Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-06 / 130. szám

A cigányok helyseiének megjavításáról tanácskosott a Megyei Tanács vb Kedden kibővített ülést tartott a Tolna megyei Tanács végre­hajtó bizottsága. Az ülésen dr. Tuska Pál, a vb. elnöke el­nökölt. Bárd Flórián művelődés- ügyi osztályvezető-helyettes je­lentése alapján megvitatták a megyében élő cigányok helyze­tét és az ezzel kapcsolatos teen­dőket. Noha társadalmi rendünk megszüntette a faji megkülön­böztetést, a cigányokkal szemben megmaradtak a különféle elő­ítéletek. Ez a réteg anyagi és kulturális tekintetben elmara­dott. Megyénkben 65 község te­rületén 7200 cigány él. Sajnos, a munkaképes cigányoknak nagy része, mintegy 55 százaléka nem dolgozik. Szociális és egészség- ügyi viszonyaik tűrhetetlenek. Kulturális tekintetben ugyancsak nagy elmaradás tapasztalható e rétegben. Jelentős részük írni, olvasni sem tud. Meg kell állapítani, hogy a kü­lönböző hivatali és állami szer­vek is sok hibát követtek el, ahelyett, hogy segítették volna o cigányok hagyományos életmód­jának felszámolását, értetlenséget tanúsítottak velük szemben. Gyu- laj mellett például zárt, föld- kunyhós településre szorítottak össze igen sok cigányt, és ezzel erősítették bennük a törzsi ha­gyományaikat. A Dalmandi Ál­lami Gazdaságban hátrányos megkülönböztetést tanúsítottak a cigányokkal -szemben. A Szek­szárdi Állami Gazdaságban a megoldás könnyebbik módját vá­lasztották: nem akarnak cigányt foglalkoztatni. A napirendi ponttal kapcsolat­ban széleskörű vita bontakozott ki. Részt vett és felszólalt az ülésen két cigány, Kolompár Já­nos szakályi, és Sárközi Sándor aparhanti lakos is. Kolompár János azt kérte, hogy a munka­helyeken ne szorítsák háttérbe a cigányokat. Helyezzék őket el rendesen brigádban, még akkor is, ha egyik-másikkal sok baj van, mert csak így lehet őket munkára szoktatni. Sárközi Sán­dor a többi közt ezt mondta: »Én nem szeretem a cigány életet, pedig cigány vagyok. Szeretnék más­képpen élni, de jó lenne, hogyha ebben a hivatalos szervek is se­gítenének. Néha nem úgy bán­nák velem és családommal, mint a többi emberrel. Pedig régóta dolgozom, és tisztességes kerese­tem van«. Daradics Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának tit­kára felszólalásában hangsú­lyozta: — A múlt bűne, hogy a ci­gányság ilyen elmaradottságban él, de be kell vallanunk, mi is követtünk el hibát. Megengedhe­tetlen, hogy a munkára való fel­vételnél a cigányokat háttérbe szorítják. Igaz, hogy velük rend­szerint több baj van, hiszen többségük nem szokta a munkát, de mindenütt vállalni kell az ezzel kapcsolatos fáradozást, mert a cigánypobléma megoldása tár­sadalmi ügy. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol emberien foglalkoznak a cigányokkal, ott megállják a helyüket. Részt vett és felszólalt az ülé­sen Hunyadi Károly, országgyű­lési képviselő, a Hazafias Nép­front Tolna megyei titkára. El­mondotta, hogy a tapasztalatok szerint mindenütt gyökeres vál­tozást lehetne elérni a cigá­nyok életmódjában, ha a helyi szervek, mindenekelőtt a tanács, helyesen foglalkoznának velük. Igaz, hogy anyagiakra is szükség van, de a községfejlesztési ter­vek elkészítésekor rájuk is kelle­ne gondolni. A felsoroltakon kívül még szá­mos hozzászólás hangzott el, majd a vb utasítást adott az el­hangzott javaslatok alapján egy konkrét, sokoldalú intézkedési terv kidolgozására. Amerikai diplomaták turistaútja Magyarországon Június 1-én huszonkét ameri­kai diplomatából álló turista- csoport érkezett hazánkba. A cso­port tagjai megismerkedtek a fő­város nevezetességeivel, majd el­látogattak a Kulturális Kapcso­latok Intézetébe, ahol Magyar- ország politikai, gazdasági és kulturális helyzetéről kaptak tá­jékoztatót. A csoport tagjai fel­keresték a Balatont, s megtekin­tették a Balaton-vidék legszebb helyeit. Ezt követően ellátogat­tak Dunaújvárosba, itt elbeszél­gettek a Dunai Vasmű vezetői­vel. A csoport kedden autóbusz- szal tovább utazott a Román Népköztársaságba. Útközben azon­ban még megtekintette a hajdu- szoboszlói állami mintagazda­ságot. Maenadou Dia szenegáli miniszterelnök Moszkvába érkezett Moszkva (TASZSZ). Kedden délben Moszkvába érkezett Ma- madou Dia, szenegáli miniszter- elnök. A repülőtéren megjelentek fogadására Nyikita Hruscsovval az élükön a szovjet kormány és az SZKP vezetői. A katonazene­kar eljátszotta a szenegáli és a szovjet himnuszt, majd Mama- dou Dia Hruscsov társaságában ellépett a díszszázad sorfala előtt. Nyikita Hruscsov a szenegáli kormányfő érkezésekor mondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta: — A szovjet kormány azt akarja, hogy országunk és a fia­Társasház-építkezés állami támogatással Sajtótájékoztató az Országos Takarékpénztárban Az utóbbi időben elsősorban a városokban egyre népszerűbb a társ'asház-építkezés. Erről tájé­koztatta kedden" a sajtó képvise­lőit dr. Gordon László, az OTP hitelezési főosztályvezetője. A társasház-építkezés feltéte­lei igen kedvezőek. Az OTP eh­hez adja a legnagyobb kölcsönt, lakásonként 120 000 forintot, amely két százalékos kamattal 30 év alatt fizethető vissza. A százezer forintos kölcsön például havi 385 forintos részletben tör- leszthető. Az építkezéssel kap­csolatos gondok a társasháznál megoszlanak, a kivitelezés is több mint 20 százalékkal olcsóbb, mint az egyedülálló családi ház építésénél. Fénycsöves feliratokat kapnak a korzó üzletei A Tolna megyei Népbolt Vál­lalat sokat tesz az üzlethálózat korszerűsítéséért. Pakson a kö­zelmúltban avatták fel a megye egyik legszebb élelmiszerboltját, s még az idén modern külsejű bútorüzlettel is gazdagodik a já­rási székhely. Nem marad ki a programból Szekszárd sem. A nyár folyamán eredeti formájába állítják vissza a város »üzleti negyedét«, a kor­zót. A tatarozással egyidőben rendezik az üzletek portáljait is. Mintegy 350 ezer forintos költ­séggel egységesítik a boltok külső képét; rendezik a kirakatokat. Ugyancsak jelentős összeget for­dítanak az ízléses fénycső-felira­tok elkészítésére és felszerelésé­re is. Előreláthatólag július vé­gére felkerül a boltok homlok­zatára a neon. Erre a munkára körülbelül 250 ezer forintot költ a Népbolt Vállalat. ÚJ HÍD A KAPÓSON-Iá ' &Íggjj " - - - ­■. * ■"■/ , <-Sí: ; 'S--- ■: Síi ás :: * i + HééI* Nagyteherbírású korszerű vasbe- tonhíd épül Dom- bóvárott a Kapos folyón. A munká­latok május ele­jén kezdődtek. A közel hatszáz köb­méteres földmun­ka elvégzése után megkezdték a vas­beton-szerkezetek szerelését, majd a betonozást. TJj módszer a híd építésénél: a zsa­luzó anyag itt nem fa, hanem vaslemez, amit másutt is tudnak még hasznosítani betonozáshoz. Az út módszer jelen­tős mennyiségű fűrészárut takarít meg. A kedvező lehetőségek hatásá­ra növekszik a társasház-építke- zések száma. 1958-ban a njagán- építkezéseknek még mindössze 4 százaléka, tavaly már 16 száza­léka volt társasház. Ebben az évben Budapesten az állami tá­mogatóssal-«pülő lakásoknak 25 százaléka már ilyen emeletes házakban lesz. Az OTP a jövőben nemcsak kölcsönnel segíti a társasház építőket. Eh akarja ugyanis érni, hogy valamennyi jelentkező részt vehessen ebben az akcióban. Eh­hez a takarékpénztár szervező irodát állít fel, amellyel lénye­gében magára vállalja az építke­zéssel járó gondokat is. tál afrikai országok között jő kapcsolat legyen. Az.t akarj uk, hogy e kapcsolat a teljes egyen­lőségen, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson, a szu­verenitás kölcsönös tiszteletben- tartásán épüljön fel. Hruscsov tolmácsolta azt a re­ményét, hogy Mamadou Dia lá­togatása, valamint a szovjet jó- szolgálti küldöttség nemrégiben tett szenegáli útja nagyban elő­mozdítja a kölcsönös megértést a két ország között. A szovjet kormányfő üdvözlő szavaira Mamadou Dia rövid be­szédben válaszolt, majd a magas­rangú szenegáli vendégek a szov­jet vezetők kíséretében gépkocsi­ba ültek és szállásukra hajtattak, Hruscsov fogadta Mamadou Diát Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke kedden a Kremlben fogadta Mamadou Dia szenegáli miniszterelnököt és hadügyminisztert, valamint a Moszkvában tartózkodó szene­gáli küldöttség többi tagját, A megbeszélésen jelen volt Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter is. Kapál a nyugdíjas molnár A szél csak szaladgál a föl­dön, irigyli azt a kevés nedves­séget is, ellopja amit lehet. Az öreg Oblisz, a nyugdíjas molnár húzza a porhanyós, puha föld­ben a kapát, mindjárt ideér a rend végére, az útra. Lassan, komótosan kapálja a kukoricát, csak annyit, amennyi jólesik, nem hajtja senki. A nap a dél­utánba hajlik... — Lassan már abba is ha­gyom, elég lesz mára — mond­ja a nyugdíjas molnár. — Hol­nap majd megint kiballagok, lehet, hogy kijön velem az asz- szony is. Tulajdonképpen ő a tsz-tag, én csak olyan besegítő családtag vagyok. Mözsön, ná­lunk így mondják. Vagyunk is itt egypáran ilyen besegítők... Bizony vannak. Itt is, ott is, a karókkal határolt parcellákon öregek, fiatalok kapálnak, tsz- tagok és besegítő családtagok. Mözsön is felosztották a kapá­sokat családokra és a család közösen szorgoskodik a földön. Vajon Oblisz bácsiék mit vál­laltak, mennyit kapálnak ezen a nyáron? — Elmondjam? — kérdi. — Akkor vegye elő a noteszt, mert ezt írni kell. Két és fél hold kukorica, 1000 öl krumpli, 1700 öl napraforgó, 350 öl cu­korrépa, 50 öl takarmányrépa, 100 öl saláta a részünk a közös­ben, s ott van még a háztá" Nem kevés ez, de azért vállalt az asszony ennyit, hogy én se unatkozzam. Ha kell, akkor be­segít még a fiam is, Oblisz An­tal, aki a pályafenntartásnál dolgozik. Hárman szépen, ké­nyelmesen elgyözzük a munkát, ■— És megéri? — Meg, ha úgy lesz, minden, ahogy szeretnők, meg ahogy megterveztük. Egy hold kuko­rica megműveléséért például 15 munkaegységet, az össztermék 10 százalékát és a terven felült termés felét kapjuk. így meg­éri. Persze, ha nem 19 forint lesz a munkaegység értéke, mint ahogy tavaly volt a mözsi Vj Életben. Ezt azonban Oblisz János sem hiszi. Az idén jól indul az év. S ha az idő nem is kedve­ző, de a gazdálkodás annál jobb a tsz-ben. Így van remény ar­ra, hogy lesz mit fizetni majd a zárszámadáson. — Mi megteszünk mindent, hogy jó legyen a termés — ígé­ri Oblisz bácsi. — Azt megnéz­heti mindenki, amit én, meg a feleségem kapálunk meg. Itt hiba nem lehet... Kapálni tu­dok én is, pedig molnár voltam egész életemben, most nyugdí­jas vagyok: nyugdíjas molnár... Közben jön Makács Gyula bácsi is, vállán a kapával. Ö most megy kapálni, eddig más­hol volt dolga. Sötétedésig még egy-két soron végigballag. A két öregember üdvözli egymást, érdeklődik egymás egészségéről. Kicserélik a né­zeteiket, a tötávolságról, a köz­tesbab hasznáról, a premizálás­ról, előlegfizetésről és az idő­járásról. Makács bácsi aztán to­vább ballag, az öreg Oblisz pe- di beáll egy újabb sorba.-is -OS

Next

/
Thumbnails
Contents