Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-13 / 136. szám
I 4 TOCffA MEGYEI VEPtTJSAG 1962. június 12. RÁÉRŐ BRIGÁD Munka közben akartuk lencsevégre kapni a dombóvári II. számú téglagyár lerakóit. Nem rajtuk múlott, hogy ilyen „ráérős” kép lett belőle. Ahelyett, hogy megijedtek volna a fényképezőgéptől, még biztatták a riportert, kértek mégegy felvételt. t A magyarázat: Kevés a dolguk. Korábban hatan végezték a lerakást, de nemrég a gyár vezetősége nyolcra növelte a lerakók számát. Hiába tiltakoztak, hogy hatan is el tudják látni, így a keresetük is kevesebb, a rend az rend, az utasítás az utasítás. Mivel töltsék el a felesleges időt? — Regényt olvasnak. Helyesebben: olvastatnak. A harmadikos gimnazista Berta Zsuzsa éppen kapóra jött. A gyár melletti réten olvasott, amikor az asszonyok, lányok megkérdezték: Mi-, ről szól a könyv? — Claire Kenneth regénye: Randevú Rómában. — Aztán érdekes-e? — Nagyon. — Akkor olvasd hadd élvezzük mi is. munkaszünetben Zsuzsa szóra- köré gyűlnek. Zsuzsa pedig ol- koztatja a bizonyára érdekes vas. történettel a lerakókat. Ha meg- Pedig az időt — a munkaidőt hangosan, jön a préstől egy szerelvény — hasznosabban szeretnék eltöl- nyerstégla, percek alatt lerakják, feni a téglagyári asszonyok, leáAzóta az öt-tízperces kényszerű betakarják, majd újra Zsuzsa nyok. Talán lehetne is? BivüS a ktsz-ek javító-szolgáltató tevékenysége A kisipari szövetkezetek „fpjj- tos feladata a lakosság javítási és szolgáltatási igényeinek minél jobb kielégítése. Alig van olyan szövetkezet a megyében, amely az idén ne bővülne új részleggel, felvevőhellyel, több szövetkezet az idei fejlesztési tervének nagyobbik részét már meg is valósította. Legutóbb öt ktsz eredményeiről, terveiről kaptunk hírt. Idei hálózatfejlesztési tervének jelentős részét már megvalósította a Pincehelyi Vegyes Ktsz. Ozorán női és férfifodrász-részleget, Pincehelyen pedig rádió-, televízió-javító részleget hozott létre, e tevékenységét Simontornyára is kiterjeszti. A szövetkezet még az év végéig létesít egy^kerékpár- és motorkerékpár-javító részleget, tolnanémediben pedig cipész felvevőhelyet. Hét új cipész felvevőhely szerepel többek közt a Simontor- nyai Vegyes Ktsz idei tervében. Négy községben — Pálfán, Sáregresen, Igaron és Vémi-szőlőhe- m w <p m mm w" m »1 » gyen — már működik a felvevőhely, Kisszékelyben, Cecén és Mezőszilason az év végéig hozzák létre. Nemrég kezdte meg a szövetkezet a rádiószerelő tevékenységet és még az idén megindítják a férfifodrász, a kozmetika és a fényképész szolgáltatást. Már az 1964. évi hálózatfejlesztési tervén dolgozik a Regölyi Vegyes Ktsz. A vízvezeték- és villanyszerelő részleg létrehozása ugyanis a ktsz 1964- es tervében szerepel, de az idén már megvalósították. Teljesítette a szövetkezet a községben és környékén egyre gyarapodó motorkerékpár-tulajdonosok ' kívánságát is, működik már a ktsz motorkerékpár- és kerékpár javító részlege. Az idén nyitották meg a szövetkezet nőifodrász-üzletét is. Kilenc új részleg szerepel a .Tamási Vegyes Ktsz idei hálózatfejlesztési tervében. (Folytatás a 3. oldalról.) Melnyikov lélegzetvisszafojtva, feszülten hallgatózott. — Lehet, hogy kiszálltak a gépből. — Mind a ketten? Belopolszkij összerezzent. Ká- mov azt mondta, hogy semmi körülmények között nem hagyják el együtt a terepjárót. Valakinek ben ne kellett maradnia. Dehát miért nem válaszol? — Válaszoljanak! Válaszoljanak!... — Semmi válasz. Az obszervatóriumban nyomasztó csend uralkodott. Melnyikov és Belopolszkij nem vették le a szemüket a vörös jelzőlámpáról. Attól féltek, hogy hirtelen kialszik. Az alig hallható recsegésről minden pillanatban azt hitték, hogy a bekapcsolt mikrofon várvavárt kattanása. Ám egyik perc telt a másik után. a rádióállomás pedig makacsul hall gatott. FEL A KEZEKKEL! A terepjáró gyorsan és köny- nyen haladt a tömör homokon. A széles hernyótalpak jól látható nyomot hagytak maguk után. A gép fehér teste visszaverte a napsugarakat és a terepjáró belsejében nem volt meleg. Kámov és Pajcsadze nagyszerűen érezte magát a puha, kényelmes ülésben. Kissé fárasztó volt a környék egyhangúsága, de nem vesztették el reményüket, hogy végre látnak majd valami érdekeset is, s figyelmesen nézegettek körül. Egyszer majdnem elakadtak a futóhomokban. A b m- m m w w m •m m hernyótalpak hirtelen megszaladtak, de Pajcsadze villámgyorsan hátramenetbe kapcsolt és a gép szerencsésen kikecmergett a váratlan csapdából. — Valóságos mocsár — mondta Kámov. — Csak éppen homokból van. Már több mint száz kilométer választotta el őket az űrhajótól, de a terepjáró előbbi gyorsasággal haladt előre. Kámov meg volt győződve, hogy a hatalmas erejű motor nem mond csődöt. Két órai működés után még csak át sem melegedett, s ugyanolyan hideg volt, mint az út elején. A parancsnok az órájára pillantott. Féltizenkettő. 140 kilométert tettek meg. Ideje, hogy délnek forduljanak. Még átfésülnek 50 kilométert, aztán visszaindulnak az űrhajóhoz. Kámov felállt és távcsövén figyelmesen szemügyre vette a terepjáró előtti tájat. Mindenütt egyforma látvány: bozótok és homok. Már éppen le akarta engedni karját, hogy engedélyt adjon a 90 fokos fordulatra, amikor hirtelen előrehajolt. — Mi lehet az? — kérdezte. — Nézze csak! Pajcsadze szeméhez emelte távcsövét. Két kilométernyire, kissé jobbra a kék növényszőnyeg fölött hosszúkás, tompán fénylő test látszott. — Mintha fémből lenne - mondta Kámov. (Folytatjuk) Ebből már megvalósult a kerékpár-, motorkerékpár-, a háztartási kisgép javító, a motórtekercse- lő, valamint a bútormázoló részleg beindítása. Az év végéig Tamásiban méretes női szabó, valamint kozmetika, Kocsolán női fodrász, Nagykónyiban pedig cipész részleg létrehozására kerül sor. fl földmüvesszövetkezeti kooperáció keretében a Teveli Vegyes Ktsz Kisdorogon és Tabódon cipész felvevőhelyet állított fel, készül arra is, hogy a Tévéinél nagyobb létszámú Zomba lakosságának igényeit is kielégítse. Idei tervében szerepel még több környékbeli községben felvevőhelyek létrehozása. Hetvenöt év alatt 2—3 százalékkal csökkent a Balaton területe Több száz éves térképek és okmányok a Balaton-kutatás szolgálatában Az utóbbi években megsokszorozódott a Balaton mellett üdülők száma — a fürdési lehetőség, a tó területe azonban fokozatosan csökken. A nyaralóidat ez egyenlőre nem zavarja, hiszen a változás néhány év alatt szabad szemmel észre sem vehető, de a balatoni intéző bizottság és a vízügyi szervek megfigyelték, hogy a tó szélei lassan eliszapo- lódnak, feltöltődnek. A jelenség okait és megszüntetésének lehetőségeit több kutatóintézet vizsgálja évek óta, s most kibővítették ezt a munkát régi térképek, okiratok segítségével tanulmányozzák, hogyan módosult a legnagyobb középeurópai tó partvonala az évszázadok során. A több mint száz év előtti és a legutóbbi, a század huszas, harmincas éveiben készült kataszteri térképek összehasonlítása a part, a „szárazföld” terjeszkedéséről tanúskodik. Nyolcvan év alatt a partéi egyes szakaszokon 200— 250, igen sok helyen pedig 50— 100 méternyit nyomult előre a vízbe. A régebbi térképek és okiratok tanúsága szerint a tó felszínének ez a gyorsütemű csökkenése csak a múlt század második felében indult meg. Legfőbb oka — mint ezt több tudományág összefogásával megállapították — az, hogy a XVIII. században kiirtották a Balaton-felvidék hatalmas tölgyerdőit. A kötött erdei talajokat szántóföldi művelésbe fogták, s így semmi sem állta útját az eróziónak, A hegy és domboldalakról lecsurgó csapadékvíz nagymennyiségű hordalékot vitt magával, ami először csak a partmenti mocsarakat töltötte fel, majd a múlt század derekától megkezdte a tómeder széleinek eliszapolását. A Balaton déli partján sok helyen az okoz gondot, hogy a hullámok elmossák a partot, s a víz néhol évente egy-egy méterrel is kijjebb nyomul. Ennek ellenére — lényegében a teljes partvonalon, de főleg az északi és a nyugati oldalon érvényesülő fel- töltődés következtében a tó szabad felülete, vagyis a. nádasoktól, hínárosoktól mentes tiszta víztükör területe csökken. Előzetes számítások szerint ez a csökkenés a két kataszteri térképezés ideje, azaz 1855 és 1930 között 10—20 négyzetkilométer, ami a Balaton területének 2—3 százalékát teszi ki. Mindebből arra kellene következtetni, hogy további negyvenszer 75, tehát 3000 év alatt eltűnik Közép-Európa legnagyobb tava? A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben elmondatták: ettől nem kell tartani. A part terjeszkedésének üteme az utóbbi évtizedekben már csökkent, egyrészt azért, mert az eredeti partéltől távolodva mélyük tehát lassabban töltődik fel a meder, másrészt azért, mert a korszerű gazdálkodás csökkenti az eróziót, s így a lefolyó vízzel a tóba kerülő hordalék meny- nyiségét is. Ennél is fontosabb azonban, hogy a tudomány már eddig is feltárta a Balaton életének, alakulásának sok okát, törvényszerűségét, s dolgozik azokon a megoldásokon, amelyek teljes nagyságában és szépségében óvják meg a magyar tengert. Új, hasznosítható ásvány: a z e o I i t Tokaj-hegyalja világhírű bortermő vidéke egyre ismertebbé lesz ásványi kincseiről is. Kutatófúrások nyomán új, eddig itt ismeretlen nyersanyagra, a zeo- litra akadtak. Laboratóriumi kutatásokkal megállapították, hogy ez az ásvány kiválóan alkalmas a papírgyártásnál eddig használt kaolin helyettesítésére. A kutatások és a laboratóriumi vizsgálatok alapján a Mád község melletti Suba-oldalban új bánya kialakítását kezdték meg. ab eitt&k Öt kerestem: Szili Pétert, az öreg orvvadászt, a goromba és lelkiismeretes embert, a nagyhangú és szelíd cimborát, a Pétert, a Péter bátyámat, akit egyszer már „nyugdíjaztak”, s utóbb mégis két listán jelöltek. — öt kerestem, Szili Pétert, az őcsényi Kossuth Tsz elnökét. Annyi mindent mondanak róla, hogyha ez a sok minden betűről betűre igaz, akkor szentté kellene őt avatni, de az elnöki funkcióból gyorsan le kellene őt váltani. Ellentmondásos ember. A járási pártbizottság első titkára, Sza- bópál elvtárs a minap elújságolta: — öröm járni az őcsényi határt. Jól dolgoznak az ottani elvtársak. A tagok szorgalmasak, a vezetők lelkiismeretesek, érdemes lenne megnézni őket. Együtt mentünk végig Szili Péterrel az őcsényi utcákon. Arra próbáltam választ kapni a községben, hogy végeredményben hát mi is igaz róla, megfigyeltem hogyan köszöntek neki, s hogyan fogadták köszönését? Észre lehet venni, hogy mi diktálja az üdvözlést, hogy kinek szól, csak a funkciónak, vagy a funkciót viselő embernek. Az embernek szólt. Igaz, ez még felszín, sokat mond ugyan, de keveset árul el az elnökből. Más példák bizonyítottak. A falu népe szemében Szili Péter tekintély. Még az átszervezés napjaiban történt, de jellemző a história. Úgy volt, hogy az őcsényiek két tsz-t alakítanak. Mindkét tábor elkészítette a vezetőség névsorát. Ment a község vezetőihez az egyik tábor szószólója és bejelentette: — Alakítunk termelőszövetkezetet, de csakis ezekkel a vezetőkkel. — Jó. A maguk dolga. Ment a másik tábor szószólója. — Itt a lista. Kikötjük, hogy ők legyenek a vezetők. — Maguk dolga, maguk tudják. Az első névsoron legfelülre az elnök nevét írták: Szili Péter. A másik névsoron szintén legfelülre került az elnök neve: Szili Péter. Anélkül, hogy összebeszéltek volna. Hogy valaki ilyen tekintély legyen a falujában, az nem magától jön, azt ki kell érdemelni: emberséggel, becsületességgel, rátermettséggel. Igaz az is, hogy a Kossuth Tsz elnöke néha keményebb hangot használ. De kikkel? Azokkal szemben, akik becsületesen, szorgalmasan dolgoznak? Nem! A dolog temetésére járókkal, a tsz-t csáki szalmájának tekintőkkel — nekik megmondja a magáét, a közösség érdekében teszi, s kötelessége megtenni, még akkor is, ha ezek az érzékeny lelkek teli torokkal kiáltozzák a szövetkezeti demokráciát. Aki csak kér, de semmit nem ád, annak számára nincs szövetkezeti demokrácia. Az elnök személyét, magatartását, jellemét illetően azoknak i a szava hiteles, akik mindennap dolgoznak, s az ilyen emberek Szili Péterre nem mondják, hogy olyan az elnök, mint a falat kenyér, azt sem mondják, hogy a világ legjobb embere. Csak a valóságot. —• Megfelelő elnök.. Akkor lesz még jobb, ha még többet osztunk. Mindez természetesen nemcsak az elnökön, a tagokon is múlik. De így leegyszerűsítve találó az őcsényi szövetkezeti gazdák véleménye, megállapítása. 'Szili Péter megfelelő elnök. Az ellenforradalom előtt is viselt hasonló tisztet, de ahogy tréfásan mondja, nyugdíjazták. Az átszervezés után újból vállalta a vezetést, pedig már nem mai gyerek. Lassan húsz esztendő is elmúlik, hogy utoljára orv-vadászkodott. A magafajta embernek abban az időben nemigen adtak fegyver- tartási engedélyt — a magafajta úgy hódolt szenvedélyének ahogy tudott. Jól tette... Ma nem teszi. A vadászfegyver ott lóg a fogason ... Vele töltöttem majdnem egy egész napot. Beszélt terveikről, elgondolásaikról s az a benyomásom róla, hogy nagy teherbírású, fáradhatatlan ember. A tagok valóban szorgalmasan dolgoznak, a határ szép, gondozott, jó gazdákra valló. S ebben Szili Péternek is megvan a maga érdeme, s mindez így összességében talán hiteles portrét ad az őcsényi Kossuth Tsz elnökéről. Szekulity Péter
