Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-07 / 157. szám

1962. júfius 1 ' TOtNÁ' MEGYÉT SERfSSXS 3 P " - i ' .. ... A lakosság szolgálatában Az új lakótelepeken új boltok épülnek — Átépítik a vasúti vendéglőt — Új köntöst kapnak a szekszárdi üzletek — Célszerű az új kirakatvédő v, Mit ad egy esztendőben a dal- mandi gazdaság az országnak? Tavaly adott több mint 400 vagon gabonát, majdnem 500 vagon kukoricát, 800 hízott marhát, 11 ezer sertést, egy vagon gyapjút, 13 vagon ha­lat, két és fél millió liter te­jet és több mint 4 millió fo­rintot érő egyéb állatot és állati terméket. Az árutermelés főbb számada­taiból is látszik az állattenyész­tés nagy jelentősége és súlya a gazdaság termelési szerkezetében. Most kezdenek tért hódítani Dal- mandon azok a tenyésztési és hiz- lalási módszerek, amelyek a költségek csökkentését és a ho­zamok növelését hivatottak elő­segíteni. Folyamatban van az ál­lattenyésztés szakosítása és köz- pontosítása. Természetesen ez nem mehet máról holnapra, hi­szen célszerűtlen lenne lerombol­ni minden régi épületet és újat építeni helyette. Első megragadó példája a kon­centrációnak és szakosításnak a mászlonyi 600 férőhelyes szarvas­marha-hizlalda. Hatszáz marhát, főleg fiatal bikát vontak itt ösz- sze, s hizlalásuk 35 embert fog­lalkoztat A munkát specialista mérnök irányítja. Érdekesség kedvéért jegyzem meg, hogy a hízó állatok naponta 30 mázsa abnakot, két és fél vagon egyéb takarmányt, 20—25 ezer liter vi­zet fogyasztanak és 300 mázsa trágyát termelnek. A mászlonyi hizlalda nem új létesítmény. Régi épületeket, is­iállókat alakítottak át és nagyon ötletesen oldották meg a hízó állatok korszerű elhelyezését. Ez Gyenge a szálasfakarmányfermés, fokozott szükséq van a tarlóyetésekre A Földművelésügyi Miniszté-? rium állattenyésztési főigazgató-1 ságán számbavették a takarmány- ? termő területek ígérkező hoza-J mait és megállapították, hogy? rétiszénából, szántóföldi takar- ? mányfélékből, valamint az ab- ? raktakarmányokból a szokásos­nál gyengébb a termés. A késői tavaszodás és a kedvezőtlen nyár- eleji időjárás miatt a pillangó­sok termésének mintegy ötven százalékát zölden etették fel a gazdaságok, az őszi takarmány- keverékek hozama is számotte­vően alatta marad a tervezett- nek. A viszonylag nagy állatállo­mány nyári és őszi ellátása, va­lamint a jó átteleltetés érdeké­ben már most gondoskodni kell a gazdaságoknak a megtermett takarmányfélék lehetőleg veszte­ség nélküli jó betakarításáról, tá­rolásáról, illetve tartósításáról. Rendkívül fontos, hogy a korán felszabaduló tarlókba minél több másodterményt, főleg naprafor­gós csalamádét vessenek, to­vábbá, hogy a szálastakarmányok pótlására nemcsak a tavaszi ga­bonafélék, magnövények, hanem az őszi gabonák szalmáját is használják fel. Az úgynevezett kombájnszalmát lehetőleg min­denütt a gépek nyomában azon­nal gyűjtsék össze és kazalozzák. Már most készüljenek fel a gaz­daságok a szükség-szálastakar- mányok szakszerű felhasználásé­is mutatja, hogy nem kell fel­tétlenül új beruházás az állat- tenyésztés átszervezéséhez. Jó példát látunk az átszervezés olcsó megoldásához Felsőleperden is. 450 férőhelyes mesterséges borjúnevelő épül, ami a borjú- nevelés koncentrálását hivatott megvalósítani. Szakképzett borjú­nevelő szakmunkások, itatómes­terek fogják itt nevelni a borja­kat a legkorszerűbb követelmé­nyeknek megfelelően. A borjú­nevelőhöz borjúkórház csatlako­zik, ahol a beteg borjakat külön gondozzák. Felsőleperden 400 te­henet is összevonnak. A tehené­szet látja majd el tejjel a borjú­nevelőt. Harmadik nagy szarvasmarha­tenyésztési központ Szilfáson ala­kult ki. Épül egy 400 férőhelyes, félig szabad tart ásos rendszerű te­hénistálló, ahol a fejés és a takarmányozás zárt rendszer­ben történik. A gépi fejést fejőmesterek vég­zik, a tej zárt csőrendszeren megy a tejházba, majd onnét szűrés és hűtés után, anélkül, hogy a leve­gővel érintkezne, zárt tartályokba kerül. A munkások egy része két műszakban fog majd dolgozni. Egy műszak létszáma négy fejő­mester, két takarmányos és egy tejkezelő. A gondozást egy mű­szakban négy gopdozó látja el. A tehenészetet szarvasmarha­tenyésztő mérnök irányítja. A sertéstenyésztés két legna­gyobb központja Nagykonda és a dombóvári hizlálda. Nagykondán 4600 sertést, anyakocát, süldőket, hízókat tenyésztenek, Dombóvárott 4000 sertést hizlalnak. málisan növekedik a szakmun­kásgárda szaktudása. A munkát az állattenyésztésben is gépek, gépsorok könnyítik. Haladunk az állattenyésztő munka komplex gépesítése felé, amikor is gyár­szerűvé válik az állati termékek termelése. Amit Dalmandon és más álla­mi gazdaságban is láthatunk le­játszódni az állattenyésztésben, az figyelmezteti a termelőszövet­kezeteket. Fehér Lajos elvtárs, a Központi Bizottság márciusi ülé­sén így beszélt erről: „A kis egy­ségekben elhelyezett, sok esetben szétszórt közös állatállomány tar­tásának kétségkívül hátránya, hogy nagyobb a takarmányfel­használás, nehezebb a korszerű, nagyüzemi, tartási munkaszerve­zési módok alkalmazása, ezek miatt igen alacsony a munka ter­melékenysége. Ezért a további fejlődés során arra kell töreked­ni, hogy a meglévő majorok ve­gyes jellege fokozatosan csökken­jen és azok a korszerű nagyüze­mi gazdálkodás követelményeinek megfelelően, lehetőség szerint, egy, vagy legfeljebb két állatte­nyésztési ágra szakosodjanak. Szilárdabb építmény létesítését, költségesebb építkezést a jövőben elsősorban olyan majorokban en­gedélyezzünk, amelyekről már ma is tudjuk, hogy elhelyezésük a későbbi fejlődés során is meg­felelő lesz, és ahol a villany, a közművesítés stb. már megol­dott, vagy gyorsabban megold­ható.” Tehát úgy kell kialakítani a termelőszövetkezeti majorokat, hogy azok megfeleljenek majd n korszerű állattenyésztés követel­ményének. Ezért is szükséges A, állattenyésztés Mspontosl- J^ÄSSSÄTÄ tása és szakosítása együtt jár a dolgozók szakosításával is. A dol­gozók munkája egyre szűkebb te­rületre specializálódik, munka- megosztás alakul ki, s így maxi­állattenyésztés üzemszervezési kérdéseivel. (Folytatása következik.) Gycnis János Megyeszerte új lakótelepek van­nak kialakulóban. A Megyei Ta­nács kereskedelmi osztálya a ter­vezésnél messzemenően figyelem­be veszi az új lakótelepeken adó­dó problémákat: elsősorban itt létesítenek üzleteket. Az új bonyhádi lakótelepen is építenek egy csemegebol­tot mintegy 100 000 forintos költséggel. A tervek szerint ez még a harma­dik negyedben elkészül. A tolnai kertvárosban a negyedik negyed­ben adják át az új üzletet. Ez ugyancsak 100 000 forintba kerül. Végre megoldódik a szekszár­di vasúti kisvendéglő problémá­ja: lehetőség nyílt a korszerűsí­tésére. Ez a kisvendéglő már na­gyon elavult, korszerűtlenné vált. Átalakítására azonban még csak remény sem volt, mert város- rendészeti célok miatt szanálás­ra ítélték ezt az épületet is. Már­pedig ilyen helyen nem célszerű az átalakítás. A napokban azon­ban mégis megérkezett Budapest­ről az átépítési engedély. Ennek mindenki nagyon örül, hiszen ezek szerint mégis átalakíthat­ják, korszerűsíthetik a vendéglő éttermi részét is, konyháját is, tehát olyan vendéglátóipari egysé­get létesíthetnek, ami meg­felel a követelményeknek. A vendéglő mellett létesítenek büfét is. A vendéglő átépíté­se hozzávetőlegesen 309 000 forintba kerül majd. A vasúti vendéglő átalakításá­val megoldódik az új autóbusz- megállóval kapcsolatos vendég­látói probléma. Az új autóbusz- megállóval az utasforgalom a város központjából ide terelődik. A város központjában volt ét­terem, büfé. Az autóbusz-megálló építésével párhuzamosan felme­rült a probléma, hogyan oldják meg az utasok ellátását. Hosszú időn keresztül nem sok lehetőség mutatkozott a megoldásra, mert itt nincs hely új létesítményhez, így aztán az átalakítási engedély most valóságos „megváltóként” érkezett. A járókelők személáttára öltöz­tetik új köntösbe a szekszárdi korzón levő üzleteket. Éppen ide­cÁmivúl titkán ij napi málna tanácskozik a ailAq, tuztesAtycich h (de látja je volt, hogy tatarozzák a város legforgalmasabb részén levő épü­leteket. örvendetes, hogy neoncsöves cégtáblákat szerelnek fel. Igaz, ez drága dolog, mert körülbelül 150 000 forintba kerül, de a modern üzletekhez ez is ép­pen úgy hozzátartozik, mint a tá­gas, ízléses kirakat. A feliratok mellett különféle ábrák is lesz­nek. A cégtáblák három-négy- szakaszos megvilágításúnk lesz­nek. Ilyen eddig még nem volt Szekszárdon. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül sok ember véle­ményét a műanyag zsaluziákkal kapcsolatban. Állítólag nálunk ez a legmodernebb kirakatvédő meg­oldás. Sok embernek azonban az a véleménye, hogy ebben mind­össze annyi a „modern”, hogy új, de ugyanakkor korszerűtlen. Tel­jesen eltakarja a néző elől a ki­rakatot. A réseken keresztül, ha a néző megerőlteti magát, még akkor is csak kis csíkokat láthat a kirakatból. Márpedig a ki­rakatnak éppen az lenne a fel­adata, hogy messziről felkeltse a járókelők érdeklődését. A mű­anyag zsaluzia éppen csak sejte­ni engedi, hogy körülbelül mi lehet a kirakatban. Ezt a keres­kedelmi újítást nem dicsérik, mert célszerűtlen. A bonyhádi halászcsárdát be­záratták a hatóságok, mert nem voltak biztosítva a mű­ködés egészségügyi és egyéb feltételei. Sajnos, a megnyitásnál valami olyasféle szellem uralkodott, hogy „nyissuk csak meg valamilyen körülmények közt”, de a holnap­ra, a fejlesztési lehetőségekre már kevésbé gondoltak. így aztán nem volt mgs megoldás, mint be­záratni. A helyén most büfét lé­tesítenek, mert ennek a feltéte­leit nagyobb befektetés nélkül megteremthetik. Nagyobb átala­kításra ugyanis nincs engedély. Lebontják Szekszárdon a Wo- sinszky Mór utca sarkán levő há­zat, mert erre a részre egy 52 lakásos bérházat építenek. A kö­zeljövőben megkezdik a bontást, majd az építkezést. Az új bér­ház földszintjén lesz egy húsbolt is korszerű megoldással. Amíg ez el nem készül, a város ellátá­sát a többi húsbolt biztosítja. B. Ismeretierj'esztS elfeMssk Szekszárdim az iamút évadija n Szekszárdon az elmúlt népmű­velési évadban tizennyolc elő­adássorozatot szerveztek, összesen százhúsz előadást, ezenkívül pe­dig ötszáz önálló előadást. Az is­meretterjesztő munkát kiegészí­tették még a különböző ország­járó kirándulások, üzemlátogatá­sok, múzeumlátogatások. Különö­sen sikeres volt a KlSZ-nkadé- mia, amely a fiatalok körében a legnépszerűbb ismeretterjesztési formává lett. Az eredmény nem Gyereksereg ömlik ki parancsolták az ujjat, harminchét korosztály bem mérnökét az iskola kapuján. Han- amely golyót bocsát ha- sorsa? Békében boldog- benne? gosak, vidámak, csivi- Iáit hozó útjára. ság, élet, alkotás, öröm, — Hatvan évig nem telésük betölti a parkot, — Pedagógus pálya- a munka szépsége és a volt ennek az iskolának puszta látványuk mo- futásomat 1937-ben kezd- munka gondjai. Hábo- fürdője. Most van. solyt varázsol a pado- tem Szécsényben, az ot- rúban?... — Rádió, televízió, kon üldögélő vének ar- tani polgári iskolában. S ahogy a háborús magnetofon, térképek, cára. Szétömlik a sereg Álljunk csak meg egy emlékezésnek vége, az szemléltetőeszközök gar- az utcákon, ellepi a vá- pillanatra. Hány korosz- iskolára fordul a szó. mada segíti a tanítást, rost, s velük lepi el a tály is az 1944-ig? Mert hogyan is lehetne Hogy okosabbá legyen házakat a jókedv, a ka- — Akkor bocsátottuk megfogalmazni, mi a a most kikerülő nemze- cagás, s hamvas fia- útjára az iskola elvég- béke? dék, mint az egykori talság — a béke. zése után az 1923-ban — 290 elsőst írtunk be volt. A szobában csend van, születetteket. Ez a kor- a szekszárdi gimnázium- — Milyen nagy dolog halk a beszéd, halkká osztály a háború utolsó ban. Vasárnap lesz egy volt valamikor, hogy tompítják a felfrissülő évében lett katonaköte- huszonöt éves találkozó, egyetemre kerülhessen emlékek, s áhitatos les. Mi lett velük, nem Húszán érettségiztek ak- valaki. Mert pénz kel­halkká a téma magasz- tudom, de biztos, hogy kor. lett hozzá, nem is ke­tossága. néhányat közülük is ál- — De még háború vés. Ma? A szülök ver- ? kis mértékben annak köszönhető, A békéről beszélge- dozatul követelt a há- sem kell, csak ha olyan sengenek azért, hogy \ hogy a különböző társadalmi tünk, s azonnal a hábo- ború. körülmények lennének, egyetemistává lehessen rúra fordul a szó. Mert — Aztán magam is mint mondjuk 1937-ben, a gyerekük, az ellentét kiemel, lát- katona voltam. A fron- vállalnák-e, tudnák-e — Diplomás utcasep- hatóbbá tesz, s az el- ton is tizenhárom hó- vállalni a szülők, hogy tő?... Ugyan, kérem! lentét sötétsége kiált- napig. középiskolában tanuljon — Van mit veszte­tatja a fényt. S következnek az em- a gyerekük? niink? Rengeteget. Háború. Horvay Ár- lékek. Iszonyatosak. Csak — Az idén volt az Béke és új társada­pád, a szekszárdi gim- néha villan egy-egy el- első politechnikai vizs- lom, szocializmus. Fel­názium igazgatója ren- viselhetőbb epizód. Lát- gánk. Hiszi-e valaki, tételezik egymást, édes­dezgeti emlékeit, s hir- ta széthullani o magyar hogy más körülmények testvérek. Mert a mi ren­telenjében nem is tudja, hadsereget, meghalni között — megint csak dünk alkot, s amit lát­ott kezdje-e, amikor el- százakat, ezreket, oro- 37-re hivatkozzunk — a rehoz azt védi is. Ma­dördültek az első puska- szokat, magyarokat, né- szőlészet társadalmi ősz- gabiztosan, ereje teljé­lövések, hogy földrete- meteket. S ma is szinte töndíjával készülhetne a ben és megingathatatla­ra, ízesítésére. A minisztérium < rítsenek fiatal, rémé- csodának tartja, hogy tizenegy gyerekes apa nul. nagymennyiségű cukorgyári me-j nyekkel indult életeket, élvé került vissza a po- lánya, Bátori Mária, az A békéről beszélget­laszt bocsát a termelő üzemek f vagy előbb, amikor a kolból. egyetemre? Vagy ki tünk, amelyről néhány rendelkezésére. A tapasztalatok? puskák még nem szól- Tizenkilenc korosz- adott Volna ösztöndíjat nap múlva Moszkvában szerint a melasszal pácolt, szecs- ? tak, de már megtöltőt- tályt bocsátott útjára Szabó Pistának, mint tanácskozik a világ tisz­tázott szalmát a szarvasmarhák | ték őket, s az elsütő- 44-ig, s azóta újabb ti- ahogy most az építő- tességexbb fele. szívesen fogyasztják és viszony-^ billentyűre ráfonódni zennyolcat. Mi lesz a ipari vállalat már jövő- L. Gy. lag jól értékesítik. szervek között sikerült megterem­teni az együttműködést. A tapasz­talatokat a város népművelési vezetői a jövőben is felhasznál­ják. A szekszárdi ismeretterjesztő előadások mellett a kültelkeken, Palánkon, Csatáron, Özsákon és József-pusztán is szerveztek elő­adásokat, összesen negyvenhatot. Itt azonban az előadások tárgy szerinti összeválogatása már ko­rántsem sikerült úgy, mint a vá­rosban tartott előadásoknál. Jö­vőre fokozottan arra törekednek, hogy elsősorban olyan előadáso­kat tartsanak, amelyek találkoz­nak a hallgatóság igényeivel és amely előadások segítséget nyúj­tanak a kültelkek termelőszövet­kezeti gazdáinak munkájuk jobb +++++++++++++>++++<++>++++++++++>*+++++■++*++++4**+* megszervezéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents