Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

4 TBENÁ MEGTE1 NfiPÜJSÄG 1962, május 25; növényvédők a bálái határban Hatalmas a bátai határ, alig találjuk meg benne a két brigá­dot. Amerre megyünk, már min­denütt jártak, erről árulkodna^ a hervadó gyomok, a dikonirt illatú gabonatáblák. Végre, ahogy ke­resztül vágunk az Igéretiöldjén, a Pösze-patak felől berregést hal­lunk. — No, itt vannak a mieink — derül fel Benke János igazgató arca. — Töltik a vizet... Valóban, ott találjuk a patak­nál Varga Józsefet és Zsolnai Bé­lát. töltik a lajtot, mert elfogyott a víz. Prímásból kiváló zetoros Együtt indulunk el nyugat fe­lé. Ott van a tsz-nek egy hatal­mas árpatáblája, ott dolgozik a tamási brigádból Zsolnai Béla Ze­toros és Kovács István permetező- mester, mindketten a Fácánkerti Növényvédő Állomás dolgozói. Az igazgató elvtárs elmondja, hogy ide, a szekszárdi járás déli körzetébe irányították a tamási járásból a tamási brigádot és a dombóvári járásból a dombóvári brigádot, mert most itt szorít a cipő. A gabona gyomirtása máris elkésett, most végzik az utolsó fordulókat és már be is fejezik ezt a munkát. A növényvédők sokoldalú em­berek. Zsolnai traktorvezető pél­dául ért a permetmesteri teendők ellátásához és Kovács permetező­mester ért a traktorvezetéshez is. Zsolnai Béláról megtudom, hogy kiváló zetorvezető, vándorzászló- tulajdonos és első díjat nyert a múlt évi versenyben is. Azt mái' ő mondja el, hogy azelőtt prímás volt, népi zenész Nagydorogon, de abbahagyta ezt a szakmát, bizto­sabb, jobb megélhetést nyújt a növényvédelmi munka, s mint ő mondja: a mezőgazdaságban a vegyszereké a jövő. „Hívők" lesznek a hitetlenekből A Furkó-pusztai gyár melletti kukoricatáblán dolgozik a dom­bóvári brigád. Ebben a brigádban találjuk az állomás egyik legré­gibb dolgozóját, Virág József pér- metezőmes tér t. — Amikor még én kezdtem ezt a szakmát — meséli Virág elvtárs — magam sem hittem sok min­dent. Főleg azt nem hittem, hogy a gyom kipusztul, a kultúrnövény pedig megmarad. Persze én ha­mar ..hívővé” váltam. A tsz gaz­dák is most már hisznek a vegy­szerben. Bezzeg idáig, eddig a hitig hosszú út, sok, kételkedés ve­zetett. Sokat tudnék mesélni ar­ról, miket mondtak nekünk még néhány évvel ezelőtt is, amikpr valahol munkába álltunk. Persze, most is akad még, aki gúnyoló­dik, azt kérdi: miért permetez­nek? Azért, hogy több gaz terem­jen? Ma már azonban nem a kétel­kedés a jellemző. A szövetkezeti gazdák megbarátkoztak a gépek­kel, de megbarátkoztak a vegy­szerekkel is. Nemcsak a gépek a segítőtársaik, munkájuk meg­könnyítői, az új paraszti munka jellemzői, hanem a vegyszerek is. Nehéz, de szép élet a növényvédőké Azon vagyunk, hogy a tsz-ek önállóan végezzék el területükön a növényvédelmet, mert ez így sokkal célszerűbb és hatásosabb Ezért egyre több növényvédelmi gépet ad iparunk. A növényvédő állomás feladata majd az irányí­tásra, a tudományos kutatómun­kára, az előrejelzésekre korláto­zódik. Addig is azonban, míg minden szövetkezeti gazdaságban megteremtődik a növényvédelem összes feltétele, az állomásnak ko­moly feladata a közvetlen nö­vényvédelmi munka is. A növényvédő munkásak a me­gye minden részéből toborzódtak, s járják a termelőszövetkezeteket, permeteznek, poroznak, gyümöl­csösöket, növényeket mentenek meg a kártevőktől és a gyomok­tól. Egész héten a terepen vannak a traktorvezetők, a permetezőmes­terek, a vizesek (vízellátók). Ko­ra hajnaltól késő estig dolgoznak, sokszor nagy hőségben, gázálarc­cal, védőruhával, gumikesztyűvel, gumicsizmában, s csak úgy sza­kad róluk a verejték. A szezon idején dolgozni kell, sürget a2 idő, sürget a munka. Bizony néha van úgy még a hét végén is, hogy hiába várja a növényvédőt haza a család, vagy elmarad a várva- várt randevú... Jó, ha van a brigádban olyan vicces, mesélő ember, mint Sza­bó Gyula. Nagyokat nevetnek tréfáin megfáradt brigádtársai. Pillanatok alatt tud jó hangulatot teremteni, ügy, hogy az emberek elfelejtik a legnagyobb fáradtsá­got is. így dolgoznak, ígv élnek a nö­vényvédők, újtípusű mezőgazda­ságunk újtípusú munkásai, akik­nek tevékenysége egyre nagyobb szerepet kap mezőgazdasági nagy­üzemeinkben. •—is —OS Miért szomorú Csihi néni ? Egy kis százalékszámítási hiba I Csibi néni a boltba igyeke­1--------------------zett, amikor meg­s zólította Biró Gáspár Antal. — Régen találkoztunk, néném, hogy van? Gondolom, azok a ké­nyen nevelt gyerekek jól gond­ját viselik ... Csibi néni nem válaszolt, csak a szíve szorult össze egy percre. Aztán bólogatni kezdett, de úgy, hogy nem tudta a kérdező: igent, vagy nemet jelentenek azok a bólogatások. Csak a hetvennyolc éves özvegyasszony érezte gond­jának, fájdalmának a súlyát. De nem beszélt. Minek teregesse ki a baját? Talán el sem hinnék, hiszen nehezen hihető, hogy há­rom fiú mellett jobbadán csak a 260 forintos nyugdíjára szorul, s arra, hogy ebédelni Piusékhoz járjon, s beszélgetni is, mert ott­hon Gáspárék még csak nem is köszönnek neki. Pedig mennyi mindent elköve­tett a három fiúért! — Úgy védte, óvta azokat a gyerekeket, hogy az szinte, hihe­tetlen — mondta egy idős tele­pes. — Amikor Gáspár fogság­ban volt, egyebet sem hallottunk tőle, mint ezt: vajon, hogy van a fiam, él-e még a messzeségben, s hazajön-e? Nem kérek mágt a sorstól, csak azt, hogy itthon tud­hassam . i. I Dolgozott értük, küzdött, volt 1-------------------------olyan, amikor a f öldekre is kivitte, hogy közéi legyen hozzájuk, mert csak ma­gát tudta egyetlen gondviselőnek, mint minden anya, aki szereti a gyermekét. S most a járásbíróságon egy kereset található az iratok között. Ipari tanuló isme­rősöm utazni akart. Nem szórakozásból, szakmaszeretetből. Arra lett volna ki­váncsi: miként végzik munkájukat, milyen módszerekkel dolgoz­nak a Német Demok­ratikus Köztársaság­ban a szakmabeliek. Az Express Ifjúsági Utazási Iroda vállal­kozott arra, hogy is­merősömet több tár­sával kiutaztatja az NDK-ba. Beszedték az előle­get: 300 forintot. Az­tán eltelt égy hónap, s minden magyarázat nélkül visszaküldték a pénz egy részét. Le­vontak belőle 67 fo­rintot. Ismerősöm ta­lálgatni kezdett. így okoskodott: odáig rendben a dolog, hogy nem utazhat ki szak­mai tapasztalatcseré­re. Bizonyára a kö­rülmények így ala­kultak. A pénzre azonban nem talált mentséget. Nehéz is volna, mert akárhogy szá­molunk, nem stim­mel a százalék. Ha ugyanis a 300 forint 5 százalékát vonták le kezelési költség cí­mén, akkor egy kis baj van, mivel az csak 15 forint. Ké­sőbb ezt gondolta: előre levonták annak az 1000 forintnak a kezelési költségéi is, amit majd még csak ezután fizetett volna be, ha elfogad­ják jelentkezését. De■ nem fogadták el, s így most joggal gon­dolja: az Express If­júsági Utazási Irodá­nál valami hiba van a százalékszámítás körül... sz. i. * ^ w (Folytatás a 3. oldalról) A neves csillagász elmondta, tást” vált ki a felhő alatt. Felté­telezik, hogy a bolygó felszínén a hőmérséklet magasabb, mint a hogy a Venus bolygó vastag fel- földi trópusoké. Légkörének fel­hőtakaró alá van rejtve, amely ső rétegeiben a földi színkép­soha sem oszlik le róla. Az em- elemző készülékek sok szénsav­ber minden ismerete csupán lég- gázt fedeztek fel, de oxigént egy­f-ioA ------.. általán nem találtak. Ez minden, a mit a földi csillagászat monda­ni tud. Valószínű, hogy a Ve- nust óceánok és elnjocsarasodott tevések, jóllehet hasznosak a tu- szárazföldek borítják. Viszont va- , domány fejlődése szempontjából, iószínütlennek tartják, hogy élet na lja’ mennyit esznek es meny nem lehetnek hitelesek. A Venus van a bolygón, Belopolszkij szándékosan hang­körének felső rétegeire vonat­kozik. A bolygó felszínét soha senki nem látta és senki sem tudja, hogyan is néz ki. A fel­A FOGYASZTÁS EGY RÉSZE: 1300 HALÁSZLÉ, 24 EZER POHÁR SÖR Lángossal kezdődik a nap. Már a kora reggeli órákban tolonga­átlagosan 108 millió kilométerre van a Naptól, vagyis csaknem 42 súlyozta a „földi színképelemzőj millió kilométerrel közelebbi, mint a Föld. A Venus a legköze- . . _ __ l ebbi szomszédunk az űrben, ha —KSZ2 csillagászai lényegesen t ROHAM a dunakömlődi halászcsárda ellen Óvakodom attól, hogy prooa- nyit isznak meg itt a vendégek gandát Csináljak a dunakömlődi egy vasárnapon, halászcsárdának. Már csak azért se propagálom, mert erre nincs rászorulva, s különben is, ame­lyik vendéglő életképtelennek bi­zonyul, az csukja be a kapuit. A dunakömlődit ilyen veszély nem fenyegeti. Sőt. Azon se csodál­koznék, ha az üzletvezető felfo- nak a vendégek. A lángos a slá gadna embereket, beszéljék le a ger. A múlt vasárnapi fogyasz- vendégek egy részét arról, hogy tás 580 darab volt. Egész nap ide jöjjenek. ' elfogyott ezerháromszáz halász­lp rliinli) pc Irptc?”!? HÁROM ÉS FÉLEZER VENDÉG szimpla kávé. Huszonnégyezer EGY NAP ALATT pohár sörrel oltották szórójukat-j , a vendégek, a kétszáz üveg pa­asarnap van, délután. Ez meg lackozott bor a jókedvre derítés­nem az igazi forgalom, de már ben segített. kezdődik. Külön-autóbusz még Hallatlan módon megnőtt a CSaJí érkezett, találni még gyümölcslevek és az egyéb szesz­szabad asztalt. mentes hűsítő italok fogyasztása. — Ez még a kezdet — mondja Napi forgalom hétszáz üveg gyü- az üzletvezető —, estefelé lesz a mölcslé és kétezer üveg hűsítő, roham. Egy vasárnap, amennyi- Most bővítik az épületet, újabb ben jó az idő, három és félezer helyiséget építenek a régi mellé, ember fordul meg nálunk. amely fölött tetőterasz lesz, hogy Nyilván jó gyomrú és jó torkú az egyre növekvő forgalomban ez a háromezerötszáz, mert el- se kelljen senkinek hely híján képed az ember, amikor meg- visszafordulnia! t- sy. A két Csibi-testvér indította a harmadik ellen. így gondolkoz­nak: 'Gáspár az anyánk házában lakik, tartsa el haláláig, gondoz­za az idős asszonyt. Mert első­sorban ebben szenved hiányt: gondozásban. A kismányokiak a fejüket csóválják, de nem avat­koznak bele. Úgy vannak vele: mindenkinek megvan a baja. S ez igaz is. Csibi néni pedig ül a szobájá­ban, csendesen sírdogál. Amikor kisüt a Nap, kiteszi az ágyne­műt az udvarra, hadd szellőzzék. De fél a téltől, amikor még szo­morúbb, még fájdalmasabb a magány. A kisunokák néha 'be­járnak hozzá, de azok inkább visznek, mint hoznak. Az ő szá­mukra mindig kerül a nagymama zsebében néhány szem cukor. — Öregségére mindenki magá­ra marad, mert a gyerekek köny- nyen felejtenek — kesereg csen­desen, talán kicsit bele is nyu­godva a* helyzetbe Csibi néni. A régi időkre emlékezik. Azok­ra, amikor még jól állt a csa­lád, amikor még Gáspár volt a gazda. Volt jószág, s minden a ház körül. Mára semmi sincs. El­ment, de úgy, hogy az idős asz- szony nem látta hasznát egyálta­lán. Sőt. Egyszer télvíz idején még a szobájából is kipakolták, a köves, hideg konyhába. Ott húzta meg magát. Ezt is elvisel­te sokkal könnyebben, mint azt. hogy a gyermekei nem beszélnek egymással. Áll a harag. A két idősebb fiú, Pius és Lázár Csi­bi néni védelmére kelt, amikor látta a kíméletlen bánásmódot. S azóta nem esik szó, nem jár­nak össze; Próbáljuk megérteni a gyereke­---------5--------’---------két is? Két­s égtelen: Lázáréknál a nagy csa­lád nehezíti a gondokat, Piusék- nál is kerül probléma a család, a ház körül. Gáspár »“számára azonban alig található m ont ség.' Ö ott lakik a szülői házban, mun­kahelyén rendesen keres. A ke­resetből azonban nem jut sem lakbérre, sem támogatásra. „Sze­retnek jól élni” — így véleke­dett róluk egy falubeli. Ez nem baj, annak csak örülni lehet, ha a munkáscsaládok jobb, szebb életre törekednek. Azonban an­nál szomorúbb, ha a munkában, az élet küzdelmeiben magára maradt édesanyának kevés, vagy egyáltalán nem jut a jólétből. Különösen akkor, ha nem is sok az, amit kér, csak egy kis sze­retetek egy kis gondoskodást, ápolást. Azok a küzdelmek, ami­ket a család felnevelése közben megvívott, feljogosítják erre, Mint említettük, Csibi néni sorsáról, a családban támadt vi~ szálykodásról bíróság dönt. S mind között talán ezért a leg- szomorúbb idős Csibi Lázárné. Mert azt mondja: nem erre ne» velte, tanította a gyermekeit, s tőle nem ilyen példát láttak. Sz. I. készülékek” és a „földi csillagá­szat” szavakat, mert az SZSZSZR» nem számítjuk a Holdat, és a néhány aszteroidot. Sebessége pá­helyesbítették ezt a képet. Paj-t csadze rendkívül fontos tényt ál-í lyáján másodpercenként csaknem lapított meg, mégpedig azt, hogyt 35 kilométer. Az az idő, mely a Venus légkörében van oxigén, ► alatt egyszer teljesen megkerüli még hozzá elég sok és ebből aztt a Napot, vagyis a venusév, a következtetést vonták le, hogyt egyenlő 0,62 földi évvel, más- a Venus felszínét növénytakarót szóval mintegy 7 és fél hónap- borítja, mivel a szabad oxigén► pal. A bolygó rádiusza a Föld jelenlétét nehéz valami mással t rádiuszának 0,97 századát teszi magyarázni. Ez pedig az élet je- t ki, tehát átmérője csupán 557 ki- lenlétét bizonyítja. A tudományt lométerrel kisebb, mint a Földé, szerint pedig ha valahol megvan-1 A két bolygó nagyságra nagyon nak az élet keletkezéséhez szük-t hasonlít egymásra. A Venus sa- séges feltételek, ott az élet ilyent iát körüli forírásának vflgv nlvnn mnHnn moocTii]iL- r ját tengelye körüli forgásának idejét, vagyis napjának hosszát pontosan nem ismerjük. Ezt a kérdést nekünk kell megoldani. /agy olyan módon megszületik, t A Venusón megvannak ezek at feltételek s csillagászaink mostt már magabiztosan állítják, hogyt ezek növények formájában azt A Venus közel van a Naphoz élet keletkezéséhez vezettek. Dot s emiatt több fényt és meleget hogy ez az élét felvett-e más, ál-t kap, mint a Föld s az átlagos tálunk ismert formákat, hőmérséklete magasabb, a földi- szelesen nem állíthatják, nél. A tömör felhőtakaró jelen­léte úgynevezett „melegházi ha- (Folytatjuk) termé- ■

Next

/
Thumbnails
Contents