Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-02 / 127. szám

*962. jüníus 2. YÖLNÁ MEGYEI NEPŰJSAQ 3 Az ember ne csak önmagának éljen, hanem hasznosítsa magát a társadalom javára Bugát Pál emlékéremmel tüntették ki dr. Prantner Józsefet, a Megyei Bíróság elnökhelyettesét A TIT Országos Elnök­sége a tudományos is­meretterjesztésben ki­emelkedő munkát vég­zett TIT-tagok részére emlékérmet alapított; az emlékérmet Bugát Pál­ról nevezték eL Bugát Pál orvos volt. 1848-ben a honvédelmi bizottság Magyarország főorvosává nevezte ki. 0 alapította a TIT előd­jét, a Természettudomá­nyi Társulatot. — Nagy örömmel és meglepe­téssel töltött el a kitüntetés, hi­szen vidékiek mindössze hárman vagyunk a kitüntetettek között. — így kezdi a beszélgetést a Bugát Pál emlékérem első Tolna megyei tulajdonosa, dr. Prantner József, a Megyei Bíróság elnök- helyettese. — Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy a mi megyénk­ben folyó ismeretterjesztő mun­kát kiemelkedőnek értékelik. — Ebben a kitüntetésben én az egész kollektíva megbecsülését érzem, valamennyiünkét, akik az ismeretek terjesztésében tevéke­nyen közreműködünk. Hadd vesse közbe az újságíró, kétségtelen, hogy a kollektíva tá­mogatása nélkül nem lehet ered­ményes munkát végezni, de mé­gis nagyon sokat jelent azoknak az embereknek a tevékeny­sége, akik motorjává tudtak vál­ni az ismeretterjesztésnek, a tu­datformálásnak. S közéjük tar­tozik dr. Prantner József is, aki a TIT megyei szervezetének el­nökhelyettese, a jogi szakosztály elnöke és a szekszárdi TIT-klub tltkáta. — Nem tudom elképzelni, hogy az ember csak saját magának él­jen. Azt kell keresni, hogyan tudja magát hasznossá tenni az ember a társadalom javára. Mun­kaidejében is, szabadidejében is. Ezután a jogi szakosztályra te­relődik a szó. — Kétirányú tevékenységet folytat a szakosztály. Az egyik a tagság továbbképzésének a biz­tosítása. Havonta tartunk szak­osztályi gyűlést, amelyre neves előadókat hívunk meg. Járt már nálunk a többi között dr. Halász Sándor kiváló büntetőjogász, az Igazságügyi Minisztérium osztály­vezetője és dr. Világi Miklós, egyetemi tanszékvezető tanár,_ a polgári jog kiemelkedő ismerője is. Az előadások és az azokat kö­vető megbeszélés a szakmai el­mélyülést biztosította tagságunk számára. — Paraszti megyében élünk. Ebből adódik tevékenységünk má­sik iránya. A mi fő feladatunk is jelenleg, közreműködni a ter­melőszövetkezetek megszilárdítá­sában. Minden alkalmat megra­gadunk arra, hogy jogpropagan­dánkat hatékonyabbá tegyük, a szocialista munkafegyelem és munkaerkölcs megszilárdítása legfőbb célunk. De eljutunk az üzemekbe és legfőképpen az ifjúság közé, ahol előadásokat tartunk a jog és az erkölcs kap­csolatáról­— Eredményes volt az ülnök- akadémia, negyvennégyen rend­szeresen megjelentek az előadá­sokon, s kívánják, hogy jövőre újabb előadássorozatot szervez­zünk részükre, amikor elsősorban az új jogszabályokkal foglalkoz­zunk. Lépést kívánnak tartani a jogfejlődéssel. A szekszárdi TIT-klub mun­kája ismeretes a város lakói kö­rében. Helyesnek bizonyult tehát a klub létrehozását célzó kezde­ményezés, sok szép rendezvény áll már a klubvezetőség mögött. Ezt a munkát a jövőben tovább kívánják szélesíteni. Az ifjúság is mindinkább közel kerül a TIT-klubhoz, s ezt tekinti egyik legfontosabb eredményének a klubvezetőség. A jogi ismeretterjesztés nagy jelentőségét ebben sommázza dr. Prantner József; — Általános elv, hogy a tör' vényt mindenkinek ismernie kell, mert a törvény nem ismerése senkit sem jogosít fel törvény­telenségek elkövetésére. A tör­vény nem tudása senkit nem mentesít cselekménye büntető- és polgári jogi következményei alól. Ugyanakkor a gyakorlat azt mu­tatja, hogy az emberek nem is­merik a jogszabályokat. Sajnos népszerű könyvünk sincs ebből a tárgykörből. Tehát tennünk kell valamit, hogy a jogszabályok is­meretét a széles tömegekben elv­ből gyakorlattá, valósággá te­gyük. Ennek legjárhatóbb útja az, hogy mi magunk, hivatásos jogászok, előadásokat tartsunk azokról a jogszabályokról, ame­lyeknek ismerete az emberek mindennapi munkájában nélkü­lözhetetlen. — Szilárd __meggyőződésem, M ikor less új burgonya? Tegnap egy háziasszony telefo­non az iránt érdeklődött szerkesz­tőségünktől, hogy vajon mikor le­het újburgonyát vásárolni a szek­szárdi piacon. A MÉK-nél érdek­lődtünk az újburgonya ügyében, és ezúton közöljük, hogy mire van kilátás. A MÉK illetékesének vélemé­nye szerint az első újburgonya június 10-én kerül piacra Tolna megyében. A kurdi Uj Élet Ter­melőszövetkezetben már virágzik az újburgonya, s innen 10-én elő­reláthatóan már szállítanak ki­sebb mennyiséget. Néhány más termelőszövetkezetből is tudnak ezekben a napokban újburgonyát szállítani. Az első szedésű újbur­gonyát, ami minden valószínűség szerint kisebb mennyiségű lesz, Szekszárdon, a megye nagyobb községeiben és a bányásztelepü­léseken értékesítik. A várható árakról még nem lehet pontos tá­jékoztatást adni. Jelenleg 8 fo­rint az újburgonya felvásárlási ára, a piaci ára pedig 10—11 fo­rint. Felvétel a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére Az MSZMP Tolna megyei Bi­zottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére június 10-ig le­het jelentkezni. Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funk­cionáriusok, értelmiségi dolgozók (írók, művészek, orvosok, mérnö­kök, jogászok, pedagógusok, stb) szervezett marxista-leninista okta­tását egyetemi szinten biztosítsa. A tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozó­fiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben a tudományos szocializmust ta­nulmányozzák. A tantárgyakból negyedévenként beszámolót, fél­évenként vizsgát tesznek. A tan­év szeptembertől júliusig tart. Hetenként egyszer, keddi napon, délután 3—4 órás előadás, osztály foglalkozás van, amelyen a meg­jelenés kötelező. A tandíj egy évre 170,— Ft, melyet két rész­letben kell befizetni. A hallgatókat évi 24 nap ta­nulmányi szabadság illeti meg. A felvétel feltétele: egyetemi, főiskolai végzettség, középiskolai érettségi, vagy megfelelő szak­mai és politikai tapasztalat. Az egyetemre pártonkf /üliek is kérhetik felvételüket. A jelentkezés űrlap-kitöltéssel történik. Az űrlapot a járási pártbizottságok agit.-prop. osztá­lyán lehet igényelni és ugyanott kell beadni. A jelentkezési űrlaphoz mellé­kelni kell az önéletrajzot, a párt­szervezeti és munkahelyi aján­lást hogyha egy ember első megtéve­dése miatt a bíróság előtt áll, mert a szabály ismeretének hiá­nyában összeütközésbe került a törvénnyel, ez elkerülhető lehe­tett volna. Mindent el kell tehát követnünk, hogy az emberek ilyenirányú ismereteit gyarapít- suk. Ha egy előadásunkkal csak egy embert is megóvunk attól, hogy megszegje valamelyik jog­szabályt ha csak egy emberben is felkeltjük a tanulás iránti vá­gyat, akkor munkánk nem volt hiábavaló. A megyénkben folyó ismeret- terjesztő munka egyik leglelke­sebb és leglelkiismeretesebb irá­nyítója és gyakorlója dr. Prant­ner József. Kitüntetése dokumen­tálja, hogy a Tolna megyei elő­adók sikeresen tevékenykednek az emberek tudatának átformá­lásában. S ez a kitüntetés to­vábbi eredmények elérésére ösz­tönzi a társulat minden tagját Letenyei György FELÜLEMELKEDNI A kad tsz nem is egv, ** a vezetők jóval több i ahol ener­giát pocsékolnak el kicsinyes sze­mélyeskedésre, makacs marako­dásra, mint a termelés irányítá­sára. Intrikák mérgezik a leve­gőt, és amikor a járástól kimegy valaki, az elnökhelyettes az el­nököt, a főkönyvelő az agronó- must, vagy az agronómus a párt­titkárt próbálja befeketíteni. Gya­kori az ilyen eset Néha az intri­kák labirintusába tévedő embe­rek egyszerűen nem tudnak ki­igazodni, s hetek, hónapok múl­nak el vizsgálódásokkal, békít- getésekkel, akkor, amikor bizony lenne sokkal fontosabb és előbb- revaló dolog. Rossz, a tagokra is káros az, ha a tsz-vezetók sanda szemekkel egymást lesik, egy-egy jó elgondolást csak azért nem lehet megvalósítani, mert presz­tízskérdést csinálnak abból, hogy ki javasolta. A szövetkezeti vezetők közéleti emberek és éppen a beosztásuk miatt, a nagy felelősségük miatt nem engedhetik meg maguknak a „haragszom rád” játékot. Egyik elvtárs a tsz-ben végez pártmun­kát. Nemrég került az ottani em­A budai vár legfestőibb részén, az Ybl Bazár felett épül az »ifjúság kertje«, amely a főváros egyik legromantikusabb szórako­zóhelye lesz. A tervek szerint a parkot és a vendéglátóipari részt június 10-ére készítik el. A képen: Ybl Bazár részletei. (MTI Foto; Kácsor László felv.) berek közé, s meséli, hogy e gyen ge szövetkezetnek valóságos rák­fenéje a személyeskedés, a ge­rinctelen egymásra hazudozás. Első dolgaként e téren akar ren­det teremteni, mert a közösség érzi a cívódás kárát. Mi tagadás, tűrhetetlen és nevetséges, hogy van olyan tsz-elnök, s olyan fő­könyvelő, aki azon meditál, hogy melyikük köteles előre köszön­ni? Ez a legnagyobb gondjuk!!! Valamelyik nap egy agronó- * mus arról panaszkodott, hogy a brigádvezető semmibe ve­szi. Apró tűszúrásokkal adja ér­tésére, hogy nem tekinti magát beosztottnak, s az agronómus most ezen kesereg. Ezt mondja el mindenkinek, ez a legfőbb gondja. Elégtételt kíván. Vég­eredményben egyik is meg akar­ja mutatni, hogy valaki, a másik is. Csakhogy nem ebben kellene jeleskedniük, hanem a tsz meg­szilárdításában. Eldöntött kérdés, hogy a brigádvezető az agronó­mus alá tartozik. De nem is ez a lényeg, ott a baj, hogy esetük­ben ez a kérdés mindennél fon­tosabbnak látszik. Ezzel foglal­koznak, ahelyett, hogy együtt, kö­zösen dolgoznának a szövetkezet érdekeiért, a tagság boldogulását néznék, nem pedig azt, hogy ki a nagyobb úr. Az alkotó, az ügyet előre segítő vitákra szükség van. Ezek néha lehetnek hevesek, indulatosak, de soha nem fajulhatnak odáig, hogy akár az egyik, akár a másik tsz­vezető bosszút forraljon, s harag­szom rádot játsszon. Felülemel­kedni! Ez a követelmény. Pa­rancsszóra természetesen nem megy. De ahol a tsz-vezetők át­érzik felelősségüket, ott belátják, hogy aki vezető, annak mindig és legelső helyen a közösség ügyét érdekét kell szem előtt tartania, nem süllyedhet el a kicsinyes személyeskedés, a makacs mara­kodás mocsarában. Sz. P. — Két új klsfilm készül a Bu­dapest Filmstúdióban. Utolsó si­mításokat végzi Knoll István ren­dező és Barcs Sándor operatőr a Frontbetörés című filmen, amely az orvosmeteorológia fia­tal tudományából merítette témá­ját, s azzal foglalkozik, hogy az időjárás, egy-egy frontbetörés milyen hatást gyakorol az embe­rekre. A másik tízperces kis film az Operaház Romeo és Júlia ba­lett-előadásáról készül. A kisfil- mek június 7-én kerülnek bemu­tatásra. Tudományos-fantasztikus regény Irta: GEORGIJ MARTINOV Fordította: SÁRKÖZI GYULA A MARSON 12. Kamov nem vette le szemét a periszkópról, s a mellette álló Belopolszkij pedig hangosan mondta be a rádiófényszóró köz­lése alapján a repülés magassá­gát:— Kilenc kilométer!... Nyolc! ...Hat! Szívem vadul kalapált. Hat ki­lométer választott el bennünket egy másik bolygó felszínétől, melyet ember eddig még soha sem látott.- öt!... — Irányítsa a fényszórót a Venusra — mondta Kámov. Alighogy Belopolszkij kimond­ta: — Másfél! — Kámov megfor­dult s halkan így szólt: — Ve­nus! Alattunk háborgó víztenger te­rült el. Jól látszottak a hófehér hullámtarajok. Nyilván erős szél tombolt. Szárazföldnek sehol nyoma. Odafent sűrű felhő, lent sötét, ólomszínű víz, s ezt a sö­tét képet tompa félhomály bo­rítja. A Venus nappali féltekéjén voltunk, de a világosság inkább estére emlékeztetett. A tíz kilo­méteres fethőréteg szűkmnrkúan eresztette át a napfényt és csak a bolygó napközelsége miatt le­hetett mégis látni. Fölöttünk és mindenfelé szinte állandóan élénk villámok cikáztak. Még az űrhajó falán is áthallatszottak az iszonya­tos égzengések A szinte fekete záporfal hatalmas területen egye­sítette az eget a tengerrel. Űrhajónk most egy kilométer­nyi magasságban repült. Kámov- nak percenként változtatni kel­lett az irányt, hogy kikerülje a hatalmas erejű viharfrontokat, amelyek egymásután kerültek utunkba. Negyven perces repü­lés után kénytelenek voltunk az egyik viharfront szélén keresz­tülhatolni. Mintha az űrhajó ten­gerbe merült volna. Teljesen sö­tét lett. A villámok oly sűrűn cikáztak, hogy szinte eggyéol- vadtak. Állandóan mennydörgött az ég, s elnyomta motorunk hang­ját. Szerencsére az egész csak egy percig tartott. Elhagytuk a vi- harsávot. A repülés magassága erősen lecsökkent. Alig 300 'méter választott el bennünket a ten­gertől. Az űrhajóra zúduló súlyos víztömeg 700 méterrel lejjebb nyomta a gépet. Kissé kivilágo­sodott, a látási viszonyok meg­javultak. Én kihasználtam ezt: néhány felvételt készítettem a Venus óceánjáról. Ismét széles fekete sáv tűnt fel előttünk. Az űrhajó hirtelen a magasba csapott. Egy perc múlva újra a tejfehér ködben repül­tünk. A tomboló vihar alattunk maradt. Eltelt egy fél óra. Végre ismét megpillantottuk a bolygó fel­színét. Alattunk megint csak az óceán terült el. Mereven néztem tajtékos hullámait, abban a re­ményben, hogy talán távcsövem­mel felfedezem benne az élet legkisebb jelét, de hasztalan. A víz is, a levegő is üres volt. A legerősebb lencsét szereltem gé­pemre, s számtalanszor lefény­képeztem a Venus óceánját. Ta­lán az, ami elkerülte az én sze­memet, felbukkan a felvételeken. Az űrhajó nyolc órai repülés után végre parti sáv fölött hú­zott el. A vizet erdő váltotta fel. Olyan végtelen volt, mint az óceán. Sűrű növényszőnyeg terült el mindenfelé, egészen a látó­(Folytatás a 4, oldalon.}

Next

/
Thumbnails
Contents