Tolna Megyei Népújság, 1962. május (12. évfolyam, 1000-125. szám)

1962-05-22 / 117. szám

/ ' fOLNÄ ME6YEÍ TttiPŰJSÁÖ 1962. május 22. As óceánrepülés évfordulója A Montgolfier fivérek 1783-ban emelkedtek fel meleg levegővel töltött gömbjükkel. A csodálatos teljesítmény lázba hozta a vilá­got, a francia akadémia pedig sie­tett kijelenteni, hogy a technika és tudomány elérte legmagasabb ■pontját, további fejlődés egysze­rűen lehetetlen. Merész következtetés volt, s már száz év múltán léghajók vál­tották fel a kezdetleges léggöm­böt, 1903 december 17-én pedig a Wright-testvérek 12 másodpercig tartózkodtak a levegőben motoros gépükkel, de a következő évben 12 kilométert tudtak már repülni. A motoros repülőgépek forra­dalmasították a levegő meghódí­tását, s akik kételkedtek a fejlő­désben, az elmúlt fél évszázadban olyan fejlődésnek lehettek tanúi, amilyenről az emberiség soha nem is álmodott. 1910-ben már 3100 méteres magasságba emel­kedtek a repülőgépek, s 106 kilo­méteres sebességet értek el. 1919 június 14-én Alcoc és Brown 16 óra 26 perc alatt repült Uj Foundlandból Írországba, de az első óceánrepülés mégsem az ő nevükhöz, hanem Lindbergh-éhez fűződik, aki 1927 május 21-én New Yorkból Párizsba érkezett, s az 5900 kilométeres utat 33 és fél óra alatt tette meg. Harmincöt éve van ennek, s Lindbergh kortársai számára ma már az óceán átrepülése igazán nem nagy teljesítmény, hisz me­netrendszerű légijáratok közle­kednek sokkal nagyobb távolsá­gokra is. Már 1937-ben három szovjet pilóta, Gromov, Jumasev, és Danilin új világrekordot állí­tott fel, amikor Moszkvából az Északi Sarkon át repült Ameri­kába. A fejlődés persze nem állt meg, s a legújabb szovjet repülő­gépek, a híres TU—104-esek ezer kilométeres sebességgel repked­nek 10 000 méteres magasságban. Arra pedig már csak moso­lyogva tudunk gondolni, hogy mit szólnának a francia akadémia XVIII. századbeli halhatatlanjai, ha Gagarinnal, Tyitovval, vagy Glennel találkozhatnának. Sokan hajlamosak arra, hogy lebecsüljék korunk roppant tech­nikai fejlődését. Pedig az első óceánrepüléstöl az űrhajózásig mindössze harmincöt év múlt el. s ki tudja, milyen eredmények mellett emlékezhetünk majd öt. vagy tíz év múlva Lindbergh-re. az első óceánrepülőre? (i) A Paksi Konzervgyárban készül a népszerű gyümölcslé, a szűrt meggylé, a meggyvér. A gyár egy kis üzemében állítják elő az üvegek zárásához szükséges kupakokat. Felvételünkön Dévai Lajosné és Kaszás Lajos a zománcozott fémlapok felsza­bását végzi. (Folytatás a 3. oldalról.) pályáján. A Földet nem tudnánk utolérni. Aránylag lassan indít­juk el gépünket, s az űrhajó csak huszonhárom perc és negyvenhat másodperc múlva éri el maxi­mális sebességét, mégpedig a má­sodpercenkénti huszonnyolcezer- ötszáz métert. (A Föld sebessége pályáján 29,76 kfh/mp.) Olyan szenvtelenül mondta ki ezeket a szédületes számokat, mintha csak egy autótúráról len­ne szó. — Engedje meg, hogy kérdez­zek valamit. — Tessék. — Azt mondta, hogy útban a Mars felé, meg akarják nézni a Venust. Hogyan jutnak el a Ve- nusra útban a Mars felé? A két bolygó röppályája a Földtől kü­lönböző irányban fekszik. — Értetlensége jogos volna — .felelte Kámov —, ha a bolygók egyhelyben állnának. De mozog­nak, mégpedig különböző sebes­séggel. Gyakran előfordul, hogy mind a ketten, vagyis a Venus és a Mars egyirányban vannak a Földtől. Hogy világosabban lássa maga előtt útvonalunkat, leraj­zolom. Ceruzát fogott és gyorsan né­hány kört rajzolt a papírra. — Nézze — mondta — a közé­pen levő kis köröcske a Nap. Az első kör: a Venus röppályája. A második kör: a Föld pályája. A harmadik: a Mars pályája. Ha betartanám a helyes útvonalat, ezen a papíron most nem tud­nám ábrázolni a bolygókat: egy­szerűen nem látszanának rajta, De ez nem terv, hanem csak egy vázlat. Az 1. számmal jelölt kö- röcskék azt jelzik, hol állnak a bolygók startunk pillanatában. Az összes bolygó egyirányba ha­lad pályáján. Ezen a rajzon: jobb ról balra. A Föld-köröcskétől húztam meg pontozott vonallal útvonalunkat. Itt, ennél a pont­nál találkozunk a Vénusszal... — Egy másik köröcskét rajzolt a Venus-pályára és 2-es számmal jelölte meg. — Innen indulunk el ugyanazon az útvonalon a Marshoz és itt találkozunk vele, majd pedig visszafordulunk a Föld felé, mely ez idő alatt meg­teszi évi útjának több mint a fe­lét és körülbelül itt tartózkodik majd. A pályák nem zártak, mi­vel a Nap, magával vonszolva a bolygókat, maga is halad az űr­ben. Most már érthetőbb? — Köszönöm, mindent értek. — Ezért nem odázhatjuk el a startot egyetlen nappal sem. De mára elég is volt. A hét és fél­hónapos út alatt lesz elég időnk arra, hogy mindent megbeszél­jünk. A maga részvétele az ex­pedícióban holnap reggel,. az or­vosi vizsgálat után megkezdődik. Ahhoz, hogy előkészítsük az űr­repüléshez, egyetlen napot sem vesztegethetünk. Ezzel első beszélgetésem Ká­mov val véget ért. Éjfél elmúlt, amikor hazaér­tem. Nagyon rosszul aludtam. Nyitott szemmel feküdtem az ágyban, hallgattam a falióra ke­tyegését. Már hajnalodott, ami­kor elaludtam. (Folytatjuk) TÖBBET A KORRÓL — Megmarad a kettős felosztás — Tanítják a képolvasást — Vitára kerül a tervezet — Egy ismerősöm mesélte: gim­nazista fia szorgalmas. alapos diák. Szabad idejének legnagyobb részét is tanulásra fordítja, s így igen jó eredményeket ér el. Ám, ha kihagy valamit a program- szerű felkészülési időből, azon­nal észrevehető a tanulmányi eredményén. Túlzsúfolt, feszített a gimnáziumi tanterv? Mennyi ideje van a tanulónak, hogy az anyag elsajátítása mellett jusson másra is: olvasásra, pihenésre. Ezek a kérdések nemcsak a szülőket, hanem a Pedagógiai Tudományos Intézet munkatár­sait is foglalkoztatják. A közel­múltban elkészült egy tervjavas­lat, amelyik a gimnáziumi okta­tás fokozatos átszervezését van hivatva elősegíteni. A tervezetet az ősz folyamán a pedagógusok és más szakértők is megvitatják. Vitára bőven lesz ok, hiszen a tervezet is sokoldalú eszmecsere és nagy tapasztalat-gyűjtés után került kidolgozásra. Heti 33 óra A tervezet behatóan elemzi a gimnáziumi oktatás óraszámát és rendszerét is. Szóba került: egy­séges legyen-e az oktatás, vagy megmaradjon a régebbi keletű kettős felosztás, a humán és reál tagozat Az egységesítés mellett szól, hogy ebben az esetben a tankönyvet is lehetne egységesí­teni. Ellene viszont több érv is felhozható. Elsősorban talán az, hogy a gimnáziumba menők ti­zennégy évesek. A szülők segít­ségével az ilyen korú gyermekek már el tudják dönteni:' érdeklő­désük melyik tagozat iránt élén- kebb, hol tanulnának szíveseb­ben. Az intézet több meggondolás­ból javasolja, hogy továbbra is maradjon meg a kettős felosz­tás. de a tagozatok közötti kü­lönbség legyen szembetűnőbb. — Móricz Zsigmond regényei és elbeszélései tizenkét kötetes sorozatát az Ünnepi Könyvhétén 1962-ben indítja meg a Magyar Helikon Könyvkiadó. A sorozat I—8. kötete Móricz valamennyi regényét, a 9—12. kötet pedig el­beszéléseit tartalmazza, a művek első publikálásának időrendjé­ben. Semmi sem érinti a tervezetben az 5+1-es formát. Ezt változat­lanul jónak, célravezetőnek tart­ják. A heti óraszámokkal kapcso­latban is merülnek fel javasla­tok. Részletesen foglalkozik ezzel a tervezet. Bizonyos csökkenést is irányoz elő abból a paeggondo- lásból, hogy a diákoknak több idejük legyen a tananyag alapos feldolgozására. Az elmélyülést és a sokoldalúbb ismeretszerzést szolgálja, hogy az elsőben 32, a többi osztályokban pedig 33 órá­ban akarják megállapítani a ta­nításra fordított időt. Esztétika és pszichológia a tervezetben Több új tantárgyat javasolnak a tervezet kidolgozói. A cél ezek­kel. hogy a hagyományos tárgyak mellett nagyobb betekintést nyer­jenek a diákok a kor napirenden szereplő kérdéseibe, szélesebb látókörrel rendelkezzenek már az érettségi után is. Társadalmi és politikai ismeretek keretében a filozófia és a politikai gazdaság­tan alapjaival ismerkedhetnek, a negyedk osztályban heti 3 órá­ban a logika tárgyköréből kap­nának előadásokat. Uj alapokra helyeznék a biológiai oktatást is. A stúdium befejező részeként megismertetik a hallgatókkal a pszichológia alapvető kérdéseit. örvendetes és bizonyára nagy tetszéssel találkozik majd szak­körökben az. amit a rajz oktatá­sánál javasolnak a tervezet ké­szítői. Konkrét képzőművészeti, televízió, foto és filmalkotások elemzésével tanítják az esztétika alapjait. Vagyis: az érettségizett diák rendelkezik majd bizonyos képolvasó műveltséggel is, amit eddig többnyire csak az érettsé­gi után kellett elsajátítania. U.j tárgy a tematikában a zeneokta­tás. Ez, a tervezet szerinti for­mában zenetörténeti és esztéti­kai alapműveltséget ad majd a gimnáziumok tanulóinak. Száz év történelme két évre A sok új javaslat mellett nem maradnak érintetlenek a hagyo­mányos tárgyak sem. Ezeknél azt a célt tűzi ki a tervezet, hogy az általánosan szükséges ismeretek megszerzése közben a közelmúlt­ra forduljon a fő figyelem,. Az irodalomtörténet tanulmányozá­sában például a második év vé­gére 1867-ig, a kiegyezésig jut­nak el. Az ettől számított közel Száz év világ és magyar iroda­lomtörténetének megismerésére, elsajátítására két teljes év jut. A ■ történelemnél is hasonló a helyzet. A másodikosok év végén már a francia forradalmat tanul­ják, a harmadikosok eljutnak 1917-ig, a negyedikesek pedig a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom utáni időket tanulják egé­szen napjainkig. A kémia és a matematika oktatásában is ter­veznek változtatásokat. Mindket­tőt gyakorlatiasabbá, a mai élet­hez jobban igazodóvá akarják tenni. Mint említettük: a tervezet az ősz folyamán kerül vitára. Alap­vető szerkezeti változtatásokat néhány évig nem javasolnak az intézetben, hiszen ez könnyen za­varokhoz, kiesésekhez vezethetne. Ezért a vitában úgy kell majd állást foglalni a szakemberek­nek, hogy a javaslatok egv ré­sze, vagy egésze heépítjjefő';/Jg­l'gyen a jelenlegi'tántervekbé. ’ J->> -•••- • ■ Sz. L Megmentettek az eső elöl 70 hold lucernát A simontornyai Alkotmány Tér melőszövetkezetnek 70 holdnyi lucernája száradt lekaszálva. A szövetkezetnek éveken keresztül takarmánygondjai voltak, és most elhatározták; mindent elkövet­nek, hogy veszteség nélkül be­takarítsák a lucernaszénát. Szombaton estefelé aggódva fi­gyelték az időjárást, amely esőt ígért. Mi lesz, ha a lucerna meg­ázik a renden? Fel kell gyűjteni, amíg nem késő . .. Vasárnap hajnalban a szövet­kezet 117 tagja állt munkába a lucernaföldön. A növényterme­lésben dolgozók mellett ott se­rénykedtek az állattenyésztők, a fogatosok, a kertész-brigád tagjai .és a szövetkezet mesteremberei is. Reggel nyolc órára felgyújtot­ták a hetven hold lucernát. Nem­sokára már kétszeresen örülhet­tek. A kiadós eső jól megöntözte a határt, de nem áztatta el a száradóban levő lucernát. Gépek a gáton Az 1956-os jeges árvíz után kezd­ték meg a Duna Tolna megyei sza­kaszán, valamint a Sió mentén az ár­védelmi gátrend­szer megerősítését. A többéves prog­ram megvalósítása során a gátakat 80—140 centimé­terrel magasítják meg és szélesítik is, hogy ne ismét­lődhessék meg az 1956-os árvíz. Több helyen megrövidí­tik a gátrendszert, hogy a védekezést áradáskor rövi- debb szakaszon, nagyobb biztonsággal megszervezni. Tavaly készült el a rekonstruk­ció legnagyobb építménye, a ku­tyatanyai átmetszés, ahol a tolnai dunaágat teljesen elzárták a Sió­tól, vízszintjét csaknem teljesen függetlenítették a Duna vízállásá­tól, tehát feleslegessé vált a lehessen Mözsig húzódó gátrendszer erősí­tése. Az idén tovább erősítik a gátat a Sió balpartján, Szekszárd felé. A régi gátat egy méterrel magasítják meg, szélességét pe­dig 16 méterről 30 méterre növe­lik. Az idén hétmillió forintot fordítanak e munkákra. A Vízügyi Építő Vállalat tizen­négy szkrépere és három dózere dolgozik e szakaszon. A tizenhét nagyteljesítményű földgép két­százötven kubikos és százötven kordély munkáját végzi el. Már­ciusban kezdték a munkát, eddig 180 ezer köbméter földet mozgat­tak me$,

Next

/
Thumbnails
Contents