Tolna Megyei Népújság, 1962. június (12. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

4 TOLVA MEGYEI VEPÜJSlO 1962, június 19. Tudomány és technika J! háztartás 2000-ben Külföldi lapok tudósokat in- alapokra bárhol fel lehet állítani, térj óvóinak sorra, s tőlük kér- A hűtőszekrényt valószínűleg dik, hogy véleményük szerint mi decentralizálni fogják. Mindenütt várható a 2000-ik esztendőre, lesz egy hűtőfiók, s nem kell ki- Ezekből a jóslatokból kötöttünk menni a konyhába, ha hideg li- néhányat csokorba. monádét akarunk inni, hiszen a Ha valaki csenget az ajtón, fekvőhely mellett ott lesz a kis már ma is a szobából nyithatjuk hűtőszekrény is. Az edényt nem ki az ajtót egy elektromos gomb gép mossa majd, hanem emberi segítségevei. De 2000-ben már füllel nem hallható ultrahanggal először egy televízió segítségé- tisztítják. Étkezés után mindent vei magunk elé vetítjük az ajtó a helyére tesznek, s mikor a előtt álló arcát, s az ajtót csak szekrényt bezárják, az ultrahang akkor nyitjuk ki, ha valóban be mindent megtisztít, is akarjuk engedni. Mások sze- Vagyis ha minden jól megy, rint néhány évtized múlva, ha fél évszázad se kell hozzá, s valaki költözni akar, nemcsak a megszűnik a háztartási munka, bútorait viszi magával, hanem az egész házat. Minden szoba Sok szakember szerint ennek könnyen összerakható egység technikailag semmi akadálya lesz, amelyet az előre elkészített sincsen. Dadogni már tud a beszélőgép Amióta az elektronikus csodák rendkívül erősen csökkenthető lesz. Ezzel a berendezéssel tehát elvileg elérhető, hogy az elekt­ronikus gép először lefordítja az anyagot, majd ennek alapján ve­zérli a megfelelő billentyűket és így állítja elő a szintetikus han­got. ARANYLAKODALOM — órsi Ferenc színműve a Déryné Színház előadásában Kisvejkén — már könnyedén fordítanak egyik nyelvről a másikra, azóta ismé­telten felmerült a kívánság, a gép ne csak írja a fordítást, ha­nem ha kell, mondja is el. Vagyis igazi tolmács legyen. Már vannak olyan gépek, ame­lyek beszélni, illetve mondjuk inkább így: dadogni tudnak. Egy viszonylag nem is túlságosan bo­nyolult gépben billentyűk mozga­tásával a nyelv alaphangjait szintetikusan elő lehet állítani. Ha a billentyűket sorban egymás után, úgy ütjük le, hogy azok valami szót adjanak ki, akkor a gép úgy fűzi össze a szavakat, hogy azt valóban meg is lehet érteni. A magánhangzókat a be­szélőgépek villamosrezgésekkel keltik, a mássalhangzókat pedig zajkeltő készülékkel.- 'Hasonlóan" állítják elő a sziszegő és csengő hangokat is. Vannak már olyan gépek, ame­lyek az emberi nyelv minden alaphangját elő tudják állítani. Egyelőre a beszélőgéphez kap­csolt elektronikus számológép­nek 25 percre van szüksége ah­hoz, hogy egy percnyi szinteti­kus beszédet vagy zenét „kiszá­mítson”. Ez az idő persze a fej­lődés során egészen biztosan Nyolcvannégyezer tonnás vonatot takarítottak meg az első negyedévben a dombóvári állo­máson. Ez azt jelenti, hogy a túl­súlyos vonatok továbbításával 84 mozdonnyal és 420 fővel keve­sebb személyzetet vettek igénybe. p wr m> w m* m ■ wrws Örsi Ferenc Arany lakodalom című színműve úgy kezdődik, hogy az ember a függöny fel- gördülése után abba a világba cseppen, amelyik annyira közis­mert volt Európa-szerte, hogy felvilágosodottabb államokban csak közép-európai Zanzibárnak, kései feudalizmusnak nevezték. Nanica és az ura, a szegény lány és a módos legény áll a da­rab középpontjában, s mégis egy kort ismer meg a néző. Nemcsak Nanicáról és Jóskáról szól a szín­mű, hanem valamennyi kortár­sukról, arról a paraszti világról, amelynek képviselői ott próbál­tak valahogy lábrakapni, megerő­södni, s élni az óriási latifundiu­mok szomszédságában, azokról szól, akiknek boldogságát két há­ború keserítette, s családjukat két világégés irtotta. Előítéletek, régtől fogva honos szokások fogadják a szegény lányt a módos házban, Jóska ol­dalán. Az anyós már a kezdetek­nél, az 1903-ban megkötött há­zasságnál kimondja: Nanica csak cseléd lehet, erre rendeltetett a születésnél, s jogtalanul tolako­dott be a házba, mert semmit nem hozott magával. S ez a kis parasztlányból lett nagyszerű asszony egyáltalán nem rendkí­vüli feleség, anya, akit hétközna­pi, emberi dolgok formálnak, ala­kítanak. Tűr, szenved a gazda­gőggel telített anyóstól, dolgozik, küzd a családjáért, a születendő gyermekekért és közben tiszta marad, szívét, lelkét nem fertőzi meg a jobb mód, a ragályként terjedő, mindenáron való szerzés­vágy, a leggyakrabban indoko­latlan és mesterségesen táplált büszkeség. így él le párja mellett ötven évet, két háború vihará­ban, abban a rideg, szegény és üres világban, ahol kis híján ki­veszett az emberekből az ember­ség, csak a vagyon, csak a mód beszélt, s hatásosabban érvelt mindennél, minden fórum előtt. Adott pedig a színműben egy másik pólus, egy, a Nanicáétól merőben különböző út is, ame­lyet Jóska testvére, Lajos és ké­nyen nevelt, de szépen móringoló felesége, Ilonka járnak. Ez a vi­Hit tanultak a gyerekek a munkaoktatás keretében ? Meglátható a szekszárdi Béla téri általános iskolában rendezett kiállításon A Garay téri általános iskola kapuján szembetűnő plakát hir­deti: Camping-kiállítás. Száz mé­terrel nyugatra is, feljebb is, a gél a téri iskola falán már sok­kal szerényebb feliratok tudat­ják a látogatóval: itt meg azok­ból a tárgyakból rendeztek ki­állítást, amelyeket a munkaok­tatás (közkeletűbben: politech­nikai oktatás) keretében készí­tettek a szekszárdi általános is­kolások. Szerény a reklám, de annál értékesebb tartalmat ta­kar. És élményszámba menő lát­ványosságot tartogat a látogató­nak. Mintegy ezer szekszárdi álta­lános iskolás vesz részt munka­oktatásban. S most legszebb mun­káik itt láthatók a kiállításon. Bádog hamutartók, nem dísze­sek. de praktikusak; szalvéta­tartók, irattartók (dicséretes könyvkötészeti munka), fiókos papírdobozok szerepelnek az ötö­(Folytatás a 3. oldalról.) a terepjáró hamarosan utolérte a vadat. A sziréna még mindig Melnyikov a váratlan támadás bőgött s a marsbéli vad hátra láttán hátradobta magát. Kámov sem nézve rohant előre. Kámov nem vesztette el a fejét. Az ug­rás pillanatában bekapcsolta a sebességet: a terepjáró előrelen­dült, de ugyanakkor jobbra for­dult, nehogy a tóba zuhanjon. A vad teste átsuhant fölöttük s mögöttük ért földet a homokban. De felbőszíthette a balsiker, mert kinyitotta az elülső ablakot. — Csak aztán pontosan céloz­zon! — mondta. — A fejébe lőj­jön! Melnyikov követte a vad min­den mozdulatát. Gyors ugrásai miatt nem tudta jól megcélozni — Hát ez így nem megy — helyből villámgyorsan megfor- mondta Kámov. — Kipróbálunk dúlt és másodszor ugrott. A te- egy másik módszert. — Kikap- repjáró megremegett a rázuhanó csolta a szirénát, testtől. Kámov kikapcsolta amo- A hirtelen beállott csend meg­tört. torpanásra késztette a vadat. Hát­Az állat a tetőn volt. Hallották, ránézett. A terepjáró három lé- amint karmaival vagy talán fo- pésnyire állt tőle. Melnyikov gaival a fémet marja. Az oly most már nem téveszthetett célt. nagy fáradsággal kiásott növény Lőtt... összetörve esett a „földre”. Vártak pár percet, aztán óva­Melnyikov félretette a gépet és tosan, fegyverüket kezükben tart- puskát fogott. va, közelebb mentek az állathoz. A terepjáró lassan elindult. Ám De a vad már kimúlt; a golyó a vad nem ugrott le róla. Farka pontosan a szemei közt hatolt a lecsüngött és a „földet” seperte, fejébe. — Ez azt bizonyítja — mondta — Rá kell kényszeríteni a le- Kámov —, hogy a marsbeli álla- iigrásra! — mondta Kámov. tok agya ugyanott van, ahol a Megnyomta a sziréna gombját, földi állatoké. A vad megrémült és meg- — Vajon ketten fel tudjuk-e próbált leugrani, de karmai meg- tenni a terepjáróra? csúsztak a fémtetőn és a súlyos — Megpróbáljuk, test lezuhant. A hátára esett a De még a csökkent marsbeli hernyótalp mellé. Melnyikov egy nehézkedési erő sem segített meg- pillanatra egészen közelről látta birkózni a vadállat testével. Két az állatnak a levegőben tehetet- ember számára túlságosan nehéz lenül kalimpáló hat mancsát. Az- volt. A csörlőt sem tudták hasz- tán egész testét összehúzta, át- nálni, mert nem volt lejtős áll- íordult és hosszú, tízméteres ug- ványuk, mely szükséges hozzá, rásokkal eliramodott. - • Kámov rátaposott a gázra és (Folytatjuk) dikesek kiállított tárgyai között. Egy asztallal odébb a hatodiko­sok famunkái láthatók. Sok köz­tük a játék (talán semmivel sem egyszerűbbek, vagy csúnyábbak, mint a boltok fajátékai), majd az óvodások kapják meg őket a kiállítás után. Edénytartókat, fogasokat, kala­pácsnyelet, piszkavasat, kalapá­csot készítettek és mutatnak be a hetedikesek, a legnagyobbak pedig a kiállítás tanúsága szerint már meg tudnak javítani zára­kat, kulcsot reszelni hozzá, ko­nyhának a vízvezeték- és villany- szereléshez. sőt meg tudják ja­vítani a Dongó motort, ha el­romlik, mert a munkaoktatás keretében azt is megtanulják. A kiállítás legszebb része ta­lán, ahol a lányok munkáit mu­tatják be. Szépen díszített kézi­munkák, zsebkendők, kötött kesz­tyűk és maguk szabta, maguk varrta blúzok, szoknyák. És raég valami, amit feltétlenül el kell mondani, noha itt csak néhány üveg befőtt a bizonyíték: A lá­nyok a munkaoktatás keretében megtanulnak sütni, főzni is. Több ezer kiállított tárgy mu­tatja, mit tanultak a munkaok­tatás keretében a szekszárdi ál­talános iskolások. S ez a kiállí­tás igazolja, hogy nemcsak a legkedveltebb tantárgy a munka­oktatás az iskolákban, hanem szép eredményei is vannak. Segít a gyerekeknek ügyességük kifej­lesztésében, és ami talán még fontosabb, pályaválasztásukban is, hiszen itt, kiderül, kinek mi­hez van kedve, érzéke. (1) Munkában a népfront-bizottságok Műszaki segítség a falunak A bonyhádi járási népfront- dolgozók, hogy társadalmi mun­bizottság tanácskozásra hívta össze a különböző területen dol­gozó műszaki szakembereket (mérnököket, technikusokat, stb.) és megvitatták, hogyan segíthet­nének a műszaki dolgozók a községeknek, tanácsoknak, melőszövetkezeteknek. kában tervezéssel, szakmai ta­nácsadással, kisebb műszaki raj­zok elkészítésével segítik azokat a községeket, ahol ilyen igény felmerül. Több műszaki értelmi­ségi dolgozó vállalt állandó jel- ter- leggel községet patronálásra. me­lyet rendszeresen fel fog keresni A tanácskozás során kiderült, a problémák megbeszélése és örömmel vállalják a műszaki megoldása végett. A könyv barátai A könyvbarát-mozgalom bony­hádi járási szervező bizottsága júniusi ülésén értékelte a moz­galom félévi eredményeit. Öröm­mel állapítható meg, hogy az ed­dig végzett munka szép eredmé­nyeket hozott. A járás legtöbb községében elkészítették az ol­vasó-térképet. Ezen a térképen minden ház szerepel, és bejelö­lik, melyikből van, illetve nincs beiratkozott olvasója a könyv­tárnak. A mozgósított aktívahálózat jó ahol az első félévben nagyobb eredményt értek el — az olvasók számát és a kölcsönzött könyvek számát tekintve —, mint koráb­ban egy-egy év alatt. Múlt év­ben 60, ez évben már eddig 260 olvasójuk van. Tabódon egy és fél hónap alatt 2000 forintért vá­sároltak könyvet. Az olvasók számának emelke­dését nagymértékben elősegítet­ték a különböző rendezvények, mint például könyvbál Bonyhá- don, Zombán, Hőgyészen, író­munkáját bizonyítja Bucsik Ida olvasó találkozó Nagymányokon, könyvtáros eredménye Kakasdon, Mázán, Kisdorogon. A sikeres növényvédelemért A járási népfront-bizottság mennyi községi népfront-bizott­mellett megalakult a növényvé­delmi akció-bizottság Bonyhádon. melynek lelkes tagjai azon fára­doznak, hogy a tanácsszervek ál­tal kiadott rendelkezések mellett ságához, hogy a községi taná­csokkal és mezőgazdasági állandó bizottságokkal szoros kapcsolat­ban beszéljék meg a legfontosabb feladatokat és azonnal lássanak meggyőző szóval is növeljék és a helyi feladatok gyakorlati meg- előbbre vigyék a növényi kárte- oldásához. Segítsenek a tanácsnak vpk elleni védekezés ügyét. és a termelőszövetkezet vezető­Felhívással fordult az akció- ségének a figyelőszolgálat meg- bizottság a bonyhádi járás vala- szervezésében is. lág idegen Nanicától, de Jóská­tól is. Ök ketten inkább vállal­ják a testvérharagot, mint hogy megalázkodjanak a felfuvalkodott rokonság előtt. A törpebirtokosok szűkösebb kenyérkosara mellett nevelik fel Erzsikét és Ferkót, aki később elesik a háborúban, s helyette csak halálhírét hozza ha­za Béla, Lajos törvénytelen, dí­széire vetett gyermeke. írót, zeneszerzőt és rendezőt egyaránt dicsér az Aranylako­dalom. Hármójuk kiválóan össze­hangolt munkájának eredménye, hogy a kor adta konfliktust vé­gig elevennek érzi a néző, a kis­sé epikus jelleg ellenére is. A második és harmadik felvonásban néhol ugyan található egy kis ér­zelgősség, de ezeket a pontokat feledteti és elhalványítja a felül­kerekedő drámai elem, amely ott rezeg az egész előadásban, s fe­szültsége szinte feszegeti a ka­lendáriumszerű elbeszélő keretet. A megoldást sem mondhatjuk túlzásnak, hiszen törvényszerű, hogy Nanica és Jóska útja oda torkolljék, ahova a színmű vé­gén torkollik, s a férj halála után Nanica ott találja meg nyu­galmát a nagy közösségben, amelyben elesettnek és erősnek egyformán kerül támasz. A ter­melőszövetkezetre, a formálódó, alakuló új paraszti világra gon­dolunk itt. A művészi, színészi megformá­lásnál a sort Gyulányi Évával kell kezdeni. Nanica szerepében — ha nem is egész pontos az összehasonlítás — Brecht Kauká­zusi krétakörének hősnőjére em­lékeztet. A hűség és äz emberi tisztaság, nemeslelkűség példá­ját eleveníti fel a színpadon, tö­kéletes átéléssel, komoly művé­szi igénnyel. Jóska, az ura — Hajdú Endre — játékában azt a parasztembert véljük felfedezni, aki az Ormánság, de az egész Magyarország jellegzetes képvise­lője volt az Aranylakodalom öt­ven évében. Küzd, harcol, dolgo­zik, s közben megmarad ember­nek. Ezt a nagy feladatot Hajdú Endre sikerrel oldja meg, fiatal­nak épp úgy jó, mint öregnek* de az utóbbi szerepkörben, mintha érettebbnek éreznénk ala­kítását. Hetési György Lajos szerepé­ben nehéz feladattal birkózik. A törtető, az egy rókáról két bőrt is lenyúzó, terebélyesedő gazda­ember szerepét játssza finom ki­dolgozással úgy, hogy helyzetének megfelelően ellenszenvessé és idegenné válik a néző előtt. Et­től a szereptől ez a maximum, amit megkívánhatunk. Jurik Jú­lia az anyós figurájában a gőg­től, büszkeségtől felfuvalkodott, a szegény lányt lenéző alakot állítja elénk, s tegyük hozzá: jól. Ismerősünkké válik, s egyben idegen is lesz tőlünk, a magafaj­tájút lassan csak emlékeink kö­zött tudjuk. Érdekes és figyelemre méltó Béla, a nyomorba taszított tör­vénytelen gyerek szerepében Ve- reczkei Zoltán alakítása, csak­úgy, mint Fenyvessy Balázs Já- szai-díjas, orosz hadifoglya. Mindkét szerepben a századelő, az első világháború utáni magyar világ két jellegzetes figuráját is­merheti meg a néző, de úgy, hogy jövőjük felől még csak kétség sem maradhat benne. A kisebb szerepekben az el­ismerés hangján kell szólnunk Hollay Bertalan Ferkójáról, Vi­rág Ilona Ilonkájáról, Kálló Mar­git Ángyijáról, s Fülöp Sándor részeges harangozójáról. Kevés­sel érezzük halványabbnak az előbbieknél Gönczöl Anikó sze­repét. A darab kísérőzenéje Vavri- necz Béla szerzeménye, szerve­sen illeszkedik bele a színmű sodrába, jól egészíti ki a mon­danivalót és felerősíti az elő­adás folyamán a drámai helyze­teket anélkül, hogy elszakadna a cselekménytől. Szolnoki István

Next

/
Thumbnails
Contents