Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-19 / 141. szám
4 TOLVA MEGYEI VEPÜJSlO 1962, június 19. Tudomány és technika J! háztartás 2000-ben Külföldi lapok tudósokat in- alapokra bárhol fel lehet állítani, térj óvóinak sorra, s tőlük kér- A hűtőszekrényt valószínűleg dik, hogy véleményük szerint mi decentralizálni fogják. Mindenütt várható a 2000-ik esztendőre, lesz egy hűtőfiók, s nem kell ki- Ezekből a jóslatokból kötöttünk menni a konyhába, ha hideg li- néhányat csokorba. monádét akarunk inni, hiszen a Ha valaki csenget az ajtón, fekvőhely mellett ott lesz a kis már ma is a szobából nyithatjuk hűtőszekrény is. Az edényt nem ki az ajtót egy elektromos gomb gép mossa majd, hanem emberi segítségevei. De 2000-ben már füllel nem hallható ultrahanggal először egy televízió segítségé- tisztítják. Étkezés után mindent vei magunk elé vetítjük az ajtó a helyére tesznek, s mikor a előtt álló arcát, s az ajtót csak szekrényt bezárják, az ultrahang akkor nyitjuk ki, ha valóban be mindent megtisztít, is akarjuk engedni. Mások sze- Vagyis ha minden jól megy, rint néhány évtized múlva, ha fél évszázad se kell hozzá, s valaki költözni akar, nemcsak a megszűnik a háztartási munka, bútorait viszi magával, hanem az egész házat. Minden szoba Sok szakember szerint ennek könnyen összerakható egység technikailag semmi akadálya lesz, amelyet az előre elkészített sincsen. Dadogni már tud a beszélőgép Amióta az elektronikus csodák rendkívül erősen csökkenthető lesz. Ezzel a berendezéssel tehát elvileg elérhető, hogy az elektronikus gép először lefordítja az anyagot, majd ennek alapján vezérli a megfelelő billentyűket és így állítja elő a szintetikus hangot. ARANYLAKODALOM — órsi Ferenc színműve a Déryné Színház előadásában Kisvejkén — már könnyedén fordítanak egyik nyelvről a másikra, azóta ismételten felmerült a kívánság, a gép ne csak írja a fordítást, hanem ha kell, mondja is el. Vagyis igazi tolmács legyen. Már vannak olyan gépek, amelyek beszélni, illetve mondjuk inkább így: dadogni tudnak. Egy viszonylag nem is túlságosan bonyolult gépben billentyűk mozgatásával a nyelv alaphangjait szintetikusan elő lehet állítani. Ha a billentyűket sorban egymás után, úgy ütjük le, hogy azok valami szót adjanak ki, akkor a gép úgy fűzi össze a szavakat, hogy azt valóban meg is lehet érteni. A magánhangzókat a beszélőgépek villamosrezgésekkel keltik, a mássalhangzókat pedig zajkeltő készülékkel.- 'Hasonlóan" állítják elő a sziszegő és csengő hangokat is. Vannak már olyan gépek, amelyek az emberi nyelv minden alaphangját elő tudják állítani. Egyelőre a beszélőgéphez kapcsolt elektronikus számológépnek 25 percre van szüksége ahhoz, hogy egy percnyi szintetikus beszédet vagy zenét „kiszámítson”. Ez az idő persze a fejlődés során egészen biztosan Nyolcvannégyezer tonnás vonatot takarítottak meg az első negyedévben a dombóvári állomáson. Ez azt jelenti, hogy a túlsúlyos vonatok továbbításával 84 mozdonnyal és 420 fővel kevesebb személyzetet vettek igénybe. p wr m> w m* m ■ wrws Örsi Ferenc Arany lakodalom című színműve úgy kezdődik, hogy az ember a függöny fel- gördülése után abba a világba cseppen, amelyik annyira közismert volt Európa-szerte, hogy felvilágosodottabb államokban csak közép-európai Zanzibárnak, kései feudalizmusnak nevezték. Nanica és az ura, a szegény lány és a módos legény áll a darab középpontjában, s mégis egy kort ismer meg a néző. Nemcsak Nanicáról és Jóskáról szól a színmű, hanem valamennyi kortársukról, arról a paraszti világról, amelynek képviselői ott próbáltak valahogy lábrakapni, megerősödni, s élni az óriási latifundiumok szomszédságában, azokról szól, akiknek boldogságát két háború keserítette, s családjukat két világégés irtotta. Előítéletek, régtől fogva honos szokások fogadják a szegény lányt a módos házban, Jóska oldalán. Az anyós már a kezdeteknél, az 1903-ban megkötött házasságnál kimondja: Nanica csak cseléd lehet, erre rendeltetett a születésnél, s jogtalanul tolakodott be a házba, mert semmit nem hozott magával. S ez a kis parasztlányból lett nagyszerű asszony egyáltalán nem rendkívüli feleség, anya, akit hétköznapi, emberi dolgok formálnak, alakítanak. Tűr, szenved a gazdagőggel telített anyóstól, dolgozik, küzd a családjáért, a születendő gyermekekért és közben tiszta marad, szívét, lelkét nem fertőzi meg a jobb mód, a ragályként terjedő, mindenáron való szerzésvágy, a leggyakrabban indokolatlan és mesterségesen táplált büszkeség. így él le párja mellett ötven évet, két háború viharában, abban a rideg, szegény és üres világban, ahol kis híján kiveszett az emberekből az emberség, csak a vagyon, csak a mód beszélt, s hatásosabban érvelt mindennél, minden fórum előtt. Adott pedig a színműben egy másik pólus, egy, a Nanicáétól merőben különböző út is, amelyet Jóska testvére, Lajos és kényen nevelt, de szépen móringoló felesége, Ilonka járnak. Ez a viHit tanultak a gyerekek a munkaoktatás keretében ? Meglátható a szekszárdi Béla téri általános iskolában rendezett kiállításon A Garay téri általános iskola kapuján szembetűnő plakát hirdeti: Camping-kiállítás. Száz méterrel nyugatra is, feljebb is, a gél a téri iskola falán már sokkal szerényebb feliratok tudatják a látogatóval: itt meg azokból a tárgyakból rendeztek kiállítást, amelyeket a munkaoktatás (közkeletűbben: politechnikai oktatás) keretében készítettek a szekszárdi általános iskolások. Szerény a reklám, de annál értékesebb tartalmat takar. És élményszámba menő látványosságot tartogat a látogatónak. Mintegy ezer szekszárdi általános iskolás vesz részt munkaoktatásban. S most legszebb munkáik itt láthatók a kiállításon. Bádog hamutartók, nem díszesek. de praktikusak; szalvétatartók, irattartók (dicséretes könyvkötészeti munka), fiókos papírdobozok szerepelnek az ötö(Folytatás a 3. oldalról.) a terepjáró hamarosan utolérte a vadat. A sziréna még mindig Melnyikov a váratlan támadás bőgött s a marsbéli vad hátra láttán hátradobta magát. Kámov sem nézve rohant előre. Kámov nem vesztette el a fejét. Az ugrás pillanatában bekapcsolta a sebességet: a terepjáró előrelendült, de ugyanakkor jobbra fordult, nehogy a tóba zuhanjon. A vad teste átsuhant fölöttük s mögöttük ért földet a homokban. De felbőszíthette a balsiker, mert kinyitotta az elülső ablakot. — Csak aztán pontosan célozzon! — mondta. — A fejébe lőjjön! Melnyikov követte a vad minden mozdulatát. Gyors ugrásai miatt nem tudta jól megcélozni — Hát ez így nem megy — helyből villámgyorsan megfor- mondta Kámov. — Kipróbálunk dúlt és másodszor ugrott. A te- egy másik módszert. — Kikap- repjáró megremegett a rázuhanó csolta a szirénát, testtől. Kámov kikapcsolta amo- A hirtelen beállott csend megtört. torpanásra késztette a vadat. HátAz állat a tetőn volt. Hallották, ránézett. A terepjáró három lé- amint karmaival vagy talán fo- pésnyire állt tőle. Melnyikov gaival a fémet marja. Az oly most már nem téveszthetett célt. nagy fáradsággal kiásott növény Lőtt... összetörve esett a „földre”. Vártak pár percet, aztán óvaMelnyikov félretette a gépet és tosan, fegyverüket kezükben tart- puskát fogott. va, közelebb mentek az állathoz. A terepjáró lassan elindult. Ám De a vad már kimúlt; a golyó a vad nem ugrott le róla. Farka pontosan a szemei közt hatolt a lecsüngött és a „földet” seperte, fejébe. — Ez azt bizonyítja — mondta — Rá kell kényszeríteni a le- Kámov —, hogy a marsbeli álla- iigrásra! — mondta Kámov. tok agya ugyanott van, ahol a Megnyomta a sziréna gombját, földi állatoké. A vad megrémült és meg- — Vajon ketten fel tudjuk-e próbált leugrani, de karmai meg- tenni a terepjáróra? csúsztak a fémtetőn és a súlyos — Megpróbáljuk, test lezuhant. A hátára esett a De még a csökkent marsbeli hernyótalp mellé. Melnyikov egy nehézkedési erő sem segített meg- pillanatra egészen közelről látta birkózni a vadállat testével. Két az állatnak a levegőben tehetet- ember számára túlságosan nehéz lenül kalimpáló hat mancsát. Az- volt. A csörlőt sem tudták hasz- tán egész testét összehúzta, át- nálni, mert nem volt lejtős áll- íordult és hosszú, tízméteres ug- ványuk, mely szükséges hozzá, rásokkal eliramodott. - • Kámov rátaposott a gázra és (Folytatjuk) dikesek kiállított tárgyai között. Egy asztallal odébb a hatodikosok famunkái láthatók. Sok köztük a játék (talán semmivel sem egyszerűbbek, vagy csúnyábbak, mint a boltok fajátékai), majd az óvodások kapják meg őket a kiállítás után. Edénytartókat, fogasokat, kalapácsnyelet, piszkavasat, kalapácsot készítettek és mutatnak be a hetedikesek, a legnagyobbak pedig a kiállítás tanúsága szerint már meg tudnak javítani zárakat, kulcsot reszelni hozzá, konyhának a vízvezeték- és villany- szereléshez. sőt meg tudják javítani a Dongó motort, ha elromlik, mert a munkaoktatás keretében azt is megtanulják. A kiállítás legszebb része talán, ahol a lányok munkáit mutatják be. Szépen díszített kézimunkák, zsebkendők, kötött kesztyűk és maguk szabta, maguk varrta blúzok, szoknyák. És raég valami, amit feltétlenül el kell mondani, noha itt csak néhány üveg befőtt a bizonyíték: A lányok a munkaoktatás keretében megtanulnak sütni, főzni is. Több ezer kiállított tárgy mutatja, mit tanultak a munkaoktatás keretében a szekszárdi általános iskolások. S ez a kiállítás igazolja, hogy nemcsak a legkedveltebb tantárgy a munkaoktatás az iskolákban, hanem szép eredményei is vannak. Segít a gyerekeknek ügyességük kifejlesztésében, és ami talán még fontosabb, pályaválasztásukban is, hiszen itt, kiderül, kinek mihez van kedve, érzéke. (1) Munkában a népfront-bizottságok Műszaki segítség a falunak A bonyhádi járási népfront- dolgozók, hogy társadalmi munbizottság tanácskozásra hívta össze a különböző területen dolgozó műszaki szakembereket (mérnököket, technikusokat, stb.) és megvitatták, hogyan segíthetnének a műszaki dolgozók a községeknek, tanácsoknak, melőszövetkezeteknek. kában tervezéssel, szakmai tanácsadással, kisebb műszaki rajzok elkészítésével segítik azokat a községeket, ahol ilyen igény felmerül. Több műszaki értelmiségi dolgozó vállalt állandó jel- ter- leggel községet patronálásra. melyet rendszeresen fel fog keresni A tanácskozás során kiderült, a problémák megbeszélése és örömmel vállalják a műszaki megoldása végett. A könyv barátai A könyvbarát-mozgalom bonyhádi járási szervező bizottsága júniusi ülésén értékelte a mozgalom félévi eredményeit. Örömmel állapítható meg, hogy az eddig végzett munka szép eredményeket hozott. A járás legtöbb községében elkészítették az olvasó-térképet. Ezen a térképen minden ház szerepel, és bejelölik, melyikből van, illetve nincs beiratkozott olvasója a könyvtárnak. A mozgósított aktívahálózat jó ahol az első félévben nagyobb eredményt értek el — az olvasók számát és a kölcsönzött könyvek számát tekintve —, mint korábban egy-egy év alatt. Múlt évben 60, ez évben már eddig 260 olvasójuk van. Tabódon egy és fél hónap alatt 2000 forintért vásároltak könyvet. Az olvasók számának emelkedését nagymértékben elősegítették a különböző rendezvények, mint például könyvbál Bonyhá- don, Zombán, Hőgyészen, írómunkáját bizonyítja Bucsik Ida olvasó találkozó Nagymányokon, könyvtáros eredménye Kakasdon, Mázán, Kisdorogon. A sikeres növényvédelemért A járási népfront-bizottság mennyi községi népfront-bizottmellett megalakult a növényvédelmi akció-bizottság Bonyhádon. melynek lelkes tagjai azon fáradoznak, hogy a tanácsszervek által kiadott rendelkezések mellett ságához, hogy a községi tanácsokkal és mezőgazdasági állandó bizottságokkal szoros kapcsolatban beszéljék meg a legfontosabb feladatokat és azonnal lássanak meggyőző szóval is növeljék és a helyi feladatok gyakorlati meg- előbbre vigyék a növényi kárte- oldásához. Segítsenek a tanácsnak vpk elleni védekezés ügyét. és a termelőszövetkezet vezetőFelhívással fordult az akció- ségének a figyelőszolgálat meg- bizottság a bonyhádi járás vala- szervezésében is. lág idegen Nanicától, de Jóskától is. Ök ketten inkább vállalják a testvérharagot, mint hogy megalázkodjanak a felfuvalkodott rokonság előtt. A törpebirtokosok szűkösebb kenyérkosara mellett nevelik fel Erzsikét és Ferkót, aki később elesik a háborúban, s helyette csak halálhírét hozza haza Béla, Lajos törvénytelen, díszéire vetett gyermeke. írót, zeneszerzőt és rendezőt egyaránt dicsér az Aranylakodalom. Hármójuk kiválóan összehangolt munkájának eredménye, hogy a kor adta konfliktust végig elevennek érzi a néző, a kissé epikus jelleg ellenére is. A második és harmadik felvonásban néhol ugyan található egy kis érzelgősség, de ezeket a pontokat feledteti és elhalványítja a felülkerekedő drámai elem, amely ott rezeg az egész előadásban, s feszültsége szinte feszegeti a kalendáriumszerű elbeszélő keretet. A megoldást sem mondhatjuk túlzásnak, hiszen törvényszerű, hogy Nanica és Jóska útja oda torkolljék, ahova a színmű végén torkollik, s a férj halála után Nanica ott találja meg nyugalmát a nagy közösségben, amelyben elesettnek és erősnek egyformán kerül támasz. A termelőszövetkezetre, a formálódó, alakuló új paraszti világra gondolunk itt. A művészi, színészi megformálásnál a sort Gyulányi Évával kell kezdeni. Nanica szerepében — ha nem is egész pontos az összehasonlítás — Brecht Kaukázusi krétakörének hősnőjére emlékeztet. A hűség és äz emberi tisztaság, nemeslelkűség példáját eleveníti fel a színpadon, tökéletes átéléssel, komoly művészi igénnyel. Jóska, az ura — Hajdú Endre — játékában azt a parasztembert véljük felfedezni, aki az Ormánság, de az egész Magyarország jellegzetes képviselője volt az Aranylakodalom ötven évében. Küzd, harcol, dolgozik, s közben megmarad embernek. Ezt a nagy feladatot Hajdú Endre sikerrel oldja meg, fiatalnak épp úgy jó, mint öregnek* de az utóbbi szerepkörben, mintha érettebbnek éreznénk alakítását. Hetési György Lajos szerepében nehéz feladattal birkózik. A törtető, az egy rókáról két bőrt is lenyúzó, terebélyesedő gazdaember szerepét játssza finom kidolgozással úgy, hogy helyzetének megfelelően ellenszenvessé és idegenné válik a néző előtt. Ettől a szereptől ez a maximum, amit megkívánhatunk. Jurik Júlia az anyós figurájában a gőgtől, büszkeségtől felfuvalkodott, a szegény lányt lenéző alakot állítja elénk, s tegyük hozzá: jól. Ismerősünkké válik, s egyben idegen is lesz tőlünk, a magafajtájút lassan csak emlékeink között tudjuk. Érdekes és figyelemre méltó Béla, a nyomorba taszított törvénytelen gyerek szerepében Ve- reczkei Zoltán alakítása, csakúgy, mint Fenyvessy Balázs Já- szai-díjas, orosz hadifoglya. Mindkét szerepben a századelő, az első világháború utáni magyar világ két jellegzetes figuráját ismerheti meg a néző, de úgy, hogy jövőjük felől még csak kétség sem maradhat benne. A kisebb szerepekben az elismerés hangján kell szólnunk Hollay Bertalan Ferkójáról, Virág Ilona Ilonkájáról, Kálló Margit Ángyijáról, s Fülöp Sándor részeges harangozójáról. Kevéssel érezzük halványabbnak az előbbieknél Gönczöl Anikó szerepét. A darab kísérőzenéje Vavri- necz Béla szerzeménye, szervesen illeszkedik bele a színmű sodrába, jól egészíti ki a mondanivalót és felerősíti az előadás folyamán a drámai helyzeteket anélkül, hogy elszakadna a cselekménytől. Szolnoki István
