Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

V 2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. május 11. A legfőbb feladat az eviani egyezmények maradéktalan megvalósítása Tunisz (MTI). Ben Khedda, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának miniszterelnöke Tuniszból rádióbeszédben fordult az algériai néphez. Mint nyugati hírügynökségek jelentik, a miniszterelnök beszé­dében hangsúlyozta, hogy most a legfőbb feladat az eviani egyezmények mara­déktalan megvalósítása. A tűzszünet — mondotta — még nem jelenti a békét és még ezután kell végső győ­zelmet aratni a függetlensé­gért folyó harcban. Ben Khedda részletesen be­szélt azokról a szenvedésekről, amelyeket a hétéves fegyveres harc, majd az OAS terrorja az algériai népre zúdított és figyel­meztetett, hogy fokozódik az al­gériai tömegek dühe az OAS ter­rorjával szemben. Ez a helyzet nem maradhat fenn tovább — hangsúlyozta. A továbbiakban a miniszter- elnök rámutatott, hogy bizonyos francia katonai ha­tóságok támogatják az OAS-t, s ezzel kapcsolatban felszólítot­ta a francia kormányt, szerezzen maradéktalan érvényt az eviani megállapodásoknak. Az Algériában élő európaiak­hoz fordulva Ben Khedda hang­súlyozta, hogy helyük vei a jö­vő Algériájában, de rajtuk áll, vajon kiérdemlik-e ezt a helyet. Figyelmeztette az európaiakat, hogy saját jövőjüket teszik koc­kára, ha nem szakítanak az OAS terrorszervezettel. Az arab lakossághoz fordulva nyugalomra intette Algéria né­pét és .hángsúly ózta, hogy . az OAS provokációira nem szabad hasonló eszközökkel válaszolni. A miniszterelnök, .hangoztatta, az ideiglenes kormány el­tökélt szándéka, hogy az OAS szabotázsakciói ellenére-meg*-«- • valósítja az eviani egyezmé­nyeket. A kormány utasítást adott a nem­zeti felszabadító hadseregnek és az egész népnek, hogy tartsa tisz­teletben ezeket a megállapodá­sokat. Az Algériában élő arabok példás magatartása csodálatot kei tett világszerte — hangsúlyozta. A miniszterelnök végül sajnál­kozással állapította meg, hogy késlekedik az eviani egyezmé­nyekben elhatározott különleges rendőri erők létrehozása. Ezzel kapcsolatban közölte, az ideigle­nes kormány hozzájárult ahhoz, hogy a francia hadseregben szol­gáló algériai arabok csatlakozza­nak ehhez a különleges rendőri erőhöz. Ben Khedda rádióbeszéde Ben Khedda beszédét vala­mennyi észak-afrikai rádióállo­más közvetítette. 37 halottja van a legújabb algériai merényieteknek Dr. Mosztefai, az ideiglenes végrehajtó szerv általános ügyek­kel megbízott FLN-küldötte szer­da esti sajtóértekezletén bírálta az algériai nagyvárosokban fo­lyó razziák módszerét. Az euró­pai negyedek még nagyobb mé­retű elkülönítését, teljes lezárá­sát indítványozta. Kiemelte, hogy az európai és az arab lakosság között az ország belsejében tény­legesen mutatkozik az enyhülés, s most arra törekszenek, hogy az algériai arab lakosság jóhisze­műségét megértessék a nagyváro­sok európai lakosságával. Mosz­tefai végül megerősítette, hogy elvben július elejére tervezik az önrendelkezésről szóló népszava­zást. Az ideiglenes végrehajtó szerv szerdán közleményben jelentette be, hogy a délutáni ülésen ki­jelölték a népszavazás központi bizottságának tagjait. A végrehajtó szerv úgy dön­tött, hogy a hét minden napján folytatólagosan ülésezik. A szerdán bejelentett biztonsá­gi intézkedések közül az európai polgári lakosságot a fegyver­beszolgáltatás kötelezettsége fog­ja legerősebben érinteni. Dönte- niök kell, vagy beszolgáltatják rejtegetett fegyvereiket, vagy kockáztatják a háromévi börtönt, amit automatikusan szabnak ki mindenkire, akinél fegyvert ta­lálnak. Az OAS-szal együttmű­ködő polgári tisztviselők hala­déktalan elmozdítása a másik be­jelentett döntés, amelyet, ha va­lóban végrehajtanak, ténylegesen meggyengítheti a támogatást, amelyre az OAS eddig támasz­kodhatott. A szerdai merényletek mérle­ge: 37 halott, 38 sebesült. Tömegmozgalmak az ibériai félszigeten Tovább terjed a spanyol sxtrájkmosgalom A hét elején a spanyolországi belpolitikai helyzetet a sztrájk területi terjedése, a megtorló in­tézkedések fokozódása és mind a belső, mind a nemzetközi szoli­daritás növekedése jellemezte. Civuzcaya Vizcaya tartomány Beasaine városkájában (San Se- bastianhoz közel) szerdán 3000 vasutas lépett sztrájkba. A vá­roska vagongyárának dolgozói kedd este tüntetést rendeztek, amelyet,. a francoista rendőrség szétvert. Bilbao kerületében újablp 2000 ember lépett sztrájkba hivatalos közlemény .szerint <— a sztrájkolok az asturiai bányá­szokkal vállalnak közösséget. Guipuzcoa tartományban a las- canoi és a Villa-Franca de Oria-i kohászok léptek sztrájkba. Ugyan csak folytatódik Leon tartomány­ban a sztrájkmozgalom. Az elmúlt 24 órában Barcelo­na tartományban szinte teljesen megbénultak a textil-, a gépgyár­tó, a vegyipar és más iparágak egyes üzemei. Manresában 3000 textilgyári munkás szüntette be a munkát, mivel a gyártulajdono­sok vonakodtak elfogadni a mun­kások által javasolt új kollektív szerződést. A futótűzként terje­dő sztrájkhoz csatlakozott a cor- nellai Siemens művek 900 mun­kása is. Barcelonában a város munkáskerületeiben röplapokat terjesztenek, amelyek 170 pezetás minimális napibért követelnek a munkások részére. A fracoista hatóságok Asturiá- ban, Vizcayaban és Guipuzcoa- ban erős büntetőegységeket vetet­tek be a sztrájkolok ellen. A rendőrség mindenütt; támadáso­kat intéz a tüntető bányászok és munkások ellen. Több helyen le­tartóztatásokat hajtottak végre. Asturiában a hatóságok utasítást adtak a fogyasztási szövetkezetek tulajdonosainak, hogy ne adja­nak . élelmiszert a bányá­szoknak. Madridban a tüntető diákok ellen vetettek be rendőrséget. Ti­zenkét egyetemistát letartóztattak és a tüntetés több részvevőjét öt—huszonötezer pezeta bírság­gal sújtották. A spanyol fővárosban szerdán a szakszervezeti ellenzék röpira- tot terjesztett, amelyek péntekre általános szolidaritási sztrájkot hirdetnek. A Washington és Bonn közötti ellentétek válságossá tették a két ország viszonyát. Adenauer konok ma­gatartása nem felel meg az Egyesült Államok politikai el­gondolásának, s Washingtonban az az általános vélemény, hogy az ellentéteket csak akkor lehet kiküszöbölni, ha Adenauer be­látja, Amerika türelmének is vannak határai, s ennek megfe­lelően módosítja álláspontját. Washingtonban azt sem titkol­ják, hogy Bonn nagyon gorom­bán reagált az amerikai erőfe­szítésekre, s érré utalt az egyik washingtoni hivatalos személy, amikor így nyilatkozott: „Itt a legfőbb ideje, hogy Nyugat-Né- metország végre megértse, mi forog kockán a világ és Né­metország számára is, és olyan módon kezelje kapcsolatait, hogy lehetővé tegye a tisztes megegyezést.” A washingtoni nyilatkozat félreérthetetlenül feltárja a két ország közötti ellentéteket, amelynek lényege az, hogy az Egyesült Államok szerint Ade­nauer szándékosan bontotta meg a szövetségesek egységét, hogy még nehezebbé tegye a megegyezést a Szovjetunióval. Washingtonban utalnak arra is, hogy a kancellár mögött ott áll de Gaulle, aki a berlini tárgya­lások ügyében legalábbis lan­gyos magatartást tanúsít. Mind­ehhez hozzá kell venni, mint a Bonn—Washington közötti sza­kadás külső jelét, hogy Ade­nauer visszahívja moszkvai nagykövetet Krollt, mert — mint a Daily Mail írja — túl­ságosan jó viszonyban van Hruscsovval, valamint washing­toni nagykövetét, Grewe pro­fesszort, mert nincs elég jó vi­szonyban Kennedyvel. Ugyanakkor az Egyesült Álla­mok kijelentette, hogy Bonn minden mesterkedése ellenére, tovább folytatják a tárgyaláso­kat a Szovjetunióval, s most. mint a Westdeutsche Tageblatt írja, „az a veszély fényijéé*, hogy a Kelet—Nyugat közötti megegyezés majd Adenauer fe­je fölött jön létre.” Az egyik amerikai rádiótár. saság bonni tudósítója szerint Adenauer bizalmas körben ki­jelentette, hogy az amerikai- nyugatnémet kapcsolatok ma rosszabbak, mint hjvatalbaléoé. se óta bármikor. Az amerikai tudósító a továbbiakban érde­kes részleteket közöl Adenauer- nak szűk baráti körben tett ki­jelentéseiről. Ezek szerint a kancellár „keseregve idézte fel azokat a régi jó időket, amikor még Foster Dulles volt az ame­rikai külügyminiszter. Határo­zott kétségét fejezte ki aziránt, hogy a nyugatnémet érdekek jó kezekben vannak-e az angol­szászoknál, és nagy elismeréssel nyilatkozott — mint a tudósító írja — a francia—nyugatnémet szövetségre alapozódó erős kon­tinentális Európa degaullei el­képzeléseiről. Az Egyesült Államoknak a nyugat-berlini kérdéssel kap­csolatban kidolgozott legújabb javaslatai — tegyük hozzá ■— nem mindenben felelnek meg a valóságnak, mert a megszállási rendszerhez való ragaszkodás komoly akadály a megegyezés útjában, mégis az amerikai kor­mány — mint az ADN tudósí­tója Írja — megértette, hogy ilyen, vagy olyan formában el kell ismerni az NDK létezését és az NDK részvétele nélkül semmiféle megyezés nem lehet­séges. Az amerikai—nyugatnémet ellentétekkel kapcsolatban ér­demes részletesebben idézni Albrecht von Kesselnek, a Die Welt kommentátorának cikkét: „A fejlődés jelenlegi szakaszá­ban a nyugatnémet közvéle­mény tudatában van annak, — írja a cikkíró, — hogy az Ade- nauer-korszak végéhez közele­dik. A közvélemény észreveszi, * hogy nem valósítható meg az a recept, amelyet a kancellár és hű követői ajánlottak a német kérdés megoldására. Annak is, aki ezt még nem ismerte volna fel eddig, felnyílik a szeme, amikor az amerikaiak megkí­sérlik. hogy tárgyalások útján, szerződésen alapuló berlini ren­dezést hozzanak létre. E kísér­letnél ugyanis már nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a keletnémet rendszer létezése politikai tényező.” A Die Welt cikke arra vall, hogy Nyugat-Németországban is egyre többen ismerik fel a rea­litásokat, ami pedig az ade- naueri politika elszigetelődését is jelenti. ÓNODVÁRI Gagarin őrnagy Becsbe érkezett Bécs (MTI). Jurij Gagarin szovjet repiilőőrnagy a világ első űrrepülője, feleségével, Valentyi- nával és héttagú kíséretével csü­törtökön délelőtt az osztrák fő­városba érkezett. A schwechati repülőtéren Ga­garin a fogadására összegyűltek él­jenzése és tapsai közepette repü­lőőrnagyi egyenruhában szállt ki a gépből. Glesaser professzor az Osztrák—Szovjet Társaság elnöke az Osztrák—Szovjet Társaság és az egész osztrák nép nevében szívélyesen üdvözölte Ausztria földjén a vendégeket. Az üdvöz­lésre Gagarin röviden válaszolt. Hangsúlyozta: nagyon szívesen jött Ausztriába, hogy találkozzék az osztrák dolgozókkal és a tudo­mányos élet képviselőivel. A schwechati repülőtértől Bécs belvárosáig a schwechatiak és a bécsiek kisebb-nagyobb csoport­jai. helyenként pedig egész sorfa­lak köszöntötték éljenzéssel, taps­sal. kendőlobogtatással Gagarint. A Gagarin iránti megnyilvánu­ló fesztelen — sőt, időnként talán túlságosan is viharos — érdeklő­désből, közvetlen barátságból, sok tapsból és éljenzésből következ­tetve a bécsiekre úgy látszik nem igen hatottak néhány jobboldali osztrák burzsoá lap előzetes kom­mentárjaiban elejtett ízetlen meg­jegyzések. A bécsiek látni és ün­nepelni akarták azt az embert, aki a világon először repült ki az űrbe és nem törődtek azokkal a sorok közé rejtett fullánkos uta­lásokkal, amelyek azt az aggodal­mat tükrözték, hogy a szovjet űr­repülő látogatása Ausztriában va­lószínűleg gyarapítja majd — a választás előtt — az osztrák kom­munisták népszerűségét. Ami a bécsieket illeti, a Schwarzenberg-Platzon közelhar­cot vívtak Gagarinék egy-egy kézszorításáért és szinte kézről kézre adták őket szállásuk: az Imperial kapujáig. Megérkezése után egy órával Schärf osztrák köztársasági elnök a Hofburgban, Gorbach kancellár, majd Pittermann alkancellXr pe­dig a Ballhausplatzon tagadta Gagarint. aki ezután másfélszáz osztrák és külföldi újságíróval ta­lálkozott a bécsi újságíró klub sajtókonferenciáján. XLVII. Zsuzsa később sem emlékezett rá, mikor és hogyan jutott visz- sza az épületbe. Tompult érzé­sekkel, kábán járt-kelt irodáról irodára. Sehol nem lelte helyét. Ha szóltak hozzá, riadtan össze­rezzent és összefüggéstelenül vá­laszolt. Folyton az órát leste, melynek mutatója most csiga- lassúsággal cammogott körbe- körbe. Valahányszor megcsörrent a telefon, ideges félelem szállta meg: félt, hogy János hívja. Nem tudott volna beszélni vele. Dél­ben nem ebédelt. Le se ment az étkezdébe. Az aggódás és a fé­lelem összeszorította a gyomrát, mintha gombóé akadt volna fel a torkán, nehezen lélegzett. Cso­dálatos. megmagyarázhatatlan ér­zés: fél attól, hogy János hívja és mégis várta! Ha csörrent a telefon, riadtan összerezzent, ha csend volt, állandóan a fekete készüléket leste ... összekevere­dett benne a szerelmes vágyako­zás az öccséért való aggódássaj; az orvos iránt érzett hála a gyű­lölettel; a hazugság az igazság­gal; a becstelenség a becsületes­séggel; az egyik percben arra gondolt, hogy felhívja Jánost és őszintén elmond mindent, a má­sikban riadtan elhessegette ma­gától ezt a gondolatot; hiszen ak­kor szerelmüknek örökre vége! S így? Viaskodtak benne az ér­zések. ... Örökös félelem lesz az éle­te, amely végül is az öngyilkos­ságba, vagy az őrületbe kergeti, keserves csalódást okozva annak a férfinek, aki olyan tisztán, őszintén és önzetlenül szereti. ...Szólni kell. Igen, felhívja és elmond neki mindent. Beszá­mol azokról a részletekről, ame­lyekről eddig hallgatott... ... Elmondja öngyilkossági kí­sérlete okát és történétét. Bevall­ja a szörnyű igazságot... erős lesz és megmondja: gyereke lett volna... de... az orvos meg­operálta és ... azt remélte, hogy soha nem találkoznak többet, hi­szen a másik férfi, aki erről tu­dott. meghalt. Az orvosról meg úgy tűdta, ott maradt Ausztriá­ban. ... János csodálkozni fog és megveti. ... Milyen jó is, hogy feltalál­ták a telefont. . így legalább nem látja maid az arcát. Csak a hangját hallja, amíg a kagylót le nem rakja, hogy attól kezdve esetleg egv életen át ne találkoz­zanak útjaik. ... De a nyugalmát visszaállít­ja. Ajtói kezdve nem lesz titka, megszabadul ettől a szörnyű te­hertől, amely mázsányi súlyával állandóan ott ül a lelkén, s nem hagyja éjszaka, álmában sem nyugodni. ... Megkönnyebbül és halálos sebet ejt magán egyszerre: nem lesz titka és örökké sírni fog el­vesztett szerelme, másodszori bol­dogsága miatt. ... Mit tegyen hát? Ha bejelen­ti, lerázza magáról ezt a nyo­masztó érzést, de ki tudja, .mibe rántja az öccsét? Megbilincselik, börtönbe vetik! Egész életében folt lesz a becsületén. ... Mit akar tője az orvos? Mi­lyen gyalázatos szövetkezésbe vonta be? Hogyan találkoztak és hogyan barátkoztak össze? ... Milyen kegyetlen összjátéka ez a véletlennek? Éppen István­nal. kellett szövetkeznie? Minden összeesküdött ellenük? Nem elég az ő nyomorúsága, most az öccse is belekerül? ...Mi lesz az édesanyjával? Ezt nem éli túl! . . Szép dolog-e, hogy bajba rántja az orvost is? Annakidején megmentette. Visszahozta az élet-

Next

/
Thumbnails
Contents