Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-17 / 165. szám
1962. jú£us K. TOLNA MEGYEI NEPÜJSÁS 3 Vizsga Alsónyéken a felelősség nevű j Vándorló A számítás nem vált be és a gépek nem bírják. A tagok Megjött Plézer János is és Heil Ezért aztán gyorsan kel- nem számítottak rá, hogy kaszát brigádvezető kérdően ránéz, lett intézkednie a vezető- kell fogniok, mi több, egyik őrá- — Gyorsan, gyorsan — mond ségnek és a két brigádvezetőnek, ról a másikra. Elég kérdéses, ja Plézer János és neve odake- Pár héttel ezelőtt még úgy gon- hogy lesz-e vajon jelentkező. Er- rül a füzetbe. Alig telt el tíz dolták, kézi kaszásokra nem lesz dős Miklós idegesen dobol. Vá- perc, megszámoljuk, hányán je- szükség. A gépek azonban a me- runk. Hogy valamit mégis esi- lentkeztek: tizenhatan. Berobban redek domboldalakon leálltak, náljak, beleírom a füzetembe: az irodába egy mérges kis em Tetejében még péntekre virradó- »vizsga«. Az alsónyéki és a pör- berke. ra vagy 40 milliméteres eső esett, bölyi szövetkezeti tagok felelős- — Ér: csak annyit akarok hoz- a talpon álló gabona ledőlt, ősz- ségből fognak vizsgázni, abból zátenni ehhez a dologhoz, ha szekuszálódott. Ilyen előzmények is, hogy magukénak érzik-e gaz- meglesz téve a munka, ne de- után az alsónyéki Dózsa Népe daságukat. Az elnök és a főagro- eemberben kapjuk a részt... Tsz-ben pénteken reggel meg- nómus a határt járja, a falu ut- Mondják neki, nem. ilyesmi kezdték az aratópárok összeírá- cái csendesek..: nem fog előfordulni. Megnyugsát. Először egy asszony jön, talán szik és megy kaszát kalapálni. .... ,, , „ T , , a foga fáj, mert zsebkendőjét ál- _ írjon fel engem is — lép be Erdos Miklós « Heil Jakab iancjóan a szájánál tartja: hát itt egy barna svájcis fiatalember. A bngadvezető az irodán yarta a mar lesz kifogás. Várom, hogy füzetből olvasom a nevét. Mayer jelentkezőket. A reggeli orakban panaszkodni kezd, és majd beteg- Antalnak hívják. Aprócska ba- nehany tag mar hírül vitte, ve- ^gére hivatkozik. Kovács János jusz serken az orra alatt, talán szelyben az őszi arpa es a zab. megsúgja, az asszony Széki 1st- az idén fog először kaszát. Emberek kellenek akik kaszat vánné, munkacsapatvezető. Szé- _ H , k„zdjük9 _ kérdezi eev f ognak, de azonnal. Heil Jakab , : é pgvik brigádvezetőhöz - 01 kezdtük T. egy írAní7t„i mellett ült előtte T ,. Vsy , opgaavezeronoz masik ember. Szabó József, az íróasztal mellett un, eioue ior(jul es beszelni kezd. a hrisád vezetők egyszerre üres füzetlap, oda írja majd a a ^^or iga a vezet ok egyszerre jelentkezőket, ha lesznek. Kovács — A férfiakat intézzék maguk. mon,T.Aa , _ Mayer Mihály János, az ellenőrző bizottság el- Én a nőknek szólok. Erzsit be- megállapítja: nöke telefonálás közben mondta írhatják. Engem is? Természetes. — Két nap alatt lemegy az el, hogy 88 hold őszi árpa és 4 — Zsebkendőjét még mindig ar- egész. — Ö is feliratkozik, aztán hold zab még talpon áll. Min- cóhoz szorítja és elmegy. Heil indul készülődni. Talán fél óra den az embereken múlik, óriási Jakab brigádvezető ír, Megkez- telt el, amikor a brigádvezető lesz a szempergés. ha nem jön- dődött. ismét összeszámolja a jelentkenek és nem kezdik azonnal a , , zőket.: eddig huszonkét aratópár munkát. Magas, fekete ember ad az iro- van együtt. Széki Istvánné újból , , asztal előtt, észre sem vettük, beköszön, elújságolta, hogy több Varunk. Jóformán nem besze- mikor jött be. Mondja a nevet: asszony jelentkezett, mint amenynyire számított. lünk semmit, felesleges minden Rigó Gábor. Kérdez, szó. Nyolcvannyolc hold árpa — Mennyit lehet levágni? sorsa forog kockán: előre nem — Amennyit akar — így a brilehetett tud A. hogy jön az eső gádvezető. Kárházépítkezés „sorozatban” - kidolgozzák az egységes betonszerkezetű és variálható épületek tervét Az állami építőipar már típustervek alapján, nagyüzemi gyártáshoz hasonló módszerekkel épít lakásokat a nagy lakótelepeken, hogy gyorsabban és olcsóbban dolgozzon. Ha tavaly nem törekedtek volna arra, hogy több helyen típusterv szerint dolgozzanak, akkor mintegy 300 millió forinttal drágábban, 2000 nagy lakással kevesebbet tudtak volna átadni. A korszerű lakásépítkezéshez hasonlóan most a különböző középületek gazdaságosabb megtervezéséért indítottak mozgalmat a középülettervező vállalat mérnökei. A vállalat tévézői variálható épületek egységes betonszerkezeteinek megtervezésével növelik majd az építkezések gazdaságosságát. A különböző betonelemeket így sorozatban, olcsón gyárthatják és szinte raktárról szállíthatják majd az épületszerkezeteket az építés helyére. A vállalatvezetőség kérésére Városi Péter és Domonkos Jenő építész már korábban megkezdte az egyik gyakori középület, a kórház újfajta tervének kidolgozását, A terv legfontosabb része most már elkészült. Az Egészségügyi Minisztérium építészeinek és orvosainak, valamint a típustervező intézet és az élelmezéstudományi intézet szakembereinek segítségével összeállították a „sorozatiján gyártható” kórház vázlatos tervét. Ez meghatározza a kórtermek, műtők és más helyiségek legcélszerűbb egységes méreteit. így alig tízféle előregyártóit betonszerkezetekből, különböző pillérből, gerendából és falelemből lehet majd összerakni az épületet A tervezők a járási kórházaknak megfelelő nagyságú épületet terveztek, mert ez a leggyakoribb. Ennek alapján tízemeletes, 480 ágyas kórházat javasoltak, amelyben valamennyi kórházi osztály korszerűen berendezkedhet, Szükség szerint azonban variálható, megváltoztatható az épület mérete és csökkenteni lehet az emeletek számát, vagy esetleg a kórház hosszát. Érdekesség, hogy valamennyi kórházi osztály műtőjét a legmagasabb helyen, a tizedik emeleten helyezik el. A tervezők az orvosok javaslatára választották ezt a megoldást, mert a magasban tisztább, sterilebb a levegő, mint az alsó emeleteken, ahová könnyen eljut az út pora is. Az Egészségügyi Minisztérium megbízására már az új módszerrel tervezik meg a 480 ágyas váci kórházat. Az egyforma betonelemek segítségével így az eddiginél olcsóbban és mintegy harminc százalékkal gyorsabban lehet majd felépíteni az ország új egészségvédelmi központjait. Eredményesen vizsgázott harminckét művezető-jelölt Nyolc hónappal ezelőtt, az építők szakszervezetének Tolna megyei bizottsága művezetőképző tanfolyamot indított. Harminckét tanácsi- és állami építőiparban dolgozó kőműves, kitűző és művezetői beosztásban dolgozó, de szakképzettség nélküli munkás kezdte tanulmányait a tanfolyamon. Nyolc hónapon át minden héten egy napot töltöttek iskolapadban az építőipari munkások. Tegnap az ÉM vizsgabizottsága előtt bizonyították be a művezetőjelöltek, ho"y eredmé-'-esen forgatták r.vréc hónán'—i át a tankönyveket. Minden művezetőjelölt eredményesen vizsgázott. Holnap, s az elkövetkező napokban már az új munkahelyeken, mint művezetők kezdik meg tevékenységüket. Országosan mintegy 1500 művezető a hiány a tanácsi és állami építőiparban. Az elmúlt év őszén kezdődött országos jellegű művezetőképző-tanfolyamokat az idén is folytatják. Már készíti az építők megyei bizottságának elnöksége az új tanfolyam tervét, megkezdődtek a jelentkezések a nyolchónapos művezetőképző-tan- folyamra. Sokasodnak a nevek a kockás füzetben. Ha mindegyik tsz-ben így megy, akkor sehol sem lesz baj... * Hétfőn reggel telefonon beszéltem Gyenis József elnökhelyettessel: »Pénteken délután megkezdtük. Szombaton egész nap vágtuk a gabonát. Negyvenöt aratópár dolgozik ma is. Ma, de legkésőbb holnap délig befejezzük« — mondta. A Dózsa Népe Tsz gazdái felelősségből ez egyszer újból jelesre vizsgáztak. Szekulity Péter a&ronémusok Van itt a megyében pár agro- nómus, olyan nevezetességgel, hogy egy évnél tovább nem maradnak: még meg sem melegszenek az egyik tsz-ben, máris továbbállnak. a másikba. Mindig, mindent elölről kell kezdeniök, de mégsem képesek alaposan megismerni az embereket, a földet, a határt, mert egy év a mezőgazdaságban nagyon kevés. Néha még az évtized is kevés, ha a mezőgazdasági szakember úgy meg akarja ismerni munkahelyét, területét, mint a tenyerét. Végeredményben tehát káros az ag- ronómusvándorlás, fel kell lépni ellene, mert önmagát csapja be, tehetségét, tudását szorítja korlátok közé az, aki soha nem találja helyét és sehol nem képes gyökeret ereszteni. A közelmúltban élénk szóbeszédre és találgatásra adott okot a sárpilisi Uj Március Tsz föag- ronómusának váratlan távozása. Egy évvel ezelőtt került a tsz-be, és tagja is lett a közös gazdaságnak. Mindenképpen furcsa, hogy alig telt el néhány hónap, máris távozott úgy, hogy ehhez a közgyűlés hozzá se járult. Pedig mint tsz-tagra, rá is vonatkoznak a közösségi élet törvényei, a termelőszövetkezetek alapszabályának cikkelyei. Mennyire lehet bízni benne ott, ahová elkerült? így vetődik fel, s joggal a kérdés. mert ahogyan faképnél hagyta a sárpilisieket, ugyanúgy megteheti ezt mostani munkaadójával is. Az agronómusvándorlás a szövetkezeti mozgalomnak egy cseppet sincs hasznára. Gyakran mégis éppen a szövetkezeti vezetők idézik elő. Van rá példa, hogy valósággal csábítják a szakembert, pedig legtöbbször póruljárnak, mert aki néhány forintos fi- etésjavítással befolyásolható, az az esetek többségében nem a legkiválóbb szakember. Amelyik ag- ronómust viszont hivatástudat irányít, az csak nagyon ritkán, hajlandó megválni — különösen évközben — gazdaságától, a tagoktól. Jól tudja, becsületbeli kötelessége év végén az emberek elé állni és beszámolni mind az eredményekről, mind a problémákról. A hivatását szerető szakember élvezni akarja munkája gyümölcsét, gyönyörködni abban, és tovább fejleszteni azt Nem róluk, és mégcsak nem is arról van szó, hogy az agronómusok isten nevében dolgozzanak, ilyet nem kíván, és nem is kívánhat senki. Viszont erkölcstelen, a rendes és elfogadható javadalmazást csak azért felcserélni, mert egy járással, vagy egy megyével odébb ötven, száz forinttal többet kínálnak, Az agronómus is a piacról él. Igen. ez így igaz, de az is igaz, hogy a túlzott anyagiasság már jellembe vágó dolog. Pár nappal ezelőtt Somogy megye egyik községéből jött Szekszárd- ra a Megyei Pártbizottság mező- gazdasági osztályára egy agronómus. Itt szeretne elhelyezkedni. Jelenleg körülbelül 3000 forintot keres havonta és csak azért akarna idejönni, mert hátha Tolna megyében többet kap. Elutasították. A pénz nagyon sokat számít, de akit más nem érdekel, csak a pénz, az maradjon ott, ahol van. Nem lehet szó nélkül hagyni persze azt sem, hogy van, ahol a körülmények idézik elő a vándorlást rossz lakásviszonyok, értetlenség, viszálykodás, cívódás. Mindez külön-külön is elveheti a tsz-ben működő szakember kedvét és akarata ellenére menni kényszerül. Ilyen esetben a járási szervek közbelépése erélyesebb és hatásosabb lehetne: egyformán érdeke ez a szövetkezeti mozgalomnak, és a szakemberek egyre növekvő, erősödő tekintélyének, Sz. t. Kevesebb típusú, de jobb, korszerűbb öntöző-berendezést! A Minisztertanács múlt heti hasonló teljesítményű nyugati hatáskörébe tartozó Szekszárdi ülésén határozatot hozott az ön- gyártmánnyal. Csupán néhány Gépjavító Vállalat, a műanyag- tüzéses gazdálkodásról; az ötéves szerkezeti változtatást kell raj- csöveket pedig a Hungária Mű- terv végére az eredetileg terve- tűk eszközölni, és gondosabb ki- anyag- és Gumiárugyár. Az egy- zett 420 ezer hold helyett 1965- vitelben gyártani. séges irányítás mellett szólnak re 600 ezer holdon kell az öntő- .. „ , még olyan tényezők, mint a gazzést lehetővé tenni, s a tervidő- , Az, öntözocsövékrol az a meg- daságosság, az anyagellátás, a kor szak végéig 460 ezer hold helyett állapítás ■ dicséretére váljék a szerű technológia, a gyorsabb 640 ezer holdat kell öntözésre Szekszárdi Gépjavító Vállalatnak gyártmányfejlesztés, berendezni. —■> hogy a fekete lemezből he- * gesztett csövek horganyzása a haEz a határozat nagy feladató- sonió külföldivel felveszi a ver- Az öntözéses gazdálkodás új kát ró a mezőgazdaság és az ipar senyt. Viszont ami kifogás, és feladatairól tárgyaltak a hét vé- szakembereire, mert jelenleg meg maholnap a fejlődés gátja is: a gén a Szekszárdi Állami Gazdaszámos kerékkötője van az ön- kézihegesztés. ' ' tözőberendezések gyártásának és használatának. Olyan kerékkötők, amelyek nem súlyosak ugyan, de fékei a gyorsabb előrehaladásnak. Ilyen akadály az öntözőberenságban az ipar, a mezőgazdaság szakemberei és a kereskedelem képviselői. A MEDOSZ-szakem- berek szakosztálya által összehívott ankéton a legnagyobb öntözött területtel rendelkező állami gazdaságok szakemberei, a GanzÁt kell tehát térni a korszerűbb pont-, vonal- vagy spirálhegesztésre, és ehhez akár külföldről kell behozatni megfelelő, korszerű gépeket. dezések sokféle típusa. Jelenleg A műanyagcsövek közül a leg- M4-VAG, a Miskolci Könnyűgép- ugyanis mintegy tizennégyféle jobban beváltak a kemény PVC- pyar*. ,a H^ngána ^u®ny?g‘ ,és motort és szivattyút, négyféle cső- csövek Gumiárugyár, a Szekszárdi Gépkötést, nyolcféle szórófejet, szá- ' javító Vállalat, azonkívül a KGM, mós csőméretet gyárt az ipar és Eles viták vannak még a me- az Országos Tervhivatal, az AG- használ a mezőgazdaság. Áz ön- tógazdasági és az ipari szakem- ROKER és az Állami Gazdaságok tözőberendezéseket használó álla- be'ek között arról, milyen cső- Főigazgatóságának képviselői, mi t»a-7HacáPoknak és termelőszö- kötés- és szórófej-típusokat gyárt^tkezSnek ^komolyéZdot - sónak. Az idén az ipar a Hidro- Dobi Ferencnek, a MEDOSZ és sokszor felesleges kiadásokat ^ex kapcsolókat gyártja, mond- titkárának bevezetője után Sztre- - okoz a sokféle berendezés üze- ván hogy ez a típus a legköny- hovszky GyörgyA az: állami gazmelése, alkatrész-ellátása. A szakemberek körében egyre ^ VT-,UV icll inkább térihódít az a tői e 'Vé>, mint más csőkötéseknek, hogy más gyártmányokhoz hasonlóan nyebb. A mezőgazdászok viszont daságok főigazgató-helyettese tarnem tartják megfelelőnek, mert tott előadást, a kezelésük lényegesen nehézkeaz öntözőberendezéseket is egységesíteni, tipizálni kell, hogy szivattyúberendezésben, csőméretben, szórófejben, csőkötésben egyaránt a legjobban beváltakat gyártsák. A tanácskozás részvevői állást foglaltak az öntözőberendezések tipizálása, a KGM irányítása, a szervizhálózat megszervezése, a garanciális idő bevezetése mellett. A növekvő feladatok megoldása, a további viták elkerülése szükségszerűen vetette fel a javaslatot, amelynek egyre több támogatója van: a Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítsa az Leszögezték, hogy a KGM egysé- iintözőberendezések tervezését és ges irányítása mellett a magyar gyártását. Most a szivattyúberen- ipar a mezőgazdaságnak biztosí- Az eddigi üzemi gyakorlatok dezések tervezése a Ganz- tani tudja az ötéves terv irány- alapján ki-ia' v.lt az a vélemény, MÁVAG vízgéptervező csoportjá- számaihoz szükséges öntözőberen- hosy szivattviiPépckl-m az MA— nak feladata, azokat a Miskolci d- é-cket, nem lesz szükség im- 900-as, az MA—1200-as típusok Kóhpvflgé’jp”ér gyártja, az ön' '■ portra. 1 felveszik a versenyt bármelyik zőcsöveket, szórófejeket az FM Bognár István
