Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-21 / 169. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1SG2. július 21, Drágán főznek a dombóvári háziasszonyok Két, a zöldségüzletből éppen kilépő háziasszonytól érdeklő­dünk, mi a véleményük az ellá­tásról, a választékról. — Nem a legjobb — válaszol­ják, majd sorolják a panaszokat: — Primőráru egyáltalán nincs. Paprikát, paradicsomot az idén csak egyszer kaptunk... — Káposzta van, kalarábó, fc- zőtök. De az is fonnyadt, úgy kell belőle válogatni. Nincs friss árú. — Ráadásul drága is... Tavaly ilyenkor lényegesen olcsóbb volt. — Nem a legjobb az ellátás, az a való helyzet. A boltban elmondjuk a két asz- szony véleményét. — Mi csak azt, annyit, és any­agiért árusítjuk, amit a MÉK szállít. Valóban lehetne nagyobb a választék, és olcsóbb is — kap- juk a választ. Ezután a községi tanács elnö­két, Antal Istvánt kérdezzük meg, milyen tapasztalatai vannak a tanácsnak a község zöldségellá­tásáról. — A zöldségfélékből valóban kevés jut az üzletekbe, és a piac­ra is — mondja —, ami azért nagy gond, mert több, mint 8000 ember él a községben bérből és fizetésből, aki mint vásárló, je­lentkezik. — A dombóvári háziasszonyok drágábban főznek, mint a pes­tiek. Sokszor összehasonlítjuk a piaci árakat, és látjuk, hogy ugyanaz az áru itt drágább. Pri­mőráru alig-alig jut az üzletek­be. — Vajon mi az oka ennek? — Az, hogy a járás termelőszö­vetkezetei kevés zöldségfélét ter­melnek, holott rendkívül kedvező öntözési lehetőségeik vannak. A szomszédos Somogy megyei ter­melőszövetkezetek lényegesen több árut hoznak a piacra. A dombóvári termelőszövetkezetnek például van hatvan holdas ker­tészete, de a termelt árut a MÉK- nek adja át. A helybeli piacra alig-alig ad zöldséget. A szövet­kezetnek nyilván előnyös a szer­ződéses szállítás, viszont ellátat­lanul marad a község lakossága. — Milyen megoldást lehetne találni az ellátás megjavítására? — Javasoltuk már a termelő- szövetkezeteknek, hogy növeljék a kertészetük nagyságát — vála­szol a tanácselnök. — Az Alkot­mány jövőre már negyven hol­don, csak a község ellátására ter­mel zöldségfélét. Javasoltuk azt is, hogy tsz-közi társulás for­májában nyissanak zöldséges bol­tot, amelyet ellátnának egész éven keresztül kellő mennyiségű áruval. A társulást esetleg létre­hozó dombóvári, kocsolai, kurdi, kapospulai, batéi termelőszövet­kezetek akár áttérhetnének egy- egy zöldségféle termelésére, nem kellene a hagymától a paradi­csomig mindenfélét termelni. — A tsz-közi társulás megold­hatná a gyümölcsellátást is. A járásban, Dombóvár környékén nincs kialakult gyümölcstermelő kultúra. Mindegyik termelőszö­vetkezetnek van gyümölcsterme­lésre alkalmas területe, amelyet betelepíthetne, és a termésből ad­hatna a közös üzletbe. — A tapasztalat az, hogy a la­kosság szívesen vásárol a terme­lőszövetkezetektől, mert egészen friss árut kap. A batéi termelő- szövetkezet több árut hoz a dom­bóvári piacra, mint Kaposvárra, holott Kaposvár közelebb van, nyilván, mert jobbak az értéke­sítési lehetőségek. Olcsóbban főzhetnének tehát a dombóvári háziasszonyok, ha a környékbeli termelőszövetkezetek több zöldségfélét termelnének és szállítanának közvetlenül a piac­ra. A Kapos kitűnő öntözési le- I hetöséget ad, és egyik fél sem járna rosszul. A kertészet jó jö­vedelmi forrás lehetne a szövet­kezetnek, a háziasszonyok pedig olcsóbban vásárolhatnák meg a zöldségféléket. ■ ; B. í. Úttörők országjáráson Levelet, illetve leveleket ho­zott a posta. Úttörőktől érkeztek, az egyik Szombathelyről, a má­sik Balátonberényből, az orszá­got járó mázai és a táborozó nagymányoki gyerekektől. A hírnek bizonyára e két he­lyen örülnek legjobban, de úgy gondoljuk, öröm erről hallani mindnyáj unknak. „Szombathelyen jó szállás és ebéd volt —• írják a mázaiak. — A Város szép, a strand vize kel­lemes. A soproni táj lenyűgöző. Voltunk a Tűztoronyban, a Stor- nó-ház gyűjteményes kiállításán s az Elzett-gyárban. fl Gyógyszertári Központ túlteljesítette első félévi tervét Szerdán termelési értekezletet tartottak a Gyógyszertári Köz­pont dolgozói Szekszárdon, ame­lyen értékelték az elmúlt féléves munkát. Az igazgatói beszámoló­ból kitűnt, hogy a vállalat 123,5 százalékra teljesítette félévi ter­vét. Az előirányzott 530 000 forint nyereség helyett 743 000 forint volt a nyereség. A vállalat közel 4 millió forint értékkel nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év hasonló időszakában. Az első félévben az önköltséget is sikerült jelentősen csökkenteni. Az értekezleten — amelyen mintegy százan vettek részt — több felszólalás hangzott el. A felszólalók a szakmai kérdések mellett foglalkoztak a tsz-ek pat- ronálásával is. — 280 méter vezetékkel bőví­tik a villanyhálózatot Gyulajon. Ezzel az utcavégeken épült újabb házakat is bekapcsolják a háló­zatba és így a község minden lakóházában lesz villanyvilágí­tás. Mindenki jól van. Megyünk Győrbe, onnan Dorog, Tokod, Esztergom, Budapest következik.” „Mint minden évben, az idén is sátort vertek a nagymányoki úttörők a Balaton partján. Az ünnepélyes megnyitó után a két­heti programot ismertük meg. Ebben a vetélkedőkön, akadály- versenyeken, játéktanulásokon kívül kirándulások is szerepel­nek. Megismerjük Keszthely neve­zetességeit, túrát teszünk a nem messze fekvő Csillagvárba, ver­senyzőnk a szomszédos táborok lakóival és persze, sokat für­dőnk. Reméljük, jól érezzük magun­kat a »magyar tenger« mellett, mind a negyvenkilencen.” Kétszázötven Tolna megyei népművelő vett részt tanfolyamon az idei nyáron A népművelési munka irányítói hasznosan töltik a nyarat. A kul­turális tevékenység ilyenkor csökken, de ezt az időszakot a következő évre való felkészülés­re, a népművelési munkások is­mereteinek gyarapítására, elmé­lyítésére használják fel. Tanfolya­mot rendeztek a főhivatású nép­művelők részére, a tiszteletdíjas népművelők részére, külön tan­folyamon gyarapították tudásu­kat a falusi könyvtárosok és most egy kéthetes tanfolyamon Bony- hádon készülnek fel a következő évadra a művészeti együttesek, csoportok (színjátszó, tánc, báb) vezetői. összesen kétszázötven Tolna megyei népművelő vett részt tanfolyamon az idei nyáron. Asszonyoknak lányoknak A gyermekeket fenyegető mérgezésekről A kisgyermekkorban előfor­duló balesetek legnagyobb ré­sze valamilyen mérgezés. Ezek első nagy csoportját a gyógy­szerekkel történő mérgezések alkotják. Különösen veszélye­sek a színes, vagy édeskés be­vonatú tabletták, például a Belloid, amelynél a dobozhoz mellékelt használati utasítás erre a veszélyre külön fel is hívja a figyelmet. Hasonló ve­szély áll fenn a vérszegénység ellen használt Ferroplex, a ma­gas vérnyomásúak által hasz­nált Jodopapaverintheosan, a szívbetegek által használt Car- ditoxin tablettáknál is. Sokszor vesznek be a gyermekek na­gyobb mennyiséget az ízesítő­vel felírt köhögéscsillapítóból és az édeskés Beacillin szirup­ból is. A bevett gyógyszer fajtájától és mennyiségétől függően a mérgezett gyermek elsápad, el- kékül, hány, elveszti eszméié-» tét, görcsöl. Elősegíti a helyzet felismerését, ha megtaláljuk a gyermek által elővett gyógy­szeresdobozt. Gyakran a gyógyszermérge­zéshez hasonló tüneteket okoz a mérges szerekkel permetezett növények és gyümölcsök fo­gyasztása is. A mérgezéseket sok esetben a háztartásban használt maró anyagok is előidézik. Ilyen anyagok például a lúgkő, a mosószóda, a mosópor, a szap­panfőzőszer, de mérgezést okozhat a tisztításra használt sósav, benzin, folttisztító, szal­miákszesz is. Maró mérgezé­seknél a száj széle és felső nyálkahártyája kipirul, kisebe­sedik, a gyermek sokat nyál­zik; nyála, hányadéka sokszor véres. Találhatunk ilyenkor sé­rüléseket a bőrön, sőt a maró anyag a gyermek szemébe is juthat. Hányással, hasmenéssel, rosz- szulléttel járó tüneteket okoz a romlott hús, vagy más állott étel fogyasztása is. Ezekben az esetekben legtöbbször nem mér­gezésről van szó, hanem az ételbe jutott baktériumok okoz­ta fertőző megbetegedésről. A köztudat ezeket a megbetege­déseket is a mérgezések közé sorolja. Ugyanilyen tünetekkel jár a gombamérgezés. Ez való­di mérgezés, mert a betegséget a gombában lévő mérges anya­gok okozzák. Ilyenkor az se­gíti elő a helyzet felismerését, hogy az étel elfogyasztása után rövid idővel többen rosszul lesznek azok közül, akik egy helyen étkeztek. Gyermekeknél gyakran okoz mérgezést mér­ges bogyók fogyasztása is. A gyermekkori mérgezések elleni védekezésnek legfőbb út­ja a megelőzés. A mérgező ház­tartási, vagy gazdasági anyago­kat és a gyógyszereket gondo­san zárjuk el a gyermek elől. Ha gyógyszert adunk be a gye­reknek, ne hagyjuk előtte a gyógyszeresüveget, mert egy óvatlan pillanatban megihatja az egészet. Mérgező, maró anyagokat csak erre a célra szolgáló edényben tartsunk. Kancsóban, pohárban tartott mérgező anyagnak a megivása a mérgezéses balesetek leggya­koribb formája. Állott, gombás ételeket ne fogyasszunk. Gom­bát csak a hatóságilag ellen­őrzött piaci elárusítótól vásá­roljunk. Ne adjunk hitelt az olyan babonáknak, hogy a gomba mérgező hatása a for­ralással elvész és csak az a gomba mérges, amelyik az ezüstkanalat megfeketíti. Minden vigyázat ellenére, ha mégis megtörtént a mérgezés, akkor minél gyorsabban értesít­sük az orvost, vagy a mentő­KÖTÖTT A DIVAT A nyár sem csupa napfény, derű, van­nak komor, hűvösebb napok, amelyekre szintén gondolnunk kell. Vonatkozik ez túlsúlyban az üdülés­re, ugyanis nem hiá­nyozhat útibőrön­dünkből a kötött pu­lóver — ruha — ka­bátka, amelyeket nad­rághoz, szoknyához, vagy önmagukban vi­selünk (kétrészes ru­haféleségek). A kötszövőipar mind újabb anyagkí­sérleteket folytat, hogy olcsó, de annál tetszetősebb alap­anyagokból készítse kötött termékeit. Ilyen mutatós és jól formázható a flór, valamint flór-műse- lyem és pamut-műse- lyem keverésű áruk. Ezen újtípusú anya­gok a nyári idénynek megfelelően vidám, erőteljes színekben divatosak. A kötött áruk alap­vonala a lezser és az enyhén karcsúsított forma. A kabátkák kétrészes ruháknál és kompléknál alig csí­pőig érőek. A ruhák­nál, a pulóvereknél a rövidújjúak egész ki­csi, vagy háromne­gyedesek. Változat­lanul divat a laza derékmegkötő. Divat a blúzszerűen össze­fogott bőség, vala­mint a hasonló ha­tást eredményező, de­rékban, vagy csípőn befűzött zsinór meg­oldás. Galléroknál változatlanul a kis gallér és revet domi­nál. Bármilyen kötött holmi már alapanya­gánál fogva is igen angolos és sportos jellegű, így feltétle­nül tartsuk szem előtt, hogy csak ha­sonló típusú ruhada­rabokhoz viseljük. A külföldi kötött újdonság a színes raffia szálból horgolt pulóverek, kosztü­mök. 1. Több színű, élénk csíkozású kötött pu­lóver. Maradék fo­nalból házilag is megköthető. Keskeny gallér, kis bevarrott ujjával. 2. Hosszú nadrág­hoz viselhető, csípő hosszúságú, pántba fogott kabátka, puha gyapjú fonalból, bor­dázott kötéssel. 3. övvel, öv nélkül is viselhető 3/3 ujjú pulóver, fehér szín­ből, patent kötésű, féloldalas nyakmeg­oldással és újjavég- ződéssel. 4. Bordás kötésű kiskosztüm, zseb szé­lén rojtdíszítéssel. I Alatta kivágott, egy- I színű, símakötésű pu- ! lóverrel, mely pasz- 1 polozott. I két. Ha gyors orvosi segítségre nincs lehetőség és biztosan tud­juk, hogy a mérgezés nem maró anyaggal, hanem gyógy­szerrel, gombával vagy étellel történt, a beteget hánytassuk meg. Maró mérgekkel történt mérgezésnél hánytatni tilos. Ilyenkor, a savval való mérge­zés esetén égetett magnéziást, lúggal való mérgezésnél citrom­levet, nyers tejet, híg ecetes vizet itatunk. Amikor a maró anyag a szembe jutott, a szem­héjat kifordítjuk, a szilárd ré­szeket, például mészdarabkákat tiszta ruhával, vagy steril géz­zel eltávolítjuk, és utána a szemet sok vízzel kimossuk. Bőrre jutott maró anyagot szá­razon letöröljük és utána le­mossuk. Eszméletlen beteg ese­tében a hánytatás és az itatás a legszigorúbban tilos, mert fulladást okozhat. A beteg beszállításakor pon­tosan tájékoztassuk az orvost, vagy a mentőket a mérgezés körülményeiről. Ha van rá mód, küldjünk a mérgező anyagból és a beteg hányadékából vizs­gálatra. A gyermekkori mérgezéseket igyekezzünk minden erőnkkel megelőzni. Akkor pedig, ha mégis megtörtént, azonnal hív­junk orvost és nyújtsunk első­segélyt. Szakképzetlen egyén a leírt segélynyújtási eljárásokon kívül mást ne végezzen, mert beavatkozásával esetleg súlyos­bítja a következményeket. Dr. Megyeri Miklós orvos Szekszárdi Kórház gyermekosztály Nemzetközi divatbemutató Budapesten Hét ország részvételével rende­zett divatbemutatót az Öltözkö­dési Tanács. A találkozóra a ba­ráti országokból 1300 szakember érkezett. A Fővárosi Operettszín­házban megtartott bemutatón so­rakoztatták fel a bolgár, a cseh­szlovák, lengyel, NDK, román, szovjet, magyar divattervezők legújabb kreációit. A szovjet kollekció ruhái kö­zül legérdekesebbek voltak azok, amelyeket szőrmével kombinál­tak. Az NDK iparának készít­ményei közül az érdekes, szin­tetikus alapanyagú kötöttholmik s a műszőrmék, a bolgár kollek­cióból a fiatal lányoknak terve­zett napsütéses, üde színössze­állítású nyári ruhák, strandöltö­zékek tetszettek a legjobban. A csehszlovák kollekcióban a szak­emberek véleménye szerint a leg­kitűnőbb öltözék egy barna mintás, plisszirozott szoknyájú, tisztaselyem, kivágott felsőrészes ruha volt. A divatbemutatón a férfiak sem voltak „mostohagyerekek”. A leg­merészebb, kissé hosszabb kabá­tos és alul kissé bővülő nadrágos öltönyöket a lengyelek sorakoz­tatták fel. A magyar férfiruhák­nál a legfrissebb újdonság a szür­ke alpakka öltöny. A románok ugyanezt a selyem-gyapjú keve- rékű kelmét barna színben mu­tatták be. Keddi gyermekfoglalkozások a városi művelődési házban A városi művelődési ház Szek­szárdon minden kedden délelőtt gyermekfoglalkozásokat rendez a napközi otthonokban elhelyezett gyermekek részére. A gyermek­foglalkozások keretében filmeket vetítenek, a bábcsoportok szere- pelnek^ múzeumlátogatásokat, vá­rosnéző sétákat szerveznek. A foglalkozások nagyon népszerűek a gyerekek között. Átlag százan vesznek részt a művelődési ház kedd délelőtti rendezvényein.

Next

/
Thumbnails
Contents