Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-26 / 147. szám

ÍOLVA MFGYFT NÍPŰJSAÖ 1962. június 26. A laoszi koalíciós kormány tiltakozik az amerikai beavatkozás ellen Vientiane (MTI). Phoumi Vongvichit, az új laoszi koalíciós kormány tájékoztatásügyi mi­nisztere vasárnap sajtóértekezle­ten egészítette ki a Souvanna Phouma miniszterelnök által szombaton vázolt politikai prog­ramot. Kijelentette, hogy a laoszi koalíciós kormány a szomszédos Thaiföldön állomásozó amerikai csapatok jelenlétét fenyegetésnek tekinti Laosz semlegessége ellen. A miniszter rámutatott, hogy ez. elleniében van a Laosz semle­gességével foglalkozó tizennégy- hatalmi genfi értekezlet határo­zataival és javaslataival. Az Egyesült Államok kormánya ugyanis a genfi értekezleten megszavazott egy "oiyari iavasfö- tot, amely ellenzy bármely, „ország területének feíhaszilálaáát.’ laoázi ügyekbe való .beavatkozássá. -T Phoumi Vongvichit 'elmondottá, hogy a vasárnap tártptt rmpiM- tertanácson a kormány héttagú küldöttséget jelölt ■‘■a. tizennégy- hatalmi genfi , értekezletre. küldöttséget a korábbi hípéklfel ellentétben nem phoumi Nosaván tábornok, miniszterelnökRelyertíes fogja vezetni,', hanem Qpiniifn Pholsena külügyminiszter. . A laoszi koalíció$_kormány be­Hruscsov üzenete „a bombamentes világért“ jelszó alatt zajló accrai értekezlethez Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök üzenetet intézett a „bomba­mentes világért” jelszó alatt ülé­sező accrai nemzetközi értekez­let résztvevőihez. Hruscsov kifejezi azt a remé­nyét, hogy az accrai értekezlet, amelynek munkájában számos kiemelkedő közéleti személyiség vesz részt, elősegíti a békéért küzdők jobb összefogását. Az ér­tekezlet célja, amit a „bomba­mentes világért” jelszó is kifejez, megfelel a népek érdekeinek, mert arra törekszik^ hogy mind­örökre véget vessen a ’nukleáris •háború veszélyének — írja Hrus­csov. Az üzenet • végül a követ­kező szavakkal fejeződik', be) „Egy hatalmas frontba kell ös­szefogni a békéért1 harcolókat, minden békeszei-ető államot és népet, mert csak így lehét elérni az általános és teljes leszerelést, csak így lehet letörni azok ellen­állását, akik önző érdekeikért készek felelőtlen játékot űzni a népek sorsával: folytatják és egyre inkább fokozzák a nuk­leáris fegyverkezési hajszát!’. Algírban nyugalom, Oranban pánik Algír (MTI). Oranban, Nyugat- Algéria központjában az OAS to­vább folytatja terrortevékenysé­gét. Vasárnap harmadízben tör­tént robbanás az orani városháza épületében, az emeleti szárnyak, nagy része kiégett. Ugyancsak ki­gyulladt négy iskola, egy társa­dalombiztosítási és egy--adóhiva­tali épület Az orani szakszerve­zetek szövetsége, amely lényegé­ben az európai munkásokat tö­möríti, felhívta tagjait, hogy ami­lyen hamar csak lehetséges, hagy ják el az országot. A szakszerve­zeti szövetség egyben a Nemzet­köz: Vöröskereszthez fordult kér­ve, hogy támogassa a menekülő­ket. Dufour volt ezredes, az OAS eevik vezetője a terrorszervezet kalózrádiójának adásában felszó­lította az orani európaiakat, hogy még július 1-e, a népszavazás időpontja előtt térjenek vissza Franciaországba. Dufour, aki Gardy volt tábornokra hivatko­zott, beszédében igyekezett páni­kot kelteni, „arab megtorlással” fenyegette az európaiakat, mond­ván, hogy a menekülés a bizton-; ság egyetlen útja. A nyilatkozat­tal egyidejűleg Oranban 15 plasz­tikbomba robbant. Orannal ellentétben Algírban' tovább tart a viszonylagos' riyú* galom. A menekülők ' át-adatá ugyan nem csökken, de á terrór* cselekmények- teljesen megszűn­tek. A vasárnapi fürdőzők nyu­godtan figyelték, amint a kikötői világítótorony oldalán' ‘látható OAS-jelszavakat áz arab fiatalok átmeszelték. A kommentárok megjegyzik, hogy egy héttel ez­előtt hasonló esetben minden.bi-, zonnyal tűzharcra kérült volna sor. v'i A nemzeti felszabadítás: front1 a népszavazás előkészületeinek keretében hatalmas méretű tö-5 meggyűléseket szervezett. Vasár-, nap este Rocher-Noir-ban á köz­igazgatási központ főépületére ki­tűzték Algéria zöld-fehér nemze­ti zászlaját. A francia ejtőernyő­sök a zászlót egy negyed -óra múlva bevonták, összetűzés ázop- bán nem történt. Az Algériából érkező OÄS-banddk újabb merénYletei Franciaországban Párizs (MTI). Franciaország­ban az elmúlt hét végén ismét több merényletet követtek el az OAS banditái, akik Algéria el­vesztése után fokozatosan Fran­ciaországba teszik át székhelyü­ket. Aix-en-Provence-ban az OAS merénylői vasárnap meggyilkol­ták Joseph Kubasiak nyugalma­zott repülőőrnagyot, aki nemré­giben tért vissza Algériából. A gyilkosságot egy öttagú banda követte el. A banda egyik tag­ját. egy Algériából jött áttele­pült fiatal tanárt letartóztatták. Charente megyében és Korzika szigetén a hét ‘"végén mintegy fél tucat bombamerényletet kö­vettek el az összeesküvők. A pá­rizsi Orly repülőtéren* három fasiszta fiatalember megtáma­dott egy rendőrt, hogy elvegye fegyverét. Autós merénylők több helyütt géppisztolyos támadást intéztek az arab kávéházak és szállodák ellen. Bezons városban egy algériait megöltek, egyet pe­dig megsebesítettek. Oradour és Tóul hóhérja szabadlábon Párizs (TASZSZ). A francia ellenállás: mozgalom sok részt­vevője leveleket küldött de Gaulle elnökhöz, Lammerding touli és oradouri SS-hóhér ki­adatása ügyében. — Eleinte azt állították — hangoztatja a levél —, hogy e háborús bűnöst lehetetlenig megtalálni. Miután mi felderí­tettük, hogy Lammerding hol lakik, azt mondták nekünk, hogy tárgyalások folynak az NSZK hatóságaival e hóhér kiadatásá­ról. Illetékes nyugatnémet ható­ságok azonban éppen a közel­múltban jelentették ki, hogy a francia kormány sohasem köve­telte az NSZK kormányától Lam­merding kiadatását. A levél szerzői hangsúlyozzák, hogy az ellenállási mozgalom egykori harcosait mindez rend­kívül felháborítja. Erélyesen kö­vetelik annak az embernek ki­adatását és megbüntetését, aki felelős a' francia földön hitleris­ták által elkövetett'' két logrét- tenetesebb bűncselekményért. kés és semleges külpolitikára tö­rekszik és meg fogja védeni Laosz terület: integritását, — mondotta a tájékoztatásügyi mi­niszter. . . ’ . : Phoumi- 'Vongvichit közölte to­vábbá, hogy a genfi egyezmé­nyeknek megfelelően harminc napon belül szabadon fogják bo­csátani a hazafias erők által fog­lyul ejtett angol, francia és ame­rikai hadifoglyokat — mindazo­kat a külföldi katonai személye­ket, akiket a polgárháború alatt elfogtak vagy* internáltak.", Souvanna- Phoüma herceg, mi­niszterelnök vasárnap magánlá- ’ togatásra elutazott a francia fő­városba. Utón 'Párizs felé, "a kam­bodzsai fővárost is érintette;' A Phnom -Penh-i repülőtéren talál­kozott Norodom Száhatíuk herceg kambodzsai államfővel. ______ —-------------■_ M-r—-------------------------f- ------­R ené Mohén , magyarországi látogatása Az UNESCO magyar nemzeti bizottság " és r'a magyar kormány meghívására június 21.—24 között hazánkban tartózkodott René Maheu, az UNESCO (ENSZ ne­velésügyi, tudományos és kultu­rális szervezete) főigazgatója. René Maheu itt-tartózkodása alatt eszmecserét folytatott az UNESCO magyar nemzeti bizott­ság vezetőivel, valamint kultu­rális életünk számos vezető sze­mélyiségével. Fogadta őt Ilku Bál művelődésügyi miniszter, Mód Péter,-a külügyminiszter el­ső helyettese. Látogatást tett Li­geti Lajosnál, á Magyal Tudo­mányos Akadémia alelnökénél. Megtekintette Kisfaludi-Stróbl Zsigmond "Kossuth-díjas szobrász- művész műtermét,' a Magyar NénEzeti* Galériát és a Szép'rriuve­szeti Múzeümót. ' ' J ' ■ Réhé'Máiiéű3 vasárnál* élütazbtt Budapestről, ' ‘* » A rt+t lsl ■ a Újabb indonéz . ejtőernyősök ■ partraszállása Ny ugat-lr iónban Hollandia (MTI)'. Holland köz­lemény alapján jelenti a Reuter, hogy indonéz ejtőernyősökét tet­tek partra Nyugát-Iriánban, Me- rauke'várős szomszédságában, az ausztráliai fennhatóság alatt lé­vő pápua államtól körülbelül 65 kilométernyire. A. partra, tett ejtőernyősök szá­ma még . pem ismeretes, most már 'az- 1 600' kilométer hosszúsá­gú déli part öt pontján vannak indonéz ejtőernyős csoportok. A Reuter tudósítója szerint a terep- adottságai folytán a hol­landoknak- rendkívül -nehéz az ej­tőernyős csoportokat „kitisztogat­ni”." Á haircot az'is nehezíti, hogy ezen a vidéken körülbelül 4000 indonéziai származású lakos él, akik az ejtőernyősöket támogat­ják.-----000----­A merikai csapatokat helyeztek ót Hyugat-Berlinbe és Kyugat- Mémstországba Nyugat-Berlin (TASZSZ). To­vább folytatódik . az amerikai csapatok áthelyezése Nyugat- Németországból Nyugat-Berlinbe és .QRnan vissza. Vasárnap a Nyugat-Berlint Ny ugat-Németor­szággal- összékötő főútvonalon autókkal mintegy négyszáz ame­rikait katonát szállítottak .mind­két irányba. * Az amerikai parancsnokság el­határozta, hogy három hónap le­forgása alatt a Nyugat-Berlinben lévő 47. amerikai gyalogezred második harc: csoportját a Nyu- gat-Németországban . állomásozó 98. gyalogezred .első harci cso­portjával cseréli ki. E csoportot májusban légi úton szállították az Egyesült Államokból Nyugat- Németországba. Ötven állam képviselője tizenhét évvel ezelőtt írta alá : az Egyesült - Nemzetek Szerve­zettének alapokmányát, amelyet a békés- együttműködés szelle- ,• ma, az országok között: jobb megértés gondolata vezetett. Á fontos okmány aláírása óta íf esztendő telít el, s ez a más­fél évtizednél rfagyobb idő rop­pant változásokat hozott a vi­lágban. Egész -sor ázsiai és af­rikait ország szabadult fel, le­rázva ,,a kizsákmányoló impe­rializmus igáját, de ezt a ha­talmas változást, amely telje­■ sen - megváltoztatta' a világ tér­képét, még ma sem tükrözi tel- -jes egészében a világszervezet, ■ hisz a Kínai Népköztársaság mindmáig nem foglalhatta el megillető helyét az ENSZ-ben. Természetesen igazságtalanok lennénk az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, ha csak árny­oldaléit néznénk az évfordulón. •-'A) tizenhét esztendő alatt az ENSZ többször tett olyan in­tézkedéseket, amelyek javítot­ták, a nemzetközi életet, kötny- nyiiették a kibontakozást. Az alapokmánynak azonban, tel­jes egészében mégsem sikerült .^rvenyf szerezni, mert a nyu­gati hatalmak csökönyösen ra­gaszkodtak érdekeikhez, aka­dályozták a világméretekben kialakult nemzeti felszabadító mozgalmakat, s az ENSZ tör­ténetének sötét alapjait mutat­ják azok az akciók, amelyek a hosszú polgárháborút zúdí­tották a szerencsétlen Kongói Köztársaságra. Kongó élete még .ma sem került a rendes kerék- , .vágásba, s az Egyesült Nemze­tekben helyet-, foglaló imperia­lista hatalmakat terhel: a fele­lősség azért, amiért a szabaddá vált • afrikai országnak a sza­badság kivívása után újabb harcot kell- folytatnia a neo- koionjalistákkal. Az elmúlt években megnöve­kedett a világszervezet tagjai* nak száma, s több mint kétsze­resére emelkedett az alapítás­tól eltelt idő óta. Az új tagok, csaknem kivétel nélkül a közel­múltban felszabadult ázsiai és afrikai országokból tevődnek össze, s ezek az államok egy­részt felfrissítették a világszer­vezet munkáját, másrészt az ENSZ-ben való részvételük megszüntette a nyugati hatal­mak erőszakolt szavazattöbbsé­gét, amellyel minden olyan javaslat keresztülvitelét meg tudták akadályozni, amely a népek érdekeit szolgálta volna. A nyugati újságok egy része az elmúlt években már elpa- rentálta a világszervezetet, hol­ott az Igazi munka csak ezután vár az ENSZ-re. A világszerve­zet közgyűlésén hangzott el a XX. század egyik legnagyobb jelentőségű javaslata, amelyet a szovjet kormány nevében Hruscsov miniszterelnök ter­jesztett a közgyűlés elé az álta­lános és teljes leszerelésről. A javaslat a világ minden részé­ben jogos reménykedést keltett az emberekben, hisz a legna­gyobb rossztól, a háború iszonya­tától akarja megváltani a vilá­got. A javaslatot a tizenhétha- ■ talmi genfi leszerelési bizottság elé terjesztették, amely a kö­zelmúltban fejezte be tanács­kozásának első szakaszát Saj­nos, ez a szakasz nem hozott eredményt, ami azonban nem jelenti azt, hogy a világnak le is kell mondania az általános és teljes leszerelés magasztos gondolatáról. Az Egyesült Nem­zetek több mint száz tagálla­mának épp az elkövetkező idő­szakban kell megmutatnia, hogy a tizenhét évvel ezelőtt meg­szavazott alapokmány valóban a béke, a nemzetek közötti együttműködés alapokmányává válik. Dean Rusk és Macmillan tanácskozása Göndört (MTI). Dean Rusk amerikai külügyminiszter, aki hivatalos J' látogatáson Nagy- Britanniában tartózkodik, vasár­nap róegérkezése 'után két órával Macmillan miniszterelnökkel ta­nácskozott. Az eszmecserén szá­mos nemzetközi kérdés került szóba. Megvitatták Anglia csat­lakozását az európai közös piac­hoz és a csatlakozás várható ha­tását a nukleáris stratégiára, a NATO-ra és a nemzetközi ke­reskedelemre. Elutazott Romániából a szovjet párt- és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról) és kormányküldöttség köszönetét fejezte ki a testvéri fogadtatá­sért, a .szovjet nép .iránti szeretet megannyi megnyilvánulásáért Románia minden részén. Meg­állapította, hogy a baráti beszél­getések és a hivatalos tanácsko­zások minden részletében nézet- azonosság nyilvánult meg, amint az aláírt közös közlemény szö­vegében is tükröződik. Beszélt ar­ról, hogy az. 1957-es és az 1960-as moszkvai nyilatkozat szellemében tovább folytatjuk a harcot a re­vízión! zmus és ' a dogmatizmus minden megnyilvánulásával szem­ben, a marxizmus-leninizmus igaz tanításainak teljes érvényesítésé­ért, a szocializmus ügyének dia­daláért, Országaink a jövőben is mindent megtesznek majd — mondotta befejezésül — a szocia­lista tábor erősítéséért, a népek közti barátság elmélyítéséért, a békéért. Hruscsov távirafa a román kormány vezetőihez Moszkva (TASZSZ). Hruscsov, a Szovjet Minisztertanács elnö­ke a Román- Népköztársaság ha­tára: felett elhaladva az IL—18- as repülőgép fedélzetéről távira­tot intézett Gheorghiu-Dej-hez és I. G. Maurerhez. A táviratban a szovjet párt- és kormányküldött­ség, valamint saját nevében kö­szönetét mond azért a meleg, ba­ráti fogadtatásért, amellyel a Szovjetunió küldöttségét Romá­niában fogadták. A szovjet párt- és kormányküldöttség visszaérkezett Moszkvába Moszkva (MTI). Hétfőn a déli órákban IL—-18-as különrepülő- géppeL -visszaérkezett Moszkvába a Hruscsov, vezette szovjet párt­ós kormányküldöttség, amely egy­hetes, hivatalos látogatást tett a Román- Népköztársaságban. A szovjet főváros seremetyevói repülőterén virágcsokrokkal, üd­vözlő feliratokkal több ezer moszkvai dolgozó várta a kül­döttséget. A repülőtér betonján Hruscspvnak és kíséretének fo­gadtatására megjelent Brezsnvev, Kirilenko, Koszigin, Kozlov, Kuu- szinen,.' Mikojan, Poljanszkij, Svernvjk, gzuszlov. Gyemicsev, Iljjcsov. . Selepin. Ott voltak a szovjet kormány tagjai, az állami ] bizottságok vezetői, a Szovjet- ' unió marsalljai. Megjelentek a Moszkvában akkreditált diplomá­cia: képviseletek vezetői, köztük Révész Géza, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykövete. A szovjet miniszterelnök a re­pülőgépből kiszállva barátságosan kezet fogott az SZKP és a szov­jet kormány vezetőivel, majd sorra fogadta a Moszkvában akk­reditált nagvkövetek, követek és ügyvivők üdvözlését. A renülő- téren megjelent dolgozók taps­viharral és virágokkal árasztot­ták el a szalmakalapjával vidá­man i-weto, napbarnított arcú Hruscs-vot.

Next

/
Thumbnails
Contents