Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-30 / 151. szám
f9G2. június 30. ÍÖLNA MEGYEI KÉPÚJSÁG 3 A párttitkár hétköznapi gondjai Csak aki nagyon figyeli, az veszi észre Várkonyi Henriknél az idegen nyelvet beszélő ember akcentusát. Még a mai napig is jól beszéli a német nyelvet. Az • otthoni környezetben ugyanis még ma is gyakran beszélnek németül, a szülők törve beszélik a magyar nyelvet. Néhány évig Németországban éltek. — Nem tudtunk megszokni a számunkra idegen országban. Mindig hazavágytunk, míg végül hazakerültünk, s újból a szülőfaluban, Szárazdon telepedtünk le — mondja Várkonyi Henrik. Amikor tagja lett a szárazdi KISZ-szervezetnek, később pedig titkára, szülei nem nagyon lelkesedtek. Féltették fiukat a politizálástól, amelyet a maguk módján és a múlt tapasztalatai alapján úri huncutságnak tartottak. Azóta már elmúlt jónéhány esztendő, s a szülők megbékéltek a helyzettel, ök is Várkonyira magyarosították nevüket, s nem vtszolyognak a politikától sem. Egy kicsit büszkék is fiukra. Henrikből az évek múlásával KISZ- titkár, párttag, majd a pártszervezet titkára lett. A két szárazdi tsz egyesítése után őt választották meg a Búzakalász Tsz párttitkárának. Szárazdon ma már nincs nemzetiségi probléma Véletlenül sem lehet hallani, hogy egyik vagy másik emberről úgy beszélnek, mint néhány évvel ezelőtt. Nincs megkülönböztetés, hogy ez vagy az „sváb volt”, a másik pedig „túlsó félről” vándorolt telepes. Egy tsz- be, a Búzakalász Termelőszövetkezetbe tömörült az egész falu népe. Egy mércét állítottak fel: a munka mércéjét. Az embereket aszerint becsülik, ki hogyan dolgozik. mit és mennyit tesz a közös célért. A szárazdi lányok, legények összeházasodnak a felvidékről, vagy máshonnét települt fiatalokkal. Az összeházasodás révén új rokoni kapcsolatok alakulnak ki. Erről így beszél a párttitkár: — Magam is felvidéki lányt vettem feleségül. Falunkban egyre inkább eltűnnek az embereket egymástól elválasztó megkülönböztetések, régi szokások. A fiatalok a szívük szerint választanak maguknak élettársat. Az idősek pedig, mint jó atyafiakhoz illik, megbecsülik egymást és együtt dolgoznak a közösben. A tsz-tagok most már örülnek, hogy a tavasszal egyesítették a két tsz-t, mert ezzel is közelebb kerültek egymáshoz. Megszűnt az úgynevezett ellentéteket szülő nemzetiségi kérdés Szárazdon. Ehelyett egy újabb gond jelentkezett Ennek a gondnak a megoldása foglalkoztatja a község párttitkárát, a tanács és a tsz vezetőit egyaránt. Kevés a föld Szárazdon: a Búzakalász Tsz mindösz- sze 967 holdon gazdálkodik. Ebből egy tagra 5 hold jut. Ez pedig kevés ahhoz, hogy jövedelmező állattenyésztés alakulhasson ki. A tsz-nek ennek ellenére szép állatállománya van, de közös istállókat, sertésólakat építeni a jelenlegi viszonyok között nemigen tudnak, s ez akadályozza a további fejlődést. A tsz-ben jó az együttműködés. A tsz vezetősége és tagsága egy akaraton van és a munkakedvvel sincs hiba. A tsz-tagok arról beszélnek, hogy kevés a munka, ez pedig a földhiány miatt van, mert valamikor nagyobb volt a község határa. A tsz-szervezés idején ugyanis a szárazdiak közül többen lemondtak a földjükről. Egy részük az iparban, másik részük a környező állami gazdaságban helyezkedett el. Most már hazajönnének, s arra biztatják a tsz párttitkárát és vezetőségét, járjanak közbe, hogy a község határához tartozó területeket újra Szárazéhoz csatolják és adják a Búzakalász Tsz kezeÖtezer úttörő vesz részt nyári táborozáson és országjáráson Az iskolakapuk bezárásával megkezdődött az úttörők nyári táborozása. Megyénk valamennyi nagyobb úttörőcsapata részt vesz táborozáson, vagy országjáráson. Nyolcvanhat úttörőcsapat 1103 úttörője táborokban tölt felejthetetlen napokat. A paksi járás úttörői részére a Solt-szigeten létesítettek tábort. Több úttörőcsapat helyileg, a község határában, fürdésre alkalmas víz mellett, hegyek között, vagy erdőben üti fel táborát. A szekszárdi járás úttörőcsapatainak zöme Óbányán és Fonyód-Bélatelepen, a dombóvári járás úttörőcsapatai Balaton- fenyvesen, Szekszárd város, a bonyhádi járás és a tamási járás úttörői Fonyódligeten táboroznak. A táborozáson kívül 46 úttörő- csapat országjáró kirándulást szervezett. Az iskolások a rendelkezésre álló anyagi fedezettől függően megnézik hazánk fővárosát, Egert és környékét, mások felutaznak a Mátrába, de sok úttörőcsapat útiprogramjába a Balaton körüli utazást iktatta be. Megyénk iskoláiban az úttörővezetők, a pedagógusok és a szülői munkaközösségek jó munkát végeztek az általános iskolások nyári táborozásának megszervezésében. Az idei vakációban megyénkből csaknem 5000 úttörő vesz részt kéthetes nyári táborozáson, vagy néhány napos országjáráson. lésébe. — Meguntuk az utazást, a havonkénti, kéthavonkénti hazajárást, a családtól való távollétet. Újból szeretnénk a faluban dolgozni, s a tsz-ben megtalálni a boldogulást — mondják. Hogy a szárazdiak óhaja menynyiben sikerül, ez nemcsak a pártszervezettől és a tsz vezetőségétől függ. Bennük megvan a jószándék. Fáradságot nem ismerve járnak közbe azért, hogy a szárazdi Búzakalász Tsz földterülete növekedjék, s ezzel együtt a szárazdi tsz-tagok megtalálhassák számításukat. De ezt sem a pártszervezet titkára, sem a tsz vezetősége a saját hatáskörén belül megoldani nem tudja. Elsősorban az szükséges, hogy a felettes szervek is segítsék, támogassák a szárazdiak kérését, hogy ezzel is kevesebb legyen a párttitkár gondja. P. M. Jó közepes eredménnyel záiult az akácidény, jónak ígérkezik a méztermés A május 19-től 29-ig tartott akácvirágzást a méhészek jól kihasználták, s a kedvezőtlen időjárás ellenére jó közepes eredménnyel zárták a gyűjtési főidényt. A méhcsaládok országos gyűjtési átlaga az első akácvirágzás idején 20—25 kiló körül alakult ki, de voltak olyan népes családok, amelyektől 40—42 kiló mézet pergettek. A Kislángi Állami Gazdaság nagyüzemi méhészetében például minden méhcsalád egy-egy kanna árumézet adott. A június elején kezdődött második akácvirágzás is lezajlott már, de ez általában gyenge méztermést adott, mivel a hűvös időjárás akadályozta a gyűjtést. A június közepén beköszöntött meleg, csapadékos időjárás kedvezett a szántóföldi mézelő növények virágzásának, s így a mézgyűjtésnek is. A jelentések szerint a kaptáronkénti napi súlygyarapodás átlagosan 1—D/j kiló. Remélhető, hogy a korábbi évekéhez képest nagyobb meny- nyiségű, úgynevezett vegyes virágmézet pergethetnek a méhészek. Most a hársvirágzás van soron: ha a gyűjtési időszakban jó lesz az időjárás, az idén — elsősorban a dunántúli méhészek — külön hársmézet pergethetnek. Az idén — hosszabb idő után először — jó tisztesfű-virágzásra van remény; ez a tömegesen jelentkező tarlóvirág jó esetben 6 hétig ad bőséges méhlegelőt, s az akác mézhozamát kétszeresen felülhaladja. Voltak évek, amikor a tisztesfű-virágzás után 50—60 kiló mézet pergettek egy-egy méhcsaládtól. A paksi cementáru-üzem Egyike a megye legfiatalabb üzemeinek, 1956 őszén kezdte meg a Tolna megyei Építőanyagipari Egyesülés néhány dolgozója itt, a Paksi Konzervgyár szomszédságában az első épületek kitűzését, a falak felhúzását. Ma már valóságos gyár, amely a múlt évben hárommillió forint értékű átereszcsövet, kútgyűrűt, kerítésoszlopot, szőlő-támoszlopot _ és egyéb betonárút állított elő. Az idei terv a tavalyinak mint másfélszerese, 4,7 millió forint. A gyors fejlődés mindenekelőtt a kedvező földrajzi helyzetnek köszönhető. Közel — párszáz méterre — van a Duna, így az egyik alapanyag, a sóder igen olcsó. Beszállítva a gyárba, köbméterenként 56 forintba kerül, míg más hasonló üzemekbe, ahová vasúton kell, esetleg száz kilométerről szállítani, ennek kétszeresébe. De ez csak az egyik tényező, hiszen a termelés felfutásához emberek kellettek, akik elsajátították a technikát, megtanulták a jó minőségű, és nagy mennyiségű különféle betonárú előállítását Elsősorban a megye különböző részeibe szállítanak az üzemből a községfejlesztési tervek megvalósításához szükséges anyagokat. De ma már egyre több áru — főként a nagyüzemi szőlőtelepítéshez szükséges támoszlop és tuskó — jut el a megye határain túlra. Az idén például tízezres tételű rendelések vannak az Izsáki Állami Gazdaság részére, Bajára és az Alföld más vidékeire. (Mint érdekességet említik meg az egyesülés vezetői, hogy Pakson nem kérnek a paksi szőlő-támoszlopból, a A szekszárdi általános iskolában folyó politechnikai képzés eredményeit, az oktatás magas színvonalát mutatta be a Béla téri általános iskolában rendezett kiállítás. Ez a kiállítás is bizonyította, helyes volt az a kezdeményezés, hogy az elméleti oktatáson kívül iskoláinkban a tanulók gyakorlati -velősével is fogazzanak. Kanacsi Állami Gazdaság 150 —200 kilométerről kapja vasúton az oszlopokat. Magyarázat: Egy felsőbb szinten történt megállapodás, amely szerint a gazdaság csak építésügyi minisztériumi vállalattól szerezheti be a betonoszlopokat Hogy ez megdrágítja a gazdaság beruházását, ezzel nem törődnek, vállalja a népgazdaság a többletköltséget.) Komoly fejlődésen ment át az üzem az elmúlt években. Ma a telepen állandóan 20—25 elektromos meghajtású vibrátor és különféle kisegítő gép működik. A vibrátorok többségét törpefeszültségű árammal működő motor hajtja, számos egyéb intézkedést is tettek a baleseti veszélyek megszüntetésére. A két évvel ezelőtti halálos áramütés óta nem is fordult elő baleset a telepen. Több technológiai vonatkozású változás is történt. Pár hónappal ezelőtt a szőlő-támosz- lopok gyártását korszerűsítették. Míg azelőtt egyes sablonokkal egy ember 16—17 darabot állított elő egy műszakban ezekből az oszlopokból, ma hetes sablonnal (egyszerre hét oszlop készül) három munkás teljesítménye 112 darab, tehát a termelékenység több mint kétszeresére nőtt. A minőséget tekintve pedig a most gyártott oszlopok sokkal jobbak, tartó- sabbak a régieknél. Tervek vannak a további fejlesztésre is. Az elkövetkezendő években akarják megvalósítani az üzem áttelepítését közvetlenül a Duna mellé. A jelenleginek két- háromszorosára kellene növelni a kapacitást ahhoz, hogy a kotróvállalat közvetlenül a partra termelje ki a sódert. Ez esetben ennek az alapanyagnak az ára még a felét sem érné el a jelenleginek, tehát tovább csökkenne az önköltség Ha pedig — a mór megépített töltésen — meghosszabbítanák a telepig a vasutat (erre egyébként elsősorban a konzervgyár fejlesztéséhez van szükség) gazdaságosabb lenne a késztermékek elszállítása is. Vasárnap megyei tűzoltóverseny Faddon Faddon, július 1-én, vasárnap reggel 9 órai kezdettel rendezik meg a megyei tűzoltóversenyt, amelyen a községi önkéntes tűzoltó-testületek, az üzemek és a szocialista szektorok önkéntes tűzoltói vesznek részt. A májusban és júniusban megtartott járási tűzoltóversenyek győztesei mérik itt össze tudásukat, szakmai és stratégiai felkészültségüket. A nagyszabású bemutatóra a csapatok felvonulása és jelentésbeadása, valamint az üdvözlő beszéd elhangzása után kerül sor. A versenyen életmentési gyakorlatokat, ponyvába ugrást, olajtűz oltását és más tűzoltási feladatokat mutatnak be a nézőközönségnek. Az eredményhirdetés, majd pedig a díjkiosztás után a versenyző csapatok és a meghívott vendégek közös ebéden vesznek majd részt. Motorkerékpáros-ankét Bonyhádon Vasárnap délelőtt Bonyhádon a járási rendőrkapitányság és a járási balesetelhárítási tanács motorkerékpáros ankétot rendez, amelyre meghívták a járás motorkerékpár-tulajdonosait. A filmvetítéssel egybekötött ankét célja, hogy a motorosok az eddigieknél jobban megismerkedjenek a balesetelhárítás tudnivalóival, elmondhassák különböző problémáikat, javaslataikat. A megbeszélésen részt vesznek közlekedési, közlekedésrendészeti szakemberek is.
