Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-12 / 135. szám

2 fOLSÄ MEGYEI NÉPÜJSAG 1962. június 12. Az algériai népszavazási kampány véres megnyitása Párizsban Párizs (AFP). Franciaországban is megkezdődött az algériai nép­szavazás előkészítése. Az eviani egyezmény értelmében a Fran­ciaországban élő algériaiaknák is joguk van július elsején szavaz­ni hazájuk függetlenségéről. Párizsban véres események kí­sérték a népszavazási kampány megnyitását. Az FLN hívei az arablakta területek egyes biszt­róiban tájékoztató szolgálatot szerveztek, hog)( írástudatlan hon­fitársaikat segítsék a szavazati jog elismeréséhez megkívánt nyomtatványok kitöltésében. A rendőrség azonban többször is kíméletlenül szétzavarta a rög­tönzött irodákban gyülekező ara­bokat. Az egyik helyen egy rend­őrtiszt meg akarta motoztatni a sorbanállókat. Amikor az FLN képviselői tiltakoztak a zaklatá­sok ellen, a rendőrök gumibot­tal válaszoltak és több algériait bekísértek az őrszobákra. A rendőrség kíméletlen fellé­pése nagy felháborodást váltott ki az arab munkások körében. Vasárnap a város több pontján tüntetésre került sor. A rend­őrök durván nekitámadtak a bé­kés felvonulóknak. Az utcán az októberi véres na­pokra emlékeztető jelenetek ját­szódtak lé. Az Humanité jelen­tése szerint a rendőrök brutális támadásának egy halálos és 30 súlyos sebesült áldozata van. A rendőrök közül néhányan köny- nyebben megsebesültek, sok arab munkást letartóztattak. Visszaérkeztek Algírba az al­gériai ideiglenes végrehajtó szerv képviselői, akik Tuniszban meg­beszélést folytattak az algériai kormány vezetőivel az országban kialakult helyzetről. Mosztefai, a végrehajtó szerv egyik tagja új­ságíróknak adott nyilatkozatában elmondotta, hogy beszámoltak a kormány tagjainak az algériai európai telepesek vezetőivel foly­tatott tárgyalásokról. Igaz ugyan — mondotta —, hogy e tárgyalá­sok tartama alatt kialakult „fegy- vernyugvás” véget ért és az OAS folytatja pusztító hadjáratát, re­mélhető azonban, hogy a helyzet kedvező irányban alakul. Közöl­te, hogy Ben Khedda, az ideig­lenes kormány miniszterelnöke hamarosan beszédet mond és ez a nyilatkozat „mindenkit ki fog elégíteni.” A vasárnapi események mér­lege: hat halott és 15 sebesült. Az OAS igen sok helyen gyújto­gatott, a többi között kigyulladt egy szaharai olajkút is. A tűz ugyanabban a körzetben ütött ki, ahol hat hónappal ezelőtt az em­lékezetes földgáz-robbanás tör­tént. Nyugat-Algériában, Szidi bel Abbesz közelében az idegenlégió egyik őrjárata összetűzött az FLN egyik egységével. BékenagygyOlés Lidicében, a mártírközségben Prága (MTI). Húsz évvel ez­előtt, 1942 június 9-ről 10-re vir­radó éjjel állig felfegyverzett fa­siszta csapatok rohanták meg a Prágától 22 kilométerre fekvő kisközséget, Lidicét, ott bestiális vérengzést hajtottak végre és a földdel egyenlővé tették a hely­séget. A szomorú évforduló napján, vasárnap délelőtt, mintegy száz­ezren zarándokoltak el Csehszlo­vákia minden területéről az az­óta újjáépített Lidicébe, hogy részt vegyenek azon a békegyű­lésen, amelyet a fasizmus újjá­éledése ellen a béke megszilárdí­tásáért folyó harc jegyében ren­deztek. Erre az alkalomra mint­egy 30 országból érkezett kül­döttség Lidicébe, hogy az évfor­dulón a csehszlovák néppel együtt emlékezzék a tragikus eseményre. A kora délelőtti órákban meg­érkeztek Lidicébe Antonin No­votny köztársasági elnöknek, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a párt politikai bizottságának és a kormánynak tagjai. A mártírok sírjának meg­koszorúzása után elfoglalták he­lyüket a tribünön. Ezután Marie Jarosova, a lidicei nemzeti bi­zottság elnöke megnyitotta a bé­kenagygyűlést, majd átadta a szót Antonin Novotnynak. Antonin Novotny köztársasági elnök bevezetőben emlékeztetett a 20 évvel ezelőtt véghezvitt tö­meggyilkosságra, amikor is a náci hóhérok Lidicében 192 fér­fit. megöltek, az asszonyokat és gyermekeket elhurcolták, s a kis falucskát földig lerombolták. A lidicei gaztett azonban nem volt egyedülálló a megszállt Csehszlovákiában. 14 nappal ké­sőbb hasonló sors érte Lezáki községet, majd Javoricho és Plostina helyiségeket, Szlovákiá­ban pedig Ostry Grunt, Klakot és más falvakat, hogy csak a nagyobbakat említsem — mon­dotta Novotny, majd hangsú­lyozta: — A tények azt bizonyít­ják, hogy ezek a bűncselekmé­nyek nem egyes náciegységek túlkapásai voltak, amint ezt nap­jainkban a nyugat-németországi revansista összejöveteleken bi­zonygatni igyekeznek, hanem a legfőbb náci vezetők által már a második világháború kirobban­tása előtt kidolgozott akciók so­rozata. Novotny részletesen szó­lott arról, hogy a súlyos évek­ben a cseh és szlovák nemzet ál­dozatos harcot vívott a meg­szállók ellen. — A háború be­fejezése után — hangoztatta — a nácik elleni harcban részt tfett nemzetek megfogadták, hogy megakadályozzák a fasizmus fel­éledését. Napjainkban azonban a nyugati nagyhatalmak vezető politikusai már megfeledkeztek korábbi ígéreteikről és a pots­dami egyezményt megszegve is­mét fe' fegyvereik Nyugatnémet­országot, hogy felhasználják a szocializmus elleni harc eszkö­zéül. A nyugatnémet militaris­ták ma már olyan erősnek ér­zik magukat, hogy nem is igye­keznek álcázni, hogy nem értés nek egyet a potsdami egyez­ménnyel és különösen nem az ott megállapított határokkal. A bonni militaristák azonban szá­molnak a megváltozott helyzet­tel, tudják, hogy ma már más a helyzet, mint a második világ­háború előtt. Ezért a NATO leple alatt építették ki a Bundeswehrt és új világháborúra spekulálnak — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság — hangsúlyozta An­tonin Novotny —, amely közvet­len szomszédja az NSZK-nak, nem nézheti közömbösen, hogy miközben mi itt a lidicei már­tírokra emlékezünk, ugyanakkor a nyugat-németországi Frank­furtban az Adenauer-kormány jó­váhagyásával szudéta-német na­pokat rendeznek, határreviziót és más revansista követeléseket hangoztatnak. — A néptömegek nyomására — mondotta Novotny — a nyugati hatalmak kénytelenek kijelen-- teni, hogy ők állítólag békét akarnak. Ugyanakkor az Egye­sült Államok és vele együtt Nagy-Britannia a Karácsony szigeteken és Névadóban egymás után hajtja végre a nukleáris robbantásokat és most azzal fe­nyegeti az egész világot, hogy a nagy magasságokban végez majd atomrobbantásokat. Mi — hang­súlyozta a szónok — a leghatá­rozottabban elítéljük az ilyen szándékokat és teljes mértékben támogatjuk a szovjet kormány nyilatkozatát, amely szerint e robbantások megvalósítása ese­tén a Szovjetunió megfelelő in­tézkedéseket tesz a szocialista országok és minden békeszerető ország biztonságának védelmé­ben. Novotny elnök végül rámuta­tott, hogy elsőrendű fontosságú­nak tartja a második világhá­ború maradványainak felszámo­lását, a német kérdés megoldá­sát és az abnormális nyugat­berlini helyzet rendezését. E sú­lyos problémák pozitív megol­dása kedvező légkört teremtene, a Szovjetunió által javasolt álta­lános és telj#ß leszerelés meg­valósításához — hangsúlyozta Antonin . Novotny, majd . -i-nagy tetszéssel fogadott beszédét a nemzetek közötti barátság és a vilógbéke éltetésével fejezte be. Antonin Novolny beszéde után a 20 évvel ezelőtti katasztrófát átélt asszonyok nevében Ladis- lava Musilova felolvasta a lidi-i cei nők felhívását a világ asz-' szonyaihoz. A felhívásban a li­dicei nők az élet és a béke ne­vében óva intenek az új hábo­rútól. A lidicei békenagygyűlés a csehszlovák himnusz hangjaival ért véget. Megalakult a laoszi nemzeti egységkormány Khang Khay (Eizse-s köcsög síkság) (TASZSZ). A. Szilanyin. a TASZSZ kiküldött tudósítója jelenti: Souvanna Phouma her­ceg hétfőn annak a háznak az erkélyéről, amelyben a három herceg tárgyalásait folytatta, be­jelentette, hogy megalakult Laosz ideiglenes koalíciós kormánya. A kormányban Souvanna Phfuma híveit hatan képviselik, négyen a laoszi hazafias front pártját, öten a vientianei csopor­tot, hárman pedig az úgynevezett vientianei semlegeseket Souvanna Phouma a miniszter- elnöki tiszten kívül a hadügymi- niszteri tisztséget is betölti. A miniszterelnök helyettesei: Szu- fanuvong herceg és Phoumi No- savan tábornok, az előbbi egyben gazdaságügyi, utóbbi pedig pénz­ügyminiszter is. Külügyminisz­terré Quinim Pholsenát, belügy­miniszterré Pheng Phongsavant nevezték ki. Mindketten Souvan­na Phouma hívei. Ilymódon nagy lépés történt előre a laoszi válság megoldásá­ban. Á Pravda cikke a KGST-ről és a közös piacról A Pravda a genfi leszerelési értekezletről Moszkva (TASZSZ). A Pravda hétfői száma a 17 hatalmi bizott­ság munkáját kommentálva rá­mutat, hogy a bizottság még tá­vol áll feladata teljesítésétől, bár az ENSZ-közgyűlés határozata ér­telmében e munkának június 1- ig véget kellett volna érnie. — Ha a bizottság a jövőben is ilyen ütemben dolgozik, akkor a szerződés teljes szövegének ki­dolgozásához nem néhány hónap­ra, hanem sok-sok évre van szük­ség — állapítja meg a Pravda. — A nukleáris fegyverkezési hajsza ezalatt folytatódik és az atomhá­ború veszélye állandóan nő. — A nemzetközi közvélemény jogosan kérdezi — írja a lap —. miért nem teljesítik a népek kí­vánságát, amely az ENSZ-hatá- rozatban visszatükröződik. Miért nem lélegezhet fel végre nyugod­tan az emberiség, miért kényte­len továbbra is az amerikaiak nukleáris robbantásának hangját hallani s eltűrni, hogy az ameri­kaiak a világűrre is kiterjesszék az atomfegyverkezési hajszát? A kérdésre a lap így válaszol: Nem szükséges a genfi tárgyaló- asztal mellett ülni és a diplomá­ciai okmányok titkaiba hatolni ahhoz, hogy az ember megértse — ki akadályozza a leszerelést. A lebecsülés, amelyet az Egye­sült Áljamok vezető körei az embériség érdekeivel szemben tanúsít, és amely megnyilvánul a légköri nukleáris robbantások­ban, maga magáért beszél. Moszkva (MTI). A Pravda hét­fői számának nemzetközi szemlé­jében párhuzamot von a KGST és a közös piac között. Miután megállapítja, hogy a világközvé­lemény feszült figyelemmel kí­sérte a KGST-országok kommu­nista pártjainak moszkvai érte­kezletét, rámutat, hogy a szocia­lista világrendszer tervszerűen fejlődő gazdasága éles ellentét­ben áll a tőkés világ súlyos el­lentmondásokkal küzdő gazda­sági életével. Ezeknek az ellent­mondásoknak, az ellentétek éle­ződésének példája a nyugat-eu­rópai közös piac körül fellán­golt harc is. Az imperializmus dalnokai fel- diesérik azokat az áldásokat, amelyeket a közös piac állítólag biztosít a benne részt vevő ál­lamoknak. Ezeknek az ódáknak és himnuszoknak azonban semmi közük a valósághoz. Hruscsov, amikor a közös piac lényegét elemezte, rámutatott; >-A közös piac valójában nem más, mint a nyugat-európai pénzoligarchia állammonopolista szövetkezése, amely veszélyezteti minden nép létérdekeit és az általános békét, ugyanis az agresszív imperialista körök a NATO megerősítésére és a fegyverkezési hajsza foko­zására használják fel«. Az imperialista körök, amikor létrehozzák a közös piacot és más zárt gazdasági társulásokat, politikai célokat követnek. Fel­tételezik, hogy a közös piac se­gítségével sikerül aláásniotk a szocialista országok külkereske­delmét, meggyöngíteniök ezen országok gazdaságát. Hiú remé­nyek ezek! Ellentétben a tőkés monopóliumok által egybekala­pált gazdasági tömbökkel, a KGST-államok együttműködése a népek békéjét és jóléiét szolgál­ja, elősegíti a népgazdaság egész­séges és gyors fejlődését. A szo­cialista közösség államai saját politikájukat szögezik szembe a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok aláásásának politikájával. A szocialista országok politikája arra irányul, hogy egyre jobban fejlődjék a nemzetközi kereske­delem, megszilárduljanak a gaz­dasági kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű országok között. Ez a politika nagy ered­ményekkel jár. A Szovjetunió például 1950-ben csupán 29 tőkés országgal kereskedett, 1961-ben pedig már 60 kapitalista ország­gal tartott fenn kölcsönös elő­nyös kereskedelmi kapcsolatokat. A világot elszigetelt gazdasági szervezetekre bomlasztó nyugati tőkés hatalmak tetteire a szocia­lista országok azzal válaszoltak, hogy egy nemzetközi kereskedel­mi értekezlet összehívását java­solták, amely megvitatná egy át­fogó, mindenféle káros megkü­lönböztetéstől mentes nemzetközi kereskedelmi szervezet megte­remtését. Ezt a javaslatot meg­értéssel fogadják mindazok, akik őszintén óhajtják a kereskede­lem akadálytalan és minden résztvevő számára előnyös fej­lődését — írja a Pravda. Revansista nagygyűlés Majna-Frankfurtban Vasárnap reggel óta sztrájkolnak a dél-franciaországi mozdonyvezetők Párizs (TASZSZ). Dél-Francia- kát folytattak az igazgatósággal Majna-Frankfurt (MTI). Majna- Frankfurtban már napok óta tart a szudétanémetek revansista szer­vezetének évi találkozója. A TASZSZ tudósítása szerint több mint 250 ezer ember érkezett a városba, hogy provokatív tömeg­gyűléseken nyíltan követelje a szudéta-vidék Nyugat-Németor- szágho2 csatolását. A mostani ta­lálkozót, éppúgy, mint az előző évi tömeges összejöveteleket is Bonn hathatós támogatásával szervezték meg. A nyugatnémet hatóságok hatalmas összegeket adtak a részvevők útiköltségei­nek és elszállásolásának fedezé­sére. Adenauer táviratban üdvö­zölte a találkozó részvevőit. Figyelemre méltó, hogy a szu- détanémet tömegtalálkozót az idén a hitleristák lidicei tömeg­mészárlásának 20. évfordulójára hívták össze. A nácizmus üldö­zöttéinek nyugatnémet szervezete meg is állapította, amikor minden becsületes német felhá­borodását fejezte ki a találkozó szervezőinek cinizmusa láttán, hogy „az egész Világ, de különö­sen Csehszlovákia lakossága jog­gal minősíti ezt a tömegtalálko­zót példátlan provokációnak.” A találkozó részvevői vasárnap tömeggyűlésen vettek részt. Ezen beszédet mondott Seebohm, nyu­gatnémet közlekedésügyi minisz­ter is. A bonni miniszter heves kirohanásokra ragadtatta magát a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK ellen, területi követelé­sekkel lépett fel. Megnyílt a 31. pózna ni nemzetközi vásár országban vasárnap reggel sztrájkba léptek a mozdonyveze­tők. A sztrájkot a CGT (általános munkásszövetség) és a többi szak- szervezet felhívására hirdették meg. miután a szakszervezeti ve- j személyi forgalom részben meg- zeíők eredménytelen tárgyalás©-1 bénult. a vasutasok munkaviszonyainak megjavításáról. Franciaország déli kerületei­ben az áruforgalom teljesen és a Június 10-én reggel a poznani nemzetközi vásár főterén 59 or­szág zászlaja emelkedett magas­ba, jelezve, hogy a világhírű len­gyel vásárváros ismételten — im­már harmincegyedszer — öt kon­tinens kereskedőit látja vendé­gül. A vásár megnyitóján kormány- küldöttségekkel képviseltette ma­gát töbB mint tíz ország, a Szov­jetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Mongólia és mások. Részt vett a megnyitón a ma­gyar kormányküldöttség is: Nyers Rezső pénzügyminiszter, Karádi Gyula, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese, Kiss Já­nos kohó- és gépipari miniszter- helyettes és Szilágyi Dezső nagy­követ. Jelen voltak a Varsóban akkreditált diplomáciai képvise­letek vezetői Is. A megnyitó előtt Trampczyns- ki lengyel külkereskedelmi mi­niszter mondott beszédet, amely­ben méltatta a poznani vásár je­lentőségét a nemzetközi kereske­delem fejlesztése szempontjából. Ezekután Jozef Cyrankiewicz mi­niszterelnök megnyitotta a vá­sárt.

Next

/
Thumbnails
Contents