Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-25 / 172. szám
VILÁG proletárjai, EGYESÜLJETEK! FOLNa . /teHúidoa 'MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI .TANÁCS LaPjA r S z e r d o 1962. július 25. XII. évfolyam 172. szám I * I Ülést tartott a városi tanács A tanács tulajdonába kerül a városi művelődési ház — Mikor lesz Szekszárdon úttörőház, és hol ? — Ismét a TV-reléállomásról — A Vendéglátó tervei — Bizottság a társadalmi ünnepségek szervezésére Tegnap délelőtt ülést tartott Szekszárd Város Tanácsa, amelyen ismét több közérdekű ügyet tárgyalt. Az első napirendi pontot Kalmár József vb-elnök terjesztette elő a lejárt határidejű tanácshatározatokról és a végrehajtó bizottság intézkedéseiről. Nagy érdeklődést váltott ki a közlés, hogy a vb. előzetes tárgyalásokat folytatott a KIOSZ Országos Központjával a városi művelődési ház megvásárlása érdekében, amelyben mór elvben megállapodtak; A második napirendi pontszerint az oktatási-népművelési állandó bizottság munkáját vitatta meg a tanácsülés. A beszámolót Szabó József, az állandó bizottság elnöke terjesztette a tanácsülés elé. Élénk vita alakult ki az állandó bizottság egyik javaslatával — az úttörőház létesítésével — kapcsolatban, amely szerint a Béla téri iskola emeletét kellene berendezni erre a célra. A vélemények megoszlottak. A legtöbben azt a javaslatot támogatták, hogy megfelelőbb helyen új úttörőházat kell építeni, a lehetőség szerint társadalmi összefogással. A legalkalmasabbnak a Kisfaludy és a Vasvári utcák közti területet tartották, ahol megfelelő játszóteret lehet kialakítani, különféle sportpályákkal, és ahova a kertvárosi négy tantermes iskolát is tervezik. A tanácsülés határozatot hozott a városfejlesztési terv néhány módosítására is. Az egyik a TV-reléállomás ügyét viszi előbbre újabb lépéssel. A legutóbbi tanácsülés 16 000 forintot szavazott meg az épület felépítéséhez, amelyet társadalmi munkával tető alá is hoztak. Az ajtók, ablakok, a padlózás elkészítéséhez még tízezer forintra van szükség. Ugyanakkor a Pénzügyminisztérium engedélyezte az üzembentartáshoz szükséges létszámot A kezelőszemélyzet 1962. évi bére és SZTK-járuléka 16 500 forint, amelyet a városi tanácsnak kell biztosítani. A tanácsülés megszavazta a 26 500 forintot. „Az MHS-től időközben nyert értesülések szerint még a KPM adóengedélyére van szükség, amely iránt a kérelmet az MHS Országos Elnöksége terjeszti a minisztérium elé. Amint a KPM megadja az engedélyt, szeptember végére üzemelhet a reléállomás; Az idei városfejlesztési terv a Mészáros Lázár utca felületi kezelésére 75 000 forintot irányzott elő. Ennek felhasználására ez évben nem kerül sor, mivel az épülő második főnyomóvezeték majd ebben az utcában húzódik, így ezt az összeget tervezési költségekre fordítják. Ebből fedezik a Háry-csárda, a Cserebogár-csárda, az OTP szövetkezeti ház, a műszergyári tanműhely, az MTH-iskola, a Csörge tó kisajátítási és több utca rendezési tervének költségeit. A város termelőszövetkezeteinek nyári munkájáról és gazdálkodásáról külön napirendi pontban számolt be Kalmár József vb-elnök. Végül a tanácsülés elfogadta a végrehajtó bizottság javaslatát a társadalmi ünnepségeket szervező bizottság létrehozásáról. A bizottság tagjai: a mindenkori anyakönyvvezető és a népművelési felügyelő, Ranga Józsefné a városi nőtanács titkára, Csapiáros Lajos, a járási pártbizottság tagja, ifj. Gerse József tanár, Bodonyi Ferenc zeneiskolai tanár, Krassay Gyula, a művelődési ház igazgatója, és Mácsik István, a KISZ járási titkára. Befejezésül több interpelláció hangzott el. Ankét az „Erősebb segítse a gyengét"- mozgalomról A Népszabadság Szerkesztősége július 23-án, hétfőn anké- tot rendezett az ország minden tájáról érkezett tsz-elnökök, vezetők részvételével. A megbeszélésen a jelenlévők megvitatták a gyenge tsz-ek megszilárdításának legbeváltabb, leghatékonyabb módszereit, megbeszélték az „Erősebb segítse a gyengét”- mozgalom eddigi tapasztalatait és szélesebb körű elterjesztésének módozatait Az ankéton jelen volt Németh Károly elvtárs, az MSZMP Köz ponti Bizottsága mezőgazdasági osztályának vezetője, valamint az illetékes minisztériumok és főhatóságok felelős megbízottai. A megbeszélésen Németh Károly elvtárs felszólalt és részletesen méltatta a mozgalom hasznossá gát, jelentőségét. Felszólalt Papp elvtárs, az aparhanti és a nagyvejkei tsz elnöke is. Munkamódszerét, az eddig elért eredményeket ismertette. Az ankét anyagát a Népszabadság hamarosan leközli. Az ozorai népfront-bizottság ülése Felelősségtudat és segíteni- akarás jellemezte az ozorai népfront-bizottság hétfő esti ülését. A nagy munkák ellenére 58-an jöttek össze a bizottság tagjai kö_ zül. Ott voltak a párt, a tanács és a termelőszövetkezetek vezetői is. A Sió Völgye Termelőszövetkezet főkönyvelője és az Ozorai Példa főagronómusa ismertette a nyári munkák állását és a termelőszövetkezetek pénzügyi gondjait, nehézségeit. Az ismertetéseket élénk vita követte, amely összefogóan elemezte a négy termelőszövetkezet problémáit; Megmutatta, hogy a tagság a korábbi hibákból származó nehézségek ellenére is megfeszített erővel dolgozik. A kalászosok betakarítása jól halad előre, s a kapások is jó termést ígérnek. A tanácskozáson megemlékeztek a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus nagy történelmi jelentőségéről is* A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1962. első félévi fejlődéséről 1962. első hat hónapjában a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális helyzetének alakulását a következő adatok jellemzik: Ipar 1962. első félévében az állami ipar teljes termelése — előzetes adatok szerint — a tervnek megfelelően nyolc százalékkal volt többi mint 1961 azonos időszakában. Az iparon belül továbbra is nagyobb mértékben nőtt a gépipar és a vegyipar termelése: 10, illetve 16 százalékkal. Az egyes ipari minisztériumok irányítása alá tartozó iparvállalatok 1962. első félévében a következő mértékben teljesítették termelési tervüket: Az 1962. első főiévi teljes termelés minisztériumi ipar összesen ebből: nehézipari minisztérium kohó- és gépipari minisztérium könnyűipari minisztérium élelmezésügyi minisztérium tanácsi iparvállalatok állami ipar összesen az 1962. első félévi terv százalékában 100 100 99 100 101 101 100 Az egyes fontosabb iparcikkek i első felében a következőképpen termelése és tervteljesítése 1962. I alakult: 1962. első félévi termelés mennyiségben 3 *! «'s sí« ,.aI s K «J 3 m 243 gSrs Mj 05 szén 14 182 000 tonna 101 100 kőolaj 780 000 tonna 112 101 villamosenergia 4 452 millió kwó 111 102 acél 1 138 000 tonna 114 104 meleghengerelt acél 793 000 tonna 110 103 Diesel-mozdony 76 darab 131 79 autóbusz 1192 darab 119 105 tehergépkocsi 1 747 darab 121 — aratócséplő gép 1 309 darab 104 93 nitrogénműtrágya 190 000 tonna 128 102 szuperfoszfát 189 000 tonna 117 113 tégla 757 millió db 99 100 cement 801 000 tonna 108 101 pamutszövet 132 millió m* 104 99 gyapjúszövet 15 millió m' 101 100 cipő 11,6 millió pár 99 98 rádióvevőkészülék 131500 darab 112 96 televízió-vevőkészülék 109 500 darab 123 113 hűtőszekrény 9 950 darab 154 100 vaj 6 925 tonna 95 94 sör 192 millió liter 101 95 A félév folyamán számos ipar- vállalatot több új üzemmel, gyár- részleggel bővítettek. Többek között a villamosenergia-iparban újabb gépegységek kezdték meg a próbaüzemelést. Átépítették a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművét és az Ózdi Kohászati Művek 2. sz. nagykohóját. A Győri Cardo Bútorgyár új üzemi csarnokkal, a Soproni Sörgyár új sörfőzőüzemmel bővült. Uj kenyérüzemek épültek Székesfehérvárott, Tatabányán és Mezőkövesden. 1962. első félévében az ipari termelés növekedése — az előző évek gyakorlatával ellentétben — nem haladta meg a tervezett mértéket. Az iparvállalatok ugyanis annak érdekében, hogy elkerüljék a készletek szükségesnél nagyobb felhalmozódását, a mennyiség, a választék és a szállítási határidők tekintetében — a párt és a kormány utasításainak megfelelően — az eddiginél nagyobb mértékben vették figyelembe a megrendelők igényeit. A termelés növekedési ütemének mérséklődése mellett az állami iparban foglalkoztatottak száma lényegében a tavalyi mértékben (3,6 százalékkal) nőtt. Az egy ipari foglalkoztatottra jutó termelés növekedésének üteme ennek folytán ugyancsak las- súbbodott: 1962. első felében 4 százalékkal haladta meg a ta valy első félévi szintet. Mezőgazdaságfelvásárlás A mezőgazdaság ez évi termés- eredményeit a kalászosoknál és a szálastakarmányoknál kedvezőtlenül befolyásolta az időjárás. A friss zöldségfélék ez évben a szokásosnál később kerültek piacra és forgalmuk 1962. első félévében nem érte el az egy évvel ezelőtti szintet. Károkat okozott az időjárás a gyümölcs- termésben is. A kedvezőtlen időjárás hatását részben ellensúlyozta a fejlettebb agrotechnikai módszerek alkalmazása. ősszel nagyobb területen végeztek mélyszántást, mint a korábbi években. 1962 első félévében a mezőgazdaság 540 000 tonna műtrágyát használt fel, 27 százalékkal többet, mint 1961 megfelelő időszakában. A félév végéig 217 000 kataszteri holdat öntöztek, körülbelül 30 000 kataszteri holddal nagyobb területet, mint a múlt év azonos időszakáig. Fokozódott a magasabb* hozamú vetőmagvak felhasználása. Például őszi búzából 828 000 kataszteri holdon vetettek nagy- termőképességű fajtákat, 546 000 kataszteri holddal nagyobb területen, mint az előző gazdasági évben. Javult a mezőgazdaság traktor- és munkagépellátottsága is. 1962 első hat hónapjában előzetes adatok szerint — a mezőgazdaság 4350 traktort, 2850 traktorekét, 650 kévekötő-aratógépet, több mint 800 aratócséplő gépet és még számos egyéb mezőgazdasági munkagépet kapott. Az új gépek zömét' a termelőszövetkezetek kapták. A gépi munkák jelentős hányadát a termelőszövetkezetek már saját maguk végezték. Az 1962 márciusi állatszámlá- lás időpontjában 1 987 000 szarvas marha, 6 409 000 sertés, 2 850 000 juh volt az országban. A szarvasmarha-állomány 1,5 százalékkal a sertésállomány 8,2 százalékkal, a juhállomány 7,8 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állományon belül a tehénállomány egy év alatt 2,6 százalékkal csökkent. 1962 első félévében 11 százalékkal több vágóállatot és állati terméket vásároltak fel, mint 1961 első félévében és ezzel az első féléves felvásárlási tervet összességében túlteljesítették. Az összes felvásárláson belül a vágóállatok felvásárlása több, az állati termékeké kevesebb volt, mint amennyit a terv előirányzott és mint amennyi a tavaly első félévi felvásárlás volt. Közlekedés 1962 első félévében a közlekedési vállalatok csaknem 100 millió tonna árut szállítottak, 3 százalékkal többet, mint 1961 első félévében. A vasút 1,5 százalékkal kevesebb, a tehergépkocsik ugyanakkor 10 százalékkal, a hajók 5 százalékkal több árut szállítottak, mint 1961 megfelelő időszakában. Az év első hat hónapjában a közlekedési vállalatok 1224 millió utast szállítottak, 5 százalékkal többet, mint 1961 első félévében. A közlekedés fejlesztését szolgálta, hogy a félév folyamán átadták rendeltetésének a MÁV Északi Járműjavító Diesel-csarnokát és a Déli Pályaudvar új, korszerű épületét. Az utasforgalom meggyorsítása és kényelmesebbé tétele érdekében növelte a vasút a nemzetközi és belföldi gyorsvonatok számát és utazási sebességét. Külkereskedelem 1962 első félévében a behozatal 10 százalékkal, a kivitel 16 százalékkal volt több, mint 1961 első félévében. A külkereskedelmi forgalom egyenlege kedvezőbben alakult, mint a múlt év első felében. (Folytatás a 2, oldaloaj D pv 0 .<¥
