Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-12 / 85. szám
A M A G YAÍR;, SZOCIALISTA -M U N K ÁS R A R To; ] Q L N A'. ti u 17 Q i T S:A G A • írS Á MEG.Yf r Csütörtök 1962. április 12. XII. évfolyam L 8S. szám * ARA 50 FILLÉR TOL ^aexsiiárcl -mi könyvear zepesi u. 3.S2. VILÁG PROT.FTAR.TAt FGYFSfTT .TFTEKI ösztöndíjasak Kö»épiskolások, egyetemisták, megyénk szülöttei és más vidékről valók küldenek leveleket a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályára. írják, hogy termelő- szövetkezetek társadalmi ösztöndíjasai szeretnének lenni. Az egyetem, főiskola elvégzése után pedig megyénk termelőszövetkezetéiben szeretnének dolgozni. Leendő agrárértelmiségünk érdeklődik elsősorban a termelőszövetkezeti pólya iránt. A Budapesti Agrártudományi Egyetem, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia első- és másodéves hallgatói, olyan gimnazisták és technikumi hallgatók, akik az Agrártudományi Egyetemre készülnek, kérnek termelőszövetkezeti társadalmi ösztöndíjat. Egy szerződést már megkötöttek. Horváth Ferenc dalmandi fiatalemberrel szerződött a gyö- rei Petőfi Tsz. Horváth Ferenc másodéves hallgató a keszthelyi akadémián. További tanulásában a györei Petőfi Tsz segíti, s az akadémia elvégzése után a fiatal agrármérnök Győrébe megy dolgozni. Az első szerződést ezekben a napokban újabbak kötése követi. Mintegy 60 tsz szeretné társadalmi ösztöndíjjal segíteni egy-egy fiatal tanulását az egyetemen. A jó tsz-ek saját erejükből vállalják az ösztöndíj fizetését. A gyengébb tsz-eknek ebben is segítségükre siet államunk. Tolna megyében idén 72 000 forint állami támogatást kapnak a gyengébb tsz-ek társadalmi ösztöndíjak alapítására. A Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya nagy gonddal vizsgálja meg azt a tsz-t, amelyik társadalmi ösztöndíj alapítására határozza el magát. Megvizsgálja, hogy vajon a fiatal szakembernek tudja-e majd biztosítani a szövetkezet a szakmai továbbfejlődést? Alkalmas-e erre a gazdaság, az ott dolgozó szakvezetők és kedvezőek-e az egyéb körülmények? Figyelemre méltó új jelenség a társadalmi ösztöndíjak alapítása termelőszövetkezetei n kben. Egyrészt segít ez is megoldani a szakemberhiányt, amely mind égetőbb problémája fejlődő szövetkezeteinknek. Uj, fiatal szakemberekkel frissül fel termelő- szövetkezeteink szakvezetése. S ennek a felfrissülésnek gazdasági eredményekben látjuk majd a hasznát. Másrészt figyelemre méltó a fiatalok érdeklődése. Ma mór rangot, s nem is akármilyen rangot jelent termelőszövetkezetben szakembernek lenni. Rangot jelent (.és megbecsülést! Mert a szövetkezeti gazdák elismerik, megbecsülik és tisztelik a jó szakembert, aki az új úton soha nem ismert eredményekhez vezeti . őket. Sok a társadalmi ösztöndíjra jelentkezők között a parasztfiatal. Ezek a fiatalok apáik mesterségét folytatják majd, magasabb fokon, nagyüzemi szinten, egyetemi tudással. Sokan visszatérnek a falujukba, vagy a szomszéd faluba, s ott ifjú érájukét, gyarapodó tudósukat állítják a mezőgazdaság felvirágoztatásának nemes szolgálatába. Nem kétséges, hogy a termelőszövetkezeti társadalmi ösztöndíjak alapítása újabb lépést jelent előre termelőszövetkezeteink meg szilárdítása, a falu felemelkedése Útján. Gy. J, Szekszárd vízellátását csak a dunai felszíni vízkivétel oldja meg véglegesen A Városi Tanács intézkedései a vízhiány enyhítésére A Városi Tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalt Szekszárd vízellátásáról, az ipari-műszaki csoport előterjesztése alapján. A jelenleg üzemelő kúthálózat még a téli hónapokban sem fedezi a város vízszükségletét, napi ezer köbméter a hiány, ami a nyári napokon kétezer kívánt eredményt. Némi javulást hozott a közelmúltban bekötött E-jelű kút. A végrehajtó bizottság a VI- ZITERV által készített tanulmányterv alapján a vízellátás megjavítására állást foglalt a dunai felszíni vízkivételi mű létesítése mellett. Ennek a tervnek köbméterre szökik fel. Vízellátó- megvalósítását indokolja az ipaküzd a kórház is, old meg a helyi sí gondokkal amelyet nem csőkút sem. A város vízellátási gondjai nem újkeletűek; immár évtizedesek. Az első mélyfúratú kút 1908-ban épült, amely elég bő vízhozammal rendelkezett. Miután erre a rétegre több kutat telepítettek, tönkretették ezt a bővizű kutat. 1938-ban 890,15 méterre fúrtak le, egészen a gránit- tétegig, de nem sikerült vizet nyerni. 1958-ban a lőtérnél és a kakasdi völgyben fúrtak kutat — eredménytelenül. Ez ideig négy csőkút táplálta a város vízhálózatát, amelyek hozama állandóan csökken. A vizsgálatok megállapították, hogy a szűrőberendezések a víz vegyi hatásai következtében eltömődrosodás és a lakosság számának növekedése. 1975-re például 12— 14 000 köbméter lesz a város napi vízszükséglete. A dunai felszíni vízkivételi mű' megépítése nem szerepel a jelenlegi ötéves tervben, a vízellátást viszont addig is meg kell oldani. A végrehajtó bizottság ezért fel- terjesztéssel élt a Megyei Tanácshoz, hogy az idén két — a városi vízhálózatba . kapcsolódó — csőkutat fúrassanak, és 1963 —64-ben ismét kettőt-kettőt. A vízellátás megnyugtató rendezése céljából a vb — a Megyei Tanács építési-közlekedési osztályával egyetértésben — szak- bizottságot hozott létre, amelynek tagjai: Kalmár József vb- elnök, Szabiár Béla mérnök, vb- tag, Erdős Mihály műszaki csoMindezek mellett a vb több intézkedést hozott. Elrendelte, hogy a Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozza ki a progresszív vízdíj-tarifát, és azt az összes fogyasztónál alkalmazza. Ugyanekkor a vb nem engedélyez csőkutas öntözést a mezőgazdasági üzemek részére a Keselyűsi út és a Sió közti területen mindaddig, amíg a város vízellátásában nem következik be lényeges javulás. ülést tartott a KISZ Megyei Végrehajtó Bizottsága Szerdán ülésezett a KISZ Megyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülés első napirendi pontjaként a Tamási Járási KISZ Bizottság beszámolóját vitatták meg, amely a járás KISZ építőmunkájáról szól. . , , . Majd a Hőgyészi Állami Gazdaság és a Dalmandi Állami Gazdaság KISZ-szervezetének munkáját értékelte a végrehajtó bizottság. Befejezésként egyebeket tárgyaltak. Az ülésen részt vettek a járási KISZ-titkárok is. A felszólalások során számos értékes javaslat és észrevétel hangzott el. tek. A képződött karbonátréteg portvezető, Hegyi Ferbnc főmérsavazással való eltávolítására az év elején a Földmérési és Talaj- vizsgáló Intézet kapott megrendelést, de ez sem hozta meg a nők, Zord Lőrinc főmérnök, Bor- bás István főmérnök és Medgve- si István, a VIZITERV csoport- vezető főmérnöke. A patronálok segítségével Pári termelőszövetkezeti községet a budapesti XI. kerületi Anódgyár patronálja. A patronálok és a község lakossága között baráti kapcsolat alakult ki az elmúlt két év alatt. A gyáriak időközönként részt vesznek a Béke Tsz közgyűlésén, a pártszervezet, vagy a KISZ-szervezet taggyűlésén és komoly politikai-szakmai segítséget adnak a község vezetőinek. A gyári munkások a politikai segítségen kívül társadalmi munkával is segítik a község fejlődését. Az idén ígéretet tettek arra, hogy a falu lakosságával összefogva átalakítják a művelődési házat, s bővítik a színpadot A községi tanács az idei évben 120 000 forintot állított be községfejlesztésre. A betervezeti pénzből fedezik a művelődési há2 átalakítását, rendbe hozzák a tanítói lakást, a megmaradt pénzből pedig másfél kilométer járdát építenek. Folytatják a napraforgóval keresztezett kukorica nagyüzemi termesztési kísérleteit Alsónyéken Érdekes kísérletet kezdtek a múlt évben Alsónyéken, a Dózsa Népe Tsz-ben. Barabás Mihály kutató kísérletei alapján 100 hold napraforgóval keresztezett kukoricát termesztettek. Barabás Mihály kísérletének nagyüzemi továbbfejlesztése kedvező kezdeti eredményeket hozott. A napraforgóval keresztezett kukorica szárazanyag-tartalma elérte a 88—90, fehérjetartalma pedig a 10—11 százalékot. így egy kiló állati súlygyarapodás eléréséhez 35—40 százalékkal kevesebb kukoricára van szükség, mint az eddigi puhaszemű kukoricák esetében. Kedvező volt a napraforgóval keresztezett kukorica átlagtermésének alakulása is, amely meghaladta az egyéb kukoricák terméshozamát Az idén Alsónyéken tovább folytatják ezt az érdekes és sokat ígérő kísérletet. Mintegy 100 holdon termesztenek napraforgóval keresztezett magkukoricát és 80 holdon ugyanilyen silókukoricát. A kukoricák vetéséhez a talaj előkészítését megkezdték. A kísérletek további kedvező alakulása esetén tömegesen elterjesztjük a napraforgóval keresztezett kukorica nagyüzemi termesztését. Nagy az érdeklődés a dombóvári kereskedelmi napok iránt Hírül adtuk, hogy a dombóvári földművesszövetkezet április 7-től 15-ig kereskedelmi napokat rendez. Ez alkalommal Dombóvárott sok érdekes esemény van. A község valamennyi kiállításra alkalmas termében egy héten át árubemutatót tartanak. Az ízlésesen wtfva,vvviivvw|awvwjw/iarjvvj,w«w)Hi'wi>w>ftMAWiiwvwwswftwwwMvwvwi Elkészült a szekszárdi szőlőkombinát összeállított hét árubemutatónak az első három napon mintegy 15 ezer látogatója volt. Sok érdeklődőt vonz a ruházati, a kozmetikai, a műszaki és járműjavító és a játékkiállítás is. A kereskedelmi napokon ingyenes gyümölcslé-kóstoláson vehetnek részt a látogatók. A FÜSZÉRT ugyanis — kóstolásra — 700 üveg gyümölcslevet adott a dombóvári földművesszövetkezetnek. A sok érdekes látni és tudnivaló érthetően vonzza a rendezvényekre nemcsak a dombóváriakat, hanem a környékbelieket is. A program keretében megrendezték Dombóváron a roller-versenyt, a baba-szépségversenyt, asztalitenisz-bajnokságot, mosóbemutatót, divatbemutatót, és a kozmetikai kiállításon állandó ingyenes kozmetikai tanácsadót. A hátralévő néhány napon is lesz még több érdekes esemény Dombóvárott. Itt tanácskoznak az ország földmű vessző ve tkezc lei neu árupropaganddstái, s Tolna megye hat legnagyobb földművesszövetkezetének közreműködésével 18 nemhivatásos maneken 90 ruhamodellt mutat be. A dombóvári eseménysorozat célja mindenekelőtt a kulturált kereskedelem széleskörű elterjesztése. De nem lebecsülendő a forgalom növekedése sem. A dombóvári földművesszövetkezet ugyanis egyetlen napon — vasárnap — közel 300 ezer forintot forgalmasat!. X ftí ¥ v Vh