Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-17 / 140. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG

1962. júnias 17;

Cigányok a társadalomban

Csirke és a fekete ssemű Irén

‘ Időközönként megnyílik a ke- Jnenceajtó, ■ és a tűz fénye megvillan Rupa István arcán. Csillog a szeme, ügyes, fürge a mozgása. . Az edényeket pillanatok alatt elnyeli a tüzes kemence 'gyomra, majd ismét nyílik az ajtó és előkerülnek a kemencéből az izzó edények.- Csirke! Mondd .;.

Rupa István megfordul, s a kérdezőre figyel. Nem haragszik, Hogy így szólítják, hiszen senki sem rosszindulatból teszi ezt, csakhát így szokták meg. Mindenki így ismeri.

A történeti hűségért illene megírni, hogy tulajdonképpen miért is nevelik Rupa Istvánt Csirkének. Nem írom meg. Kár lenne felbolygatni a múltat, hiszen az, szerencsére, egyre inkább feledésbe merül. Sőt, a Bonyhádi Zománcgyárban — mert itt dolgozik — legtöbben nem is tudják, hogy honnan ered a Csirke név. A lényeg az, hogy körülbelül egy évtizeddel ezelőtt Rupa is úgy élt, mint a többi cigány. A név ebben az időben ragadt rá. Aztán jött a gyár, a dolgozó emberek, környezete. A gyárban aztán formálódott ő is, mini az edények, amelyek kikerülnek a keze alól. Megtanulta a pontosságot, megkedvelte a munkát. Nem a zománcgyár volt az első munkahelye. Előző munkahelyéről még elbocsátották. De itt fokozatosan beleélte magát a munkáskörnyezetbe, természetessé vált számára, hogy munkakezdésre pontosan megjelenik, napközben tisztességesen elvégzi a munkáját és persze, bérszámfejtésnél is ugyanúgy járnak el vele, mint bárki mással.

A család otthon nem a kétes alkalmakat várja, hanem a fizetési napot, a férj, az apa keresetét, hiszen ebből telik tisztességes élette. Nem azt nézjk. hogy a. cigányok milyen -öltözékben jelennek meg az utcán, hanem, hogy

O^mjmkásemberek <. hogyan „öltözködnek és milyen ruhában járatják gyermekeiket.

Rupa István maga sem vette észre, hogy az évek múlásával mennyire megváltozott. Az égetőkemence emberré formálta. Amikor egy-egy napot ledolgozott az üzemben, nemcsak a raktári készlet szaporodott, hanem ő maga is gyarapodott egy-egy kicsit. Egyre ipkább olyanná vált, mint a többi munkásember.

y» m mm m ■ » ■

(Folytatás a 3. oldalról.)

Befejezte a kötözést és erélyes mozdulatokkal kezdte eszméletre téríteni a sebesültet. Három perc múlva Pajcsadze kinyitotta a szemét.

— Hogy érzi magát?

— Jól —' felelte Pajcsadze.

— Minél kevesebbet mozogjon. Állandó ügyeletet tartunk maga mellett. Felváltva ...

Kámov arra gondolt, hogy ez a szerencsétlenség kissé felborítja tervüket. Bár hárman is ösz- sze tudják szedni a növénymintákat s lőhetnek néhány állatot. Holnap Melnyikowal még egyszer meglátogatja az amerikai űrhajót. Felkutatják Hapgood földi maradványait, hogy eltemet hessék.

AZ UGRÓ GYÍK

Másnap alig kelt fel a Nap, a terepjáró ismét útnak indult.

— Körülbelül hat-hét óra múlva térünk vissza — mondta Kámov Belopolszkijnak, aki kikísérte őket. — Mára is érvényes az a parancsom, amelyet tegnap adtam arra az esetre, ha a terepjáró nem térne vissza többé.

— Minden rendben lesz! Szerencsés utat! — felelte Belopol- szkij.

Kámov a kormányrúd mögé ült, Melnyikov mellette foglalt helyet. Filmfelvevőgépét a térdére fektette, hogy megóvja az esetleges rázástól. Mögöttük voltak berakva a lapátok, csákányok. kötelek, huzalok és a vil- lanvcsörlő.

Felbúgott a motor. Melnyikov

Kinevezték égetőnek és már beosztottja is van, mert időközben jó szakmunkás vált belőle.

Ó, dehogy jutna eszébe valakinek is, hogy a Csirke név mögé valami megkülönböztetést rejtsenek, hiszen munkája, becsületes élete után mindenki tiszteli.

Hat éve van itt és ember lett belőle. Irén még csak most került az üzembe. A teljes neve Miklós Irén, és még csak most kezd barátkozni a munkával. Az edényeket rakosgatja sok másik lánnyal együtt. Mint fiatalkorú, csak napi hat órát dolgozik. Amikor először jelent meg az üzemben, a többiek egy kicsit meghökkentek tőle, mert komoly

A Területi Egyeztető Bizottság előtt kezdte ezzel mondanivalóját a Dalmandi Állami Gazdaság volt üzemegységvezetője, amikor az elnök feltette a kérdést: Hogyan követhették el a törvény- sértések egész sorozatát az ügyben? ;.. Nem hihettem neki, hiszen cigány... A cigányok lopnak, csalnak, hazudnak, dolog- kerülők.

Vaskos dossziét töltenek meg az iratok, köztük a több panaszos, segítséget kérő, igen értelmesen megfogalmazott levél, amit Werner Ádám, Jánoshalma, Zenész sor 40. szám alatti lakos írt a gazdasághoz, az Igazságügyi Minisztériumhoz, a bírósághoz, a vállalati, majd a Területi Egyeztető Bizottsághoz. Részletesen elmondani a 40 éves, négygyermekes dolgozó kálváriáját túl hosszú lenne. A történet, aminek végére pontot tett a TEB- döntés, és amelynek értelmében a gazdaság köteles 1700 forint elmaradt munkabért kifizetni, visz- szamenőleges hatállyal Wernert bejelenteni az SZTK-ba, négy hónapra járó 1920 forint, családi pótlékot kifizetni (nyitott kérdés, hogy végül is ki fizeti a számlát, a népgazdaság, vagy a törvénytelenül eljáró vezetők), dióhéjban a következő:

Tavaly június 1-ével hat hónapra szerződtette időszaki munkára a gazdaság Werner Ádámot. Werner július 10-ével megbetegedett, miután egy vadrepce töve megszúrta a lábát, kötszer nem volt a munkahelyen, a seb mm w m wm m'mrn~m-m-m-m

oxigént eresztett a fülkébe. Mind a ketten levették álarcukat. Aztán a terepjáró elindult tegnapi nyomdokán. Amikor befordult a növények közt húzódó „folyosóba”, Kámov teljes sebességre kapcsolt.

Az egyhangú marsbeli síkság lakatlannak látszott. Egyetlen „nyúl” sem került útjukba. A gép gyorsan nyelte a kilométereket. A két űrhajós hallgatott.

— Nézzen csak előre! — szólalt meg váratlanul Kámov.

Melnyikov szeméhez illesztette távcsövét, de semmi figvelemre méltót nem látott.

A terepjáró megállt. A „mocsár” semmiben sem különbözött a környéktől. Csak a homok volt kissé sötétebb és a növények valamivel magasabbak, mint a „száraz” helyeken. Mind a ketten felöltötték a gázálarcot és kiszálltak.

— Gyakran nézzen körül — mondta Kámov. — Ha idejében nem vesszük észre a „sárkányokat”, amelyekről Bison beszélt, csúnyán végezhetjük.

Nyílt térségen tartózkodtak. Jóllehet elég sok növény volt köröskörül, amelyek csökkentették a látási viszonyokat, a Mars természeti viszonyaihoz szokott ragadozó észrevétlenül odalopóz- hat az emberekhez.

Döbbenetes csend uralkodott. A homok, a levegő, a növényzet mozdulatlannak látszott, mintha megdermedt volna a hűvös napsugaraktól.

(Folytattuk)

egészségügyi problémák voltak nála. Joggal. De aztán nem azon törték a fejüket, hogyan lehetne elűzni az üzemből ezt a lányt, hanem hogyan lehetne egy-kicsit megváltoztatni. A nőtanács mindjárt gondozásba vette. A kiszisták is meghívták maguk közé: legyen köztük, szórakozzék velük,, mintsem az utcán ténferegjen.

Irén szeme felragyog és kitör belőle az elégedettség:

— Olyan jól érzem magam itt. Jó dolgozni. Tanulni is szeretnék, azon gondolkodom, hogy elvégzem az általános iskolát.

Irén is elindult az emberi élet útján. És holnap talán következik valaki más.

Boda Ferenc

megfertőződött. Betegen hazament, ott az orvos kezelte, egy hétig. Amikor Werner visszautazott a gazdaságba, a jánoshalmai orvos Pesten volt, nem tudott igazolást adni. A dalmandi üzemegységvezető nem hitte el, hogy egy hétig beteg volt, elzavarta a munkahelyről, mondván, hogy többé ne tegye a lábát a gazdaság területére. Werner később megszerezte az igazolást, de ekkor már önkényes kilépőként elbocsátották. A vállalati egyeztető bizottsághoz fotdult, de beadványát a személyzeti vezető —törvényellenesen — nem továbbította a TEB-hez. Később újra beteg lett, közben kereste igazát. Dolgozni szeretett volna, nem engedték. Az előzmények közé tartozik az is — és ebből keletkezett első összeszólalkozása az üzemegységvezetővel —, hogy nem volt hajlandó a tetves szállást elfogadni.

Politikai bizottsági határozat született nemrég a ‘ cigánylakos- ság helyzetéről, a cigányság elmaradottságának • felszámolásáról. Foglalkozott a problémával a Megyei Tanács vb és az -SZÍVET is. Magunkat csapnánk be, ha azt állítanánk, hogy nincs cigány- probléma nálunk. Statisztikai adatok tanúsítják, hogy az itt élő cigánylakosság csaknem minden téren elmaradott. A bűnözés aránya a cigányoknál magasabb, mint az országos átlag, a különböző betegségek sokkal elterjedtebbek, az analfabéták aránya igen magas. Az egyetlen megoldás: minden módon elősegíteni, hogy ez az állapot megszűnjék. Mindenekelőtt azzal, hogy félretenni az előítéleteket és segíteni, támogatni azokat, akik ki akarnak törni ebből az életmódból. Példák tucatjait lehetne sorolni a régivel szakító, szocializmust építő társadalmunkba beilleszkedő cigányokról.

És ha van helye a megkülönböztetésnek: „Csak egy cigányról van szó”, az éppen ebből fakad. Megkülönböztetett figyelemmel kell bánni azokkal, akik a becsületes munka útját választják. Sajnos, ma még nem ritka az olyan eset, amikor éppen a fenti jelszóval, mint fő érvvel, akarják befolyásolni a bíróságot, vagy az egyeztető bizottságot a cigány dolgozó jogos panaszának elutasítására:

<J)

Panamázó ktsz-tagokat vont felelősségre a bíróság

Emi Jakab a Bonyhádi Építőipari Ktsz részlegvezetője volt. Összejátszott Dani Józseffel és Szegedi Istvánnal. Egy-egy munka végzésénél a szükségesnél több anyagot vételezeték fel. Különböző manőverekkel megkárosították a ktsz-t. A bíróság Érni Jakabot öt hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 600 forint pénzbüntetésre, Dani Józsefet 3 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 200 forint pénz- büntetésre, Szegedi Istvánt pedig 400 forint pénzbüntetésre ítéíLt^.

Csak egy cigányról van ssó,,.

GY A %QK K0ZUI

Huszonhat brigád négyszazhárom fővel nevezett be a szocialista címért harcoló brigádok versenyébe a Bonyhádi Zománcgyárban. A brigádok főleg az anyagtakarékosság, a termelékenység, és a minőség terén tették meg vállalásaikat. A nyersáruműhelyben dolgozik Veszprémi Imre brigádja. A brigád már eddig Is szép eredményeket ért el. Képünkön a brigád egyik legjobban dolgozó tagja, Eerencz András munka közben.

Községfepesztés — a pcstronálék segítségével

Az elmúlt évek során sokat fejlődött Gyulaj, község. Különösen a községfejlesztési tervek megvalósítása segítette ezt a fejlődést. Az idén is mintegy 300 ezer forint' értékű beruházást valósítanak" meg a községfejlesztés keretein belül. “

/Ennek során egy kilométer hosszúságban készítenek betonjárdát, ÉhheZ a lakosság is hozzájárul társadalmi munkával. A munka már meg is kezdődött. Ugyancsak társadalmi munka segítséggel kövézik' le áz Árpád utcát "is. Itt • különösen u" termelő- ázövetkezel. ’ füvabseg'ítségé: jelentős. ^ '• '■

Villamosítás is szerepel ’a tervben. E háromszáz‘‘méter • hosszú vézeték kiépítésivel ez évben befejeződik a község villamosítása. Vásároltak a jövőbeni iskola- bővítés céljaira telket is. Készül az iskolabővítés terve. Ezt a községet patronáló budapesti KISZ- fiatalok — mérnökök, technikum sok .— készítik társadalmi munkában. A községfejlesztés idei legkiemelkedőbb létesítménye a mintegy 160 ezer forintba kerülő orvosi lakás és rendelő.

Mindezeken kívül a költségvetésből is sok fontos probléma oldódik meg a községben. Víz- fogók építésére a tavalyihoz hasonlóan az idén is mintegy 100 ezer forintot költenek. Ezenkívül két iskola és egy óvoda felújítására- közel 120 ezer forintot fordítanak.

Bíróság elé kerül, mert nem gondoskodik gyermekeiről

A hatóságok eljárást indítottak Rózsa Szilveszter mucsi lakos ellen ifjúság elleni bűntett miatt. Rózsa Szilveszternek négy gyermeke van; de nem gondoskodik ellátásukról. Nem egészen két év alatt kilenc munkahelye volt. A keresetét elkocsmázza, ahelyett,

hogy családjának fenntartására fordítaná. Már kétszer is figyelmeztették hivatalosan, hogy gondoskodjon gyermekeiről, a figyelmeztetés azonban nem használt. A bíróság június 26-ra tűzte ki ügyének tárgyalását.

Mit tudnak a svéd diákok?

A Svenska Dagbladet érdekes intelligenciavizsgálata

Egy kicsit valamennyien hajlamosak vagyunk arra, hogy Svédországot, ahol nemzedékek hosszú sora óta nem pusztított háború, a jólét, a kultúra országának képzeljük. Ez a hiedelem nem is indokolatlan: egy ország, amelynek költségvetését nem terhelik nyomasztó fegyverkezési kiadások, többet tud áldozni a kultúrára, mint az, .‘amelyik kénytelen állandóan tökéletesíteni fegyverzetét. A svédek kulturális fölénye azonban úgy látszik illúzió, legalább is ezt mutatja az egyik svéd lap, a Svenska Dagbladet intelligent a-vizsgálata, amelyet az Étudiants du Monde című francia nyelvű ifjúsági lap közöl. A Svenska Dagbladet 16 éves átlagkorú iskolásokat kérdezett meg: mit tudnak, mi a véleményük irodalomról, történelemről, politikáról? A kérdések eleve egyszerűek voltak, s nem valami speciális humanista tudást, hanem köznapi ismereteket tételeztek fel. Az eredmény beszéljen önmagáért.

Egyetlen név volt, egy svéd atléta neve, amelyet egy diák kivételével valamennyien ismertek, A megkérdezettek túlnyomó többsége a háború után született, Hitler nevét azonban nem is hallotta. Az idősebbel: közül többen a századelő egyik

német vezetőjének tudták, mások német császárnak vélték. Volt, aki Göringet úgy ismerte, mint egy dán minisztert.

Kennedy nevét Valamennyien hallották, Lenint egyesek egyáltalán nem ismerték, mások úgy vélekedtek, hogy Lenin Sztálin után élt. Mussolini nevét csak néhány diák hallotta, volt aki francia vezért sejtett benne, többen operakomponi§tára, mások autóversenyzőre gyanakodtak. Churchill amerikaivá változott a svéd diákok képzeletében, mások francia államelnökként emlegették.

Tilónak sem jutott jobb sors a svéd diákok emlékezetében, mert általában azt hiszik róla, hogy algériai vezető, de volt olyan is, aki portugál politikust mondott.

A klasszikusoknak sincs nagyobb sikere, mert Catot, a híres rgmai szónokot jószerivel senki nem ismerte, aki valahol hallhatta a nevét, úgy tudta, hogy török államfő, de végeredményben senki nem tudta róla, hogy ki is volt valójában.

A „svéd diákok intelligenciavizsgája siralmas eredménnyel ért véget, s úgy érezzük, felesleges is hozzá bármiféle kommentár.

m ;