Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)
1962-05-08 / 105. szám
4 TOLNA MEGYEI NÍEPttJSAÖ 1962. májas 3L' 0* Óriások a csillagok világában Egy tiszta csillagos estén az égboltra tekintve észrevesszük, hogy nőm minden csillag egyforma fényes. Tüzetesebb megfigyelés után arra is rájövünk, hogy a csillagok színe is eltérő. Ha fényességük alapján osztályozzuk a csillagokat, fényesebb és halványabb, ha színük szerint kíséreljük meg a rendezést, a fehértől a kékesfehéren keresztül, a sárgán .át egészen a halványvörös színűig váltakozó fényű és színű csillagokat találunk. Mi lehet az oka ennek a különbségnek? Mindennapi életünkből tudjuk, hogy ha a vaskályhánk melegszik, egyre világosabban izzó lesz a teteje. A vas olvadásánál is hasonló jelenséget figyelhetünk meg. Amikor még hideg a vas, sötét színű. Melegítve a vöröstől a narancssárgán át a fehérig változik a színe. Hasonló lenne a helyzet a csillagoknál is? Igen, azok a csillagok, melyek kékes fényűek, igen magas hőmérséklettel rendelkeznek. Elérik a 30 ezer fokot is. A fehér csillagok már „csak” 8—10 ezer fokosak. A Nap sárga színű csillag, 6000 fokos. A vörös színű csillagok felszíni hőmérséklete mindössze 3000 fok körül mozog. E felsorolásból az tűnik ki, hogy a sötétebb csillagok felületi hőmérséklete alacsonyabb, míg a világosabbaké magasabb. Miért látjuk a csillagokat különböző méretűeknek ? Az égbolt szemlélésekor bizonyára az is feltűnik, hogy vannak nagyobb és kisebb csillagok. Meg kell említeni, hogy ez nemcsak azért van így, mert valóban nagyobbak is azok, amelyekét mi* annak látunk. Vannak óriás csillagok, melyek parányi pontnak látszanak. A csillagok látszólagos nagysága a távolságuktól és a fényességüktől függ. Ha valamilyen módon eljutnánk a sarkcsillagra, csak a legerősebb távcsövekkel látnánk a Napot. Pedig a sarkcsillag tőlünk szabadszemmel is kényelmesen megfigyelhető. Ez tehát azt jelenti, hogy a sarkcsillag lényegesen nagyobb, mint a Nap. Ez azonban nem minden csillag esetében van így. Vannak a különösen fényes csillagok közt olyanok is, melyek jóval kisebb méretűek, mint azok, amelyeket alig tudunk megkülönböztetni az égbolt ezernyi csillaga között. Ez a távolságból és a fényességből adódik. Az emberi szem hajlar mos arra, hogy egy fényesebb tárgyat közelebbinek becsüljön egy jóval közelebb lévő halvány tárgynál. A mi távolságunkból a Nap tűnik a legnagyobb csillagnak. Hosszú ideig valóban azt gondolták, hogy tényleg így is van. Ma már tudjuk, hogy Napunk csak egy egyszerű, közepes csillag, amely sem méretével, sem pedig fényével nem tűnik ki a világegyetem csillagai közül. Miért különböző méretűek a csillagok? Hogy erre a kérdésre választ adhassunk, előbb röviden át kell tekinteni a csillagok életútját. Közismert, hogy a csillagok a világmindenségben lévő hatalmas kiterjedésű kozmikus ködökből képződnek. Ezek a hatalmas felhők sűrűsödni kezdenek és a növekvő tömeg vonzóerejénél fogva egyre több részecskét szed magára. Amikor egy ilyen gomo- lyag eléri az egy kvintrillió kilogrammot, világítani kezd. Ekkor éri el azt a hőmérsékletet és nyomást a belseje, hogy fény kibocsátására képes. Ezek a halmazok még viszonylag alacsony hőmér- •sékletű és igen titka állapotúak. Egy ilyen csillag olyan kis sűrűségű, hogy szinte átmenetet képez az űrből a csillag felé. Eze3. Horváth László: Vidám rajzos sertéstenyésztés A munkában elfáradt ember munkaidő után szívesen olvas olyan könyvet, amely amellett, hogy tanít, szórakoztat is. Ezt a célt szolgálja az olvasók táborában népszerűvé vált ötletes, tréfás, de egyben szakszerű rajzokkal illusztrált „vidám-rajzos” állattenyésztési könyvsorozat, amelynek a sertéstenyésztést ismertető kötete már harmadik kiadásban jelenik meg. A tenyésztés, tartás, hizlalás, takarmányozás korszerű módszereit ismertető könyv nagyon jó szolgálatot tesz az állami gazdaságok dolgozóinak, a tsz-tagoknak és a háztáji sertéstartóknak egyaránt. Az előző kiadáshoz mérten a könyv az antibiotikumok, a gyári takarmánykeverékek és a malacok korai elválasztásának ismertetésével bővült. Megjelenik 336 oldalon, várható árat 23 forint. (Folytatás a 3. oldalról.) — Ne légy bolond. Látszik,, hogy fiatal vagy, és nem próbáltál sokat. A helyedben én kapva kapnék az alkalmon. — Felkutatom az öcsédet..; — Ne kezdd újra! Az én türelmem is véges. Mit gondolsz, megnyugodnék ebben? Mi biztosítékot adsz, hogy nem árulnál el mégis? Azt hiszed, gyerekjáték ez, hogy akarom — nem akarom, szeretem — nem szeretem?... Utoljára kérdezem: megteszed, vagy nem teszed? — Elhozom? — Rendben van. Meg tudod szerezni már holnap? — Megpróbálom. — Akarni kell. — Akarom ... Horváth állta a szavát. Elővette az üveg aszúbort. Töltött mindkettőjüknek. István egyhaj- tásra kiitta a pohár tartalmát. — Adj még egy pohárral. — Szívesen, kettővel is. Az orvoshak egy percre sem állt be a szája. Szakadatlanul beszélt, beszélt, hogy minél jobban elterelje a vállalkozás veszélyéről a figyelmet. Az erős bortól csakhamar melegedni kezdett István is. Már nem látta olyan tragikusnak a helyzetet. — Bocsáss meg, kedves bátyám, de úgy meglepett, amikor a hangomat moghrVottam. Ügye, megsemmisíted majd azt a mag- aetofonszalagot? — Mihelyt befejezzük a munkát, igen. Neked adom a készülékkel együtt. Képzeld csak, mennyi tréfát űzhetsz vele. Mondjuk..; ha egy kislánnyal beszélgetsz. Egy a fontos,' óvatos legyél és vállalkozásunkról ne szólj senkinek. Gondold csak el, mi történne, ha most, amikor már a végcélnál vagyok, valaki megelőzne. S ennek te lennél az oka. Tönkremennék. Már nem tudnék semmihez kezdeni. Gondold magad az én helyzetembe. Neked is vannak vágyaid, titkos álmaid. Mit szeretnél például nagyon? — Egy motorkerékpárt — vallotta be őszintén István. — Látod: gondolj erre mindig, amikor dolgozol. Ez hajt engem is és segít át az akadályokon. A cél lebeg előttem és ez ad erőt. Ezért kell például a pontos tervrajz is . .. hogy a megfelelő helyre építsük be a kísérleti tárgyat. Tulajdonképpen semmiség az egész. Egy hónap múlva kivesz- szülc, akkor látom meg, hogy mennyire bírta a hőt. Kísérletezhetnénk nyíltan is, de ez sokkal több időbe kerülne. S minél több ember tud róla, annál több a tanácsadó és az ellenség, siker esetén mindegyik tartja a markát, követeli a pénzt. így csak öten osztozunk. Te is megkapod a magadét, akár két autót is vásárolhatsz rajta... (Folytatjuk.) két a csillagokat méretük miatt óriáscsillagoknak nevezzük. Az így született csillag a későbbiek folyamán fokozatosan sűrűsödni kezd és ezzel egyidőben csökken az átmérője, hőmérséklete viszont emelkedik, változik a kisugárzott fény erőssége is. Egy idő után a csillag belsejében keletkezett energia már nem képes a kisugárzott energiával egyensúlyt tartani és emiatt egyre jobban zsugorodni kezd. Fokozatosan átkerül a középes! majd a törpe csillagok csoportjába, hogy aztán végül minden energiát kisugározva egyre vörösebb fényűvé váljon és végül teljesén elveszítse sugárzóképességét. Ezzel véget ért, mint csillag létezni. Most pedig foglalkozzunk egy kicsit részletesebben az óriáscsillagokkal Először hasonlítsuk össze az óriáscsillagokat a Nappal. A csillagászok ma már igen sok óriáscsillagot ismernek. Most csak a ■legjellegzetesebbekkel fogunk foglalkozni. A téli égbolton csodálatosan vöröses fényben ragyog az Orion csillagkép egyik csillaga, név szerint a Beteigeuze. Milyen is ez a csillag? Hatalmas méretével kiválik a vörös óriások közül. Háromszázszor nagyobb átmérőjű a Napnál. Ha a Napot bele akarnánk helyezni, 27 billió Napra volna szükség, hogy azt a hatalmas térfogatot kitöltse. Micsoda elképzelhetetlen méret! Még érdekesebb dolgokat tudunk meg, ha ennek a csillagnak a sűrűségét hasonlítjuk össze a levegővel. 1500-szor kisebb. Fantasztikus eredmény! Ilyen csillag több is van. Ugyancsak télen figyelhető meg az Auriga csillagkép Capella nevű csillaga. Itt kát sárga óriást találunk. Ugyanis a Capella kettős csillag. Mindkettő fényességében és méretében felülmúlja a Napot. A főcsillag 110-szer, a mellékcsillag 69-szer fényerősebb a Napnál. Ennek a két csillagnak a sűrűsége is mindössze kétszer nagyobb a levegő sűrűségénél. A Nap sűrűbb égitest. A víznél másfélszer nagyobb sűrűséggel rendelkezik. A Beteigeuze felszíni hőmérséklete 3000 K fok. Tehát alacsony hőmérsékletű és korát tekintve még fiatal csillag. Tömege csak 15-szöröse a Napénak, ez is bizonyítja, milyen ritka az anyaga. A Capella felszíni hőmérséklete megegyezik a Napéval. Vagyis 6000 K. Átmérője 12-szer nagyobb, tömege pedig hétszer akkora, mint a Napé. Ezek száraz adatok, de ha elgondolkodunk rajtuk, fogalmat alkothatunk hatalmas méretükről. Veszelovszky Gyula a TIT csillagászati * szakosztály tagja ........................................ R berendezés már megvan öreg épület áll a falu közepén, tornácos. akárcsak a többi. Ablakai kicsik, hogy minél kevesebb világosság, fény férhessen be rajtuk. Falai nedvesek, málladozók, a mésszel láthatóan haragban vannak. Mert a meszet egyre csak dobják le magukról. Hajdan kocsma volt, most iskola. A felsoroltak után ítélve, nem éppen eszményi helyen. tanulnak a felsonánai nebulók. Kétszázhúss \gyerek. várja már évek ótá, hogy végre egyszer igazi, . valóban iskolához méltó iskolába járhasson. Már évek óta táplálja őket a remény, hogy kívánságuk egyszer valóra válik, mert az öreg kocsma-iskola padlása kincset rejt. Nagy kincset — egy négytantermes iskola vadonatúj, teljes felszerelését. Rejti immár a harmadik éve... Nyilván, ha a felszerelés megvan, iskolának is kéne lenni. Már 1960-ban úgy volt, hogy lesz iskola — és úgy is maradt, mind a mai napig. 1960- ban de lehet, hogy már előbb is — megtörténtek az előkészületek Felsőnánán egy négytantermes iskola építéséhez. A járási, megyei oktatási osztály nagyon jól ismerte, milyen áldatlan körülmények közt tanulnak a gyerekek, és támogatta is az iskolaépítést. Ugyanezen évben elkészült a terv, kijelölték az iskola helyét. Aztán — a felsőnánaiak belenyugodtak, hogy abban az évben nem kezdődik meg az építkezés. Gondolták, bizonyára másutt még rosszabb körülmények között tanulnak a gyerekek, másutt nagyobb szükség van az új iskolára. 1961- ben az illetékesek megkérdezték a községi tanácsot, milyen anyagi és munkaerővel tud hozzájárulni az iskolaépítéshez. Az amúgy sem nagy községfejlesztési alapból elvettek és tartalékoltak 20 000 forintot, a szülők pedig felajánlottak 250 nap társadalmi munkát. Mindezek után már csalódást okozott, amikor a tanáccsal közölték, hogy az iskola építése eltolódik egy évvel, 1962-re. Most, 1962 lévén, ismét úgy áll, hogy az idén sem épül fel az iskola. Most már- kezdenek türelmetlenkedni a felsőnánaiak. Mégis csak szeretnék tudni, hogy hány év múlva lesz végre új iskolájuk, és hány évig áll még a padlásra zsúfolva a felszerelés. Azt mondani sem kell, hogy a leendő iskola teljes bútorzatát megkapták már két évvel ezelőtt. Nem ismerjük az okokat, amelyek évről évre halogatják a fel- sőnánai általános iskola építését, ezért a Megyei Tanács művelődésügyi osztályán dr. Tucsni Lászlótól érdeklődtünk. — Jól ismerjük azt az áldatlan helyzetet, amelyben a felsonánai iskolások vannak — mondotta —, hiszen már többször felülvizsgáltuk. Valóban, szükség van új iskolára, de meg kell azt mondanom, hogy elhamarkodott ígéret volt két évvel ezelőtt az, hogy abban az évben felépül az iskola, még ha a tervek elkészültek és a helykijelölés megtörtént is. Még elhamarkodottabb volt a bútorzat megrendelése és leszállítása, mert ugyanakkor megtörtént, hogy másutt elkészült az iskola és hiányzott a felszerelés. Végső fokon a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága határoz majd, hogy mikor épül fel a fel- sőnánai iskola — bár valóban szükség van rá. A felsőnánaiak tehát úgy jártak az iskolaépítéssel, mint az egyszeri ember; ruhát akart csináltatni, és legelőször a gombokat kapta meg hozzá. B. I. Régészeti aranytárgy beszolgáltatójának jutalmazása A Művelődésügyi Minisztérium Levéltári és Múzeumi Főosztálya Baranyai György faddi lakost régészeti aranytárgy beszolgáltatásáért 260 forint pénzjutalomban részesítette. ' Baranyai György Szekszárdon, a Vörösmarty utcai egészségim? belterületén, építkezési földmunkák során kicsiny, 1 grammnál alig nehezebb, szőlőfürt alakú arany csüngődíszt talált, melyet a szekszárdi múzeum igazgatójának adott át az építkezés régészeti ellenőrzése alkalmából. PITI Az ékszer római kori, s a szakértői vélemény szerint Magyar- országon ritka példány. Rendkívül gondos kidolgozása az ókori aranyművesség igen magas fokára vall. A szerencsés kezű faddiak rövid időn belül már a negyedik, különböző korú aranytárgyért vesznek fel jelentős pénzjutalmakat. Fadd határából nemrég Nagy Theodosius keletrómai császár arany pénze, ‘avarkori arany fülbevaló és II. Ferdinánd arany dukálja került be a szekszárdi múzeumba. . ............... Megkezdték az áztafémedencék felújítását Az utóbbi években egyre több gondot okozott a Dunaföldvári Kendergyárban az áztatómedencék rossz állapota. A medencékből gyakran „megszökött” az áztatóvíz, amit aztán folyamatosan pótolni kellett. Ez késleltette azokat a biológiai és kémiai 'folyamatokat, amelyek p kenderkórónál előidézték a rost feltárását, tehát lényegében csökkentette az amúgy is szűk áztatókapacitást. Megérettek tehát a felújításra a medencék. A huszonhat medence felújítása többéves program, egyszerre — mivel ez nemcsak költséges munka, hanem több medencének a termelésből való kiesése sem engedhető meg — nem lehet elvégezni. Az idén négy medencét újítanak fel, háromszázezer forintos költséggel. E négy medencének a többhónapos kiesése is veszélyeztetné az idei áztatási terv teljesítését, különösen az idén, amikor a késői kitavaszodás .miatt nem lehetett időben megkezdeni az áz- tatást. A tervét azonban teljesíteni fogja a gyár. Ugyanis jelenleg csak négy medencében áztatják a kenderkórót a levegő-befú- vásos .módszerrel,' ami megrövidíti az áztatási időt. Az idén az összes többi áztatómedencéhez felszerelik a levegő-befúváshoz szükséges berendezéseket, tehát megnövelik a medencék kapacitását.
