, 1962. augusztus (12. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-23 / 196. szám
1962. augusztus 23. TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Hz eszi munkák sikeres elvégzése az erő lekezeli kihasználását teszi szükségessé Ülést tartott a Megyei Tanács Vß Szerdán délelőtt a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága dr. Tuska Pál vb-elnök elnökletével megvitatta Szűcs Lajos mező- gazdasági osztályvezető jelentése alapján a gabonabetakarítás tapasztalatait és az őszi munkákra való felkészülést. Az előterjesztett beszámoló részletesen felmérte a tapasztalatokat. Kitűnt, hogy a legtöbb tsz-ben jól szervezték meg a kézi aratást, helyesen alkalmazták az ösztönző módszereket. A gabona betakarításához nagy segítséget nyújtottak a gépek, de ugyanakkor gyakori volt a gépek meghibásodása, vagy helytelen használat?. A kombájn gabonabetakarítás terén a Nagydorogi Gépállomás ért el kiemelkedő eredményt, több kombájnos közel 1000 holdas teljesítményt ért el, és a gépállomási átlag 650 hold. A megye mezőgazdasági szakemberei felmérték az őszi betakarításhoz és vetéshez rendelkezésre álló erőt. A megye termelőszövetkezeteiben 31 ezer kézierő, 4800 lófogat, több mint 1600 erőgép (gépállomási és szövetkezeti összesen) és nagy mennyiségű egyéb gép áll rendelkezésre. Pia ezt összehasonlítjuk a feladatokkal, kiderül, hogy minden erőt fokozottan kell kihasználni az őszi munkák sikeres elvégzése érdekében. A gépállomány 60 százalékát például két műszakban kell üzemeltetni. A vita során felszólalt dr. Vigh Dezső vb-elnökhelyettes. Mindenekelőtt a gépi kapacitás teljes kihasználásával foglalkozott. A tsz-ek nem adnak át traktorosokat a gépállomásnak, hogy a gépeket két műszakban üzemeltethessék, egymásra hivatkoznak, vitatkoznak, és a gépek kihasználásánál ez jelenti az egyik legnagyobb akadályt. Néhol az aratás elhúzódott, ez azonban elsősorban nem gépi problémát jelentett, hanem a szervezetlenség és a különböző spekuláció okozta. Ebből le kell vonni a megfelelő tanulságot az őszi munkák idejére. Vigh elvtárs felhívta a figyelmet arra a tűrhetetlen helyzetre, ami egyes tsz-ekben az intenzív búzafajták termesztésénél megmutatkozott: rossz területre vetették, nem követték a megfelelő agrotechnikai előírásokat és így nem érhették el a várt eredményt sem. Varga János, a paksi járási tanács vb-elnöke a szervezésről beszélt. A járás területén hasonló adottságú termelőszövetkezetek eltérő eredményt értek el. Pakson például, noha szakemberek voltak jelen, nem ott használták a kombájnt, ahol az a legcélszerűbb és legszükségesebb lett volna. Madocsán ugyanakkor jól szervezték meg a gabonabetakarítást és jobb volt az eredmény is. Dr. Kurnik Ernő, az Iregszem. csei Kutató Intézet vezetője, a mezőgazdasági állandóbizottság elnöke az őszi vetések előkészítéséről, a talaj helyes megválasz. tásáról beszélt, és több szakproblémára hívta fel a figyelmet. Osztermayer János vb-tag az őszi mélyszántás előkészítésével, a gépállomás és a termelőszövetkezet kapcsolatával foglalkozott. Elmondotta, - hogy a gépállomás erőgépét máshova vitték, noha a tsz-ben is szükség lett volna rá. Gonda Béla, a Földművelésügyi Minisztérium képviseletében a megye mezőgazdasági helyzetét értékelve elmondotta, hogy Tolnában a holdankénti tőszám növelése terén komoly előrehaladás tapasztalható. Ugyanakkor a silózással a megye termelőszövetkezetei megkéstek. Felhívta a figyelmet, hogy őszi takarmánykeveréket a szántóterület nagyobb százalékán kell termeszteni, mind eddig. Zsigovics Ferenc, (Gépállomások Megyei Központja) elmondotta, hogy a tsz-ek nem kötöttek elég szerződést és ezért kellett néhány gépet más megyébe irányítani. Most azonban intézkedtek, hogy a gépek térjenek visz- sza a megye területére. Dr. Tuska Pál összefoglalójában figyelmeztetett a járások közti különbségre. Elmondotta, hogy a paksi és a tamási járás részesedése aránylag nagy a megye mezőgazdaságából, mégis itt tapasztalhatók a legnagyobb problémák. Bírálta a gépállomásokat, amiért bizonyos esetekben csak a prémiumra gondolnak, s nem a tsz- ek megsegítésére — ezért fordult elő az is, hogy más megyének adtak gépet. A végrehajtó bizottság a következő napirendi pontban a tanácsi vállalatok 1982 első félévi gazdálkodásáról tárgyalt. Ennek a napirendi pontnak Vancsa Sándor pénzügyi osztályvezető volt az előadója. A bejelentések című napirendi pontban a többi közt a csatornázási feladatokra vonatkozó tanácsrendelet-tervezettel, a cigányok helyzetének megjavításával kapcsolatos intézkedési tervvel és egyéb folyóügyekkel foglalkoztak. Nemzetközi lovasverseny a mezőgazdasági kiállításon A versenyre eddig a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria és Bulgária lovascsapatai neveztek be, de várják még Románia, Jugoszlávia. Olaszország, Belgium és Anglia nevezését is. A szovjet csapat egyik legjobb lovasa, Szergej Filatov, az 1960 évi olimpia díjlovagló bajnoka, szeptember 1-től valószínűleg minden nap lovasbemutatót tart a mezőgazdasági kiállítás pályáján, híres Absent, illetve Szmelcsak nevű lován. w XVII. — Miért teszed ezt? Miért vagy ilyen? — Menjünk, semmi értelme az egésznek. A nő szemébe könny tolul. — Istenem, milyenek tudtok lenni, ti, férfiak! Látod, ő vidéken van s én ide jöttem veled, ebbe a mulatóba. Mindent csak én vállalok, a csalást, a folytonos hazudozást, az alakoskodást, az önmegvetést. Neked nincs semmi félnivalód, te szabadon szerethetsz, szabadon gyűlölhetsz. Miért haragszol hát rám? A fiú ellágyul. Kezét ráteszi a nő kezére, s a sajnálkozás forró hullámával mondja: — Bocsáss meg! És kérlek, dönts végre! Azt mondtad, engem szeretsz. Ne bújkálj, ne hazudj tovább. Nincs szégyenkezni valónk. Álljunk hát ki a világ elé, vállaljuk egymást. — Ha tudnád, milyen nehéz ez nekem, milyen nagyon nehéz! — Tudom. Nézz rám és felelj őszintén: szeretsz? — Szeretlek. — Csak engem? — Csak téged. — örökké? A székesfehérvári Jáky József Útépítési és Földmérő Technikum II—III. éves hallgatói nyári termelési gyakorlatok során a Polgárdi—Kisláng közút korszerűsítési munkálatainál dolgoznak. Az eddigi gyakorlattól eltérően a hallgatókat nem különböző vállalatokhoz küldik nyári munkára, hanem a technikum, mint kivitelező, munkát vállal. így biztosítják, hogy a hallgatók az útépítés minden fázisával megismerkedjenek az alapozástól a végső burkolásig. A 104 hallgató egy hónap alatt 16 kilométer utat korszerűsít. A képen: az útépítők vízellátását is a technikum hallgatói biztosítják. Sibalin Mátyás III. éves és Horváth Magdolna II. hallgató. MTI Fotó —Bartal Ferenc felv. Egyenként — pontosan Legtöbb tsz-ben az elnök, vagy a főagronómus szobájában minden délután összejönnek a brigádvezetők: összeegyeztetik a munkaprogramot és pontosan meghatározzák, kinek mit kell másnap elvégeznie. Erre, az ilyen természetű szervezettségre szükség van. Hasonlóan pontos, és gondos munkamegbeszélés kell hosszabb időszakra évközben is. Ezt egy egész gépállomási körzet viszonylatában szokás megtartani, amikor már nem egy-egy brigád, hanem egy-egy tsz munka- programját kell összeállítani, összeegyeztetni. Az ilyen megbeszélések megtartására a gépállomási tanácsülések a legalkalmasabbak. Ez bizonyosodott be éppen a közelmúltban is. amikor a nyári mezőgazdasági munkákat beszélték meg, az érintett járások vezetőinek, szakembereinek közreműködésével. Néhány nap múlva ismét megtartják a megye valamennyi gépállomásán a tanácsülést. Ennek tárgya érthető módon most nem lehet más, csakis az őszi munka. De mi legyen a tartalma? Ez a leglényegesebb kérdés, hiszen a tartalmon múlik legtöbb. Nem véletlenül hasonlítottuk össze a gépállomási tanácsüléseket a termelőszövetkezetekben szokásos napi eligazítással. A gépállomási tanácsülés ugyanis csak akkor éri el célját, ha tartalmát illetően szabályos eligazítás lesz. Csak akkor ér valamit, ha a tsz-elnökök, szakvezetők és gépállomási vezetők ugyanolyan pontosan és aprólékosan határozzák meg több hétre a munkát, mint ahogy teszik ezt otthon, egy napra. Ez persze nem is olyan egyszerű — viszont biztonságot adó. Világos, hogy az ilyenfajta gépállomási tanácsülés üres szócséplés helyett elmélyült munkát igényel. Fel kell rá készülni, mind a tsz, mind a gépállomás vezetőinek. S amikor a körzet szakemberei együtt vannak, akkor ott, együtt döntsék el, milyen erő szükséges ahhoz, hogy az őszi betakarítás ne gátolja az ősziek vetését. Rögzítsék, hogy mit adjon a tsz, és mit a gépállomás. A tavalyi évhez viszonyítva a megye mező- gazdaságának gépparkja gyarapodott. A lehetőségek minden tekintetben jobbak, mint egy évvel korábban. A technikai bázist ennek megfelelően kell felhasználni. A gépállomási tanácsüléseken essék szó a jól bevált, ösztönző módszerekről. E módszerek alkalmazása az idei évben már eddig is nagy mértékben segítette elő a munkák zavartalan lebonyolítását. A vetés, a betakarítás során se hagyjuk ki a számításból az anyagi érdekeltséget, még a részfeladatoknál is vegyék figyelembe a tsz-vezetők. Annál is inkább, mert mindannyian tudjuk, hogy legtöbb gond, legtöbb probléma éppen ősszel, a betakarítás és a vetés során szokott jelentkezni. A munkákat illetően általában őszig nincs túl sok baj, hát ne legyen ez évben, ősszel sem. Sok múlik azon, mennyire lesznek tartalmasak a most soron köve’' ' gépállomási tanácsülések. I' A gondos munka jellem— úgy is nevezhetnénk kö... . eligazító értekezleteket —, akkor ez hasznára lenne a szövetkezeti mozgalom megszilárdulásának. — szp — Tízezer forint a KISZÖV könyvtárak fejlesztésére Megyénk kisipari szövetkezetei- | ben is sok gondot fordítanak a tagok kulturális fejlődésére. Évről évre bővítik, frissítik a könyvállományt a szövetkezetekben, illetve szövetkezeti bizottságokban. Legutóbb a KISZÖV is segítségére sietett a szövetkezetek, és a szövetkezeti bizottságok ilyen irányú munkájának. Az elmúlt évi mozgalmi munkát figyelembe véve, a legjobb tevékenységet kifejtő szövetkezetek és bizottságok között közel 10 ezer forintot | osztottak fel a könyvtárak fejlesztésére, a könyvállományok felfrissítésére, bővítésére. Ennek alapján részesült a Szekszárd Városi Szövetkezeti Bizottság 1500, a dunaföldvári 1400, a tolnai 1200, a dombóvári 1200, a báta,széki szintén 1200, a Paksi Építőipari Ktsz 1000, a Pincehelyi Vegyes Ktsz 1000, a Nagydorogi Vegyes Ktsz 700 és a Gyönki Épületkarbantartó Ktsz pedig 600 forint jutalomban. r IRTA: TÚRI ANDRÁS — Örökké. Micsoda szavak! Milyen ezerszer hallott hangsúly! Mennyire banális, mégis milyen izgalmas minden egyes szó. A fiú újból int a pincérnek. — Egy üveg pezsgőt! — Bolondos! Ez borzasztó sokba kerül! — Ne törődj vele, nekem megéri, ha veled lehetek. S hogy a pincér hozza a palackot, tölt s emeli a poharát: — Mire igyunk? Te mondd meg, hogy mire! A nő fölemeli arcát, a két szempár elmerül egymásban. — Ránk, kettőnkre. A szerelmünkre. A poharak halkan összecsendülnek. Az asszony aprókat kortyint, s közben összeborzong, mint az asszonyok általában, ha ereiken végigszáguld a pezsgő keserű-édes vibrálása. A helyiség túloldalán konyakoznak a színesek. Ki tudja, hányadik pohárral isszák. A lányok már a fiúk vállára dőlnek. Egyikük hangosan odaszól a zenének: — Valami rázósabbat, gyerekek! Elalszunk, A főpincér melléjük lép, szól valamit. Szúrósan néznek rá, kelletlenül. — Már rendelni sem szabad? — kérdi Dodó agresszíven. Kérem, ez nem kocsma. — Pedig azt hittük. Feláll, átmegy a zenekar előtt, Lojziék asztalánál fékez, szemtelenül nézi a nőt. A többiek kajánul figyelik. A zene játszani kezd, Dodó közelebb lép. — Szabad? Lojzi fölnéz, arca elsötétül. Tudja kivel van dolga. Szíve hevesebben kezd verni. A hölgy nem táncol. — Csak magával? A kérdés határtalanul pimasz, A fiú érzi, hogy elsápad. Fölemelkedik. — Hallja, ha nem áll tovább.,.t — Nyugi, öregem, nyugi! Ezért a csajért nem érdemes izgatnia magát. Lojzi karja lendül, a pofon csattanása túlharsogja a zenekart. Ketten is felugranak, szétválasztják őket. A fiú lába remeg az idegességtől. — Ezért még fizetni fogsz! A huligánt visszatuszkolják a helyére. Társasága ott hepciásko- dik, de a pincérek hajthatatlanok. Megjelenik az üzletvezető is. Tá- vozniok kell. Egyikük bankjegyet dob az asztalra. Méltatlankodva elvonulnak. — Miért kellett ez? Micsoda hely! Menjünk innen. (Folytatás a 4. oldalon)
