Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

1962. július 24. •TOLVA SrBGYEf NEPÜJSÄÖ ' 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A fiatal szövetkezet eredményei A szakályi Kapos Völgye Ter­melőszövetkezet rövid múltra te­kinthet vissza. 1960-ban alakult. Bár kezdetben voltak nehézsé­gek, az idei évben már azt ta­pasztaljuk, hogy a tsz megindult a fejlődés útján. A szövetkezet jó vezetése párosult a tagok bi­zalmával, ami megnyilvánul az idei esztendő munkateljesítmé­nyében is. A tagok szorgalmasan dolgoznak. Nagy tempóval halad az aratási munka, az erőgépek mellett mintegy 60 pár kaszás dolgozik. A szövetkezet erősödését bizo­nyítja az a tény is, hogy eddig már öt különböző erőgépet vá­sároltak. Nagyon szép az állat­állomány, mintegy 2,5 millió fo­rint értékben teljesítik áruértéke­sítési tervüket. Továbbá a tagok egyetértésével találkozik az is, hogy munkaegységenként tíz fo­rint előleget fizet a szövetkezet. Lezsák Béla levelező Gondosabban készítsék el a tepertőt Gulyás Jánosné bátaszéki la­kos panasszal fordult Szerkesztő­ségünkhöz a szekszárdi Húsipari Vállalat által készített tepertő minősége miatt. A panaszt meg­küldtük a Megyei Tanács Ipari Osztályára, ahonnan a következő választ kaptuk: „A beadott panasz jogos volt. A vállalat által legyártott kb. hat mázsa mennyiségű tepertőben ténylegesen előfordult, hogy sü- letlen és fekete szőrrel ellátott tepertő került a kereskedelem­hez. A vállalat figyelmét ennek kiküszöbölésére felhívtuk, ugyan­ekkor az ezzel dolgozó csoport- vezetőt a vállalat igazgatója fe­lelősségre vonta. A jövőben ilyen hiányosság a vállalatnál nem fog előfordulni. A tepertő értékesíté­sében azonban nemcsak a válla­lat, hanem a kereskedelmi szer­vek is hibát követtek el, mert nem lett volna szabad a fogyasz­tók részére ilyen árut kiszolgál­ni, hanem mint minőségileg ki­fogásolt árut a Húsipari Válla­latnak vissza kellett volna kül­deni.” Ők már bebizonyították A bolyi Kossuth Termelőszö­vetkezetnél iskolatársaimmal együtt tanulmányúton voltunk. Az itt tapasztaltak még jobban meggyőztek bennünket arról, hogy nagy jövője van a szövet­kezeti mozgalomnak. Az itt el­ért eredmények jó gazdasági ve­zetésről, a tagok bizalmáról, szor­galmáról tanúskodnak. Az elmúlt gazdasági évben is a tagok meg­elégedésével zárták az évet. A megalapozott gazdaságban ebben az évben már készpénzzel díjaz­zák az elvégzett munkát. Az ered menyek elérésében nagy szere­pet játszik az, hogy kulturált gaz­dálkodást folytatnak. A helyi sa­játosságokat figyelembe véve —> mivel kevés az egy tagra eső földterület — két fő termelési ágat fejlesztettek ki: az állat- tenyésztést és a kertészetet. A kertészeten belül nagy jövedel­met jelent a szövetkezetnek a vi­rágkertészet. Mind a konyha-, mind a virágkertészet állandó pénzforrásul szolgál. Ebben a szö­vetkezetben már biztosítva van a tagok jövedelmének állandó emelkedése. Horváth Sándor Iregszemcse AG dolgozója Felhős idő Várható időjárás ma estig: nap­pali felhőképződés, néhány he­lyen zápor, vagy zivatar. Mérsé­kelt, időnként élénk északnyuga­ti szél. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet 25—29 fok kö­zött. ítélkezik a munkáskollektíva B. G. azóta nem lopott — A csúzlizó nagypapa A „fővezért" elbocsátották — Fegyelmi miatt jobb beosztás ? A Simontornyai Bőrgyár egyik munkásnője ellopott társaitól 130 forintot. Haragra gerjedt az egész üzem: spártai szigort követeltek ellene, sokan még az ilyen meg­jegyzésektől sem riadtak vissza: y Kötelet a nyakára. Aki meg­lopja munkatársait, nem érdemel kegyelmet«. Végül összeült a társadalmi bíróság, és vagy 200 munkás jelenlétében megtárgyalta az ügyet. A munkások itt már higgadtabbak, meggondoitabbak voltak, nemcsak a 130 forintot látták, hanem felelősséget is érez­tek munkatársukért. Végül nem bocsátották el, csak alacsonyabb munkakörbe helyezték: lehetővé tették számára, hogy az első meg- botlás után visszatérjen a becsü­letes útra. Ez tavaly történt. B. G, —- ne­vezzük csak így — Szabó Sándor üb-elnök szerint azóta nem lo­pott, megjavult, méltónak bizo- ríyult a bizalomra, a társadalmi bíráskodás elérte célját. A közösség közbelépésére — különösen ilyen nagy üzem­ben — gyakran szükség van. Egy alkalommal Szarka József ott­hagyta a gépet munkaidő alatt, és az udvaron csúzlival a galam­bokat lövöldözte. Szarka József már nagypapa, és persze több ki­fogást talált ki. Azt mondta, hogy azért készítette a csúzlit, mert éjszaka jár haza, és sok a harapós kutya arrafelé. Senki sem hitte el, de még ha igaz lett volna, akkor sem tűrhették volna szó nélkül munkatársai, hogy ott­hagyta a gépét Társadalmi bíróság elé került az ügy. Alaposan megmosták a fejét és alacsonyabb munkakörbe helyezték. Egyszerűbb lett volna elbocsátani. A 'munkáskollektíva azonban bölcsen úgy ítélkezett, meg kell adni a lehetőséget a nagypapának, hogy leszokjék já­tékos kedvéről. A nagyapa azóta nem csúzlizott...­A karbantartóknál elterjedt a fuserálás. Egy időben nehezen le­hetett motorkerékpárláncot kapni. Rájöttek, hogy az üzemben hasz­nált lánc alkalmas erre a célra is, csak a fogaskereket át kell alakítani. Munkaidő alatt, óra­bérben alakítgatták is a motorok fogaskerekét, hogy felhasználhas­sák az üzem láncát — míg végül lebuktak. A »vezért«, Jáni Zol­tánt, elbocsátották, a többit ala­csonyabb munkakörbe helyezték. Nem könnyű a társadalmi bíró­ság ügye. Egy-egy ügynél való­ságos csatát kell vívniok. Meg­oszlanak a vélemények, szembe kerülnek egymással a legkülön­bözőbb álláspontok: a helyes né­zet mellett hat a rosszindulatú, vagy jóhiszeműen téves is. A társadalmi bíróságnak meg kell küzdenie a helytelen nézetekkel. A bíráskodás tehát a nevelésnek is fontos eszköze. Az is előfor­dul, hogy nem találkozik a tár­sadalmi bíróság és a gyár veze­tőinek nézete, noha többnyire si­kerül megtalálniok a közös han­got. Ilyesmiféle történt Szalai Vilmos gépkocsivezető esetében is. Rájöttek, hogy Szalai Vilmos menetlevelet hamisított, még­hozzá nem is egy, hanem több esetben. A társadalmi bíróság elnöke, Feleki Nándor ezt vallja az ügyről: — Mi el akartuk bocsátani, mert az okirathamisítás vitatha­tatlan. Különböző gyanú merült fel ellene, ami még ugyan tisz­tázatlan de a jelek azt mutatják, hogy nem mendemondáról van szó. A gyár vezetősége azonban ezzel nem értett egyet, s végül elmarasztalásként a teherkocsi­ról áthelyezte dömperre, ahol magasabb az alapfizetése. Még most is megoszlanak a né­zetek. Nem azonos például tel­jesen az üb-elnök és a társadal­mi bíróság elnökének véleménye sem. Az üb-elnök azt állítja, hogy a magasabb alapfizetés el­lenére sem jobb munkahely a dömper, mint a teherkocsi volt. Ezt persze nem lehet pontosan lemérni, de nem is fontos, a lé­nyeg az, hogy mindenhogyan fur­csa fegyelmi intézkedés ez. A ha­tóságok jelenleg nyomozást foly­tatnak a hamisítási ügyben, en­nek a végeredménye sem tud­ható. A hamisítás azonban vitat­hatatlan és semmi esetre sem helyes, hogy áthelyezéssel a gyár­ban lezárták az ügyet. Ez rossz hangulatot okoz a dolgozók kö­rében, mint ahogyan beszélnek is róla éppen eleget. Ennek a ha­tására lehetett hallani olyan né­zeteket, hogy egyik dolgozót el­enyésző ok miatt szigorúan fele­lősségre vonják a másikat pedig magasabb fizetéssel áthelyezik. Még akkor sem volt megfelelő eljárás, ha Szalai Vilmos éppen az esküvőjére készült és a mé­zes heteit nem akarták megke­seríteni, A bőrgyár társadalmi bírósága, noha beigazolódott az eredmény, viszonylag kevés ügyet tárgyal. A gyárban magas a munkáslét­szám, és igen magas a fegyelmi eljárások száma is. Az nem vol­na célszerű, ha minden ügyet társadalmi bíróság elé akarná­nak vinni, ez képtelenség lenne. A társadalmi bíróság azonban negyedévenként csak egy ügyet tárgyal, és ez a fegyelmi eljá­rásokhoz arányítva kevésnek tűnik. Ha több ügyet tárgyalná­nak, többet segíthetnének. Boda Ferenc Széli Scutifiiék, Mint valami diadalmenet, úgy vonul végig hét gyerek a dombó­vári utcán. A legnagyobb külön­féle ócskavassal megrakott tar­goncát tol, amelyet kettő kétol- dalról támogat. Az egykerekű al­kalmatosság így is imbolyog, minduntalan leesik valami ócska holmi. Hol egy kályhaeső-marad- vány, hol egy rossz vasaló... Az egyik félmeztelen szöszke végül is felragad egy rakoncát- lankodó, és mindegyre leeső vas- rudat, és cipeli tovább. Egy má­sik papírzsákot cipel a karján, mint valami ruhadarabot. Izgatott igyekezettel szaporázza a lépést a gyerekcsapat, viszi a „pénzt”. Nyilvánvaló, hogy a hét gyerek üzleti vállalkozásra tár­sult, hulladékgyűjtésre* illetve pénzgyűjtésre. ■— Hogy mire fordítjuk a hul­ladékért kapott pénzt? A strand- költséget fizetjük belőle, meg a fagylaltot — válaszol a targon­cát toló Rákosfalvi Laci. — En fecskét veszek — mondja a kis Széli Sanyi. — Nem szabad még neked do­hányoznod— — Nem cigarettát— fürdőnad­rágot. Olyan fecskét... — Legalább nem kell erre ott­■■■■■Mai ■■■■■□■■■* a ■■■■■■■■■■ ■■■■n ■■■■■■■■* ____Apróhirdetések___ A z apróhirdetés díja szavan­ként hétköznap 1,— Ft, vasér, v nap és ünnepnap 2,— Ft. Az első és minden további vasta­gon szedett szó két szónak szá­mít. Varrógépaiűszerésti azonnali belépéssel felvesz a Szekszárdi Szabó Ktsz. (111) Az £. M. 44. sz. Állami Építőipari Válla­lat (Budapest. V., Kossuth L tér 13—15) honról pénzt kérni — vélekedik Tóth Lajcsi. — Meg kell a zsebpénz, ha üdülni megyünk... — Meg táborozni a Balatonra... — Alighanem szerepelni is me­gyünk. Rákosfalvi Laci, meg én, tagjai vagyunk az úttörő fúvós­— Én meg hajat viszek — mu­tatja a zsákot cipelő fiú. — Itt van a sarkon egy borbély, ami­kor összegyűlik nála egy csomó, akkor mindig elvisszük a MÉH- hez. — De nem csak most gyűjtjük a hulladékot, hanem egész éven zenekarnak — újságolja Széli Sa­nyi. — Aztán hova mentek szere­pelni? — Még nem tudjuk. Alighanem a Balaton mellé. Valamelyik tá­borba— — Üdülni hova mentek? — Én Fonyódra— — Én Harkányba­— Én Lillafüredre— — Én a Pilisbe— — beszél szin­te egyszerre a hét gyerek. — A vashulladékot honnan keresztül. Mindig így, ennyien együtt. Közel lakunk egymáshoz, hamar összeverődünk, ha valami­ről szó van — magyaráz Széli Sa­nyi, és bizonyságul még meg is kérdezi a többit: — Igaz, hogy így van, srácok? — így van, így... bizonygatja a többi. — Gyertek, menjünk — biztat­ja a többit Eperi Pista. — Jó iáó van ma, nagyszerű lesz a fürdés a strandon. budapesti munkahelyekre azonnali belé­pésre felvesz kubikosokat vegyes mun­kára. Tanács-igazolás és munkaruha szükséges. Munkásszállást biztosítunk. szedtétek össze? — Végigjárjuk a rokonokat, az ismerősöket. Mindenhol akad va­lami, amit már semmire nem le­Elköszönnek, eliparkodik a kis csapat, hogy elintézze üzleti ügyeit. Igyekeznek kihasználni alaposan a szünidőt. SáT hét hasznaim. BL ESEMÉNYNAPTÁR 160 évvel ezelőtt, 1802. július 24-én született ALEXANDRE DUMAS (ejtsd: Duma) francia regényíró (az idősebb, „Dumas-pére”). Közreműködött Garibaldi olaszországi felszabadító háborújában' ottani élményeivel kapcsolatban megírta Garibaldi és a magyar Türr István élet- történetét. Az ő nevéhez fűződik a ro­mantikus dráma megjelenése. Romantikus, kalandos regényei (A HÁROM TESTŐR, MONTE CHRISTO GRÓFJA) ma is kedvelt olvasmányok, • 105 évvel ezelőtt, 1857-ben e nopon született HENRIK PONTOPPIDAN dán író. Társadalomkritikával telített regényei és elbeszélései ironikusan ábrázolják kora társadalmi visszásságain keresztül a sza­bad gondolkodás és a reakció harcát. AZ ÍGÉRET FÖLDJE c. regénytrilógiáért 1917-ben Nobel-díjjal tüntették ki. * JÚLIUS 24-e 1939 óta a Szovjet Hadi­flotta Napja. — Forrólevegős lucernaszárítót és lucernaliszt-készítő üzemet lé­tesítenek a Gerjeni Állami Gaz­daságban. Ez hasonló lesz a Dal- mandi Állami Gazdaságban mű­ködő üzemhez. Még az idén meg­kezdődik az építkezés és az üzem jövőre már működik. — A Szegedi Szabadtéri Játé­kok színhelyéről Pietro Mascagni a következőket mondotta, ami­kor a Dóm-téren a Parasztbecsü­letet vezényelte: „Meggyőződé­sem, hogy a szegedi Dóm-tér je­lentősége semmivel sem kisebb, mint a velencei Szent Márk téré. A Dóm-tér akusztikája 'és hely­zete olyan pompás, hogy Szeged egész jövőjét innen fogja nyer­ni.” — Sok folyóiratot és újságot olvasnak a Simontornyai Bőr­gyárban. A bőrgyárba közel fél­ezer folyóiratot járatnak. Külö­nösen kedvelt a Világesemények dióhéjban és a Pártáiét című fo­lyóirat. Emellett több száz újsá­got olvasnak naponta a bőrgyár dolgozói. — A hagyományok gyűjtésével és a történelmi események kuta­tásával foglalkozók részére érte­kezletet szervez a Hazafias Nép­front paksi járási bizottsága. Az értekezleten dr. Mészáros Gyula szekszárdi múzeumigazgató „A paksi járás érdekességei és ha­gyományai” címmel előadást tart, Gosztola János községi vb-titkár pedig beszámol a műemlékvéde­lem időszerű kérdéseiről. Az ér­tekezlet július 25-én délelőtt 9 órakor kezdődik. — Jól sikerült Anna-bált ren­dezett szombaton este Szekszár- don a nőtanács. — Orvosi rendelőt létesítettek a Biritói Állami Gazdaság köz­pontjában. A körzeti orvos itt hetenként kétszer tart rendelést. A szekszárdi Papír- és írószer- boltot ellátta már a PIÉRT Vál­lalat az iskolai idény indulásá­hoz szükséges papír és írószerek­kel, és megkezdődött azok árusí­tása is. (123) — A Televízió műsora. 18.00: Az ifjúsági TV műsora. 19.00: Eső után kisüt a nap. Lengyel kisfilm. 19.10: Amiről beszélnek. Külpolitikai műsor. 19.30: TV- híradó. 19.45: A Magyar Hirdető műsora. 20.00: Leoncavallo: Ba- jazzók. Átvétel az 'NDK-ból, a jonsdorfi szabadtéri színpadról. 21.00: A kulcs. Szovjet, rajzfilm felnőtteknek. Kb. 21.50: Hírek. A TV-híradó ismétlése,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents