Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-23 / 145. szám

4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSÄG 1962. június 23. Asszonyoknak —lányoknak Az önállósodás első lépései Nemcsak a gyermek életében, a felnőttében is nem egyszer ko­moly belső megrázkódtatást okoz egy-egv megszokott környék, munkahely, közösség, társaság másikkal váló felcserélése. A hű­ség emberi tulajdonság és nem­csak „illő” erkölcsi magatartás, amit személyekkel szemben ta­núsítunk, de belőlünk gyökerező szükségszerűség is: igen-igen ro­kon a megszokás belső kénysze­rűségeivel. S a csecsemő, a kisgyermek hűséges, „konzervatív” teremtés: nem igen kedveli az újat, a vál­tozásokat, nehezen alkalmazkodik hozzájuk. Ezért jelent többek kö­zött komoly problémát az egyes régi szokásokról egy egészen újra való átállítás a kisgyermeknél, mint például az anyáról való le­választás is. (Az önállóságra ne­velés kezdete legtöbbször kény­szerűen egybeesik az anyától va­ló elválasztással.) Kritikus idő­szak ez a gyermekre nézve, a hir­telen rázúduló új környezeti ha­tásokhoz szinte egyik napról a másikra kell — és új formában — alkalmazkodnia. A gyermek életében más ese­tekben is szükség van bizonyos — már kialakult — szokások megváltoztatására, de ez nem je­lenthet különösebb problémát. (Pl. kisebb korban naponta há- romszor-négvszer, később kétszer alszik). A leválasztás: az más. Ott lényegében minden megvál­tozik, új színezetet kap. Az anyá­tól való „elszakadásba” különben is nehezen törődik bele gyerme­künk, számára feltétlen és teljes biztonságot jelentő személy elkü­lönítése létbizonytalanságot te­remt, és fokozottabban szorul tá­mogatásra, anyapótló védelemre, kiszolgálásra ilyenkor. S ehhez járul még az új étel, az új ete­tési forma, sok esetben az új környezetbe, (pl. bölcsődébe) ke­l-ülés is — mely sok-sok különbö­ző változáshoz bizony megerőlte­tő feladat az újszerű viszony ki­építése. Mi hát a teendő ebben az eset­ben? Fontos, hogy a mama egyszer­re csak egyféle „újítást” vezes­sen gyermeke életébe, (pl. vagy cs-ak új etetési forma, vagy csak új környezet), s azt okos, gondos körültekintéssel, a fokozatosság követelményeit mindig szem előtt tartva tegye! Legyen melegebb, anyásabb (a gondozó is az új gyermekkel), s mindig készítsük elő fiunkat, lányunkat — termé­szetesen nem valami rábeszélés­sel — a változásokra. Ez az elv vezessen bennünket állandóan, még később, az általánosabb ön­állóságra szoktatás eseteiben is. Az óvodába kerüléskor sem lehet az új környezetbe jutás napját csak egyszerűen közölni a gye­rekkel, jó, ha erre már korábban, cSzmuteÁ, izíLpiak, iniyw. Szép eredménnyel zárult a nagymányoki nőtanács rendezé­sében megtartott hathetes sütő­főző tanfolyam. Hallgatói a hely­beli és környéki bányászfelesé­gek és lányok, a mindennapi ételek készítése mellett- külön­leges előételek, gomba-, hal- és húsféleségek készítését is elsajá­tították. A tanfolyam vezetői: a népszerű Tischler Laci bácsi, aki a sütést, s felesége, Erzsiké néni, aki a főzést tanította. A búcsúvacsorán kiállítást ren­deztek a hallgatók készítmé­nyeiből. A roskadozó asztalon többek között kaszinó- és töltött­tojás, speciális készítésű »má- nyoki tálat«, s hét féle tortát láttunk, melyek közül a valóság­hűen elkészített „pontytorta” vitte el a pálmát. Á bemutatót vacsora követte, melyen Fürcdi- né, a nőtanács elnöke köszönte meg a vezetők fáradságát, s át­nyújtotta a hallgatók ajándékát. Laci bácsi elmondta, hogy igyekezett tudása legjavát adni, ellentétben azzal a hiedelemmel, Apró tanácsok háziasszonyoknak Napjainkban általában elter­jedtek a nylon-abroszok. Ezek igen jól, gyorsan, és csekély idő­ráfordítással tisztíthatok. Ráadá­sul jól is mutatnak, különösen, ha alattuk megfelelő színű és formájú vászon, vagy egyéb anyagú abrosz van. De arra na­gyon ügyelni kell, hogy a nylon­abroszt ne hajtogassuk. A nylon- abrosz a hajtogatás vonalán meg­törik, kilyukad, elszakad. A nylon-abroszt langyosvizes lemo­sás után tekerjük egy megfelelő nagyságú rúdra és úgy tegyük a he lyére. Ezt ä rudat, természetesen kizárólag erre a célra használjuk. * Tavasszal és nyáron gyakran történik festés a ház körül. Egy- egy bútort festünk át, ajtót, ab­lakot, kerítést, stb. Ilyenkor gya­kori, hogy valamelyik ruhane­műnk befestékeződik. Miként tün­tessük el a nemkívánatos festék­foltot gyorsan és eredményesen? Nos, a legjobban bevált recept: Megfelelő adag szappant és spi­rituszt használjunk fel a folt tisztításához. Ha a gyapjúszöve­tet, vagy selymet fűfolt éktelení- ti, cinkkloridot használjunk. Ez mindig hatásos. mely szerint a cukrászok félté­kenyen őrzik tudásukat. Erzsi néni pedig kedvesen hozzátette: »Ha bárkinek problémája akad­na, a jövőben is készséggel adunk jó tanácsot az asszonyoknak«. Az ízletes vacsora meggyőzött bennünket arról, hogy mindenki jól vizsgázott. Szabados Éva még az anyával való gyakoribb együttlét idején készítik elő. Gya korlatilag is (például önállósodás az evés, az öltözködés vonalán), s belsőleg, érzelmileg is. A gya­korlati oldalhoz legfeljebb csak annyit fűzhetünk még: végre pró­bálják meg elhinni édesanyáint hogy a bár nemrég még tehetet­len gyermek egy idő után igenis, önállóan is tud már valamit csi­nálni, nem kell mindent elvégez­nünk helyette (pl. a kétéves gyer­mek ruháját, cipőjét lehúzni, ka­nállal etetni), s az érzelmi „át­állításokról”, előkészítésről meg annyit: ez nem lehet soha prob­léma, ha okosan, az előbbieket is figyelembe véve szeretjük gyer­mekeinket. Az önállósodás vonalán a szü­lők az óvodáskorú gyermekkel szemben már bizonyos igényeket követelményeket támasztanak De megelőzi ezt a gyermek önál­lósodási törekvése is: például más fél éves kor körül rendszerint nem engedi, hogy öltöztessék, etessék, mosdassák. Maga próbál­ja mindezt megcsinálni. Gyaltor latlansága miatt kísérlete azon­ban sokszor kudarcba fullad például az asztalterítőt bepisz­kítja, a mosdóvizet kiönti — de ez rendszerint nem veszi el a kedvét. Viszont annál inkább a szülőkét, akik mérgesen fordul­nak ilyenkor gyermekük felé, legközelebb már, félve a követ­kezményektől, nem adnak teret a gyermek önállósodási törekvései­nek. Helytelen ez, először is, mert gyermekük spontán kezdeménye­zéseit letörik, és mert hozzászok­tatják ezáltal ahhoz, hogy min­dig és mindenben kiszolgáltassa magát. S ha később erőltetnék már a dolgot, a gyermek fog el­lenkezni — ami még bonyolul tabb nevelési problémákat von maga után. Bősz Jenő DIVATTUDÓSÍTÁS Üdülési tanácsadó Egyéni és közösségi szempont­ból egyaránt fontos, hogy min­denki a lehető legjobban hasz­nálja fel az egész évi munkájába beiktatott pihenés, üdülés heteit. Elsőnek a szocializmus iktatta az állampolgári jogok közé a dol­gozók fizetett szabadságát, s ezek az országok hatalmas összegeket fordítanak üdülők építésére és fenntartására, a dolgozók jó ét­keztetésére, kényelmi és szórako­zási igényeik kielégítésére. Kér­dés, hogyan hasznosíthatjuk leg­célszerűbben a pihenésre szánt heteket? Egészségügyi és lélektani érvek amellett szólnak, hogy ne aprózzuk el szabadságunkat, hanem egyvég- tében éljünk vele. A dolgozók többsége két hétre jogosult, s ez nem önkényesen megválasztott időtartam. Ennyi kell ahhoz, hogy a szervezetben végbemenjenek a kikapcsolódás, áthangolódás és új erő gyűjtés kedvező pszichofizi­kai (testi-lelki) változásai. Ter­mészetesen ez sem vastörvény, hanem átlag-szabály, amelytől el­térni olykor lehetséges, olykor pedig szükséges. Az elaprózást, mint kivételes megoldást, kipró­bált egyéni tapasztalat, esetleg orvosi vélemény döntheti el. Sokan úgy vélik, hogy az üdü­lés célja elsősorban a szórakozás, nem pedig a pihenés. („Aludni otthon is lehet...”) Már a szem- beállítás helytelen: egyik nem ki­rekeszti, hanem kiegészíti a má­sikat. Mégpedig a szórakozásnak kell kiegészítenie a pihenést, az üdülésnek igenis elsődleges, leg­főbb célját! A modern idegesség­vizsgálatok egyik érdekes ered­ménye ugyanis, hogy az egész vi­lágon megfigyelhető „szórakozási láz” cseppet sem csökkenti, ha­nem ellenkezőleg: gyarapítja az ideges emberek és tünetek szá­mát. Üdülés közben fél éjszaká­kon át táncolni — s ami ezzel legtöbbször együttjár: inni, ciga­rettázni, feketézni — még hely­telenebb, mint egyébként. Ellen­ben a frissítő, pihenést kiegészítő szórakozások — kirándulások, há­zi asztalitenisz-, sakk-, römi-baj- nokság, vacsora utáni séta, mozi, rádió, televízió stb. — annál ked­vezőbb hatásúak. A testi-lelki energiák felújítá­sának fontos eszköze a „másfajta tevékenység” üdülés idején. Aki egész évben íróasztalnál ül, ilyenkor több testmozgással fűszerezze prog­ramját. Akinek munkájából vi­szont nem hiányzik a mozgás: a nyugágy és a jó könyvek szerez­hetik a legtöbb örömet, a leg­nagyobb felfrissülést. Az egyol­dalú, egyhangú időtöltés is hely­telen: az ember minden tekintet­ben „vegyes táplálkozásra” alkal­mas lény, mégis célszerű, ha szo­kásos életmódunkhoz mérten az üdülés alatt többé vagy kevés­bé „mozgásos” életmódot alakí­tunk ki. Persze nem mereven, hanem a helyzethez alkalmazko­dó rugalmassággal: vállaljuk a váratlan, „terven felüli” progra­mokat is, ha megfelelnek egyé­niségünknek, kedvünknek. Itt említjük végül, minden jó­tanács foglalataként, hogy a jó üdüléshez bátorság is kell, vagyis ne hagyjuk magunkat semmibe „behúzni”, amihez nincs kedvünk. Aki „virtuskodásra” kapható, vagy fél a többiek eset­leg csipkelődő, gúnyos megjegy­zéseitől, egész évi szabadságát el­ronthatja. Az „ivászati” progra­mokat kereken utasítsuk vissza, de hosszabb kirándulásokra, tú­rákra se menjünk, ha nem talá­lunk benne különös örömet. Ezek után: kellemes pihenést, igazán jó szórakozásokat és jó időt! ‘ Gy. I. Halszáz fér óhely es tehénistállót építenek a Szekszárdi Állami Gazdaságban Kísérleti jelleggel, dán-rend­szerű szabadtartásos istállót épí­tenek a Szekszárdi Állami Gaz­daság újbereki kerületében. Az istállóhoz halszálkás fejőházat és terelőút-hálózatot építenek. Külön érdekessége ennek a lé­tesítésnek, egy eddig Magyar- országon ismeretlen 480 köbméte­res takarmánytároló torony. Ez a takarmánytároló amellett, hogy csak 7—11 százalékos veszteség­gel tárolja a zöldtakarmányt, az eddigi 30—40 százalékos veszte­séggel szemben, lehetővé teszi a takarmányozás automatizálását, így 600 tehenet az eddigi 80 errt- ber helyett 28—30 ember gondoz« etet és fej. Az új istállót még ebben az év­ben átadják rendeltetésének. Elmulatta az elszámolásra felvett pánzt Tóth András szekszárdi lakost 4 hónapi felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte a Szekszárdi Já­rásbíróság. Tóth András a Ruha­ipari Vállalat gépésze volt és egy alkalommal 1000 forintot ad­tak neki elszámolásra azzal, hogy Budapesten fizesse ki egy ma- szeknek a gépjavítási költséget. Tóth fel is utazott Budapestre, ott azonban elmulatta a pénzt. Annyira berúgott, hogy eszmé­letlenül találtak rá egy lépcső­házban, s zsebében mindössze 17 forint volt. Mentőkkel beszállí­tották a kórházba, ott kijózaní­tották, majd megindították elle­ne az eljárást. Az eljárás idején Tóth András a vállalatnak oko­zott kárt megtérítette. 1. rajz: A kicsit teltalakúak részére lefelé kissé bővülő prin- cesse ruhát ajánlunk. Eleje, háta egyformán, hosszirányban kar­csúsítva. Csinos búzakék lenshan- tungból. Gallérral egybeszabott nyakkendővel, mely fehér piké- ből való, középen egy gombbal gombolódik a ruhán. 2. rajz: Kétrészes ruha, kabát­kája enyhén karcsúsítva. Szok­nyája körben négy hollal. Vé­kony, kék szövetből vagy burett- ből. A nyakkendője és a hamis kézelő alátét kék-fehér, vagy pi­ros-fehér pettyes selyem, övvel, öv nélkül viselhető. 3. rajz: Háromrészes összeállí­tás szoknya, blúz, bolerószerű ka­bátka. A blúz fehér, egyszerű fa­zonú gallérja hajlik ki a bóléié­ra. A szoknya glokniba szabott, öv bújtatóba fűzött, megkötős övvel. A szoknya derékban kissé felmagasított. ginnáziuinban Érettség iiefok Itt o szünidő! YMQ Fürdőzők, vigyázat! Alig kezdődött el a fürdési idény, a Sió máris áldozatokat követelt. Simontornyánál néhány építőmunkás alkonyaikor fürödni ment a Sióra. Közülük egy 17 éves fiú belefulladt a vízbe. Ér­tesülésünk szerint Pálfánál is szerencsétlenség történt. Két gyermek csónakázott, felborultak és az egyik — nyolc éves —, nem tudott kiúszni. Belefulladt a Sióba, SzA (Szűr-Szabó József rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents