Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

1962. május 12. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Ab adott ssó kötelez | A Tolnai Textilgyárban sok érdeklődő áll meg a; üzemi vitrin előtt. Van is mit nézni. Ott vannak kifüggesztve a szo­cialista címet elnyert brigádok­ról készült tablók és ott vannak a pártkongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyre ösztönző céljutalmak. Ösztönző? Talán nem is helyes a meghatározás. — A gyár dolgozóit — ahogy Ganczer József, az üzem párt­titkára mondja — nem a szem­lére kitett szerény céljutalmak ösztönzik a versenyre, hanem va­lami egészen más. Másképpen versenyeznek a Tolnai Textil- gyárban és másutt is a dolgozók, mint néhány évvel ezelőtt. Más­ként, nem felülről jött intézke­dések hatására, hanem a szivük érzése szerint. — A versenyzés elsősorban azért folyik, hogy üzemünk to­vábbra is megtarthassa az első­séget, amelyet az elmúlt évben kivívott magának az igazgatóság­hoz tartozó üzemek közül. Más­részt szívesen versenyeznek azért is, hogy üzemünk tovább fejlőd­jék — mondotta az üzemi párt- titkár. Röviden így lehetne megfogal­mazni azt, amit a dolgozók a párttaggyűíéseken, termelési ta­nácskozásokon elmondtak: „Ad­junk több és jobb árut a nép­gazdaságnak, hogy mi is többet kaphassunk.” j Már az elmúlt évben is több és jobb árut adtunk, de kaptunk is. Uj fürdőt, öltözőt és az év végi nyereségrészesedésünk is több volt, mint a társüzeme­ké. Volt olyan üzem, ahol a dol­gozók csak három napot kaphat­tak nyereségrészesedésként. Ná­lunk egy heti fizetésnek megfele­lő nyereségrészesedést kaptak a dolgozók — mondja az üzemi párttitkár. — Az imént arról beszéltünk, hogy a dolgozók érzésük, szívük szerint versenyeznek. Miben mu­tatkozik ez meg kézzelfogható­an? — kérdeztem. — Elsősorban abban, amikor meghallották, hogy az idén ösz- szehívják az MSZMP VIII. kong­resszusát — mielőtt még a párt- szervezet, vagy a gyár vezetősé­ge a kongresszusi versenyről be­szélt volna — indítványozták a versenymozgalom beindítását. Sőt nemcsak indítványozták, ha­nem kész tényekkel jöttek. Ná­lunk már az év elején meg volt szervezve néhány dolgozó között a páros szövés. Ez spontán bará­ti alapon szerveződött. A páros­szövés lényege az, hogy ha az egyik szövőnő észreveszi, hogy a szomszédjának valamelyik gépe időközben megáll és az másik gépnél van elfoglalva, ugyanak­kor az ő gépeinél nincs hasonló probléma, odamegy és kijavítja a hibát. Ez a segítségadás köl­csönös. A módszerrel — amely egyre jobban térjed — csökken­teni tudtuk a gépállások idejét és naponta 10—15 000 vetéssel több lett a teljesítményük a2 egymást segítőknek. Évekkel ez­előtt ilyet nem tapasztalhattunk, mások voltak a módszerek, de azért mégiscsak van a verseny- mozgalom szervezésében olyan, amit régebben is és jelenleg is alkalmazunk — mondja Ganczer elvtárs félig tréfálva, félig ko­molyan. És amikor látja meg­lepődésemet, mindjárt helyesbít is. | — A hasonlóság csak annyiban van meg — ne értsen félre — nem a régi értel­mezésben vett mindenáron verse­nyezzünk szervezésére gondolok. Arra, hogy még jelenleg is érvé­nyesül a módszer, hogy a műsza­ki értekezleteken elhangzott ter­melési problémákat ismertetjük a dolgozókkal. Ennyiben van meg a hasonlóság. Egyébként a ver­senyvállalásokat maguk a brigá­dok dolgozzák ki, s ez igen egész­séges folyamat. A dolgozók je­lentkeznek olyan igényekkel is, mint például a Jagicza brigád tagjai tették. „Mi is tudunk olyan eredményeket elérni, mint aSáth vagy a Fenyvesi brigád” — mond tők és nemcsak mondták, hanem el is érték. A gyár termelésének mennyi­ségi és minőségi mutatói jelen­leg is jók. A kongresszusi ver­seny az eredményeket csak nö­veli. A vállalások nem sablonos, nagyhangú frázisokban és nem körmönfont mondatokban meg­fogalmazott „mondvacsinált” vál­lalások, mint néhány évvel ez­előtt. Gyakran az volt a jellem­ző, hogy olyan vállalásokat tet­tek. amelyeket a verseny nélkül is teljesíteniük kellett volna. A brigádok vállalásai sallangmente­sek és világosak. „Brigádunk minden tagja ígéri, hogy a mi­nőség 0,1 százalékos javításával műszakonként és gépenként ezer vetéssel többet termel.” És ezt az ígéretet, amelyet a texttlgyár dolgozói a párt VIII. kongresz- szusa tiszteletére tettek, állják azért Is, mert az adott szó köte­lez. P. M. A ktsz-ekben nyolc brigád tagjai versenyeznek a szocialista munkabrigád címért Az iparban már szép eredmé­nyeiket mutattak fel a különböző gyárak szocialista brigádjai, ami­kor még a ktsz-ekben, — köztu­dott, hogy ipari termelő tevé­kenységet folytatnak, — nem volt lehetőség arra, hogy versenyez­zenek a dolgozók a szocialista munkabrigád megtisztelő címért. Pedig a verseny célja, hogy szo­cialista emberré nevelje a mun­kásokat, megnyerte a ktsz-ek dol­gozóinak tetszését is. A megye több mint negyven ktsz-e közül csupán a dombóvári vasipari szö­vetkezetben volt kezdetleges for­májú brigádmozgalom. A dunaföldvári cipész szö­vetkezet két cslzmakészítő bri­gádja Lepsényi György és Fischer János vezetésével, a gyönki épü­letkarbantartó szövetkezet három kőművesbrigédja Hamburger ttenrik, Taub János, Bräutigam András vezetésével, a bonyhádi Vasas szövetkezet két brigádja Dávid Sándor és Rumbus Ignác vezetésével, a dombóvári faipari vállalatnál egy brigád Magyar János vezetésével határozta el, hogy részt vesz a szocialista mun­kabrigád elmért folyó verseny­ben. A brigádok mintegy száz tagja már elkészítette a szerző­dést, s azt miután jóváhagyták s szövetkezetek szervei, megkezd­ték a munkát. A szocialista bri­gádok termelési és művelődési, önképzési terve nagy visszhangra talált a ktsz-ek dolgozói körében. Róka—vadász verseny Szekszárdon Amikor a szaki bácsi gyakornok A mester bocsixza a gyakornokot. Ilyet aztán ritkán hallani. Nagykónyiban két traktor körül kék kö­tényben ügyeskedett a gyakornok, o mes­ter meg éppen indí­tani készült a gépet. Ott találkoztam ve­lük a tanácsháza ud­varán... A negyven éves Rudas János fsz-bri- gádvezető néhány hó­nappal ezelőtt gon­dolt egyet és jelent­kezett a pápai trak­torosiskolára. Sógora, aki egyúttal komája is, a 43 éves Pozso­nyi Károly vele tar­tott. Azzal biztatták egymást, hogy lóval bánni se volt gyerek­játék, hát majd csak elbírnak valahogy a gépekkel is. Derese- dö jövel így indultak el szakmát tanulni. Elmentek földműves­ként és visszajöttek traktorosként. Ilyen csoda megesik ma­napság, úgyannyira, hogy már nem is csoda. A dolog érdeke­sebb része ezután jött- Mire a két de­resedé fejű traktoros- süvölvény elvégezte o tanfolyamot, a nagy- Jcónvi szövetkezeti gazdák megvásárol­ták a két vadonatúj Utos traktort. Csak­hogy azért egy ilyen gép sok pénzbe ke­rült óm, s nem lehet egy újdonsült trakto­rost minden további nélkül ráültetni. Balogh János, a 29 éves „öreg” szakem­ber került a gépre, aki a gépállomásról jött a termelőszövet­kezetbe. Ö már érti a dolgát, és nincs más hátra, a két „fiatal" traktorost oda kell osztani hoz­zá és barátjához, gyakornoknak. így is történt. Balog János gyakornokot kapott Rudas János szemé­lyében, aki tavaly a tsz-ben még brigád- vezető volt. Nem tör­tént ebből semmi sér­tődés, a két újdon­sült mester hetek alatt szépen belejön a gyakorlatba, és úgy megülik ma már gé­püket, mint hajdan a csikósok a paripát. Csak az volt a fur­csa, amikor a fiatal mester így invitálta a deresedő inast: — Csak bátran, bátran, szaki bácsi! Sz. P. j Amikor először hallottam ezt a kifejezést, Róka-vadász ver­seny, úgy gondoltam, valami tré­fás dologról van szó. Azt kép­zeltem, hogy ezen belül a ba­romfiudvar rémére vadásznak. I Nos, az MHS-ben felvilágosí­tottak óriási tévedésemről, s mindjárt el is szégyelltem ma­gam, hogy e komoly vetélkedőt tréfának hittem. Lényegében a Tolna megyei MHS keretein be­lül működő rádióklub rövid- hullámú szakosztályának Róka­vadász csoportjáról vfln szó. Te­vékenységük pedig: műszerek se­gítségével felderíteni az elrejtett rádióadókat. Segítség ez a rádió- irányítás technika fejlesztéséhez is. | Országosan sem régi ága ez a rádiózásnak, de különösen me­gyénkben új dolog. Mégis sikeres fejlődésükről adhatunk számot; Legutóbb Somogy megye ver­senyzőivel mérték össze tudásu­kat, s az első fordulóban jól vizsgáztak. Az első két helyet a szekszárdiak nyerték, Reifschnei­der János és Harangozó János személyében. Három adót kellett felderíteni, egyet-egyet 20 perc alatt. Reifschneider Jánosnak si­került a hármat 54 perc alatt megtalálnia, amely eredmény or­szágosan is elismerésre méltó. E jó eredményben része van Ha­rangozó Jánosnak is, hiszen a felkészülést közösen végezték. A második fordulóra vasárnap kerül sor Szekszárdon a Sötét­völgyben, s véglegesen itt dől el a két megye versenyzői között az elsőség Sorsa. (i-e) Jubileumra készül a bonyhádi járási művelődési ház Jelentős jubileumra készül a bonyhádi járási művelődési ház Ezelőtt tíz évvel, augusztus 20-án nyílt meg a járási művelődési ház. Azóta nagy fejlődésen ment keresztül a művelődési ház anya­giakban és működésben egyaránt Éppen e fejlődés bemutatása ér­dekében készült augusztus 20-ra olyan évkönyv, amelyben mind­ezt bizonyítják. Emellett Ünnepi Hetet rendez­nek, amelynek keretében min­den este lesz valamilyen rendez­vény. Augusztus 18-án az Ünne­pi Hét közgyűléssel kezdődik, amelyen a Népművelési Tanács értékeli a tíz esztendő alatt elért eredményeket. Augusztus 19-én a művelődési ház énekkara ad hangversenyt, 20-án a szimfo­nikus zenekar műsora lesz, 21-én a bábszakkör szabadtéri előadá sára kerül sor, 22-én a fúvósze­nekar műsora következik és 23-án a művelődési ház színját­szói adnak műsort. Mindezeken kívül különböző — foto, képzőművészeti, bélyeg és galamb — kiállítást is rendez­nek az Ünnepi Hét alatt. A PÁRTÉLET HÍREI Az MSZMP Tamási Járási Vég­rehajtó Bizottsága május eleji ülésén a Járási KlSZ-bizottság munkáját értékelte. Megállapítot­ta, hogy a fiatalok körében ko­moly eredménye van a KISZ po­litikai nevelőmunkájának. A já­rásban 1961-ben 2207 fiatal vett részt az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban. Közülük 1520 KISZ-tag és 305 KISZ-en kívüli fiatal tett eleget a próba követel­ményeinek. A beszámoló foglal­kozott a KISZ tagfelvételi mun­kájával Is. Megállapította, az el­múlt évben egészséges volt az ilyen irányú fejlődés. 800 fiatalt vettek fel a tamási járás KISZ alapszervezeteibe. A fiatalok kö­rében végzett művelődési munkát is pozitiven értékelte a végrehaj­tó bizottság. Ebben kiemelték, hogy a kulturális seregszemlékre sok KISZ-en kívüli fiatalt mozgó­sítottak, akik a művelődési mun­kán keresztül közelebb kerültek a KISZ-hez. Ezzel kapcsolatban mint szervezési hibát említették meg, hogy a seregszemléken is­koláskorúak szerepeltek nagy számban és kisebb volt a tényle­gesen KISZ-korú fiatalok aránya. • A Szekszárdi Járási Pártbizott­ság az elmúlt héten titkári érte­kezletet tartott a mezőgazdasági üzemek és termelőszövetkezetek párttitkárainak bevonásával. A titkári értekezleten megtartott be­számolóban és az ezt követő vi­tában a mezőgazdasági munkák­kal foglalkoztak. Az állattenyész­tésben a takarmányozásról, ezen­kívül a mezőgazdasági áruterme­lés fokozásáról is igen behatóan tárgyaltak. • A Dombóvári Járási Pártbizott­ság az 1962-es év első negyedé­nek felvásárlási tervteljesítését értékelte. A tsz-ek az idénre 661 mázsa baromfihús szállítására kö­töttek szerződést. A járásban vá­gósertést, vágómarhát és a tejet, amelyekre szerződést kötöttek le­szállították, sőt három—tizenhét százalékban túlteljesítést is tud­tak elérni az egyes ctkkíélesé- geknél. • A Tamási Járási Pártbizottság mellett megalakult ipari és mű­szaki csoport aktívan dolgozik és segíti a községi tanácsok munká­ját. Diósberényben részt vettek és a helyszínen sok hasznos taná­csot adtak a tervbe vett gátak megépítésével kapcsolatban. Uj- ireg községben a csoport segítsé­get adott a tanácsnak a község- rendészeti ügyek intézésében. ÓNODVÁRI MIKLÓS XLVIII. Riadtan ugrott oldalra, mint okit tiltott cselekedeten értek. Új­ra végigszaladt a hosszú előcsar­nokon, az emeleti mozi első elő­adásáról most jöttek le az embe­rek, átverekedte magát a töme­gen, csak odakint, a járdán állt meg. Itt is ide-oda lökdösték, le­sodródott a járdáról az úttestre, mellette az újságárus kiabált: — Megérkezett az Esti Hírlap! A mai lottéhúzás számai! Kém­szervezkedés tárgyalása Budapes­ten...! Esti Hírlap! Esti Hírlap! Taxi állt a szálló elé. Zsuzsa fel tépte az ajtót, és beesett a hát­só ülésre. — Hová parancsolja? — kér­dezte ásítva a sofőr. Zsuzsa gépiesen felelt: — Vigyen kérem... a rendőrség­re! A taxi elindult vele. Már nem érzett félelmet. Magabiztos nyu­galom szállta meg. Tudta, mit kell tennie! Az érzések párharcá­ból becsületességérzete került ki győztesen. Üveges őrnagy szobá­jának ajtaja előtt egy> pillanatra mégis megtorpant, aztán elszán­tan a kilincsre tette a kezét, és benyitott. Elmondott mindent. Első szerel­mét, disszidálását, öngyilkossága történetét, ausztriai hányódtatá- sát, Kerékgyártó Jánoshoz fűződő viszonyát, s az utolsó két nap iz­galmait. Megkönnyebbült tőle, nyílt, tiszta szemekkel nézett az őrnagy arcába. — Tehát így volt? Üveges őrnagy elgondolkodva dobolt a ceruzával az asztalon. Zsuzsa a könnyeivel küszködött. Hangtalanul zokogott. — És most... most mi lesz, őr­nagy elvtárs? Az őrnagy ráemelte a tekinte­tét. Mosolygó, biztató volt ez a te­kintet. — Az lesz, hogy... beül mellém a kocsiba, ép hazaviszem. Hiszen maga összeesik, lányom! Mikor a Virág utcai kis lakás­ról a rendőrségre visszaért, irodá­ja ajtaja előtt a folyosón Kerék­gyártó János várta. A fiatal had­nagy feldúlt, és ideges volt. Rág­ta a cigarettát, egyiket szívta a másik után. Ez a nap sok idegességgel telt el. Betörés a gyárban™ Üveges őrnagy következtetése... majd ta­lálkozása Zsuzsával... S délután ismét, amikor titokban megleste... Elborult tekintettel követte. Fel­lobbant benne a féltékenység lángja. „Ű... úgy? Sietsz haza? Kerülő úton, zeg-zugos sikátoro­kon? Nem érsz rá, mert... vár va­laki, talán a szeretőd!... De nem volt ott a Jázmin bárban. Taxiba ülsz hát, s elrobogsz, hogy... bele­feküdj az ágyába! Ez vagy te, Si­mon Zsuzsa!... Álnokul hazudtál nekem: csak hazudtad a szerel­met, becsaptad legszebb, legszen­tebb érzésemet. Pedig, mennyire szeretlek... Már az ötödik cigarettát szívta. A féltékenység felkorbácsolta. Nem szívesen nyugodott bele. Na­gyon szerette Zsuzsát, saját magát és az életet. Gondolatai újra, meg újra megrohamozták. Legszíve­sebben ordított volna. Fel, s alá futkosott a folyosón, hogy meg ne fulladjon a rémes melegben. Alig várta, hogy találkozhassék Üveges őrnaggyal. — Beszélnem kell önnel! — lé­pett parancsnoka elé. (Folytatás a 4, oldatoűgj i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents