Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1962. június 24. Elutazott a szenegáli kormány küldöttség Szombaton délelőtt elutazott Ödön munkaügyi miniszter, Cser­Magyarországról a Szenegáli Köz­társaság kormányküldöttsége, amely Mamadou Dia miniszter­gö János kohó- és gépipari mi niszter. Veres József, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának gi látogatásának majd így folytatta: elnök és honvédelmi miniszter elnöke, valamint a politikai, a vezetésével — Kádár Jánosnak, gazdasági és a kulturális élet a forradalmi munkás-parasztkor- több más vezető személyisége, mány elnökének meghívására — Ott volt a búcsúztatásnál a buda­elnöke mondott búcsúbeszédet. Bevezetőül méltatta a szenegáli kormányküldöttség magyarorszá- jelentöségét, tett látogatást hazánkban. pesti diplomáciai képviseletek A küldöttséget ünnepélyesen s^ámos vezetöje és katanai atta' búcsúztatták a zászlókkal díszí- ei,‘ w , r>. . . , , tett Ferihegyi repülőtéren. , ^amadou Dia nun1Szterelnok fogadta a repülőtér betonján A küldöttség búcsúztatására felsorakozott díszőrség parancs­megjelent Kádár János, a fórra- nokának jelentését, majd íelcsen- dalmi munkás-paraszt kormány dűlt a magyar és Szenegál him- elnöke, Czinege Lajos vezérezre- nusz. Mamadou Dia Kádár János des, honvédelmi miniszter, Péter társaságában ellépett a felsora- János külügyminiszter, Nyers koaott díszszázad előtt és köszön- Rezső pénzügyminiszter, Kisházi tötte az egységet. Mamadou Dia és Kádár János beszéde Ezután Mamadou Dia minisz­terelnök búcsúbeszédet mondott, megköszönte a meghívást, a ba­ráti fogadtatást és figyelmessé­get, amelyben Magyarországon részesítették, ezután hangsúlyoz­tam számos jelentős nemzetközi problémát illetően Magyaror­szág és Szenegál hasonló mó­don foglal állást. Mindkét ország békét akar. Ezért tá­mogatják az általános és el­lenőrzött lefegyverzést. Hála a lefolytatott hivatalos síkra szállnak az összi megbeszéléseknek, valamint a nemzetközi nézeteltérések tár- gyar és “a szenegáli nép barátsá- kólcsonos tajekoztatasnak es a gyalások útján való ren- gának és a békének éltetésével szakértőink kozott létrejött kap- dezése mellett, a gyarmatos!- fejezte be. tás utolsó maradványainak gyö­— Hiszem, hogy ez a látogatás, valamint a kölcsönös megértés szellemé­ben lefolytatott megbeszélé­seink fontos hozzájárulást je­lentenek a két állam kapcso­latainak megalapozásához, a magyar és a szenegáli nép közötti barátság erősítéséhez, a békés egymás mellett élés nagy eszméjének diadalra jut­tatásához. — Keren önt, miniszterelnök úr. hogy hazájába visszatérve adja át a magyar nép és a ma­gyar kormány baráti üdvözletét a Szenegál Köztársaság kormá­nyának és elnökéinek, Leopold S. Senghor úr őexellenciájának és népének, amely fáradhatatlanul küzd függetlensége megerősítésé­ért, felemelkedéséért. Sok sikert kívánunk önöknek és a Szenegál népnek ebben a harcban. Kádár János végezetül jó egészséget, szerencsés utat kívánt a vendégeknek. Beszédét a raa­csolatnak, Magyarország és Sze­negál ma már kissé jobban isme­rik egymást. Kapcsolatok kezdőd­tek országaink között, amelyek egyre erősödnek, újabb találkozá­sok és a közeljövőben várható tárgyalások révén, így olyan együttműködés alapjait raktuk le, amely csak hasznos lehet a két nép szá­mára. keres felszámolása mellett és a neokolonializmus minden formá­ja ellen vannak. Tisztelettel adózom ezen a helyen azért a támogatásért, amelyet a magyar kormány és a magyar nép mindig nyúj­tott a függetlenségükért har­coló gyarmati népeknek. A nagy tapssal fogadott beszé­dek után a szenegáli kormány­küldöttség vezetője szívélyes kéz­fogással búcsúzott a megjelent magyar vezetőktől, a diplomáciai testület tagjaitól. A díszőrség díszmenetben vo­nult el a küldöttség előtt. A dele­gáció tagjainak úttörők virágcsok­rokkal kedveskedtek, majd a Mielőtt Maevarorszáera érkéz- Mamadou Dia beszéde végén vendégek beszálltak a repülő- a„f™ wL éltette a Magyar Népköztársasá- gépbe. Néhány perc múlva a re­tünk, akkor sem volt előttünk teljesen ismeretlen ez a magas kultúrájú ország, amely a maga értékeivel gazdagította az da]mi munkás.paraszt ’kormány emberiség közös örökségét. De on, miniszterelnök úr, meg tudta ne­künk mutatni azt is, milyen élő valóságot jelentenek ezek az ér­tékek és milyen nagy mértékben táplálják a magyar nép minden­napi erőfeszitéseit. Érzékeltetni tudta velünk ennek a népnek az alkotó tevékenységét is és azt a büszke bátorságot, amellyel meg­valósítja építőmunkáját a nem­zeti felemelkedését Mivel a magyar nép a munka és a kultúra népe, akárcsak a szenegáli nép, ezért mélységesen békés szándékú. Ennek következtében azonnal megállapítottuk, hogy got, a népek barátságát és a bé- pülőgép a magasba emelkedett, s két. elindult Prága felé, ahonnan a Ezután Kádár János, a fórra- küldöttség Párizson át tér vissza hazájába. utazik a Szovjetunióba Belgrád (Tanjug). D. Kune, a jugoszláv külügyi államtitkárság szóvivője a pénteki sajtóértekez­leten bejelentette, hogy július elején jugoszláv gazdasági kül­döttség utazik a Szovjetunióba, hogy ott a jugoszláv—szovjet gaz­dasági együttműködés kibővítésé­ről tárgyaljon. Értesülések szerint a küldöttsé­get Mijalko Todorovics, a jugo­szláv szövetségi végrehajtó ta­nács alelnöke vezeti. Szufanuvong herceg megérkezett Vientianeba Vientiane (MTI). Szufanuvong herceg, a laoszi Hazafias Front Pártjának vezetője, a szombaton beiktatásra kerülő nemzeti egy­ségkormány miniszterelnök­helyettese, és vele együtt a kor­mány több semleges és baloldali irányzatot képviselő minisztere szombaton délelőtt repülőgépen megérkezett Vientianeba. Boun Oum herceg, a jobboldali politikai irányzat vientianei kor­mányának vezetője szombaton felkereste Savang Vatthana ki­rályt és átnyújtotta neki maga és kormányának lemondását. E for­mális aktussal a koalíciós kor­mány hivatalbalépését készítette elő. Hír szerint a nemzeti egység­kormányt sok alkotmányjogi vita után az uralkodó szombaton dél­után beiktatta. II szovjet párt- és kormányküldöttség megkezdte vidéki kőrútjának második szakaszát Bukarest (MTI). A Hruscsov vezette szovjet párt- és kormány- küldöttség megkezdte vidéki kőr­útjának második szakaszát. A vendégek országjáró kőrút­juk több mint 1500 kilométer hosszú első szakasza során elláto­gattak Borzestibe, az ország vegy­ipari központjába, Vajdahunyad- ra, Románia vas- és acéliparának fellegvárába, a Zsil-völgyi szén­medencében levő Lupény váro­sába és Craiovára, az olténiai gazdag olaj mezők székvárosába, ahol ' nagygyűlésen találkoztak e városok lakosságával és meg­ismerkedtek a román ipar külön­böző ágainak munkasikereivel. Pénteken délután visszatértek Bu­karestbe, s részt vettek a román párt- és államvezetők fogadásán. A szovjet vendégeket vidéki kőr­útjuk első szakaszán a- román nép mindenütt kitörő lelkesedéssel fo­gadta. A szovjet párt- és kormány­küldöttség különvonata szomba­ton reggel kilenc órakor indult el Bukarestből, az ország egyik legfestőibb vidékére, a Fekete­tenger partjára. A magasrangú vendégek itt meglátogatják Ro­mánia legnagyobb kikötővárosát, Constantát. Felkeresik a Cons­tantától néhány kilométerre fek­vő Mangáliát, Eforiet és Mamai­át. A szovjet vendégek a program szerint szombaton délben 12 óra­kor érkeztek meg Constantába, majd felkeresték Mangaliát és Eforiet. Este pedig nagygyűlésen találkoztak Constanta dolgozói­val, majd a Dobrudzsa tartomá­nyi pártbizottság vacsoráján vet­tek részt. Vidéki kőrútjuk második sza­kaszára Gheorghiu-Dej, Gheor- ghe Maurer, valamint a párt és a kormány más vezetői kísérték a szovjet küldöttséget. Vasárnap délelőtt 10 órától 11.30- ig a román és a szovjet párt- és kormányküldöttség a ten­gerpart egyik villájában tovább folytatja tárgyalásait. Ezt követő­en visszaindul Bukarestbe, ahová — program szerint — délután 15 órakor érkezik meg. 16 órától 16.30- ig ünnepélyesen aláírják a közös közleményt. 16.30-tól 18.30- ig a szovjet vendégek nagygyűlé­sen találkoznak Bukarest lakos­ságával. 18.30-tól 19.30-ig pihenőt tartanak a szovjet vendégek, 19.30 órától részt vesznek a Szovjet­unió bukaresti nagykövetének fo­gadásán. A szovjet párt- és kormánykül­döttség — program szerint — hét­főn reggel kilenc órakor eluta­zik Bukarestből. Rusk európai útja — amint várható volt — fel­színre hozta mindazokat az el­lentéteket, amelyek az Egye­sült Államok és európai szövet­ségeseinek kapcsolatára jel­lemzők, s amelyeknek elsimí­tása az amerikai külügyminisz­ter utazásának egyik feladata. A párizsi megbeszélésekről ér­kező hírek szerint Rusk be­jelentette de Gaulle-nak, az Egyesült Államok hajlandó hoz zájárulni ahhoz, hogy Francia- ország önálló atomerővel ren­delkezzék, ami viszont Nyugat- Németországban okozott kelle­metlen meglepetést, mert a bonni militaristák attól félnek, hogy ezzel a NATO-atomerő tervei háttérbe szorulhatnak, s így a Bundeswehr is késéssel juthat atomfegyverekhez. Ettől függetlenül Rusk nyugat-német­országi látogatásával kapcsolat­ban bonni kormánykörökben hangoztatták, hogy a megbeszé­lések eredményeként „messze­menően sikerült megtisztítani a légkört Bonn és Washington között". Eckardt nyugatnémet államtitkár sajtóértekezletén mondott beszédéből azonban nemcsak a Washington és Bonn közötti ellentétek világla- nak ki, hanem a NATO-n be­lüli nézeteltérések is. A sajtó­főnök ugyanis azt hangoztatta, hogy Rusk útját nem szabad úgy értelmezni, ahogy a sajtó általában teszi, vagyis, hogy válság van a NATO-n belül, hanem Rusk utazásának célja csak „a közös feladatok össze­hangolása a szövetségesekkel". A kiszivárgott hírek szerint Rusk értésére adta a bonni ve­zetőknek, hogy Washington to­vábbra is saját kezében akar­ja tartani az atom-monopóliu­mot, sőt arra is kitért, hogy a francia—nyugatnémet atomerő létrehozása, amelyet a nyugat­német sajtó az elmúlt napok­ban — nyilván Rusk utazása miatt — feltűnően sokat emle­getett, aláaknázhatja a NATO egységét. A Die Welt című nyu gatnémet lap ugyanakkor éles hangon figyelmezteti az Egye­sült Államokat, hogy nyugat- európai vezető szerepe hanyat­lóban van, s helyesebben tenné, ha figyelembe venné európai szövetségeseinek igényeit és kö­veteléseit. Ezek az igények természete­sen az atomfegyverre vonat­koznak, s mint a hírügynöksé­gek rámutatnak, Rusk Bonn­ban sem tudta elfogadtatni az amerikai álláspontot, illetve nyugatnémet részről továbbra is fenntartják az atomfegyve­rek feletti „közös rendelkezés” igényét. Rusk nyugat-németországi tárgyalásainak másik fontos kérdése a nyugat-berlini hely­zet megvitatása volt. Ismeretes az az ellentét, amely ebben a kérdésben az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Németország kő zött fennáll, hisz Adenauer többször keresztülhúzta Ken­nedy számításait. Most a Nyu- gat-Berlinnel való összekötte­tés problémájával kapcsolatban Manning amerikai külügyi ál­lamtitkár, aki Rusköt elkísérte európai útjára, csak annyit mondott, hogy „számos meg­oldási lehetőség kínálkozik ezen a téren s célszerűtlen lenne ra­gaszkodni csupán egyetlen le­hetőséghez”. Érdekesen kommentálja Rusk útját Markov alezredes, a Krasz naja Zvezdában. „Ha figyelme­sen megnézzük az atlanti ház­ban dúló vitákat — írja —, ész­revehetjük, hogy e viták nem a béke biztosításának legjobb útjairól, nem a nemzetközi fe­szültség enyhítéséről és nem a leszerelésről folynak. Nem ilyesmi foglalkoztatja az atlan­ti stratégákat” — írja a Krasz- naja Zvezda, s megállapítja: „Az amerikai vezető körök nem akarják kiengedni kezükből azt a félelmetes eszközt, amellyel nyomást gyakorolhatnak szö­vetségeseikre és ami a legfőbb, saját uralmuk alatt akarják tartani a NATO egész ütőere­jét”. Rusk egész európai kör­útja is ezt az egyetlen célt szol­gálj a. Az atomrobbantások és az időjárás Nemcsak hazánkban, hanem az egész világon évek óta rendkívül szeszélyes, a megszokotthoz mér­ten szabálytalan az időjárás. Fel­hőszakadások, aszály, árvíz pusz­tít mindenfelé, a decemberi eny­heséget áprilisig, májusig tartó „enyhe tél” követi, októberben kánikulai napokat élünk át. Sokan azt gondolják, hogy az atomrobbantások okozzák ezeket az időjárási kilengéseket. Dr. Zách Alfrédhez, az Országos Me­teorológiai Intézet helyettes igazgatójához fordultunk a kér­déssel: van-e összefüggés a két jelenség között? — Elöljáróban hadd mondjam el — hangzott a válasz —, hogy mintegy 200 év óta állnak rendel­kezésünkre pontos meteorológiai feljegyzések. Ezekből az tűnik ki, hogy mindig volt rendkívüli idő­járás. Érdemes arra is emlékezni, hogy minden technikai vívmányt kapcsolatba hoztak a rendkívüli időjárással. Amikor elterjedtek a gőzgépek, ezeknek a füstjére fog­ták a szokatlan hideget, meleget... Még furcsább, hogy az első világ­háború „lövöldözéseit”, később pedig a rádiót is azzal gyanúsí­OlS-ellenes tüntetés Párizsban Párizs (TASZSZ). Pénteken este 3000 párizsi dolgozó tünte­téssel tiltakozott amiatt, hogy előző éjszaka az OAS banditái megölték Pierre Vergert, a kom­munista párt tagját. A tüntetők közt ott menetelt a Francia Kom­munista Párt és az Általános Munkásszövetség (CGT) több ve­zetője is. A felvonulók a követ­kező jelszavakat hangoztatták: „Nem lesz fasizmus!” „Golyót Salannak!” „Egységre antifasisz­ták!” „OAS — SS!”, stb. A Gondorcet utca járdáját — ahol az OAS terrorlegényei csü­törtök éjszaka megölték Pierre Vergert, virágcsokrok és koszo­rúk borították. A párizsi antifasiszták tiltako­zó gyűlésén Le Floche, az FKP párizsi IX. kerületi titkára a résztvevők nevében követelte a fasiszta gyilkosok példás meg­büntetését. Beszélt a növekvő fa­siszta veszélyről és arról az el­szántságról, amellyel a köztársa­ság hívei útját állják a fasizmus­nak. A csütörtök éjszakai OAS-gyil­kosság hírére számos párizsi gyárban is tiltakozó gyűlést tar­tottak. Az Általános Munkásszövetség (CGT) és a francia keresztény dolgozók szövetsége (CFTC) kö­zös nyilatkozatot adott ki, amely­ben hangsúlyozza, hogy a kor­mány elnéző magatartása fokoz­za a fasiszta veszélyt. A nyilatko­zat felszólítja az antifasisztákat, követeljék a kormánytól a fa­siszta söpredék szétzúzását és az eviani egyezmények szigorú be­tartását. tották, hogy a legkülönbözőbb zavarokat okozza az időjárásban. Meggyőződésem, hogy az atom­robbantások éppen úgy nem be­folyásolják az időjárást, mint az említett, egykori technikai újdon­ságok. Más kérdés természetesen, hogy egyéb szempontokból kívá­natos lenne a Szovjetunió ja­vaslatai értelmében, örökre meg­szüntetni minden atomrobban­tást. Kétségtelen, hogy minden rob­bantás hatalmas energiákat, rá­dióaktív anyagokat juttat a lég­körbe, s ez fokozott csapadék­képződést okozhat. Egyesek ezen az alapon hozzák összefüggésbe a robbantásokat az időjárással. Ez a hatás azonban helyi jellegű. Ha a hatás méreteit akarjuk szemléltem, körülbelül a Bala­tonba dobott kőhöz hasonlítjuk. A csendes víztükörre hajított kő nyomán messzire terjednek a hullámok — de mi ez a tó 600 négyzetkilométeres felületéhez képest? Mi okozta tehát az évek óta tartó, szokatlan időjárást? — A naptevékenység. A 200 év adatai alapján rajzolt grafikonon hatalmas, soha nem tapasztalt kiugrás mutatja, hogy 1958 óta egészen rendkívüli naptevékeny-, ség tanúi, vagy „áldozatai” va­gyunk. Ennek az okát nem tud­juk, de a legmerészebb képzelet sem teremthet összefüggést a földi robbantások és a tőlünk 150 millió kilométerre lévő Nap fizikai folyamatai között. Mikorra várható javulás? — Az első „nyugodt év” előre­láthatóan 1964 lesz. Most olyan stádiumban vagyunk, mint ami­kor a szél már elállt, de még hullámzik a viz. Tehát két év múlva a tavasz ismét tavasz, a nyár megint nyár lesz. Reméljük, ez a prognózis beválik... GYENES ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents