Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-13 / 136. szám
A' ma OY-Af? ■ tS Z p Cit a l'í S TA iM jJ N k'A'S °.a ? f .ÍCM't MEG'*I. ÄI &>,I T S A:GA £S a MtG VK XII. évfolyam, 136. szám. ARA: 50 PILLÉR Szerda, 1962. június 13.1 • • __ •• K ÖZÖSEN A NEHEZET (sz. i.) örömmel olvastam néhány napja, hogy alföldi községeinkben egy új kezdeményezés bontogatja szárnyait. Az egymáshoz közel eső települések egy- egy nagyobb létesítményt közös erőből valósítanak meg. Nem tudom, vannak-e már e kezdeményezésnek eredményei, de úgy érzem, ha nincsenek is, előbb utóbb számolni kell velük, úgy kell őket elkönyvelnünk, mint közösségi életünk új hajtásait. Van abban valami felemelő, ha látja az ember, hogyan fognak össze egy cél érdekében egymástól teljesen idegen emberek, s válnak szinte testvérekké a közös tevékenységben., így köny- nyebb a nehéz, s egyszerűbb talán még a bonyolult is, legalább is ami emberi viszonylatait illeti. És persze eredményesebb a cselekedet. Régi igazság a több szem többet lát igazsága, de legalább olyan idős a tehermegosztás problémája is. Hallom például a közelmúltban, hogy Pakson az egész járás lakosságát érintő létesítmény építésébe akarnak kezdeni. Nem nagy dolog, csak egy buszmegállóról, egy kocsifordulóról van szó, de a költségek azért nem filléresek. Nos, itt lenne az alkalom, kipróbálni, mit ér az alföldi kezdeményezés, hogyan vizsgázna a Dunántúlon, pontosabban nálunk. Nem szükséges magyarázni, hogy a németkériaknek, vagy a dunakömlődieknek legalább olyan fontos volna a váróterem, mint a helybelieknek. Még talán inkább nekik kellene, hiszen a paksiak, ha esik, ha fúj, amint leszállnak a buszról, azonnal otthon vannak. Nem várakoznak órákat, amíg jön az autóbusz, mint azok, akik ügyes bajos dolgaikat intézni mentek be a járási székhelyre. Ezt az egy példát hoztam fel, bizonyára van több is, s talán ennél nagyobb súlyú, nagyobb jelentőségű gond is. Pillanatnyilag nem ezek felsorolása, hanem inkább a közös út megkeresése a fontosabb. Milyen legyen ez, hogyan induljunk el rajta? Semmi esetre sem úgy, mint történne az Várdomb község esetében. Itt valahogy úgy képzelik el a segítséget, hogy adjon a megye ezt, adjon amazt. Ez a könnyebbik megoldás útja, mert szinte biztos: ha jobban körül néznek saját portájukon a várdombiák, akkor kerül ott még annyi energia, anyag, ha pénz nem is, hogy maguknak kialakítsanak egy, a jelenleginél jobb filmszínházat. Az viszont már inkább járható út, hogy a várdombiak valamiképpen segítséget kérjenek a saját erejükhöz egy másik hasonló községtől, amit aztán másik évben, vagy még ugyanabban, megfelelőképpen visszasegítenének. A „közösen a nehezet” problémának van egy másik oldala: a bizalom. Senki sem próbálta még ki ilyen méretekben, s most lehet, hogy első hallásra idegenül cseng. Nos: próbáljunk a házon belül kereskedni. Néhol ugyanis még az egyszerűbb, a község ösz- szefogásának erejét sem kísérelték meg kihasználni. Már pedig valahol itt kezdődik az út, amikor mindenki látja, mire számíthat, milyen pénzbeni, vagy egyéb erőre, ha segít a másiknak, a szomszédos községnek, vízmű építésben, vagy egyébben. Sikeresen szerepeltek a Tolna megyei diákok a keszthelyi Helikoni ünnepségeken Az idén is számos Tolna megyei középiskolás vett részt a keszthelyi Helikoni ünnepségeken, a dunántúli diákok nagy kulturális seregszemléjén. MeRomán vendégek a Tolna megyei művelődési otiiionokban és könyvtárakban Kétnapos látogatáson vették .részt Tolna megyében Ion Mári- nescu és Dima Drágán Corneliu, a Román Népköztársaság művelődésügyi minisztériumának vezető munkatársai. A látogatás során megtekintettek több Tolna megyei művelődési otthont és könyvtárat. gyénk diákjai szép eredményt értek el. Hatan nyertek aranyérmet: a dombóvári gimnáziumi tánccsoportja, a szekszárdi gim-J názium tánccsoportja, Kissi György szekszárdi gimnázium, 1 szavalat, Takler Ibolya szekszár-l di gimnázium, énekszóló, Sava-J nyú Éva, dombóvári 12 évfolya-" mos iskola, énekszóló és Pataki! Attila, szekszárdi gimnázium, { irodalmi pályázat. Az aranyérmeseken kívül szá-1 mosan kaptak ezüst-, illetvei bronzérmet a szekszárdi középis-^ kólák diákjai közül. A középiskolák összesített ver-1 senyében a szekszárdi gimnáziumj a hatodik helyen végzett. Tüzrendészeti és kislakásépitési kérdések a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága előtt Ülést tartott a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megvitatták Kovács Mihály megyei tűzoltóparancsnok jelentése alapján az időszerű tűzrendészet! problémákat. Az előterjesztett beszámoló a többi közt megállapítja: — A megye ipari objektumainak tűzrendészeti helyzete, egyes területeket kivéve, kielégítő. Ez egyrészt lemérhető abból is, hogy ezeken a helyeken a tűzesetek száma és a keletkezett kár viszonylag jelentéktelen. Ezeken a helyeken többnyire betartják a tűzrendészeti hatóságok utasításait. Az utóbbi időben különösen nagy előrehaladás tapasztalható a szabálytalan villamosberendezések átépítése terén. Mindinkább meghonosodik az üzemekben az a gyakorlat, hogyha valaki vét a tűzrendészeti előírások ellen, az igazgató felelősségre vonja. Nagy javulás tapasztalható a tűzrendészeti munkába bevont társadalmi aktívák tevékenységében. — A mezőgazdasági szektorok közül az állami gazdaságok és a gépállomások helyzete kielégítőnek tekinthető. De sajnos még itt is akad olyan eset, mint a Fornádi Állami Gazdaságban, ahol nem fordítanak kellő gondot az előírások betartására, és ezért az igazgató ellen eljárást kellett indítani. A legnagyobb problémák a termelőszövetkezetekben tapasztalhatók. Az kétségtelen, a tsz-ekben átmeneti nehézségek vannak, de nagyobb gondot kellene fordítaniok értékeik megvédésére is, mert különben bármelyik pillanatban nagy károsodás érheti őket. Igaz, arra nincs lehetőség legtöbb esetben, hogy nagyobb összegeket áldozzanak ilyen célokra, de ahhoz például feltétlenül ragaszkodni kell, hogy a szerfás épületeket villámhárítókkal lássák el, és csak a szabványnak megfelelő elektromos berendezést használjanak, vagy karbantartsák a meglévő tűzrendészeti felszerelésüket. Sajnos, sok helyen Aég a dohányzást tiltó táblákat sem helyezik el, pedig nagyon sok tűz keletkezett már eldobott cigarettavégből. A termelőszövetkezetekben a legnagyobb tűzrendészeti problémák a vezetők nemtörődömségéből, közömbösségéből adódnak. Az idei év első negyedében öt tsz-elnök ellen kellett eljárnunk tűzrendészeti szabálysértés miatt. A beszámoló .foglalkozott az országrészi tűzoltóverseny előkészületeivel is. A következő napirendi pontban a 15 éves lakásfejlesztési tervről tanácskoztak Czéh Lajos OTP fiókvezető beszámolója alapján. Czéh Lajos ismertette, hogy az OTP milyen hitel segítséget nyújtott eddig a kislakásépítkezésekhez. A beszámolóból kiderült, hogy Szekszárdon és más helységekben a nagyobb arányú építkezéseknek egyik fő akadályozója a telekhiány. Ezért hathatósabb intézkedések szükségesek új lakótelkek kialakítására. Az állam továbbra is előnyös hitelnyújtással segíti a kislakásépítkezést. Hz idei évre csaknem 25 millió forintét adhatunk megyénkben hitelként ilyen célra. A 15 éves lakásfejlesztési terv következő éveiben is jelentős lesz az állami segítség. A napirendi ponttal kapcsolatban Sándor Gábor, az építési és közlekedési osztály vezetője kiegészítő jelentést terjesztett a vb elé, a házhelyigények kielégítésének lehetőségéről. A végrehajtó bizottság elfogadta dr. Polgár Ferenc vb-titkár előterjesztését a vb III. negyedévi munkatervére vonatkozóan. Riport a 3. oldalon Felavatták Simontomyán Dankó István síreiiiiékét Tegnap délután a simontornyai temetőben bensőséges ünnepség keretében avatták fel a község szülöttének, az 1956-os ellenforradalomban mártírhalált halt Dankó István főhadnagynak emlékművét. Dankó István főhadnagy 1956 őszén a veszprémi pártszékház védelmében vesztette életét. Az ünnepségen mintegy kétszázan vettek részt. Ott voltak a bőrgyár dolgozóinak képviselői, képviseltette magát a tamási járási pártbizottság, a munkásőrség, a honvéd kiegészítő parancsnokság. Emlékbeszédet Dankó István volt alakulatának alezredese tartott, majd a sír gondozását a simontornyai Vak Bottyán általános iskola ötödik osztályának úttörőraja vette át. A raj ez alkalomból felvette a mártír nevét. Miközben a dombóvári járási munkásőrzenekar gyászindulókat játszott, a bőrgyári pártszervezet és a társadalmi szervek képviselői megkoszorúzták az emlékművet. A fő figyelmet az elmaradókra A paksi járásban a legtöbb tennivaló — A járási me- zőgazdasági osztályok utasítást kaptak — A tamási és a szekszárdi járás a májusi másodvetési tervet teljesítette ban , mégsem kielégítő, éppen . a késlekedők, á munkákat halogatók miatt. A napraforgó-egyelés befejezéséből 4,7, a cukorrépa- egyelés befejezéséből 10,6, a burgonyakapálás befejezéséből még 13,6 százalék hiányzik. Érthető, hogy e napokban sok szó esik a takarmánybázis növeléséről. Azt viszont már semmivel sem lehet magyarázni, hogy a májusi másodvetések tervét csupán a szekszárdi és a tamási járás teljesítette. Az első kaszá- lású lucerna behordása azonban kielégítőnek mondható.’ A tamási járásban befejezték, és több járásban hamarosan befejezik ezt a fontos munkát. A rétek, az utak, az árkok kaszálása viszont döcög. Ez főleg a paksi, a rétek kaszálását illetően a szekszárdi, valamint a bonyhádi járásra vonatkozik. E NAPOKBAN a mezőgazdaságban a fő figyelmet a növényápolási munkákkal elmaradó termelőszövetkezetekre fordítják a járás irányító szakemberei, s a községek vezetői. Errenézve a Megyei Tanács VB mezőgazdasági osztályának vezetője, Szűcs Lajos elvtárs utasítást adott ki. A munkákkal elmaradt termelőszövetkezeti vezetők munkáját haladéktalanul meg kell vizsgálni és, ennek megfelelően intézkedéseket tenni az elmaradás pótlására. A megyei szakvezetés a szövetkezeti gazdák érdekét tartja szem előtt és ennek megfelelően cselekszik, a fenti utasítás kiadásával. Az a helyzet ugyanis, hogy a megye termelőszövetkezeteinek zömében ütemszerűen, jól halad a növényápolás, de néhány tsz- ben indokolatlanul nagy a lemaradás. A késlekedők eredménytelen munkája miatt a bonyhádi járás területén 1352 hold kukorica egyel etlen. A dombóvári járásban 1421 hold, a paksi járásban 4749 hold, a tamási járásban 4440 hold. Legtöbb a tennivaló a paksi járás termelőszövetkezeteiben. Főleg a dombóvári, a paksi és a tamási járás vezetőinek kell gyors és határozott intézkedéseket foganatosítania, mert az egyeletlen kukoricaterületen a növényzet máris sínyli a megkésett munkát. Szakemberek véleménye szerint a rosszul dolgozó termelőszövetkezetekben az eddig tapasztalt elmaradás rendkívül súlyossá, a termést veszélyeztető tényezővé vált. UJBÖL NAGY munka vár az elmaradó termelőszövetkezetekben dolgozó kommunistákra. Ne nézzék tétlenül, hogy a növényzetet elnyomja, belepje a gyom, s hogy emiatt a későbbi időkben főleg a téli hónapokban takarmánygondokkal ‘ küszködjenek, hogy a tervek pénzügyi részébői kiesések legyenek. A rosszul dolgozó termelőszövetkezetek amellett, hogy saját maguknak is kárt okoznak, rontják a jó munkát végzők erkölcsi tekintélyét. A közös gazdaságok zöme a cukorrépa, napraforgó egyelését, a burgonya kapálását, sőt jórészt a. töltögetést már befejezte. A megyei eredmény azonMEGYESZERTE megkezdték a silózást. A takarmányok okszerű értékesítése szempontjából a termelőszövetkezetek ilyen irányú munkája dicséretes. A silózással a szekszárdi járásban értek el eddig legjobb eredményt. 'vtár U.3.SZ. »JAI, EGYESÜLTETEK! 9
