Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-15 / 138. szám

I </ U ::sapesy u,3*£Z« OtETÄRJÄ?. EGYESÜLJETEK? ri4znttojM> A MA.GU« SZOCIALISTA MONKaSPaR! TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LA.'It XII. évfolyam, 138. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Péntek, 1962. június 15. Mire fordítjuk u pénzt? Három melléképületnél elérlek a falegyent a szekszárdi műszer­Mogkezilék a főépület alapozását —;—rrr;—-----­3 előregyártó özem szállítmányait várják syar epitkezesen Az elmúlt napokban meggyor­sult az ütem a közel százmillió forintos beruházással épülő szek­szárdi mérőműszergyár építkezé­sén. A tíz hektáros területen épü­lő gyár kerítése már csaknem teljes egészében kész, a Komlói Állami Építőipari Vállalat mély­építő részlegének dolgozoi a te­első előregyártott elem szállítmá­nyokat a jövő hónap elejére vár­ják, ekkorra kell elkészülni a fő­épület egy részén az alapoknak, hogy a beérkező elemek felállí­tásához azonnal hozzákezdhesse­nek. Egyik érdekessége az építke­zésnek, hogy téglát csak a mel­léképületekhez használnak fel, a reprendezésen, a gyári úthálózat főépületek teljes egészében be­építésén, valamint a csapadékle­vezető csatorna-rendszer építésé­nél tevékenykednek. Gyorsan nőnek ki a földből — egyelőre — a melléképületek. Kö­zülük háromnál, a garázsnál, a portaépületnél és a vegyianyag­raktárnál a kőművesek már elér­ték a falegyent, a napokban ke­rül sor a födémszerkezetek elké­szítésére. A kazánháznál most ál­lítják fel a földszinti keretzsalu­zatot, a főépületnél pedig meg­kezdték az alapozást. Az építkezéshez három gyár tonból, főként különböző előre­gyártóit elemeikből készülnek Mindössze alig félmillió tégla be­építésére kerül sor és ezt a meny- nyiséget már teljes egészében az építkezés területére szállították, sőt nagyobbik részét már be is építették. Az építkezés hátralé­vő időtartama alatt — ez még két és fél év — téglát már nem szállítanak az épülő műszergyár­hoz. Június 30-án felavatják az új autóbusz-állomást Szekszárdon A közlekedés gyorsításáért, az utazás körülményeinek javításá­ért sokat tesznek a közlekedés dolgozói. Tavaly ezért határozták el Szekszárdon az új autóbusz-ál­lomás felépítését. A körülbelül 2,5 millió forint­készíti el az előregyártott vasbe- ba kerülő létesítményen ezekben ton elemeket, a budapesti, a du- az órákban végzik az építők az naújvárosi és a pécsi üzem. Az utolsó simításokat. Levegőbe fúrásos ástatás Duna föld váron Június 22-én sor kerül az ál­lomás műszaki átadására, jú­nius 30-án pedig a közönség előtt is megnyitják. Júlis 1- től tehát már nem a város központjából, a Garay térről indulnak a járatok, hanem az új állomásról, s végállomás­ként is oda érkeznek meg. A 11-es Autóközlekedési Válla­lat vezetői és dolgozói a végállo­más áthelyezése miatt most a vá­rosi megállót tervezik. Ebben a munkában : jelentős segítséget nyújthat a lakosság is. Ezért ké­rik a vállalat szakemberei, hogy Néhány évvel ezelőtt kezdték dencék felénél végezték el ezt a a megyeszékhely lakói az új köz- meg a kísérleteket a levegőbefú- munkát, de a hónap végéig meg- ponti megállóhelyre vonatkozó ja- vásos áztatással a Dunaföldvári valósítják a levegőbefúvást az vaslataikat nyújtsák be a válla- Kendergyárban. Az új módszer összes medencéknél. lat központjához, lényege: levegőt nyomnak a ken-' derrel rakott és vízzel elárasztott áztatómedencékbe, ezáltal a rost feltárásét elősegítő mikroorganiz­musok életműködése, szaporodá­sa intenzívebbé válik, az áztatási idő lerövidíthető. A kísérletek azt mutatták, hogy az áztatás idejét 10—12 napról 8—9 napra lehet csökkenteni. Ez azt jelenti, hogy a kendergyárak­ban a meglévő medencékkel az áztatókapacitást — ami általá­ban mindenütt szűk — mintegy 30 százalékkal lehet növelni. A dunaföldvári gyárban eddig négy medencénél alkalmazták — most már üzemszerűen — a le- vegő-befúvásos áztatási eljárást, tehát az összes medencéknek alig egyhatodánál. Most felszerelik a többi medencéhez is a levegő- befúvó-berendezést. Eddig a me­A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Kádár János, a Minisztertanács elnöke beszámolt a kormánynak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országok kommunista és munkáspártjai el­ső titkárainak és kormányfőinek moszkvai tanácskozásáról, a KGST 16. rendkívüli ülésszaká­ról és a KGST tagállamok tanács­képviselőinek 15. értekezletéről, valamint a varsói szerződésben részt vevő államok politikai ta­nácskozó testületének üléséről. A kormány a beszámolókat jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta és tudomásul vette a pénzügy- miniszternek az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szó­ló jelentését, valamint a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság el­nökének a jelentéshez fűzött ész­revételeit. A kormány felhatal­mazta a pénzügyminisztert, hogy a zárszámadás jóváhagyására irá­nyuló törvényjavaslatot az or­szággyűlés elé terjessze. Az egészségügyi miniszter je­lentést tett a nemzetközi egész­ségügyi egyezmények végrehajtá­sáról. A Minisztertanács a beszá­molót tudomásul vette. A Minisztertanács ezután fo- I lyó ügyeket tárgyalt. Gépesített pályamunkások Január első nap-] jaiban alakulti Dombóvárott a gé-" pesített pályames-^ téri szakasz. Lé­nyege ennek az,, hogy a brigádok^ a felépítményt szai lagosan javítják ést a legtöbb munka-J fázishoz gépeket! alkalmaznak. Ké­pünkön Marthyt János brigádja lát-, ható. A kongresz- szusi versenyben, azt vállalták, hogvl egy kitérőcserét, egy hónappal a ha­táridő előtt elvé-' geznek. A határ-i idő e hó huszadi-" kán jár le, de ; munkák eddigi ál­lásából arra lehetj következtetni, fagy még rövidí-^ t'k a vállalt ha­táridőt. (Foto: Mező' L).' A MEGYE LEGJOBB TÄNCCSOPORTJAINAK FESZTIVÁL­JÁT vasárnap Szekszárdon, a szabadtéri színpadon mintegy ezer­kétszáz néző előtt tartották meg. A műsor nemcsak a közönség, hanem a zsűri tagjainak tetszését is megnyerte, és azt magas színvonalúnak értékelte. Képünk a döbröközi úttőrőcsoportot mu­tatja be műsor közben. <bj) A ke A bonyhádi járás termelő- szövetkezeteiben csakúgy, mint a Gyönki Gépállomás körzeté­ben, de megyeszerte, gyakran hallani az aggódó kérdést: lesz-e elég kenyér? A gabona­táblák egy része a vártnál ke­vesebb termést ígér. Ezt mu­tatják a termésbecslések. Hogy erről a kevesebbről hol, ki te­het, azt esetenként lehet el­dönteni, amellett, hogy a leg­több bajt az időjárás okozta. Az intenzív búzafajták megho­nosodása és termesztése a ter­mésátlagok alakulását befolyá­solja ugyan, de a betervezett mennyiségeket jónéhány tsz még így sem éri el. Ám katasztrófáról, vagy csődről beszélni nemcsak túl­zás, hanem hazugság is. Né­hány borúlátó ezt teszi, ami­kor tudni véli, hogy nem lesz elég kenyér. E kérdés foglal­koztatja az embereket, erről te­hát a maga helyén beszélni kell. Mindenki megnyugtatásá­ra, nem árt kissé részleteseb­ben foglalkozni a dologgal. Idézzük csak fel a régi világ­nak azt a paradoxonját, hogy a Horthy-rendszerben még a bolettás években is százezrek­nek volt kenyérgondja. Egy mostanihoz hasonló időjárás következménye pedig a kis- és középparasztok ezreit , tette tönkre, vagy tépázta meg anyagilag annyira, hogy há­rom—négy év kellett, amíg új­ból utolérték, magukat. Persze, felesleges nagyképű­ség lenne azt állítani, hogy ezt a mostani nehéz esztendőt egy­általán nem érezzük meg. Meg- érezzük, de nem úgy, és nem annyira, mint a felszabadulás előtt éreztük volna. Attól ma nem kell félni, hogy nem lesz elegendő kenyér. Jut minden­kinek, erről népi államunk gondoskodik. De nagyon sokat tehetnek a gondoskodást illetőén a szovet­iiy ö T kezeti gazdák és a gépállomá­si dolgozók. A jogos és az in­dokolt kérdés ezért e napokban inkább így hangozzék: Megfe- lelő-e a termelőszövetkezetek­ben, a gépállomásokon az ara­tási felkészülés? Ezer mázsá­kat nyerhetünk, de ezer má­zsákat el is veszíthetünk ezen. Ilyen megvilágításban nem ve­heti rossz néven egyet^gp jjirá- si mezőgazdasági osztály sem, hogy a növényápolási munkák elmaradását tőlük kérik szá­mon. A termelőszövetkezeti ve­zetők és gazdák is megérthetik, hogy a növényápolás kissé tü­relmetlennek tűnő „felső” sür­getése egyebek között a mini­mális veszteséggel történő ga­bonabetakarítás érdekében fo­lyik. Ehhez a kérdéshez tartozik és nagyon időszerű róla beszél­ni, hogy az 1962-es aratás a kisüzemekben valóban siralmas lenne, jó, hogy nincsenek kis­üzemek. A határ ismerői köny- nyen kiszámolhatják és a párt- szervezetek aktívái el is mond­hatják az embereknek, hogy hasonló mostoha időjárási vi­szonyok között mennyi gabonát termeltek az egyéni gazdák és mennyit termel a szövetkezet. Az összehasonlítás feltétlenül a nagyüzemi gazdálkodás erejét, életképességét fogja bizonyíta­ni. S ha azt mondjuk, hogy nem kell félni, mert nem ma­rad kenyér nélkül senki, akkor ehhez bátran hozzá lehet ten­ni, hogy mindez főleg a nagy­üzemi gazdálkodásnak, ezen belül a szakembereknek, a jól alkalmazott és alkalmazható agrotechnikának, a szövetkeze­ti gazdák és a gépállomási dol­gozók szorgalmának köszönhe­tő. Egyet nem árt nagyon jól megjegyezni; pontos és gyors betakarítással még mindig so­kat nyerhetünk. Sz. P. Szózhuszonkétezer forint könyvekre A Könyvbarát mozgalom me­gyeszerte sok új olvasót hozott az irodalombarátok táborába. Pak­son is szép növekedésről lehet számot adni. A járási könyvtár­ban jelenleg 845 felnőtt és 420 ifjúsági olvasó szerepel a nyil­vántartásokban. Körülbelül 300 új könyvbarát lépett az olvasók táborába az el-' ső félévben. Ez azonban csak a járási könyvtár adata, a községi könyvtárakban ennél sokkal több az új olvasók száma. A meg­növekedett létszám sürgeti a könyvállomány szaporítását is Erre a célra a járási könyvtár­ban és a községekben 122 ezer forintot - fordítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents