Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-20 / 168. szám

1962. július 20. TÖDíA MBGTtl NÉPCJSXQ 3 Egy újítás — több milliós megtakarítás Az igazgató az új TMK-vezető- vel járta végig az üzemet. A szo­kásos séta volt, amikor a gyár új emberének megmutatják a kü­lönböző üzemrészeket, részlege­ket. — Ezt mire használják? — kérdezte Schilling József TMK- vekető egy sarokban heverő gép­félére mutatva. — Több mint két évig kísér­leteztünk a csövek vonalhegesz­tésével, foglalkoztak vele pesti mérnökök is, de nem mentek semmire, egyetlen ép cső sem készült el a két év alatt. — De hiszen ennek egyik ré­sze egy elektronikus vezérlő- berendezés. Én éppen az elektro­nika szakon végeztem a techni­kumban. Hadd próbálkozzak ve­le meg én is, talán sikerül. — Annak aztán igazán örül­nénk. Fogj hozzá és ha segít­ségre, támogatásra van szükség, csak szólj. Ma ez a legnagyobb bajunk, hogy egyre több öntözScsövet kérnek tőlünk, évről évre megduplázó­dik a termelés, a technológia meg maradt a régi, jóformán kis­üzemi módszerekkel gyártjuk a sok százezer méternyi csövet. Gyulai József igazgató aggo­dalma az üzem perspektíváit il­letően érthető volt, hiszen 1958- ban, amikor a bajai üzemtől át­vették az öntözőcső gyártását, negyedév alatt tizenkétezer fo­lyóméter csövet kellett készíteni. A következő évben már száz­negyvenezer folyóméter volt a terv, az idén hétszázezer folyó­méter az előirányzat. Jövőre — még nem végleges adatok szerint — egymillió, vagy egymillió­kétszázezer folyóméter öntöző­csövet vár az üzemtől a mező- gazdaság. Inkább az utóbbi adat a reális, vagy talán még annál is több, hisz az elmúlt napok­ban döntött a Minisztertanács a második ötéves tervnek az öntö­zött területek növelésére vonat­kozó előirányzatainak felemelé­séről. Az öntözésnek pedig nem ják elő. A csőgyártási technoló­gia négy év óta jóformán vál­tozatlan. Először kétméteres csí­kokká szabdalják a lemezt, há­rom ilyen csíkot összehegeszte- nek, ez kerül a csőhúzó gépbe. A gépből kijövő csövet — a húzó­fej után — két-három centiméte­renként ívhegesztéssel „hefte- lik”, majd a szomszédos csar­nokban veszik munkába a csöve­ket a varrathegesztők. Az új elgondolás szerint — ami már az első években megszüle­tett — a csőhúzással össze kell kapcsolni a hegesztést, a húzó­gépre szerelni a vonalhegesztő berendezést, hogy a gépből már kész csövek jöjjenek ki Ez — legalábbis vékony lemez- mől készülő öntözőcsöveknél — nemcsak nálunk, hanem más or­szágokban is megoldatlan problé­ma. Több mint negyven hegesztő dolgozik az üzemben az öntöző- berendezések gyártásán. Heten­ként nyolc teherautó-rakomány oxigént, gázt, elektródát használ­nak fel, csupán ennek fuvarkölt­sége napi 3400 forinttal terheli a csőgyártási költségeket. Mind­ez megszűnik, ha sikerül kidol­gozni és bevezetni az új techno­lógiát. Ma egy-egy húzógépnél négy ember dolgozik, ezenkívül a varrathegesztők 35 percet for­dítanak egy hatméteres cső meg- hegesztésére. Az új gépet két munkás szolgálja ki, a követke­ző művelet pedig — a varrat- hegesztés — teljesen feleslegessé válik. Az eddigi számítások sze­rint folyóméterenként mintegy öt forinttal csökken a csőgyár­tás önköltsége, egymillió folyó­méternél tehát a megtakarítás ötmillió forint. E számítások pedig reálisak, mert az újítás már túl van a kísérleteken, a gép — ma még kezdetleges formában — már működik, tu­csak a leggazdaságosabb, hanem I catnyi új eljárással készült ön­leghatékonyabb módja is az esőztető öntözés. Az ehhez szük­séges berendezéseket pedig — a szivattyúk kivételével — az egész ország részére Szekszárdon állít­tözőcső van már az üzemben, amelyek külsőre is szebbek^ de megbízhatóbbak is a hagyomá­nyos módszerrel készülteknél. Nem kevés nehézséggel kellett Látogatás a bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetnél Az 1500 holdas bonyhádi Dózsa Népe Tsz 120 tagjából egy nö­vénytermelési dolgozóra 37 kát. hold megmunkálása jut, így ért­hető, hogy nem nagyon lehet ná­luk szó „házon belüli munkanél­küliségről”. Csak jó gépesítettsé­gükkel tudtak megbirkózni a munkával. Ez pedig volt szépen, amire jellemző, hogy csupán egyik búzatáblájukat hatszor kel­lett gyűrűshengerezni, amíg al­kalmas lett a búzavetőmag be­fogadására. Sokat dolgoztak, de úgy fest, hogy igyekezetük nem vész kárba. A Bezosztája 1-es bú­za például a tavalyi tarlóhántás után 28 cm-es nyári mélyszán­tást, tárcsázást kapott, s a ve­tés után magtakaró hengerrel já­ratták meg. ötven holdat ke- resztsorosan vetettek, holdanként 160 kilogramm magot tettek a földbe, és 150 kilogramm péti­sóval, 150 kilogramm szuperfosz­fáttal és 50 kilogramm káli­műtrágyával vetették meg a jó termés alapját, így érthető, hogy a szárazság ellenére is 18 mázsás, sőt ennél is nagyobb termést várnak tőle. A 95 holdat kitevő halastavak kicsit elhanyagolt partjain bak­tatunk. Irtják ugyan a nádat és a káros vízinövényeket, de nem eléggé, azonkívül a haltáplálás­sal is többet kellene törődniük. Ott jártunkkor nagy zsák halele- ség ázott szinte gazdátlanul a parton. Talán a hasonló kis la­zaságok okozták, hogy tavaly holdanként 160—300 kilogrammot halásztak le, idén 200 kilo­grammra számítanak. Igaz, ez is szép eredmény, de lehetne több, hiszen adottságaik nem hiányoz­nak. Megnézzük a sertéstenyészetü­ket. Cornwall mangalica és Cornwall fehérhússertés keresz­tezéseik jól beváltak. Bodó Já­nos, a hízók és Babos Ferenc, az anyakocák gondozója jó munkát végez. A 100 kilogrammon felüli sertések napi * súlygyarapo­dása 81 dkg volt, a 9 hetes választási malacok súlya egyik csoportban 13,70, a má­sikban 18,50 kilogrammot tett ki. A bonyhádi Dózsa Népe Tsz — mire e sorok megjelennek — bőven benne lesz az aratásban. Ha az aratást az eddigi gyakor­lathoz hasonlóan követik a talaj­munkák, ha az állattenyésztésre ezután is olyan nagy gondot for­dítanak, mint eddig, bizonyos, hogy megvalósítják távlati tervü­ket és 1965-re 100 hold szán­tóra 23 szarvasmarha jut, 38 sertés, 32,8 mázsa vágó­marha. 67,8 vágósertés, 21 357 liter tej és 223 mázsa ke­nyérgabona. Ez már a második termelőszö­vetkezet, amelyről megírtuk, hogy hosszúlejáratú tervet készít. Bi­zonyos, hogy ha a jó példát mi­nél többen követnék, jó szolgá­latot tennének — elsősorban ön­maguknak. (Ky. E.) Pénteki MIMIKÉ Ismerik Mimikét? egyebet is tud: úgy- log lépést tartani a Bizonyára igen, ő az mint elemezni Manci divattal, az újabbnál a kiváló észlény, aki és Kázmér együttjá- újabb vállalati plety- sokat ad arra, hogy rásának várható kő- kákkal és a filmsztá- az ember lánya — vetkezményeit, külö- pardon, inkább az nős tekintettel Manci ember hölgye — ki- lomposságára, ezen- tartóan képezze ma- kívül rokonszenves gát. E célból áldozat- közvetlenséggel más­ra kész kitartással fél óráig képes cse- tanulmányozza a vegni arról a kilenc filmsztárok személyi paliról, aki bukik állományának külön- utána, de ö mégis a féle adatait, s apró- tizediknél marad, kát sikít a boldog- mert a tizedik ugyan ságtól, ha felcsíp va- kopasz pacák, fele- időnként utána kóp­iából némi intimitást, séggel, négy gyerek- nek, vagy utána rö- (Vállalatánál egyéb- kel, de ott az autó, bőgnek, sőt, mindezt ként minden rendű, és benne csuda kiasz- a leplezetlen hódolat rangú, és természetű szül fest, nem beszél- nyers, de annál őszin- pletyka kezdeménye- ve a halványzöld kar- tébb megnyilvánulá- zö)e, élvezője és ha- digánról... — és csak sának tartja. Jó en- szonélvezöje,) Barát- győzze az ember hall- nek a Mimikének, női társaságában meg- gatni. lepő intelligenciáról Kizárólag az irigy- tesz tanúbizonyságot, ség beszél azokból, mert legalább százfé- akik Mimikét ostoba le körömlakkot, 40 fecsegönek, üres di- fajta szabású nylon- vatbábunak, vagy kombinét és 27 frizu- méginkább buta ratípust ismer tapasz- nőcskének tisztelik, talatból, gyakorlatból. Mimiké igen sokat letlenül magára S ez ám a tudomány! tud, mert végered- merjen. Ezentúl még más ményben nem kis do- — sz p rok állandóan válto­zó életrajzi adataival. Rikító halásznadrág­ban, állati klassz haj­költeménnyel libeg végig a főutcán, az­tán beül a cukrász­dába és büszke, hogy mindenki őt nézi. Egyszerűen nem ve­szi tudomásul, hogy mert oly gazdag, hogy ennél szegényebb már nem is lehet. Igen, kedves olvasó, ő az, persze, hogy nem Mimikének hívják, ezt a nevet csak ki­találtam, nehogy vé- is­Mikor látogathatják fiatalkorúak az italboltokat ? A Belkereskedelmi Minisztérium módosító rendelkezése megküzdeni az újítónak, Schil­ling Józsefnek. A két elektróda közül az egyiknek — a görgőalakú vá kiképzett berillium-bronz- elektródák fogják közre az össze- hegesztendő felületeket — a cső belsejében kell futnia, a két elektróda tartja összenyomva a két lemezt és bocsátja azokon keresztül a nagy erősségű ára­mot. Nehéz volt megoldani a bel­ső elektróda hűtését és az első időkben bizony előfordult, hogy vörösen izzóvá hevült maga az elektróda is, de néha egy-egy csavar is megolvadt. Aztán az áram egy része is állandóan „megszökött”, mágneses erőteret hozott létre, az acél-alkatrészek és maga a készülő cső is, el­vezette a mágnességet. A hegesz­tésre „megmaradt” áram így nem volt elegendő. Ennek kikü­szöbölésére készítették bronzból (a bronz nem mágnesezódik) a cső végleges formáját megadó húzó-kalibert. Aztán nem kis ellenállást kel­lett leküzdeni az emberek gon­dolkodásmódjában sem. Főképp a hegesztők féltek az újítástól gondolván, hogy ha az sikerül, ők kenyér nélkül maradnak. Hol egy kapcsoló, hol egy ellenállás tűnt el „ismeretlen tettesek” jó­voltából a kísérlet alatt álló be­rendezésről. A félelem — mint ezt később megértették a he­gesztők is — alaptalan volt, hi­szen ha nő a termelés, akad munka elég a hegesztőknek a csatlakozófejek, különböző ido­mok készítésénél. A „kibékülés” megpecsételése volt az a kézfo­gás, amikor az egyik hegesztő gratulált az újítónak. Erős ember az illető, meg akarta mutatni, hogy nem jó az új eljárással ké­szített cső. ö nyomta a kézi­szivattyút, amivel a csövek nyo­máspróbáját végzik. A feszmérő mutatója már túljárt a tíz at­moszférán — egyébként hat lég­kör nyomásra próbálják ki a csöveket —, a hegesztés egy pon­ton sem engedett Végül is a csatlakozófejek szakadtak le, ma­ga a cső ép maradt. Ma már az új készülék rajzain dolgoznak az üzemben. Apatocky Pál főtechnológus szerint egy hó­nap múlva kész az új gép, azon már csövet húznak, hegesztenek. Ha beválik — néhány kisebb probléma ugyanis még megoldat­lan —, kicserélik a jelenlegi cső- húzóberendezéseket, jöhet a meg­emelt terv. J. J. r Útközben, hazafelé Férj, feleség ballag hazafelé a fosai úgy hatottak a férjre, mint- jelöltnek, és máris beleszólok a párttaggyűlésről. A párthelyiség- ha olajat öntöttek volna a tűzre, dolgokba. Még azt hinnék, azért tői hazáig hosszú az út. Az asz- Most már nem füstölögve, hanem beszélek, mert funkcióra pályá- szonyt a saját gondolatai foglal- dühösen mondja a magáét. zom. Könnyen odamondhatnák azt koztatják. — Kire érthette a — Ne beszélj, mert olyat mon- is, hogy áskálódom, holott az én párttitkár, amikor azt mondta: dók, hogy magam is megbánom, teheneim sem adnak több tejet, vannak, akik azért lépnek a párt- Hát jól van az, hogy mindenkit pedig nekem, ha már bevettek a ba, hogy előnyösebb helyzetbe ke- egy kalap alá vett a párttitkár pártba tagjelöltnek, példát iskel­abban a beszámolóban? Nálunk, lene mutatnom. Tudnánk ered- a mi istállónkban ilyen nem for- ményeket felmutatni, nemcsak dúlt elő. Vigyázunk a takarmány- én, hanem bármelyik állatgon- ra, hogy egy szem se vesszen kár- dozó. Csak szemestakarmány len- ba, az itatásnál meg kétszer-há- ne már. — Igaza volt a párttitkárnak, romszor is megkínáljuk a jószá- — Nem szabad türelmetlennek Baj van az állattenyésztésben. De gokat. Annyit ihatnak, amennyit lenni. És főleg nem szabad ilyen ki tud jobban etetni, többet ad- akarnak. Pedig vödrökkel kell kis dolgokon megsértődni. Azt, ni az állatoknak, a nincsből. Már behordani. Hozzátehette volna a amit a párttitkár mondott, nem- pedig abraktakarmány nincs, beszámolóban, hogy tisztelet a ki- csak neked mondta, hanem, min- Még szerencse, hogy most már vételnek, mert vannak kivételek, denkinek, okulásképpen — mond- lehet zöldet etetni, ez jó, de nem Azt még neked nem is mondtam ja az asszony. minden. Dara kellene, akkor majd el, hogy tegnap mi történt. Majd- — Lehet, hogy így van. De lehetne a tejhozam emeléséről nem harag lett abból, hogy rá- azért csak hozzátehette volna azt, beszélni. szóltunk a takarmányosra. Behoz- hogy tisztelet a kivételnek, mert A feleség az utolsó mondatra ta a zöldet, leszórta a kocsiról, nekünk nem mindegy, hogyan vé- figyel fel. aztán elment valahova. A lovak lékednek a munkánkról, — védi — Nem egészen így van. A kocsistól a zöldön gázoltak. Ami- makacsul álláspontját a férj, párttitkár nem azt mondta, hogy kor szóltunk, még neki állt fel- majd hozzáteszi: bírálják azokat, a nincsböl etessetek jobban, ha- jebb, hogy talán sajnáljuk a lo- akik rászolgálnak, de ne sajnálják nem azt, hogy az állattenyésztők vaktól azt, amit megesznek? az elismerő szót sem. azzal gazdálkodjanak jobban, ami — Miért most mondod, miért — Most már rövidesen lesz új van. Tudják, hogy szűkös a ta- nem beszéltél ott, ahol kellett, a szemestakarmány, addig azt kell karmány, mégis elnézik, hogy a taggyűlésen. Igazán elmondhattad beosztani, ami van — nyugtatja kevésből is pocsékolódik. Meg volna, nem kellene most mérge- a feleség a még mindig füstölgő abban is igaza volt, hogy nem födnöd. — békíti a férjet. férjet. itatják rendesen az állatokat, ke- — Miért? Azért, mert féltem. Hazaértek. A vitát befejezték, vés vizet kapnak — mondja hal- Még sohasem szóltam fel faggyú- de mindketten a szövetkezet gond kan, megnyugtatóan. lésen. Meg azt is gondolhatják ró- jaival tértek pihenőre. Az asszony csendes megállapi- lám, hogy nemrég vettek fel tag- POZSONYI IGNÁCNÉ Az elmúlt évben a Belkeres- delmi Minisztérium rendeletben szabályozta, hogy mikor látogat­hatják fiatalkorúak a vendég- Játóipari szórakozóhelyeket. A tavalyi rendelkezést most módo­sították. Eszerint a 16. életévü­ket még be nem töltött fiatal­korúak italboltokba, italbolt jel­legű üzletekbe — söntésbe, po- harazóba, borozóba, sörözőbe, és bárba vagy mulatóba egyáltalán nem léphetnek be. Megjelent az „Ikarustól az űrrakétáig" elnevezésű bélyegsorozat A 2. motoros műrepülő világ- bajnokság alkalmából a posta forgalomba hozza a 9 értékből álló „Ikarustól az űrrakétáig" el­nevezésű bélyegsorozatot. Az új bélyegek a repülés fejlődését is­mertetik. A már hatályba lépett rendel­kezés azonban kimondja, hogy a szigorú előírás nem vonatkozik a kiránduló helyeken működő ital­boltokra és italbolt jellegű üz­letekre, ha a fiatalok szüleik, vagy nevelőik társaságában van­nak. Nem vonatkozik a rendszabály az olyan helyen működő italbolt­ra sem, ahol más vendéglátó üz­let nincs, ha a fiatalkorú — leg­később este nyolc óráig — nem sze­szes italt vásárolt, s a vásárolt árut nem az üzletben fogyasztja el. Ma Balatonlellén sorsolják a lottót A lottó 29. játékheti nyerőszá­mait ma, július 20-án délelőtt 10 órai kezdettel Balatonlellén, a Szabadtéri színpadon sorsolja a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. rüljenek. Ránk nem gondolhatott nyugtatja magát. A férj, mintha csak most emész­tené meg a taggyűlésen hallotta­kat, magában füstölög.

Next

/
Thumbnails
Contents