Tolna Megyei Népújság, 1962. július (12. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-20 / 168. szám
1962. július 20. TÖDíA MBGTtl NÉPCJSXQ 3 Egy újítás — több milliós megtakarítás Az igazgató az új TMK-vezető- vel járta végig az üzemet. A szokásos séta volt, amikor a gyár új emberének megmutatják a különböző üzemrészeket, részlegeket. — Ezt mire használják? — kérdezte Schilling József TMK- vekető egy sarokban heverő gépfélére mutatva. — Több mint két évig kísérleteztünk a csövek vonalhegesztésével, foglalkoztak vele pesti mérnökök is, de nem mentek semmire, egyetlen ép cső sem készült el a két év alatt. — De hiszen ennek egyik része egy elektronikus vezérlő- berendezés. Én éppen az elektronika szakon végeztem a technikumban. Hadd próbálkozzak vele meg én is, talán sikerül. — Annak aztán igazán örülnénk. Fogj hozzá és ha segítségre, támogatásra van szükség, csak szólj. Ma ez a legnagyobb bajunk, hogy egyre több öntözScsövet kérnek tőlünk, évről évre megduplázódik a termelés, a technológia meg maradt a régi, jóformán kisüzemi módszerekkel gyártjuk a sok százezer méternyi csövet. Gyulai József igazgató aggodalma az üzem perspektíváit illetően érthető volt, hiszen 1958- ban, amikor a bajai üzemtől átvették az öntözőcső gyártását, negyedév alatt tizenkétezer folyóméter csövet kellett készíteni. A következő évben már száznegyvenezer folyóméter volt a terv, az idén hétszázezer folyóméter az előirányzat. Jövőre — még nem végleges adatok szerint — egymillió, vagy egymilliókétszázezer folyóméter öntözőcsövet vár az üzemtől a mező- gazdaság. Inkább az utóbbi adat a reális, vagy talán még annál is több, hisz az elmúlt napokban döntött a Minisztertanács a második ötéves tervnek az öntözött területek növelésére vonatkozó előirányzatainak felemeléséről. Az öntözésnek pedig nem ják elő. A csőgyártási technológia négy év óta jóformán változatlan. Először kétméteres csíkokká szabdalják a lemezt, három ilyen csíkot összehegeszte- nek, ez kerül a csőhúzó gépbe. A gépből kijövő csövet — a húzófej után — két-három centiméterenként ívhegesztéssel „hefte- lik”, majd a szomszédos csarnokban veszik munkába a csöveket a varrathegesztők. Az új elgondolás szerint — ami már az első években megszületett — a csőhúzással össze kell kapcsolni a hegesztést, a húzógépre szerelni a vonalhegesztő berendezést, hogy a gépből már kész csövek jöjjenek ki Ez — legalábbis vékony lemez- mől készülő öntözőcsöveknél — nemcsak nálunk, hanem más országokban is megoldatlan probléma. Több mint negyven hegesztő dolgozik az üzemben az öntöző- berendezések gyártásán. Hetenként nyolc teherautó-rakomány oxigént, gázt, elektródát használnak fel, csupán ennek fuvarköltsége napi 3400 forinttal terheli a csőgyártási költségeket. Mindez megszűnik, ha sikerül kidolgozni és bevezetni az új technológiát. Ma egy-egy húzógépnél négy ember dolgozik, ezenkívül a varrathegesztők 35 percet fordítanak egy hatméteres cső meg- hegesztésére. Az új gépet két munkás szolgálja ki, a következő művelet pedig — a varrat- hegesztés — teljesen feleslegessé válik. Az eddigi számítások szerint folyóméterenként mintegy öt forinttal csökken a csőgyártás önköltsége, egymillió folyóméternél tehát a megtakarítás ötmillió forint. E számítások pedig reálisak, mert az újítás már túl van a kísérleteken, a gép — ma még kezdetleges formában — már működik, tucsak a leggazdaságosabb, hanem I catnyi új eljárással készült önleghatékonyabb módja is az esőztető öntözés. Az ehhez szükséges berendezéseket pedig — a szivattyúk kivételével — az egész ország részére Szekszárdon állíttözőcső van már az üzemben, amelyek külsőre is szebbek^ de megbízhatóbbak is a hagyományos módszerrel készülteknél. Nem kevés nehézséggel kellett Látogatás a bonyhádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetnél Az 1500 holdas bonyhádi Dózsa Népe Tsz 120 tagjából egy növénytermelési dolgozóra 37 kát. hold megmunkálása jut, így érthető, hogy nem nagyon lehet náluk szó „házon belüli munkanélküliségről”. Csak jó gépesítettségükkel tudtak megbirkózni a munkával. Ez pedig volt szépen, amire jellemző, hogy csupán egyik búzatáblájukat hatszor kellett gyűrűshengerezni, amíg alkalmas lett a búzavetőmag befogadására. Sokat dolgoztak, de úgy fest, hogy igyekezetük nem vész kárba. A Bezosztája 1-es búza például a tavalyi tarlóhántás után 28 cm-es nyári mélyszántást, tárcsázást kapott, s a vetés után magtakaró hengerrel járatták meg. ötven holdat ke- resztsorosan vetettek, holdanként 160 kilogramm magot tettek a földbe, és 150 kilogramm pétisóval, 150 kilogramm szuperfoszfáttal és 50 kilogramm káliműtrágyával vetették meg a jó termés alapját, így érthető, hogy a szárazság ellenére is 18 mázsás, sőt ennél is nagyobb termést várnak tőle. A 95 holdat kitevő halastavak kicsit elhanyagolt partjain baktatunk. Irtják ugyan a nádat és a káros vízinövényeket, de nem eléggé, azonkívül a haltáplálással is többet kellene törődniük. Ott jártunkkor nagy zsák halele- ség ázott szinte gazdátlanul a parton. Talán a hasonló kis lazaságok okozták, hogy tavaly holdanként 160—300 kilogrammot halásztak le, idén 200 kilogrammra számítanak. Igaz, ez is szép eredmény, de lehetne több, hiszen adottságaik nem hiányoznak. Megnézzük a sertéstenyészetüket. Cornwall mangalica és Cornwall fehérhússertés keresztezéseik jól beváltak. Bodó János, a hízók és Babos Ferenc, az anyakocák gondozója jó munkát végez. A 100 kilogrammon felüli sertések napi * súlygyarapodása 81 dkg volt, a 9 hetes választási malacok súlya egyik csoportban 13,70, a másikban 18,50 kilogrammot tett ki. A bonyhádi Dózsa Népe Tsz — mire e sorok megjelennek — bőven benne lesz az aratásban. Ha az aratást az eddigi gyakorlathoz hasonlóan követik a talajmunkák, ha az állattenyésztésre ezután is olyan nagy gondot fordítanak, mint eddig, bizonyos, hogy megvalósítják távlati tervüket és 1965-re 100 hold szántóra 23 szarvasmarha jut, 38 sertés, 32,8 mázsa vágómarha. 67,8 vágósertés, 21 357 liter tej és 223 mázsa kenyérgabona. Ez már a második termelőszövetkezet, amelyről megírtuk, hogy hosszúlejáratú tervet készít. Bizonyos, hogy ha a jó példát minél többen követnék, jó szolgálatot tennének — elsősorban önmaguknak. (Ky. E.) Pénteki MIMIKÉ Ismerik Mimikét? egyebet is tud: úgy- log lépést tartani a Bizonyára igen, ő az mint elemezni Manci divattal, az újabbnál a kiváló észlény, aki és Kázmér együttjá- újabb vállalati plety- sokat ad arra, hogy rásának várható kő- kákkal és a filmsztá- az ember lánya — vetkezményeit, külö- pardon, inkább az nős tekintettel Manci ember hölgye — ki- lomposságára, ezen- tartóan képezze ma- kívül rokonszenves gát. E célból áldozat- közvetlenséggel másra kész kitartással fél óráig képes cse- tanulmányozza a vegni arról a kilenc filmsztárok személyi paliról, aki bukik állományának külön- utána, de ö mégis a féle adatait, s apró- tizediknél marad, kát sikít a boldog- mert a tizedik ugyan ságtól, ha felcsíp va- kopasz pacák, fele- időnként utána kópiából némi intimitást, séggel, négy gyerek- nek, vagy utána rö- (Vállalatánál egyéb- kel, de ott az autó, bőgnek, sőt, mindezt ként minden rendű, és benne csuda kiasz- a leplezetlen hódolat rangú, és természetű szül fest, nem beszél- nyers, de annál őszin- pletyka kezdeménye- ve a halványzöld kar- tébb megnyilvánulá- zö)e, élvezője és ha- digánról... — és csak sának tartja. Jó en- szonélvezöje,) Barát- győzze az ember hall- nek a Mimikének, női társaságában meg- gatni. lepő intelligenciáról Kizárólag az irigy- tesz tanúbizonyságot, ség beszél azokból, mert legalább százfé- akik Mimikét ostoba le körömlakkot, 40 fecsegönek, üres di- fajta szabású nylon- vatbábunak, vagy kombinét és 27 frizu- méginkább buta ratípust ismer tapasz- nőcskének tisztelik, talatból, gyakorlatból. Mimiké igen sokat letlenül magára S ez ám a tudomány! tud, mert végered- merjen. Ezentúl még más ményben nem kis do- — sz p rok állandóan változó életrajzi adataival. Rikító halásznadrágban, állati klassz hajkölteménnyel libeg végig a főutcán, aztán beül a cukrászdába és büszke, hogy mindenki őt nézi. Egyszerűen nem veszi tudomásul, hogy mert oly gazdag, hogy ennél szegényebb már nem is lehet. Igen, kedves olvasó, ő az, persze, hogy nem Mimikének hívják, ezt a nevet csak kitaláltam, nehogy vé- isMikor látogathatják fiatalkorúak az italboltokat ? A Belkereskedelmi Minisztérium módosító rendelkezése megküzdeni az újítónak, Schilling Józsefnek. A két elektróda közül az egyiknek — a görgőalakú vá kiképzett berillium-bronz- elektródák fogják közre az össze- hegesztendő felületeket — a cső belsejében kell futnia, a két elektróda tartja összenyomva a két lemezt és bocsátja azokon keresztül a nagy erősségű áramot. Nehéz volt megoldani a belső elektróda hűtését és az első időkben bizony előfordult, hogy vörösen izzóvá hevült maga az elektróda is, de néha egy-egy csavar is megolvadt. Aztán az áram egy része is állandóan „megszökött”, mágneses erőteret hozott létre, az acél-alkatrészek és maga a készülő cső is, elvezette a mágnességet. A hegesztésre „megmaradt” áram így nem volt elegendő. Ennek kiküszöbölésére készítették bronzból (a bronz nem mágnesezódik) a cső végleges formáját megadó húzó-kalibert. Aztán nem kis ellenállást kellett leküzdeni az emberek gondolkodásmódjában sem. Főképp a hegesztők féltek az újítástól gondolván, hogy ha az sikerül, ők kenyér nélkül maradnak. Hol egy kapcsoló, hol egy ellenállás tűnt el „ismeretlen tettesek” jóvoltából a kísérlet alatt álló berendezésről. A félelem — mint ezt később megértették a hegesztők is — alaptalan volt, hiszen ha nő a termelés, akad munka elég a hegesztőknek a csatlakozófejek, különböző idomok készítésénél. A „kibékülés” megpecsételése volt az a kézfogás, amikor az egyik hegesztő gratulált az újítónak. Erős ember az illető, meg akarta mutatni, hogy nem jó az új eljárással készített cső. ö nyomta a kéziszivattyút, amivel a csövek nyomáspróbáját végzik. A feszmérő mutatója már túljárt a tíz atmoszférán — egyébként hat légkör nyomásra próbálják ki a csöveket —, a hegesztés egy ponton sem engedett Végül is a csatlakozófejek szakadtak le, maga a cső ép maradt. Ma már az új készülék rajzain dolgoznak az üzemben. Apatocky Pál főtechnológus szerint egy hónap múlva kész az új gép, azon már csövet húznak, hegesztenek. Ha beválik — néhány kisebb probléma ugyanis még megoldatlan —, kicserélik a jelenlegi cső- húzóberendezéseket, jöhet a megemelt terv. J. J. r Útközben, hazafelé Férj, feleség ballag hazafelé a fosai úgy hatottak a férjre, mint- jelöltnek, és máris beleszólok a párttaggyűlésről. A párthelyiség- ha olajat öntöttek volna a tűzre, dolgokba. Még azt hinnék, azért tői hazáig hosszú az út. Az asz- Most már nem füstölögve, hanem beszélek, mert funkcióra pályá- szonyt a saját gondolatai foglal- dühösen mondja a magáét. zom. Könnyen odamondhatnák azt koztatják. — Kire érthette a — Ne beszélj, mert olyat mon- is, hogy áskálódom, holott az én párttitkár, amikor azt mondta: dók, hogy magam is megbánom, teheneim sem adnak több tejet, vannak, akik azért lépnek a párt- Hát jól van az, hogy mindenkit pedig nekem, ha már bevettek a ba, hogy előnyösebb helyzetbe ke- egy kalap alá vett a párttitkár pártba tagjelöltnek, példát iskelabban a beszámolóban? Nálunk, lene mutatnom. Tudnánk ered- a mi istállónkban ilyen nem for- ményeket felmutatni, nemcsak dúlt elő. Vigyázunk a takarmány- én, hanem bármelyik állatgon- ra, hogy egy szem se vesszen kár- dozó. Csak szemestakarmány len- ba, az itatásnál meg kétszer-há- ne már. — Igaza volt a párttitkárnak, romszor is megkínáljuk a jószá- — Nem szabad türelmetlennek Baj van az állattenyésztésben. De gokat. Annyit ihatnak, amennyit lenni. És főleg nem szabad ilyen ki tud jobban etetni, többet ad- akarnak. Pedig vödrökkel kell kis dolgokon megsértődni. Azt, ni az állatoknak, a nincsből. Már behordani. Hozzátehette volna a amit a párttitkár mondott, nem- pedig abraktakarmány nincs, beszámolóban, hogy tisztelet a ki- csak neked mondta, hanem, min- Még szerencse, hogy most már vételnek, mert vannak kivételek, denkinek, okulásképpen — mond- lehet zöldet etetni, ez jó, de nem Azt még neked nem is mondtam ja az asszony. minden. Dara kellene, akkor majd el, hogy tegnap mi történt. Majd- — Lehet, hogy így van. De lehetne a tejhozam emeléséről nem harag lett abból, hogy rá- azért csak hozzátehette volna azt, beszélni. szóltunk a takarmányosra. Behoz- hogy tisztelet a kivételnek, mert A feleség az utolsó mondatra ta a zöldet, leszórta a kocsiról, nekünk nem mindegy, hogyan vé- figyel fel. aztán elment valahova. A lovak lékednek a munkánkról, — védi — Nem egészen így van. A kocsistól a zöldön gázoltak. Ami- makacsul álláspontját a férj, párttitkár nem azt mondta, hogy kor szóltunk, még neki állt fel- majd hozzáteszi: bírálják azokat, a nincsböl etessetek jobban, ha- jebb, hogy talán sajnáljuk a lo- akik rászolgálnak, de ne sajnálják nem azt, hogy az állattenyésztők vaktól azt, amit megesznek? az elismerő szót sem. azzal gazdálkodjanak jobban, ami — Miért most mondod, miért — Most már rövidesen lesz új van. Tudják, hogy szűkös a ta- nem beszéltél ott, ahol kellett, a szemestakarmány, addig azt kell karmány, mégis elnézik, hogy a taggyűlésen. Igazán elmondhattad beosztani, ami van — nyugtatja kevésből is pocsékolódik. Meg volna, nem kellene most mérge- a feleség a még mindig füstölgő abban is igaza volt, hogy nem födnöd. — békíti a férjet. férjet. itatják rendesen az állatokat, ke- — Miért? Azért, mert féltem. Hazaértek. A vitát befejezték, vés vizet kapnak — mondja hal- Még sohasem szóltam fel faggyú- de mindketten a szövetkezet gond kan, megnyugtatóan. lésen. Meg azt is gondolhatják ró- jaival tértek pihenőre. Az asszony csendes megállapi- lám, hogy nemrég vettek fel tag- POZSONYI IGNÁCNÉ Az elmúlt évben a Belkeres- delmi Minisztérium rendeletben szabályozta, hogy mikor látogathatják fiatalkorúak a vendég- Játóipari szórakozóhelyeket. A tavalyi rendelkezést most módosították. Eszerint a 16. életévüket még be nem töltött fiatalkorúak italboltokba, italbolt jellegű üzletekbe — söntésbe, po- harazóba, borozóba, sörözőbe, és bárba vagy mulatóba egyáltalán nem léphetnek be. Megjelent az „Ikarustól az űrrakétáig" elnevezésű bélyegsorozat A 2. motoros műrepülő világ- bajnokság alkalmából a posta forgalomba hozza a 9 értékből álló „Ikarustól az űrrakétáig" elnevezésű bélyegsorozatot. Az új bélyegek a repülés fejlődését ismertetik. A már hatályba lépett rendelkezés azonban kimondja, hogy a szigorú előírás nem vonatkozik a kiránduló helyeken működő italboltokra és italbolt jellegű üzletekre, ha a fiatalok szüleik, vagy nevelőik társaságában vannak. Nem vonatkozik a rendszabály az olyan helyen működő italboltra sem, ahol más vendéglátó üzlet nincs, ha a fiatalkorú — legkésőbb este nyolc óráig — nem szeszes italt vásárolt, s a vásárolt árut nem az üzletben fogyasztja el. Ma Balatonlellén sorsolják a lottót A lottó 29. játékheti nyerőszámait ma, július 20-án délelőtt 10 órai kezdettel Balatonlellén, a Szabadtéri színpadon sorsolja a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság. rüljenek. Ránk nem gondolhatott nyugtatja magát. A férj, mintha csak most emésztené meg a taggyűlésen hallottakat, magában füstölög.
