Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-18 / 166. szám

WfBBS FSSCEKSm EGTESüOÉtScI r!ÍÍrM' ;„ r 9 » S z e r d 1962. n MAGYAR. az állattenyésztőknek (■sz. p.) Esészen meglepő, hogy El megyében hallani néhány ter­melőszövetkezetről — valóban csak néhányról —, ahol a veze­tők vonakodnak a tarlóvetéstől Ha nem kaptunk volna elég ta­nulságos leckét a mögöttünk lévő átteleltetésből, akkor valahogy még meg lehetne érteni az okta­lan derűlátást. Sajnos, kaptunk. Ugyannyira, hogy a nagyobb ba­jokat csak azért lehetett elkerül­ni, mert segített az állam. A tsz- ekben munkálkodó állattenyész­tők, állatorvosok emlékezhetnek rá: gyötrelmesen nehéz volt ki­várni a tavaszt, a zöld takarmány etetésének idejét. Ennek nem len­ne szabad újból megismétlődni. Nem lehet mindig az államra számítani, mert a takarmánybá­zis növelésére van lehetőség Cél­ravezető megoldás a tarlóvetés, amivel enyhíteni, esetleg teljes egészében megszüntetni lehet a várható gondokat. Ne azért vessenek a szövetke­zeti gazdák, mert a megye párt­ós állami vezetői mondják. A me­gye vezetői azért mondják, mert számos tsz még a tervezés idején kimutatta, hogy nem lesz elegen­dő takarmány, s ezen túl még az időjárás is rengeteget rontott: több ezer hold szálastakarmányt adó területet ki- keltett szántani, a szénatermés sem felelt meg a várakozásnak — nos, ezért kell Vetni, a kiesést pótolni. Általában persze elégedettek lehetünk, mert a termelőszövetkezeti vezetők zö­me biztatás nélkül is csinálja a tarlóvetést, sőt egyre kezd szé­lesedni a már meglévő takar­mánnyal való okos, és előrelátó takarékoskodás. Általában tehát amint a tarlóról lekerül a termés, nyomban indulnak a traktorok és a vetőgépek — ezt látni legtöbb tsz-ben. Most azonban azon van a hangsúly, hogy ezt kellene látni, július 18. XII. évfolyam L 166. szám * ARA: 50 FILLER I Hruscsov ehrtárs beszélgetése amerikai újságírókkal a leszerelésről, a nyugat-berlini kérdésről, a szovjet—amerikai kapcsolatokról ;iíHdSTA M.UNK:A spar; tolna megyei 5GO r ! SÁG.A ES ■ A -megy c\ t an ACS lapja Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke a múlt hé­ten pénteken amerikai újságíró­kat fogadott Lee Hillsnek, az amerikai lapszerkesztők szövetsé­ge elnökének, a Night Newspa­ről szólva Hruscsov kijelentette, és teljes leszerelésről és a nuk- hiszen tudom, hogy mik azok a hogy „az Egyesült Államok a ki- leáris fegyverek megsemmisítésé- rakéta-elhárító eszközök, mivel sérlet-sorozatok számát tekintve ről. akkor nem kellene végre- mi rendelkezünk ilyenekkel.” pers laptársaság felelős szerkesz- robbantások számát, hanem a kí­mi-ndig elöl halad és a Szovjet- hajtanunk a kísérleteket. De ha unió csak abban az esetben ke- Amerika folytatja a kísérletezé- rül egyvonalba az Egyesült Álla- sek politikáját, ez természetesen mokkái — természetesen nem a arra kényszerít bennünket, hogy tőjének vezetésével. Nyikita Hruscsov ismét erősítette, hogy a Szovjetunió kész aláírni bármikor a leszerelésről, a nukleáris fegyverek meg­semmisítéséről és mindenfaj­ta atomfegyver-kísérlet mind­örökre való megszüntetéséről szóló egyezményt. A szovjet kormányfő hozzáfűz­sérletsorozatok számát tekintve meg- —, ha a jelenlegi amerikai kísér­ugyanezt tegyük. Ez a dolgok va­lódi állása.” Mint Nyikita Hruscsov hang­„A mi rakétáinkról elmondha­tó, hogy eltalálja a legyet a vi­lágűrben” — jegyezte meg Hrus­csov. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy lényegében nem lát semmi­féle leküzdhetetlen akadályt letsorozat után végrehajtja ama- súlyozta, az Egyesült Államokéi- szovjet—amerikai együttműködés ga kísérleteit.' „Reméljük, hogy ezután az Egyesült Államok talán mégis hajlandó lesz aláírni a szerző­dést a kísérletek örök időkre szó­ló megszüntetéséről”. • A szovjet kormányfő hozzáfűz­te: „Ha azonban az amerikaiak már most megszüntetnék a nuk­tal végrehajtott magaslégköri rob­bantás „semmilyen mértékben fejlesztésének útjában. „Nincs semmiféle igényünk az Egyesült nem akadályozza” a szovjet glo- Államokkal szemben, sem terű- balis rakéták működését. A szovjet kormányfő a követ­te. „Mi úgy véljük hogy a nem- ie£rjs fegyverkísérleteket és meg- zeti eszközök ma biztosítják az egyezésre jutnánk az általános ellenőrzést a nukleáris kísérletek eltiltása fölött.” A beszélgetés során érintették a szovjet—amerikai kapcsolatok, a német kérdés békés rendezése és Nyugat-Berlm problémáját, foglalkoztak a tájékoztatás és a turista-csere, a nukleáris kísérle­tek és a mezőgazdaság területén a kölcsönös együttműködés kér­désével. Az amerikai -újságírók, akik körutazást tettek a Szovjetunió­ban, megjegyezték, hogy „nagy hatást gyakorolt rájuk az a fej­lődés, amelyet a szovjet nép el­ért az emberi tevékenység min­den területén”. Hruscsov kijelentette beszélgető partnereinek: „Valóban a legjobb kapcsolatokra törekszünk minden országgal a világbéke megszilár­dítása érdekében, a legjobb vi­szonyt akarjuk elérni az Ameri­kai Egyesült Államokkal, mint a kapitalista világ legerősebb álla­mával”. A nukleáris fegyverkísérletek­kezőket mondotta: „Nem dicsekszem, de való­ban van olyan globális raké­tánk, amelyet semmiféle ra­kéta-elhárító eszköz nem semmisíthet meg. leti, sem egyéb vonatkozásban. Úgy vélem, hogy Amerikának sincsenek igényei velünk szem­ben. Konkurrensek sem vagyunk az Egyesült Államok számára.” A szovjet kormányfő ismét ál­(Folytatás a 2. oldalon.) A paksi járásból jelentjük: Befejezéshez közeledik az őszi árpa aratása — A járás minden tsz-ében aratják a búzát A paksi járás termelőszövet­kezeteiben már alig látni lábon álló őszi árpát. Vagy már learat­ták és el is csépelték, vagy most szedi fel az árpárendeket a kom­bájn, vagy pedig keresztekbe ra­kott kévék várnak a behordásra. A hét elején az árpa aratásának mintegy 85 százalékával végez-* tek, s ha kedvezett volna az idő­járás, a hét első napjaiban telje­sen b«e is fejezték volna a járás szövetkezeti gazdaságai az őszi árpa aratását. Az árpa mellett a búzát is arat­ják a járás minden -termelőszö­vetkezetében Elsősorban az olasz i a jelenlegi Balaton típus tovább- búzákat, de a magyar búzák ara- | fejlesztett példányai, tását is megkezdték. Az átlagtermések kellemes meglepetést okoznak „ rí * • ■* •» « * \ .4 Az időjárás nem kedvezett a gabonaféléknek. A tapasztalatok azonban a paksi járásban is azt bizonyítják, hogy ahol az ősszel jól. előkészített talajba, időben vetették el a gabonát, a télen kel­lő időben fejtrágyáztak, majd ki­irtották a gyomokat — ott a ked­vezőtlen időjárás ellenére is jó kivétel nélkül, mindegyik tsz-ben.terméshozamokat értek el. A pál­A közös gazdaságokban legalább 25 ezer holdon kellene a tarlót bevetni. Ezen a ponton azonban már jelentkezik az okoskodás: sa­játságos paradoxon, hogy az a né­hány közös gazdaság várakozik, amelyben tavaly legrosszabb volt a takarmányhelyzet, amely leg­jobban rászorult az állami segít­ségre. A járási tanácsok mező­gazdasági osztályainak szakembe­rei mindenütt tudják, hol vára­koznak, hol tétlenkednek. Éppen a mezőgazdasági osztálytól érkez­tek a megyéhez konkrét jelzések. Tájékozatlanságról tehát nincs szó, A járás irányító vezetői, szak­emberei ne fogadjanak el átlát­szó érveket se Gyulajon, se másutt. Értessék meg a szövetke­zeti gazdákkal, hogy a tarlóvetés elhanyagolása a közös és a ház­táji állatállományban nagy ba­jokat idézhet elő. Mindezt el le­het kerülni, meg lehet akadályoz­ni, ha a reális lehetőségek figye­lembevételével nemcsak teljesí­tik, esetleg túlteljesítik a tarlóve­tési tervet. A jelenlegi helyzetben az lenne természetes, ha egymás­sal versenyezne valamennyi tsz, abból a célból, hogy minél na­gyobb területen be legyen vetve a tarló. Elégedettségre addig nincs is semmi ok, amíg a megyében akár egy tsz is cselekvés helyett várakozik, vagy vonakodik a munkától. Az állattenyésztőknek jusson eszükbe, mit kínlódtak a télen és ne engedjenek a tarló- vetési tervek teljesítéséből egyet­len négyszögölet yent, „ ,föLg.yÍLk elate- a Qyátyyjzejthzet ügyét a em­változtat semmit lényegen: a tíz bér sorsa hivatalból közügy. Közügy, mert dz igazgató szavaival élve: nem mindegy, Tíz államvizsgás hogy minden segítsé­gyógyszerész érkezett get megkapnak majd: kedden Tolna megyé- segíti őket a gyógy­be. Mindennapos szertárt vezető gya­eset, hogy végzős korlott gyógyszerész, egyetemisták jönnek de a központ is, s ez — így ez voltakép- még ellátási gondja- hogy „iparos”, vagy pen nem szenzáció, ikra is vonatkozik. A gyógyszerész válik-e Mégis... gyakorlat idején a belőlük. Ezért a gon­A tíz államvizsgás Gyógyszertári Köz- doskodás, az ünnep­gyógyszerészt a Gyógy Vont tervszerűen se- lés. Viszonzásként a szertári Központ ve- az államvizsgára társadalom azt várja zetöi és a megyei la- való felkészülést: már tőlük — a jelen lévő nács képviselője iin- a kezdet kezdetén ta- idős gyógyszerész nepélyesen fogadták, nácsokkal, ötletekkel szavaival, — hogy Már napokkal ezelőtt halmozták el őket, ez előbbre vigyék a készültek az ese- vedig még a jeles ta- gyógyszerészet ügyét, ményre. Amikor meg- nulónak is jól jön. Most következzék érkeztek, bevetették Aztán közölték ve- ismét az idős gyógy- őket a szépen bérén- Mk, hogy ha állam- szerész: „Amikor én dezett társalgóba. Az- vizsgáznak, válogat- kezdtem a pályámat, tán: „Foglaljanak he- hatnak a munkahe- mint gyógyszerész, lyet kedves kollé- ívekben, nagy szűk- jóformán fizetés nél­gák”. „Milyen volt az van valamennyi- dolgoztam, de utazás, nem fáradtak őjükre. így js örülhettem, el nagyon?” A köz- j±z első. amit ezen hogy sikerült munká- pont igazgatója sze- az ünnepélyes foga­retettel üdvözölte üáson feljegyeztem, őket, ' majd vala- a következő: A ve­mennyiőjüket meg- zetők, a gyakorlott ajándékozta ^ egy gyógyszerészek fele­könyvvel. Üdvözölték lősséget éreznek 10 hoz jutnom. Csak azt sajnálom, hogy nem most kezdhetem én is a pályámat.” íme, tíz ember a pálya kezdetén: a kö­őket a többi jelenlé- ember sorsáért. Soha zösség gondoskodik vő vezetők is. nem látták őket, amit róluk — a közösség Közölték a vezetők tudnak róluk, az érdekében, kezdő kollégáikkal, egészen friss. Ez nem »— fai Egyetértés Tsz őszi árpájának holdankénti átlagtermése meg­haladja a 17 mázsát. Sárszentlő- rincen a Petőfi Tsz-ben, a kajda- csi Aranykalász, a györkönyi Sza­badság Tsz-ben 14—15 mázsa az Őszi árpa átlagtermése. A duna- kömlődi Szabadság és a gerjeni Rákóczi Tsz-ben 18 mázsás átlag­termést adott az olasz búza. A györkönyi Szabadság Tsz-ben rekordtermést értek el a balta- cimmag termelésében. A tsz 30 holdon holdanként 7 mázsa balta- cimmagot termelt. Saját kombájnjukkal aratnak az uzdi, a németkéri és a dunaföldvári tsz-ek Idén már nyolc kombájn van a paksi járás termelőszövetkeze­teinek tulajdonában. Az uzdi Tán­csicsnak, a németkéri Egyetértés­nek egy-egy, a dunaföldvári négy termelőszövetkezetnek összesen 6 kombájn van saját tulajdoná­ban. A paksi járási mezőgazdasági operatív bizottság legutóbbi ülé­sén elemezte a tsz-ek kombájnok­kal való ellátásának első tapasz­talatait. Megállapították, hogy az eddigi tapasztalatok jók, a tsz-ek jól kezelik a gépeket, és kedve­zően használják ki azok teljesí­tőképességét. Dunaföldvárott most kísérlete­zik az EMAG három új típusú kombájnnal. Ezek a kombájnok Vasárnap is dolgoznak, minden percet kihasználnak ; Az esős idő sok nehézséget ál­lít az aratók elé. Minden kedve­ző percet ki kell használniok, hogy meg ne késsenek a munká­val. A múlt vasárnap is dolgoa- tak járás-szerte: 26 kombájn, 31 aratógép vágta, csépelte a gabo­nát. Ezekben a napokban kaszát fognak a kézi aratók is. Duna- szentgyörgyön például 100 arató- pár lát munkához. A kézi aratók azokban a tsz-ekben tudnak za­vartalanul dolgozni, ahol már el­végezték erre az időre az összes időszerű növényápolási munkát, A növényápolásról is jó eredmé­nyeket közölhetünk. A paksi já­rásban a járási vezetők és a szak emberek állítása szerint még so­ha nem végezték el ilyen jól a növényápolási munkát, mint az idén. Ha az időjárás továbbra is kedvez a kapásoknak, úgy bizo­nyos, hogy kukoricából, burgo­nyából, cukorrépából nagyon jó termésre számíthatnak a terme­lőszövetkezetek. Jól bevált a kétmenetes aratás — Szántják a tarlót és vetik a zöldtakarmányt Idén már általános a paksi já­rásban is a kétmenetes aratás. A tsz-vezetők és a tagok is meg­győződtek ennek előnyeiről, s így a Nagydorogi és Bölcskei Gépál­lomás körzetében eddig a gabona nagy részét rendrearatókkal arat­ták, s utána kombájjnal szedték fel és csépelték el a rendeket. Örvendetes, hogy a learatott gabonatáblákat azonnal szántani kezdik, nagy részüket mélyen. A tarlóvetésekkel sincs baj. A ter­melőszövetkezetek megértették ennek a jelentőségét is. Kedvező időjárás esetén a hét végén, a jövő hét elején megkez­dik a^gabonakeresztek összehor­dását és csépléset is. Gjf. J.

Next

/
Thumbnails
Contents