Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-15 / 111. szám
1962. május 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 A felsőnyéki ügy tanulságai A Tamási Járási Pártbizottság éppen a legnagyobb dologidőben, amikor minden erőt és energiát a vetések gyors befejezésére, a növényápolási munkák szervezésére kellett összpontosítani, foglalkozni kezdett a felsőnyéki ügygyei. A pártbizottság vezetői így vélekedtek: az időpont nem a legszerencsésebb, de mivel az élet a problémát felvetette, nem szabad szemet hunyni felette, éppen azért, hogy megelőzzék az esetleges egész éves bajokat. A következményekkel való számolás gyors beavatkozást és határozott cselekvést kívánt. A községben a szövetkezeti gazdák és a vezetők között a viszony megromlott. Erről érkeztek jelzések a járási pártbizottsághoz. A termelőszövetkezeti tagok egyre többet foglalkoztak a vezetők igaz, vagy igaznak vélt dolgaival, főleg azzal, hogy az elnök és az elnök- helyettes beosztását kihasználva jogtalan előnyökre tesz szert. Egy Besze József nevezetű tsz-tag jószándékkal ugyan, de nagy felhajtással aláírásokat kezdett gyűj teni rendkívüli közgyűlés össze- A budapesti Váci úti Vámos Ilona Ápoló- cs Szülésznőképző hívására a vezetőség újjáválasz- Iskolában 250 ápolónőt és szülésznőt képeznek ki. Az iskola bent- tasára. lakásos és ingyenes ellátást biztosít a növendékeknek. Az általa- Félő volt, hogy ebben a helynos iskola elvégzése után a tanulók két éven keresztül elmélet- zetben a tagok és a vezetők ben és gyakorlatban ismerkednek meg a szakszerű betegápolással. a soronlévő sürgős munkák A képen Primász Rezsőné másodéves ápolónő-tanuló vérnyomás- helyett véget nem érő vitákmérést gyakorol. kai töltik idejüket és a ter1959: „Csak a felszámolás segít” 1961: „Kiváló kisipari szövetkezet” Hogyan került a mélypontról az elsők közé a Szekszárdi Két évvel ezelőtt a mecjye kisipari szövetkezetei között az utolsó helyek egyikén tartották számon a Szekszárdi Szabó Ktsz-t. A szövetkezet éveken keresztül „tartotta” az előkelőnek egyáltalán nem mondható helyezést. — Nincs értelme a szövetkezet további fenntartásának .-rr-:ez a. vélemény alakult ki akkor a felsőbb szerveknél, hiszen semmi sem indokolja azt, hogy egy ktsz, amely hol veszteséggel, hol csak minimális nyereséggel zárja az évet, tovább működjék. ' • Ma pedig ugyanez a szövetkezet egyike a legjobbaknak a megyében. Nemrégen kapta meg a „Kiváló kisipari szövetkezet” kitüntető címet. A két év előtti mélypontról az elsők közé került. Az elmúlt esztendő eredményeiről több adat tanúskodik, de talán leginkább az fejezi ki a változást, hogy az évi nyereségből 31 napi munkabérnek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a ktsz tagjai. Hogyan jutottak el eddig — ez iránt érdeklődtünk Cseh Ferencnél, a szövetkezet elnökénél. — Mindenekelőtt a KISZÖV segítségét kell megemlíteni — mondja Cseh elvtárs. — A KISZÖV útmutatásai alapján elkészítettünk egy intézkedési tervet a szövetkezet tevékenységének megjavítására. Annak minden pontját megvalósítottuk. A rendcsinálást egyszerre kezdtük meg mind a konfekció, mind a méretes részlegnél. A konfekció részlegnek a leg- . nagyobb fogyatékossága az volt, hogy nem rendelkezett kialakult • profillal.' Olyan volt, mint egy vegyeskereskedés. Azt gyártottunk, amire éppen rendelést tudtunk szerezni. így aztán igen széles volt a gyártmányskála, csináltunk a férfi klottnadrágtól a női nylonblúzig és a télikabátig mindent.. Ennek következménye aztán egyrészt az volt, hogy nagyon bizonytalan volt a munkaellátottság, másrészt pedig, nem lehetett a termelést korszerűsíteni, a termelékenységet növelni, A száz—százötven darabos szériáknál nem lehet szalagosítani, így egy-egy szakmunkás elejétől végig elvégzett minden munkát a rábízott terméken. Mindenekelőtt kialakítottuk a konfekció-részleg profilját. Sport- -ruházati cikkeket gyártunk. Erre -bevezettük a szalagszerű terme- 'lést, korszerűsítettük gépparkunkat. A régi, félfordulatos varrógépeket kicseréltük, illetve átalakítottuk nagyteljesítményű, körforgós gépekre. Míg a szalagosítás elején 60—80 kabátot készítettünk naponta, ma ugyanazzal a létszámmal 140—160-at is. A nagyiparral termelékenységben nem nagyon versenyezhetünk, legfelI jebb csak megközelíthetjük, de ; választékban igen. És ez is a szövetkezeti konfekcióipar feladata, olyan cikkek gyártása kis sorozatban, amihez a nagyipar nem elég rugalmas. Közvetlen kapcsolatunk van például a budapesti Diadal Sportáruházzal. Saját tervezésű modelljeinket kínáljuk fel, legutóbb is huszonegy olyan modellt készítettünk, amit mi alakítottunk ki, sőt az áruház több modellnél kikötötte, hogy csak az ő részükre szállíthatjuk. Kétféle női short-nadrágra, háromféle sízekére, ötféle kulikabátra kötöttünk legutóbb szerződést. A napokban kaptunk rendelést a budapesti és a pécsi nagykereskedelmi vállalattól 2500, illetve 1800 ingkabátra. A profil kialakításával, az újabb és újabb modellek tervezésével és gyártásának bevezetésével sikerült elérni, hogy a múlt év második felében, amikor a kereskedelem raktárai dugig voltak áruval, nem maradtunk munka nélkül. Az újdonságra mindig „harap” a kereskedelem, a közönség ugyanis egyre választékosabban öltözködik. Nagy a fejlődés méretes részlegünknél is. Pár éve még itt is ráfizetéssel dolgoztunk. Két évvel ezelőtt rendet csináltunk a normáknál, megszüntettük a fluktuációt, — korábban két-háromha- vonkint változott a szabász személye, most egy kiváló szakember végzi már azóta e munkát. — Havonta mintegy ötszáz női és férfiruha készül — közte egy- kétszáz egyenruha is — méretes részlegünkben. Most már ott tartunk. hogy bővíteni kell a méretes részleget, mert a növekvő igényekkel másképp nem tudunk lépést tartani Ami a további terveket illeti, elsősorban a méretes részleget akarjuk fejleszteni. Törvényszerű ugyanis, hogy a konfekciós tevékenység csökkenni fog, bár itt is állandóan újabb és újabb model- lekkel próbálkozunk. Növeljük a javítószolgáltató tevékenységet Az eddig jól bevált házivarrónői szolgálatot tovább fejlesztjük, még egy varrónőt állítunk be. Bevezetjük az ingjavítást — a gyorsan elkopó gallérok, mandzsetták pótlását, — az ágyneműjavítást. Decsen pedig egy új méretes vál lalóhelyiséget rendezünk be. (J) vek teljesítése, a kapálás, a növényápolás, a szénabetakarítás elmarad, vagy késik. Ezért határozott úgy a járási pártbizpttság, hogy Felsőnyéken a szövetkezeti gazdák segítségével megállapítja az igazságot, s ennek alapján hozzásegíti a falu népét a bajok felszámolásához. A járási pártbizottság munkatársai brigádgyűléseken beszélgettek az emberekkel, ahol legalább 150-en nyilvánítottak véleményt. Kiderült, hogy néhány dolog valóban tisztázásra szorul, ám néhánynak nincs semmi alapja. A tagok főleg azt kifogásolták, h'gy V. Szabó József elnökhelyettes kivételez. Ahoi több munkaegységet lehet szerezni, jobb teljesítményt lehet elérni, oda rendszerint a rokonait küldi. Részrehajló, holott tőle várnák el legjobban, hogy ne tegyen kivételeket. Bírálták a tsz elnökét is, aki sokat megenged magának. A közelmúltban 60 kiló húst vásárolt a hentesüzletből, azzal mit sem törődve, hogy emiatt talán másoknak nem jut. Az ilyen és az ehhez hasonló hibákról elítélően beszéltek az emberek. Szavaikból kicsendült az óhaj: vezetőiktől elvárják, hogy ne éljenek külön törvények szerint, ne legyenek haszonlesők, s ne merjenek két kanállal abból a tálból, ahonnét csak egy jut. A brigádgyűlések után a közgyűlésre várt a feladat: igazságot tenni és dönteni, hogy figyelmeztessenek, vagy leváltsanak. Napokkal ezelőtt a közgyűlést Felsőnyéken megtartották. A termelőszövetkezet elnöke őszintén és becsületesen elmondta hol, miben hibázott, az elnökhelyettes hasonló módon elismerte a jogos kifogásokat. A tsz-tagok végeredményben ezt várták, az őszinte beismerést, a gerincességet, Igaz volt a 60 kilogramm hús vásárlása. Az elnök rokonainak vitte egv másik községbe, ahol lakodalmat tartottak. Azzal érvelt, hogy volt bőségesen hús, és eszébe sem jutott arra gondolni, hogy talán valakinek nem jutott. Mégis helytelen, és félreértésekre ad okot az ilyenfajta vásárlás ... Ezen a közgyűlésen végeredményben a járási pártbizottság segítségével sikerült tiszta vizet önteni a pohárba, sikerült a félreértéseket tisztázni és a kedélyeket megnyugtatni. Amikor végül arra került a sor. hogv a közgyűlés döntsön, Teszler elvtársat ismét megválasztották és megerősítették az elnöki funkcióban. Az elnökhelyettest viszont leváltották. A felsőnyéki ügy első és legfontosabb tanulsága, hogy a járási vezetés idejében felismerte a teendőket és félmegoldások helyett munkához látott. Segítséget nyújtott a község dolgozóinak, hogy szemtől szembe, őszintén beszéljék meg a fájó problémákat és megfelelően, a közösség érdekeit szem előtt tartva döntsenek. Hasznos és helyes volt ez a gyors közbeavatkozás, ha elmulasztják, esetleg a közösség minden tagja érezte volna a kárát az év végén, zárszámadáskor. A felsőnyéki ügy fontos tanulsága az is, hogy őszinte szóval, a hibák bátor és nyílt felvetésével a bajokat meg lehet előzni, a munkafegyelmet meg lehet szilárdítani. A termelőszövetkezet elnöke a közösségtől bizalmat kapott újra. Ez a bizalom kötelez, bizonyítania kell, hogy képes megszüntetni korábbi hibáit és lesz ereje ehhez. Nem utolsó sorban fontos ta-i nulsága még az is a felsőnj^ékj ügynek, hogy amikor egy tsz3 vezető hibát követ el, akkor ne a leváltás legyen az első és a törvényszerű, a tagok részéről is nyilvánuljon meg a nevelőszándék, mert azért feltétlenül igaz, hogy ez az időszak nem a vezetőségválasztások időszaka, hanem a munkák ideje. sz. p. Villámcsapástól közel 100 ezer forintos kár Vasárnap este riasztották a szekszárdi tűzoltóságot:, a tolna- némedi kendergyárban villám- csapás okozta tűz ütött ki. Az egyik kenderkazal már hatalmas lángokban állt, mikor a tűzoltók a helyszínre érkeztek. Részt vettek a tűz oltásában a szekszárdi, a dombóvári, a sárbogárdi, a székesfehérvári és a tolnanémedi önkéntes tűzoltók, és együttes erővel sikerült megakadályozni a tűz tovaterjedését és megmenteni a körülbelül egymillió forint értékű kenderkazlakat. Az a 900 mázsás kazal, amelyik villámcsapáskor tüzet fogott, porrá égett, az ebből származó kár mintegy 93 ezer forint. ÓNODVÁR! MIKLÓS Mindezt így eltervezve, gondolatban elrendezve, ábrándozva ült az asztalnál. Ma jó kedve volt. Mór a harmadik pohár konyakot itta, s a zongoristához hajolt, ötvenforintost csúsztatott a markába. — Játssza még el az előbbi számot! ... Vele dudorászott, lehunyta szemét. A svájci villát látta maga előtt. Jó volt így elernyedni, elképzelni mindazt, amiről annyit álmodozott. Hirtelen felnyitotta szemét. Megérezte, hogy valaki figyeli. István állt az asztalnál. — Megjöttél, fiú? Vártalak. Jó hír? Rossz hír? — Elhoztam! — súgta komoran István —, de baj van. Keresik ... Halálos izgalomban voltam egész nap ... — Látod, erre gondolhattunk volna — mondta majdnem nevetve Horváth és őszintén megharagudott magára, hogy ezekben a sorsdöntő pillanatokban milyen könnyelmű jókedv ömlik szét rajta. Mint aki vesztét érzi. — Gondolhattuk volna, hogy keresni fogják... igyál meg az ijedtségre egy pohár konyakot! István fáradtan roskadt a székre. Tekintete idegesen vibrált, bensője reszketett. Reszketett a keze is. amikor felemelte a poharat. A kabátja alá rejtett ól- mosvégű bot szinte perzselte a bőrét... — No, igyál még egyet. — Nem kívánom ... Riadtan rezzent össze minden ajtócsapásra, s akkor is, ha megreccsent mellette egy szék. Félt mindenkitől és kerülte az orvos tekintetét is. Maga elé meredt, lesütötte szemét. Belső indulat és düh forrongott benne. Már felismerte, hogy nem tisztességes üzlet az, amibe Szabó Zoltán rántotta; pedig a valódi célról még sejtelme sem volt, ezt az eljárást alávalónak tartotta, mert lopni kellett miatta, ezernyi veszélyt hárítva magára. Egész nap egy falat nem ment le a torkán, Utókban állandóan az irodaház felé figyelt, amelynek ajtaján ki, s be járkáltak az emberek. Egyszer a fiatal nyomozótisztet, Zsu- z~a udvarlóját pillantotta meg. Akkor majdnem odarohant és azt kiáltotta; „én voltam, bilincseljenek meg. Odaadom az iratokat!” De visszatartotta a gyávaság, a félelem. Mint ahogy nem tudott ellentmondani a képügynöknek sem. Hideg verejték ült ki a homlokára, ha arra gondolt, hogy mi minden áll a magnetofonszalagon és egy percig sem kételkedett benne; az ügynök komolyan Ígérte, amit mondott. Ha nem teszi meg, amit kér tőle, eljuttatja a magnetofcnszalagot a rendőrségre. Talán éppen Kerékgyártó János kezébe kerül. Tönkreteszi Zsuzsát is, szétzúzza az egész család nyugalmát. Mindez akkor született meg benne, amikor már a zsebében érezte az iratokat és nyilvánvalóvá vált a bűntény. Amikor titokban, az éj leple alatt az irodához settenkedett, nem érzett bűntudatot. Valami kalandos izgalom dolgozott benne: ki tudja-e nyitni az ajtót úgy, hogy ne vegyék észre? Senki sem járt a közelben. Az iroda ajtaja az első kísérletre felpattant, ez felbátorította, önbizalmat adott neki. Besurrant. Sötétben tapogatódzott, nem mert villanyt gyújtani. Ekkor löké fel az asztalkán álló vi(Folytatás a 4, oldaloaj
