Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

( 1962. június 9. TOLNA MEGYEI NÉPCJSAG Kalászba szökken a gabona Hogyan kén*ülnek az aratágra a várdombi gépállomáson ? A gabonák hányják fejüket, né­hány hét és itt az aratás. Ilyen­kor már készülni kell az év leg­nagyobb szabású mezőgazdasági munkájára, hogy mire elérkezik az ideje, ne legyen sömrtai fenn­akadás. Menjünk el a várdombi gépál­lomásra, vegyünk részt a nyári gépszemlén, érdeklődjünk felada­taikról, gondjaikról, nehézsége­ikről. Nézzük meg: hogyan ké­szültek és hogyan készülnek fel az aratásra. Feszített a terv, de teljesíthető A gépállomás körzetében 15 00Ű hold gabona vár aratásra. Ebből a termelőszövetkezetek saját ara­tógépeikkel 3Ö00 holdat tudnak learatni. A várdombi gépállomás­nak 17 aratógéppel, 8 kombájn­nal, összesen 6000 holdat kell le­aratnia. Azt mondják a gépállomás ve­zetői, hogy a terv feszített. Min­den időt, minden gép teljesítő­képességét nagyon jól ki kel) használni, hogy időben teljesíte­ni tudja a gépállomás az aratás! tervet. A jó az lenrte, ha a tervet túl lehetne teljesíteni, hisz még így is majdnem 6500 holdat kell kézzel learatni a gépállomás kör­zetében. Kézzel aratni nemctnk nehéz és lassú, hanem drága is. A várdombi gépállomás évről évre több gabonát tud aratni. A géppark növekedése mellett ezt az is lehetővé teszi, hogy javul a munkaszervezés, emelkedik a traktorosok, kombájn vezetők szak képzettsége, fejlődik a szocialis­ta versenymozgalom és évről év­re kevesebb a gépek meghibáso­dása. Ezek a tényezők azok, ame­lyek idén is lehetővé teszik majd a feszített tervek teljesítését, ta­lán' még a túlteljesítését Is. A*gépízemle tanulsága Nincs annál kelletnem nepb, mint amikor sürget az idő, dol­gozni kellene és meghibásodik a gép. A traktorosok, a kombájn- vezetők, a munltagépkerelök és a tsz-ek vezetői ilyenkor idege­sek, kapkodnak fűhöz-fához. szit­kozódnak, a munka pedig áll. Károsodik a gépállomás, a szö­vetkezet és a népgazdaság is Ezért nem mindegy, hogy mi- m’m^mmtvmrnrm'mm mm* lyen gépekkel indul a gépállomás a gabonaföldekre. A nagy nyári gépszemle, amely a várdombi gépállomáson is meg­történt, azt a célt szolgálja, hogy aratás előtt kisebb-nagyobb hiá­nyosságok kiderüljenek, és azo­kat ki is lehessen javítani. A bi­zottság, amely a gépszemléket tartja, Várdombon is alapos mun kát végzett. A szakemberek min­den gépet gondosan átvizsgáltak és sajnos akadt elég sok kifogás. Alig volt olyan gép, ahol ne ta­láltak volna valami hibát. A hi­bák a szerelők gondatlan mun­kájából fakadnak és abból, hogy n műszaki vezetők nem ellen­őrizték kellően a munkát, a mun­kák átvételénél pedig elnézőek voltak. A Gépállomások Megyei Igaz­gatóságának vezetői és a szemlét tartó bizottság kötelezte a gép­állomást. hogy a Jegyzőkönyvbe felvett hibákat június 15-ig ja­vítsa ki, hogy minden gép jó műszaki állapotban foghasson hozzá az aratáshoz. Annak ellenére, hogy nincs na­gyobb baj, ez a gépszernle ismét felhívja a figyelmet a gépjaví­tók ék a szerelők felelősségére. Nagyon fontos, hogy minden gép­állomáson, Várdombon is a sze­relők hiba nélkül adják ki kezük­ből a gépet. Kéméljük, a várdom­bi szerelők levonják ennek a gép­szemlének a tanulságait. Megkérdezzük a Győr megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól Az aratás és általában a nagy nyári és Őszi munkák hatéko­nyabb szervezése érdekében a várdombi gépállomás beruházási keretet kapott arra, hogy rádió­összeköttetést teremtsen a köz­pont és a brigádok között. így rádióadó-vevő készülékkel tud­ják majd irányítani a központ­ban a brigádok munkáját. A szerelést a Győr megyei Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat­nak kellene elvégeznie. Eddig fel is szerelt a vállalat hat antennát, s mint aki jól végezte dolgát, a szerelést abbahagyta. A gépállo­más hiába irt levelet, lilába kér­di, mi lesz a szereléssel, még vá­laszt sem kapott. Most mi is megkérdezzük: mi lesz a szereléssel? Az aratás nem vár, ideje közeleg, akkor már működni kellene a rádió-összeköt­tetésnek, hogy ez is segítse a munkát. Jó lenne tehát, ha sür­gősen befejezné a már megkez­dett munkáját a Győr niegvei Mezőgazdasági Gépjavító Válla­lat. Gy. .1. TTTTTYTTTTTTTTTTTTTTTT' A gyarmati népekért A szolidaritás hónapjában a bonyhádi járás népfrontbizottsá­gai is különböző rendezvényeiken Ismertették a gyarmati népek fel- szabadulásért vívott harcát. Bonyhádion, A par hanton bizottsá­gi üléseken, Kétyen filmvetítés­sel egybekötött népfront-esten, Nagymányok, Rakasd, Klsdorog községekben baráti esteken, stb De ezenkívül módot találtak a beszélgetésre az emberekkel oly formában is, hogy a tsz-brigádok esti munkabeosztásakor csopor­tokkal folytattak beszélgetést ér sok helyen a gyermeknapi ün­nepségek beszédeiben utaltak és hivatkoztak a gyarmati országok­ban élő gyermekek szomorú sor­sára, akik épp úgy, és olyan bol­dogok »«éretnének lenni és úgy élni, miht a mi gyermekeink, a világ szabad népeinek gyerme­kei. Kaszás . Imre országgyűlési piti m m w "w ■ önkéntelenül megnyomta a gom­bot. A magnézium fellobbanó fé­nye olyan látványt világított meg, amelytől ragadós veríték öntötte el áz újságíró testét: két lépésre tőle, azon a helyen, ahol az előbb még Hapgood állt, egy óriási sár­kányra hasonlító, hosszú állat ezüstöd bundája csillogott. A rémülettől dermedten álló Bison Chariest látta kikandikál­ni az ismeretlen vadállat hasa alól. A következő pillanatban ki­aludt a lámpa. Sötétség borult a tájra. Bison vadul felordltott, elhajította a lámpát s mindenről megfeledkezve az űrhajó felé ro­hant. Egyetlen ugrással szinte be­repült a kijárati kamra ajtaján és becsapta maga után. Undorítóan remegett. A gör­csös émelygés mindent kidobált belőle. Erőtlenül, gondolatok nél­kül hevert a vaksötét kamra pad­lóján. Szeme előtt állandóan ott lebegett útitársa pusztulásának képe. Az óriási bundás sárkány és az alóla kikandikáló, mozdu­latlan lábak. Émelygése lassan elmúlt, már a remegés sem kínozta. Felült és hallgatózott. Köröskörül csend. Kintről semmiféle nesz sem hal­latszott. „Talán meg is menthettem vol­na? — villant át agyán a félénk gondolat. — Nem, nem, már ha­lott volt!” — sietett megnyugtat­ni magát. Felállt és világosságot gyújtott. Aztán levette az oxigén- álarcot és elindult a rakéta bel­■ • ■ m1 w m m sejébe. Hirtelen leküzdhetetlen álmosság vett rajta erőt. Már nem is nézett nyugvóhely után, fáradtan leereszkedett a padlóra és pillanatok alatt elaludt. Amikor kinyitotta a szemét, már nappali fény áramlott be az ablakon. Bison felült, kezébe te­mette fejét. Elgondolkodott. Hap­good meghalt. Egyedül van a Marson, a számára használhatat­lan rakétában. Előtte az elkerül­hetetlen halál. Semmi sem ment­heti meg, ha csak... De hogy is reménykedhet abban, hogy a szovjet űrhajó éppen itt száll majd le? A bolygó óriási. Kámov a Mars 150 millió négyzetkilo­méteres felszínének bármely pontján leszállhat. Halvány re­ménye sincs rá... Vájjon mennyi ideig tart majd a haldoklása? A levegő három hónapig elegendő. Három hónapig! Érdemes-e húz­ni olyan sokáig? Az ablakhoz lépett Ott van-e még az a szörnyű marslakó? Oda­kint nappal volt. A napfényes, szürke-kékes, bozótos és a homo­kos térség, amelyen az űrhajó he­vert, kihaltnak látszott A homok­ban észrevette az este eldobott lámpáját. Hapgood holttestét se­hol nem látta. Tekintete most egy sötét folton pihent meg. Egy em­beri láb hevert azon a helyen, ahol az éjjel álltak. A jól ismert cipő volt rajta és a kezeslábas kék nadrágszárának maradványai. Mellette feküdt az összelapitott óra. (Folytatjuk) képviselő Tevel községben a népfront békegyűlésen a falu la­kói szívében magasra szította a szolidaritás égő tüzét. De szolidaritásuknak a közsé­gek lakói nemcsak érzelmekben, együttérzésükkel adtak kifeje­zést, hanem teltekben is. Példa­mutatóan vették ki részüket a szolidaritási bizottság felhívása­kor kibocsátott bélyegek értéke­sítésében is, melynek során be­folyt összeg a gyarmati népek megsegítésére lesz fordítva. Nagy- mányokon 800, Mázán 676, Zom- bán 510, Kakasdon 306 forint ér­tékű bélyeg került csak a nép­front-bizottságok részéről értéke­sítésre. melynek során az aktí­vák sokszáz emberrel beszélget­tek a napi politikai események­ről. többek között az algériai nép helyzetéről, az OAS terrorcselek­ményeiről. Balogh József levelező, Bonyhád Tíz éve szolgálja Bonyhád és a Völgység kulturális fejlődését a járási művelődési ház UpupTplae jubileumra készülne! ncicicic* Bonyhádon mind_ azok, akik valamilyen formában közreműködnek a járási műve­lődési ház munkájában. Az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a járás legjelentő­sebb népművelési intézménye. Az avatóünnepséget 1952 augusz­tus 20-án tartották, s az azóta eltelt tíz év eredményei miatt joggal sorolják a megye legjobb kulturális intézményei közé a bonyhádit. Folyik a tízesztendős munka felmérése, rövidesen em­lékkönyvben lát napvilágot, mit tettek Bonyhád és a Völgység kulturális életének fejlesztéséért a járási művelődési ház dolgozói és barátai. A régi járási művelődési há­zak is sok tapasztalatot szerez­hetnek a bonyháditól, az újak meg nyugodtan tekinthetik köve­tendő példának. Számos rendez­vénysorozat. mozgalmas élet, a járásban folyó népművelés gyü­mölcsöző támogatása — ez jelzi a tízesztendős utat. 1954 óta töretlenül működik a művelődési ház színjátszó cso­portja. Ezalatt tizennégy szín­művet mutattak be, összesen 207 előadáson. ötvenezer néző előtt. A bemutatott művek kö­zött szerepel a többi között Ko- dolányí: Földindulás, Steibeck: Egerek és emberek című drá­mája, a Tnrtuffc, az Iglól diá­kok, az Ármány és szerelem, majd legutóbb a Nem olyan vi­lágot élünk — hogy csak néhá­nyat ragadjunk ki a sorból (és azt Is mindennemű rangsorolás nélkül). | tllszar néhány kította a szakkört, amely ma már kiváló együttessé fejlődött. Sok kiállításon szerepeltek a bony­hádi fotósok, sok siker fűződik nevükhöz 195ß-ben ők rendezték meg a megyei kiállítást. 1961-ben pedig a Tolna megyei tájak, em­berek című kiállítást. A megye amatőrfotós mozgalmának szer­vezésében, irányításában orosz­lánrészt vállaltak a bonyhádiak. A bonyhádi bábszínház már fogalommá vált a megyében. Mindéin héten új műsorral szó­rakoztatják a bonyhádi gyereke­ket, s nagyon sok jó tapasztalatot kaptak tőlük a többi megyei bá­bosok is. A szimfonikus zenekar csak kétéves múltra tekinthet vissza, de a két év alatt már tíz előadást tartattak, illetve színesítettek közreműködésükkel. Az Erkel Fe­renc vegyeskar egyidős a járási művelődési házzal. Jelenleg hat­van tagja van. Munkájuk színvo­naláról elég ennyit: Meghívót kapott és szerepelt a tavalyi deb­receni nemzetközi dalostalálko­zón. A különböző klubok, nyelvtan- folyamok, a szakkörök jó szolgá­latot tesznek a járási székhely lakossága művelődésének, pihe­nésének, kulturált szórakozásá­nak. A képzőművész szakkör so­kat tesz tagjai esztétikai neve­lésében. Horváth Olivér, a kör első, és Lőrincz Vitus, a kör je­lenlegi vezetője megyénk képző- művészetének kiváló tehetségű alakjai. 1954 óta folyik rendszeres is­meretterjesztés a járási művelő­dési házban és a járás egész te­rületén. A művelődési ház ren­dezésében. természetesen az is­meretterjesztő társulat legszoro­sabb közreműködésével az első évben 123 előadást tartottak 3600 főnyi hallgatóság előtt. 1961-ben az előadások szama 155-re, a hall gatók száma pedig 8400-ra emel­kedett. Ma már egy előadást át­lag ötvennégyen hallgatnak meg. I Juhiiái 9 balett-oktatás is, most ‘------------ lesz ötéves. Fellen­d ült a hangverseny-élet. A bony­hádi tájmúzeum ma már valóság. A község egész lakosságának tá­mogatásával bőséges anyagot gyűjtöttek össze. A többi között található a tájmúzeumban egy kézzel írott, néniét nyelvű alki­mista könyv, amely, az arany- esinálás és a hosszú élet titkával ismerteti meg olvasóit. A bonyhádi járási művelődési házban működik egy bűvész- szakkör — feltehetően az ország­ban egyedülálló. Számos jó elő­adást tartottak már, s az ő mun­kájuk is hozzájárul a babona el­leni harchoz. A tíz esztendő sok eredményt hozott és ezek az eredmények, tapasztalatok új célok elérésére ösztönzik a művelődési ház dol­gozóit és valamennyi barátját. L. Gy. Négy ember és harminckétezer forint — Könyvelés bizonylatok nélkül — Hova lett a pénztártöbblet? — Mennyit érnek az állatok ? Négy ember kerül hamarosan bíróság elé. Nagyszokolyon min­denki ismeri őket, ott dolgoztak az Aranykalász Termelőszövetke­zetben. S úgy szemre nem is vé­gezték rosszul a munkájukat, mindenki megkapta a járandósá­gát. Ez azonban csak a felszín, mert mögötte egy sereg, a közös­séget károsító tevékenység hú­zódott meg. Az ügy elejét nagyon nehéz lenne megkeresni. Hanyagsággal kezdődött, s okmányhamisítások­kal végződött. Szántó Istvánná kezdte el, amikor 345 ezer fo­rintról fiktív elszámolási jegyzéket állított ki, hogy lehessen köny­velni. Aztán már nem volt meg­állás. Segítette Zrínyi Miklós volt elnököt abban, hogy ugyancsak fiktív számlákkal bizonylatolják azt a 170 ezer forintot, amit az elnök hitelként felvett. Az egyen­súly persze felborult. Annyira, hogy az állatfelvásárlások eseté­ben már 50 ezer forinttal többet kellett kiadásba helyezni az Aranykalásznál, mint amennyit valójában kifizettek a termelő- szövetkezetbe lépő gazdáknak. Szántóné utódja a főkönyvelői beosztásban Gábris Ernőné lett. De Szántóné nem figyelmeztette a könyvelésben és gazdálkodás­ban eluralkodott helyzetre. Sőt. Segített az »újoncnak«, hogy az újabb takarmányfelvásárlásnál 170 ezer forintról »szabad elszá­molást« készítsen. Minden ment a régi mederben. Gábrisné nem vett át jegyzőkönyvileg semmit, nem követelte meg — csakúgy, mint elődje —, hogy naponta pénztárzárást csináljanak. Azt sem kereste: miért nincs egyen­súlyban n közös gazdaság ki­adása és bevétele. Hanyagságá­ban odáig jutott, hogy azt is megengedte: az állatfelvásárlások- núl csák a darabszámok szere­peljenek, s a kiló nem. Mindkét főkönyvelő működése alntt pénztáros volt Rábóczki János, az ügy harmadik szerep­lője. G a többiekhez hasonlóan járt el. Kifizetett és bevételezett anélkül, hogy ezekről hite’c‘1. de legalább is hitelt érdemlő bi­zonylatok lettek volna a kezé­ben. A többletre pedig nem hív­ta fel a figyelmet, s azokat nem vételezte be úgy, ahogy azt az ügyviteli szabályok előírják. Hogy tett-e el pénzt a saját zse­bébe, azt ne firtassuk. Az ügyész­ségi vizsgálat és a bírósági eljá­rás fényt derít majd erre is. Az ügy végén ott van Zrínyi Miklós, a termelőszövetkezet el­nökének felelőssége. Mint már említettük, ő is követett el sza­bálytalanságokat. Emellett azon­ban arról is elfeledkezett, hogy ellenőrizze munkatársai tevé­kenységét. Hozzájárult ahhoz, hogy költött nevekre állítsanak ki állatvásárlásról számlákat, s így fizessenek ki különböző pénz­összegeket egészen más célokra. Tudomása volt a fiktív elszámo­lásokról, de megakadályozásukra semmit sem tett. A négy ember aránylag rövid idő alatt hanyagságával több mint 32 ezer forint kárt okozott a közösségnek. Bűnösségük mér­tékéről, felelősségükről a közel­jövőben dönt a bíróság. Sz. L

Next

/
Thumbnails
Contents