Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-13 / 136. szám

A' ma OY-Af? ■ tS Z p Cit a l'í S TA iM jJ N k'A'S °.a ? f .ÍCM't MEG'*I. ÄI &>,I T S A:GA £S a MtG VK XII. évfolyam, 136. szám. ARA: 50 PILLÉR Szerda, 1962. június 13.1 • • __ •• K ÖZÖSEN A NEHEZET (sz. i.) örömmel olvastam né­hány napja, hogy alföldi közsé­geinkben egy új kezdeményezés bontogatja szárnyait. Az egymás­hoz közel eső települések egy- egy nagyobb létesítményt közös erőből valósítanak meg. Nem tu­dom, vannak-e már e kezdemé­nyezésnek eredményei, de úgy érzem, ha nincsenek is, előbb utóbb számolni kell velük, úgy kell őket elkönyvelnünk, mint közösségi életünk új hajtásait. Van abban valami felemelő, ha látja az ember, hogyan fog­nak össze egy cél érdekében egy­mástól teljesen idegen emberek, s válnak szinte testvérekké a kö­zös tevékenységben., így köny- nyebb a nehéz, s egyszerűbb ta­lán még a bonyolult is, legalább is ami emberi viszonylatait il­leti. És persze eredményesebb a cselekedet. Régi igazság a több szem többet lát igazsága, de leg­alább olyan idős a tehermegosz­tás problémája is. Hallom példá­ul a közelmúltban, hogy Pakson az egész járás lakosságát érintő létesítmény építésébe akarnak kezdeni. Nem nagy dolog, csak egy buszmegállóról, egy kocsi­fordulóról van szó, de a költsé­gek azért nem filléresek. Nos, itt lenne az alkalom, ki­próbálni, mit ér az alföldi kez­deményezés, hogyan vizsgázna a Dunántúlon, pontosabban ná­lunk. Nem szükséges magyaráz­ni, hogy a németkériaknek, vagy a dunakömlődieknek legalább olyan fontos volna a váróterem, mint a helybelieknek. Még talán inkább nekik kellene, hiszen a paksiak, ha esik, ha fúj, amint leszállnak a buszról, azonnal ott­hon vannak. Nem várakoznak órákat, amíg jön az autóbusz, mint azok, akik ügyes bajos dol­gaikat intézni mentek be a járási székhelyre. Ezt az egy példát hoztam fel, bizonyára van több is, s talán ennél nagyobb súlyú, nagyobb je­lentőségű gond is. Pillanatnyilag nem ezek felsorolása, hanem in­kább a közös út megkeresése a fontosabb. Milyen legyen ez, ho­gyan induljunk el rajta? Semmi esetre sem úgy, mint történne az Várdomb község esetében. Itt va­lahogy úgy képzelik el a segítsé­get, hogy adjon a megye ezt, ad­jon amazt. Ez a könnyebbik meg­oldás útja, mert szinte biztos: ha jobban körül néznek saját portájukon a várdombiák, akkor kerül ott még annyi energia, anyag, ha pénz nem is, hogy ma­guknak kialakítsanak egy, a je­lenleginél jobb filmszínházat. Az viszont már inkább járható út, hogy a várdombiak valamikép­pen segítséget kérjenek a saját erejükhöz egy másik hasonló köz­ségtől, amit aztán másik évben, vagy még ugyanabban, megfele­lőképpen visszasegítenének. A „közösen a nehezet” problé­mának van egy másik oldala: a bizalom. Senki sem próbálta még ki ilyen méretekben, s most le­het, hogy első hallásra idegenül cseng. Nos: próbáljunk a házon belül kereskedni. Néhol ugyanis még az egyszerűbb, a község ösz- szefogásának erejét sem kísérel­ték meg kihasználni. Már pedig valahol itt kezdődik az út, ami­kor mindenki látja, mire számít­hat, milyen pénzbeni, vagy egyéb erőre, ha segít a másiknak, a szomszédos községnek, vízmű építésben, vagy egyébben. Sikeresen szerepeltek a Tolna megyei diákok a keszthelyi Helikoni ünnepségeken Az idén is számos Tolna me­gyei középiskolás vett részt a keszthelyi Helikoni ünnepsége­ken, a dunántúli diákok nagy kulturális seregszemléjén. Me­Román vendégek a Tolna megyei művelődési otiiionokban és könyvtárakban Kétnapos látogatáson vették .részt Tolna megyében Ion Mári- nescu és Dima Drágán Corneliu, a Román Népköztársaság műve­lődésügyi minisztériumának veze­tő munkatársai. A látogatás so­rán megtekintettek több Tolna megyei művelődési otthont és könyvtárat. gyénk diákjai szép eredményt ér­tek el. Hatan nyertek aranyér­met: a dombóvári gimnáziumi tánccsoportja, a szekszárdi gim-J názium tánccsoportja, Kissi György szekszárdi gimnázium, 1 szavalat, Takler Ibolya szekszár-l di gimnázium, énekszóló, Sava-J nyú Éva, dombóvári 12 évfolya-" mos iskola, énekszóló és Pataki! Attila, szekszárdi gimnázium, { irodalmi pályázat. Az aranyérmeseken kívül szá-1 mosan kaptak ezüst-, illetvei bronzérmet a szekszárdi középis-^ kólák diákjai közül. A középiskolák összesített ver-1 senyében a szekszárdi gimnáziumj a hatodik helyen végzett. Tüzrendészeti és kislakásépitési kérdések a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága előtt Ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megvitatták Kovács Mihály me­gyei tűzoltóparancsnok jelentése alapján az időszerű tűzrendészet! problémákat. Az előterjesztett beszámoló a többi közt megálla­pítja: — A megye ipari objektu­mainak tűzrendészeti helyzete, egyes területeket kivéve, kielé­gítő. Ez egyrészt lemérhető ab­ból is, hogy ezeken a helyeken a tűzesetek száma és a keletkezett kár viszonylag jelentéktelen. Eze­ken a helyeken többnyire betart­ják a tűzrendészeti hatóságok utasításait. Az utóbbi időben kü­lönösen nagy előrehaladás tapasztalható a szabálytalan villamosberende­zések átépítése terén. Mindin­kább meghonosodik az üzemek­ben az a gyakorlat, hogyha va­laki vét a tűzrendészeti előírá­sok ellen, az igazgató felelősség­re vonja. Nagy javulás tapasztal­ható a tűzrendészeti munkába bevont társadalmi aktívák tevé­kenységében. — A mezőgazdasági szektorok közül az állami gazdaságok és a gépállomások helyzete kielégítő­nek tekinthető. De sajnos még itt is akad olyan eset, mint a Fornádi Állami Gazdaságban, ahol nem fordítanak kellő gon­dot az előírások betartására, és ezért az igazgató ellen eljárást kellett indítani. A legnagyobb problémák a termelőszövetkeze­tekben tapasztalhatók. Az két­ségtelen, a tsz-ekben átmeneti nehézségek vannak, de nagyobb gondot kellene fordítaniok érté­keik megvédésére is, mert külön­ben bármelyik pillanatban nagy károsodás érheti őket. Igaz, arra nincs lehetőség legtöbb esetben, hogy nagyobb összegeket áldoz­zanak ilyen célokra, de ahhoz például feltétlenül ragaszkodni kell, hogy a szerfás épületeket villámhárítókkal lássák el, és csak a szabványnak megfelelő elektromos berendezést használ­janak, vagy karbantartsák a meglévő tűzrendészeti felszerelé­süket. Sajnos, sok helyen Aég a dohányzást tiltó táblákat sem helyezik el, pedig nagyon sok tűz keletkezett már eldobott ciga­rettavégből. A termelőszövetkeze­tekben a legnagyobb tűzrendé­szeti problémák a vezetők nem­törődömségéből, közömbösségé­ből adódnak. Az idei év első ne­gyedében öt tsz-elnök ellen kel­lett eljárnunk tűzrendészeti sza­bálysértés miatt. A beszámoló .foglalkozott az országrészi tűzoltóverseny előké­születeivel is. A következő napirendi pont­ban a 15 éves lakásfejlesztési tervről tanácskoztak Czéh Lajos OTP fiókvezető beszámolója alapján. Czéh Lajos ismertette, hogy az OTP milyen hitel segít­séget nyújtott eddig a kislakás­építkezésekhez. A beszámolóból kiderült, hogy Szekszárdon és más helységekben a nagyobb arányú építkezéseknek egyik fő akadályozója a telekhiány. Ezért hathatósabb intézkedések szüksé­gesek új lakótelkek kialakításá­ra. Az állam továbbra is előnyös hitelnyújtással segíti a kislakás­építkezést. Hz idei évre csaknem 25 millió forintét adhatunk megyénkben hitelként ilyen célra. A 15 éves lakásfej­lesztési terv következő éveiben is jelentős lesz az állami segít­ség. A napirendi ponttal kapcsolat­ban Sándor Gábor, az építési és közlekedési osztály vezetője ki­egészítő jelentést terjesztett a vb elé, a házhelyigények kielé­gítésének lehetőségéről. A végrehajtó bizottság elfogad­ta dr. Polgár Ferenc vb-titkár előterjesztését a vb III. negyed­évi munkatervére vonatkozóan. Riport a 3. oldalon Felavatták Simontomyán Dankó István síreiiiiékét Tegnap délután a simontornyai temetőben bensőséges ünnepség keretében avatták fel a község szülöttének, az 1956-os ellenfor­radalomban mártírhalált halt Dankó István főhadnagynak em­lékművét. Dankó István főhad­nagy 1956 őszén a veszprémi pártszékház védelmében vesztet­te életét. Az ünnepségen mintegy kétszá­zan vettek részt. Ott voltak a bőrgyár dolgozóinak képviselői, képviseltette magát a tamási já­rási pártbizottság, a munkásőr­ség, a honvéd kiegészítő parancs­nokság. Emlékbeszédet Dankó Ist­ván volt alakulatának alezredese tartott, majd a sír gondozását a simontornyai Vak Bottyán általá­nos iskola ötödik osztályának út­törőraja vette át. A raj ez alka­lomból felvette a mártír nevét. Miközben a dombóvári járási munkásőrzenekar gyászindulókat játszott, a bőrgyári pártszervezet és a társadalmi szervek képvise­lői megkoszorúzták az emlékmű­vet. A fő figyelmet az elmaradókra A paksi járásban a legtöbb tennivaló — A járási me- zőgazdasági osztályok utasítást kaptak — A tamási és a szekszárdi járás a májusi másodvetési tervet teljesítette ban , mégsem kielégítő, éppen . a késlekedők, á munkákat haloga­tók miatt. A napraforgó-egyelés befejezéséből 4,7, a cukorrépa- egyelés befejezéséből 10,6, a bur­gonyakapálás befejezéséből még 13,6 százalék hiányzik. Érthető, hogy e napokban sok szó esik a takarmánybázis növe­léséről. Azt viszont már semmi­vel sem lehet magyarázni, hogy a májusi másodvetések tervét csupán a szekszárdi és a tamási járás teljesítette. Az első kaszá- lású lucerna behordása azonban kielégítőnek mondható.’ A tamá­si járásban befejezték, és több járásban hamarosan befejezik ezt a fontos munkát. A rétek, az utak, az árkok kaszálása viszont döcög. Ez főleg a paksi, a rétek kaszálását illetően a szekszárdi, valamint a bonyhádi járásra vo­natkozik. E NAPOKBAN a mezőgazda­ságban a fő figyelmet a növény­ápolási munkákkal elmaradó ter­melőszövetkezetekre fordítják a járás irányító szakemberei, s a községek vezetői. Errenézve a Megyei Tanács VB mezőgazdasá­gi osztályának vezetője, Szűcs Lajos elvtárs utasítást adott ki. A munkákkal elmaradt termelő­szövetkezeti vezetők munkáját haladéktalanul meg kell vizsgál­ni és, ennek megfelelően intézke­déseket tenni az elmaradás pótlá­sára. A megyei szakvezetés a szö­vetkezeti gazdák érdekét tartja szem előtt és ennek megfelelően cselekszik, a fenti utasítás kiadá­sával. Az a helyzet ugyanis, hogy a megye termelőszövetkezeteinek zömében ütemszerűen, jól halad a növényápolás, de néhány tsz- ben indokolatlanul nagy a le­maradás. A késlekedők ered­ménytelen munkája miatt a bony­hádi járás területén 1352 hold kukorica egyel etlen. A dombó­vári járásban 1421 hold, a paksi járásban 4749 hold, a tamási já­rásban 4440 hold. Legtöbb a ten­nivaló a paksi járás termelőszö­vetkezeteiben. Főleg a dombóvá­ri, a paksi és a tamási járás ve­zetőinek kell gyors és határozott intézkedéseket foganatosítania, mert az egyeletlen kukoricaterü­leten a növényzet máris sínyli a megkésett munkát. Szakemberek véleménye szerint a rosszul dol­gozó termelőszövetkezetekben az eddig tapasztalt elmaradás rend­kívül súlyossá, a termést veszé­lyeztető tényezővé vált. UJBÖL NAGY munka vár az elmaradó termelőszövetkezetek­ben dolgozó kommunistákra. Ne nézzék tétlenül, hogy a növény­zetet elnyomja, belepje a gyom, s hogy emiatt a későbbi időkben főleg a téli hónapokban takar­mánygondokkal ‘ küszködjenek, hogy a tervek pénzügyi részébői kiesések legyenek. A rosszul dolgozó termelőszö­vetkezetek amellett, hogy saját maguknak is kárt okoznak, ront­ják a jó munkát végzők erkölcsi tekintélyét. A közös gazdaságok zöme a cukorrépa, napraforgó egyelését, a burgonya kapálását, sőt jórészt a. töltögetést már be­fejezte. A megyei eredmény azon­MEGYESZERTE megkezdték a silózást. A takarmányok okszerű értékesítése szempontjából a ter­melőszövetkezetek ilyen irányú munkája dicséretes. A silózással a szekszárdi járásban értek el ed­dig legjobb eredményt. 'vtár U.3.SZ. »JAI, EGYESÜLTETEK! 9

Next

/
Thumbnails
Contents