Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

?TT.*n PROLETARIAT ECTFSÜL.TFTEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MFGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA a s a r n a 1962. június 10. Xli. évfolyam Gondatlanság okozta a tüzet a szekszárdi kárházban Építők napján Az új házak, gyárak, a mező- gazdasági létesítmények, utak és iskolák építőit, az építőanyagipar dolgozóit ünnepeljük ma, június második vasárnapján, amely már több mint egy évtizede az épí­tők ünnepe. Az építőmunkáso­kat, mérnököket, technikusokat, az építőipar adminisztratív dol­gozóit köszönti az ország, akik­nek keze nyomán új városok nő­nek ki a földből, válik szebbé az élet. Az ünneplés — emlékezés is. Emlékezés az építőmunkások ré­gi harcaira, amelyek a magyar munkásmozgalom, a magyar nép történelmének legszebb lapjait töltik meg a más szakmák dol­gozóinak küzdelmei mellett. Em­lékezés a közelmúltra, a felsza­badulás óta eltelt több mint más­fél évtizedre is, a második világ­háború utáni újjáépítés dicső esz­tendeire, a szocializmus építésé­nek nagyszerű eredményeire. Az építőipar dolgozói hősiesen áll­tak helyt a múltban és a jelen­ben is. Ezért övezi megkülönböz­tetett tisztelet a régi harcok ver teránjai mellett a szocializmus építésének élenjáró dolgozóit is, köztük a szocialista brigád-moz­galom úttörőit. A szocialista munkaverseny ez új hajtása egy­re szélesebben bontakozik ki az építő- és építőanyagiparban is. Az ünnepen azonban nemcsak emlékezünk, hanem beszélünk a feladatokról is, nemcsak a múlt­ról csinálunk számvetést, hanem felkészülünk a jövőre is. Már­pedig nem kevés tennivaló vár az építő- és építőanyagipar dol­gozóira. A második ötéves terv sikeres teljesítése nagymértékben az építők munkáján múlik, hi­szen a beruházások megvalósítá­sa, az egyes termelő, vagy szo­ciális, kulturális létesítmények batáridőre való elkészülése dön­tően attól függ, hogyan dolgoz­nak az építők. Az öt esztendő alatt negyven százalékkal nő az építőipar ter­melése, negyvennégy százalékkal az építőanyagiparé. A terv-tör­vény előírja, hogy az építőipar­ban — az országos kétharmados arányon túlmenően — a termelés felfutását háromnegyedében kell a termelékenység növelésével biztosítani. Talán nem túlzás, ha forradalmi változásról beszélünk az építőipar technológiájának elő­irányzott fejlesztését illetően. Az építőipar egyre inkább szerelő jellegű tevékenységgé alakul át, nagymértékben nő a gépesítés. A tervidőszak végére a földmunkák hetven százalékát, a vakolás fe­lét, a habarcskeverés, festés-má­zolás. parkett-gyalulás túlnyomó részét gépekkel kell végezni. A téglagyártásnál az előállított ter­mékek fele már üreges áru lesz, nagymértékben megnő az előre­gyártott elemek, blokkok, pane­lek termelése és beépítése. Rövidíteni kell a beruházások s,átfutási idejét”, az eddigieknél gyorsabban kell építeni, hogy a népgazdaság felhalmozott anyagi eszközei minél rövidebb ideig he­verjenek kihasználatlanul. A la­kásépítések átlagos kivitelezési idejét felére kell csökkenteni. E követelmények csak úgy tel­jesíthetők, ha jelentős változás következik be a munka szervezé­se terén, éppen ezért megnöve­kedtek a műszaki vezetők fel­adatai is. Nem kevés a tennivaló a minőség javításánál sem. Bizonyos azonban, hogy az épí­tők — akiket ma ünnepiünk — forradalmi múltjukhoz, hagyomá nyaikhoz méltóan oldják meg a szocializmus építéséből rájuk há­ruló feladatokat. Csütörtökön a tűz eloltása után megkezdődött a hivatalos vizsgálat, hogy kiderítsék, mi okozta a tüzet a szekszárdi kór­házban. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a tűzeset napján a délelőtti órákban a kórház két dolgozója a padláson járt Kö­zülük V. I. annak ellenére, hogy táblával is tiltva van a dohány­zás, égő cigarettával ment fel a padlásra, ahol a központi fűtés csövei fűrészpor-szigeteléssel desz­kavályúban húzódtak. A kupola alatti részben egy helyen még nem helyezték el a fűrészport a vályúban és azt a cső mellett, mintegy 3 méter hosszú prizmá­ban tárolták. V. I. amikor a fű­részporhoz ért, kezéből kiejtette a cigarettavéget. Ezt észre is vette és kereste a fűrészporban, azonban nem találta. Megnyugo­dott, hogy a cigaretta elaludt és abból nem lesz különösebb baj. A CIGARETTA 800 Celsius fo­kos hővel ég, és ez a hőmérsék­let elegendő volt ahhoz, hogy a száraz fűrészport meggyújtsa. A tűz lassan terjedt a fűrészpor­ban, több órán keresztül ha­ladt a kupola alacsonyan lévő gerendáihoz, anélkül, hogy a füs­töt bárki .észrevehette volna, hiszen a hatalmas padlás ezt a füstmennyiséget elnyelte. Ami­kor a tűz elérte a gerendázatot, meggyorsult az égés, s akkor vált láthatóvá, amikor a kupola egy része berogyott, Ezután már gyorsan terjedt a tűz, a kupolától mindkét irány­ban. A tűzoltóknak sikerült meg­akadályozni, hogy a 300 méter hosszú tetőzetből csupán 60 mé­ter égett meg. A födémtől lefe­lé a tűz tovaterjedni nem tudott, így minden ellenkező híresztelés­sel szemben a műtőhelyiségek és a műszerek teljes épségben maradtak. A tűz lokalizálása után a gerendákat a tűzoltók az utcára dobták és a végleges ol­tást ott fejezték be. A TŰZESETET negyed hatkor jelezték a szekszárdi tűzoltóság­nak, ahonnan három fecskendő három perc múlva a helyszínre érkezett. A betegek biztanságba- helyezésével egyidőben meg­kezdték a sugarak szerelését, s hamarosan, anélkül, hogy ezt az összesereglett emberek láthatták volna, a padláson három sugár dolgozni kezdett. Biztonsági okokból a szekszár­di tűzoltóság segítséget kért a bajai és tolnaii tűzoltóságtól, azonban cSupán1 a tolnai tűzoltó­kat kellett rövid időre bevetni. A bajaiak beavatkozására már nem volt szükség. A szekszárdi osztályparancs­nokság ezúton is köszönetét mond az oltásban résztvevőknek, a honvédeknek, a rendőrségnek és a kórházi dolgozóknak. Egy jól megszervezett, nagy összefogás eredményeként elnyer­tük az ország első takarékos me­gyéje megtisztelő címet. — Tegyük a takarékosság gon­dolatát, a takarékosságra való nevelés ügyét közüggyé — ezzel indult meg az elmúlt év őszén a takarékossági napok alkalmá­val a mozgalom megyénkben. Ennek nyomán a párt- és álla­mi szervek, a népfront-bizottsá­gok, a nőtanácsok, a szakszerve­zetek, a KISZ-fiatalok, az isko­lák, a KST-k, a posták, a taka­rékszövetkezetek és az OTP dol­gozói csatasorba álltak. Külön is hangsúlyozni kell, hogy csak e nagyszabású együttműködés hoz­hatta meg a tervezett és óhajtott eredményt. Mert nem múlt el megbeszé­lés, nem múlt el egyéni beszélge­tés és családlátogatás anélkül, hogy ne vetődött volna fel a ta­karékoskodás gondolata, s a be­szélgetések során annak jelentő­sége, haszna az egyén és az or­szág számára. S nem hiányzott az agitátorok példamutatása sem. Mindezek eredményeként köny­Kapálják as erdőt Most vagyunk a növényápolás legközepében, amely nem csupán a szántóföldeken folyik, hanem az erdőben is. Ugyanúgy kapál­ják az erdőt — pontosabban a leendő erdőt —, mint a kukori­cát, vagy a cukorrépát. A biká- csi erdészet területén például 984 hektár telepítésen és 932 hektár felújításon kell ápolást végezni. Az ápolás kézi, fogat- és gépi erővel folyik. Hat pár fogat ekéz és egy Zetor kultivátoroz a tele­pítéseken és a csemetekertekben. Utánuk mintegy kétszáz munkás kapálja a sorokat. A közeljövőben egy Maulwurf- traktort kap még az erdészet, amellyel lényegesen előbb tudják elvégezni a munkákat, mint fo­gatokkal és kézi erővel. vélhetjük el — hogy stílszerűek legyünk — megyénk 75 800 csa­ládja közül 62 000-nek van betét könyve. S a takarékoskodók e táborában még nincs is benne a megye 120 KST-jének mintegy 13 700 tagja. De ha ezt „aprópénzre” vált­juk, lenyűgözően szép szám ke­rekedik ki: 190 millió forint be­tétet kezelnek megyénkben a ta­karékoskodók e hatalmas seregé­nek. S amikor örömmel és megelé­gedéssel állapítjuk meg az elért szép eredményt, már a további utat kémleljük. Igaz, egészében takarékos megye lettünk, de a részletekben van még tennivaló. Még csak egy takarékos járásunk van: a szekszárdi. Igaz, a bony­hádiban már csak kevés betét­könyv hiányzik ehhez, de a töb­biben még van mit tenni. És az­után következik a takarékos köz­ségek számának további gyara­pítása. Megállapíthatjuk azt, ahol ilyen nagyszerű összefogás nyilvánult meg az első siker megteremtésé­ben, nem fog elmaradni a továb­bi lelkes munka sem. Tolna megye az ország első takarékos megyéje Fiatalodik az öreg város Tavaly múlt 900 éves, s mégis hónapról hónapra fiatalodik. Csak egy évig kell távol lenni Szek­szárdiéi, máris sok újat fedez­het fel a visszatérő. A Kertvá­ros terjeszkedik. Ahol még egy éve legelő volt, ott most új csa- ládiház-sor emelkedik. A város belsejében pedig új lakóépületek! hirdetik az állam gondoskodását. Aki tavaly elment, még csak ezt látta. Az új utcát, így isme« rik: játszó utca. Impozáns külsejű házai sok családnak nyújtax uafc otthont. Ház a pusztá­ban, mondhatná valaki az egyedül álló, sok színben pompázó új bér­házra. Az épület már új városrészt sejtet. Lehetséges, hogy környékén az elkövetkező években egy fia­tal városnegyed alakul majd ki? A legifjabb. A közelmúltban adták át a Mészáros Lázár ut- ezt a 16 lakásos épülettömböt. A lakók már el is foglalták kényelmes otthonokat.

Next

/
Thumbnails
Contents