Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)

1962-04-12 / 85. szám

A M A G YAÍR;, SZOCIALISTA -M U N K ÁS R A R To; ] Q L N A'. ti u 17 Q i T S:A G A • írS Á MEG.Yf r Csütörtök 1962. április 12. XII. évfolyam L 8S. szám * ARA 50 FILLÉR TOL ^aexsiiárcl -mi könyvear zepesi u. 3.S2. VILÁG PROT.FTAR.TAt FGYFSfTT .TFTEKI ösztöndíjasak Kö»épiskolások, egyetemisták, megyénk szülöttei és más vidék­ről valók küldenek leveleket a Megyei Tanács mezőgazdasági osztályára. írják, hogy termelő- szövetkezetek társadalmi ösztön­díjasai szeretnének lenni. Az egyetem, főiskola elvégzése után pedig megyénk termelőszövetke­zetéiben szeretnének dolgozni. Leendő agrárértelmiségünk ér­deklődik elsősorban a termelő­szövetkezeti pólya iránt. A Bu­dapesti Agrártudományi Egye­tem, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia első- és másodéves hallgatói, olyan gimnazisták és technikumi hallgatók, akik az Agrártudományi Egyetemre ké­szülnek, kérnek termelőszövetke­zeti társadalmi ösztöndíjat. Egy szerződést már megkötöt­tek. Horváth Ferenc dalmandi fiatalemberrel szerződött a gyö- rei Petőfi Tsz. Horváth Ferenc másodéves hallgató a keszthelyi akadémián. További tanulásában a györei Petőfi Tsz segíti, s az akadémia elvégzése után a fia­tal agrármérnök Győrébe megy dolgozni. Az első szerződést ezek­ben a napokban újabbak kötése követi. Mintegy 60 tsz szeretné társadalmi ösztöndíjjal segíteni egy-egy fiatal tanulását az egye­temen. A jó tsz-ek saját erejük­ből vállalják az ösztöndíj fizeté­sét. A gyengébb tsz-eknek ebben is segítségükre siet államunk. Tolna megyében idén 72 000 fo­rint állami támogatást kapnak a gyengébb tsz-ek társadalmi ösz­töndíjak alapítására. A Megyei Tanács mezőgazda­sági osztálya nagy gonddal vizs­gálja meg azt a tsz-t, amelyik társadalmi ösztöndíj alapítására határozza el magát. Megvizsgálja, hogy vajon a fiatal szakember­nek tudja-e majd biztosítani a szövetkezet a szakmai tovább­fejlődést? Alkalmas-e erre a gaz­daság, az ott dolgozó szakvezetők és kedvezőek-e az egyéb körül­mények? Figyelemre méltó új jelenség a társadalmi ösztöndíjak alapí­tása termelőszövetkezetei n kben. Egyrészt segít ez is megoldani a szakemberhiányt, amely mind égetőbb problémája fejlődő szö­vetkezeteinknek. Uj, fiatal szak­emberekkel frissül fel termelő- szövetkezeteink szakvezetése. S ennek a felfrissülésnek gazdasá­gi eredményekben látjuk majd a hasznát. Másrészt figyelemre méltó a fiatalok érdeklődése. Ma mór rangot, s nem is akármilyen rangot jelent termelőszövetkezet­ben szakembernek lenni. Rangot jelent (.és megbecsülést! Mert a szövetkezeti gazdák elismerik, megbecsülik és tisztelik a jó szakembert, aki az új úton soha nem ismert eredményekhez ve­zeti . őket. Sok a társadalmi ösztöndíjra jelentkezők között a parasztfia­tal. Ezek a fiatalok apáik mes­terségét folytatják majd, maga­sabb fokon, nagyüzemi szinten, egyetemi tudással. Sokan vissza­térnek a falujukba, vagy a szom­széd faluba, s ott ifjú érájukét, gyarapodó tudósukat állítják a mezőgazdaság felvirágoztatásá­nak nemes szolgálatába. Nem kétséges, hogy a termelő­szövetkezeti társadalmi ösztöndí­jak alapítása újabb lépést jelent előre termelőszövetkezeteink meg szilárdítása, a falu felemelkedése Útján. Gy. J, Szekszárd vízellátását csak a dunai felszíni vízkivétel oldja meg véglegesen A Városi Tanács intézkedései a vízhiány enyhítésére A Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága a közelmúltban tárgyalt Szekszárd vízellátásáról, az ipa­ri-műszaki csoport előterjesztése alapján. A jelenleg üzemelő kút­hálózat még a téli hónapokban sem fedezi a város vízszükségle­tét, napi ezer köbméter a hiány, ami a nyári napokon kétezer kívánt eredményt. Némi javulást hozott a közelmúltban bekötött E-jelű kút. A végrehajtó bizottság a VI- ZITERV által készített tanul­mányterv alapján a vízellátás megjavítására állást foglalt a du­nai felszíni vízkivételi mű léte­sítése mellett. Ennek a tervnek köbméterre szökik fel. Vízellátó- megvalósítását indokolja az ipa­küzd a kórház is, old meg a helyi sí gondokkal amelyet nem csőkút sem. A város vízellátási gondjai nem újkeletűek; immár évtize­desek. Az első mélyfúratú kút 1908-ban épült, amely elég bő vízhozammal rendelkezett. Mi­után erre a rétegre több kutat telepítettek, tönkretették ezt a bővizű kutat. 1938-ban 890,15 mé­terre fúrtak le, egészen a gránit- tétegig, de nem sikerült vizet nyerni. 1958-ban a lőtérnél és a kakasdi völgyben fúrtak kutat — eredménytelenül. Ez ideig négy csőkút táplálta a város vízhálózatát, amelyek ho­zama állandóan csökken. A vizs­gálatok megállapították, hogy a szűrőberendezések a víz vegyi hatásai következtében eltömőd­rosodás és a lakosság számának növekedése. 1975-re például 12— 14 000 köbméter lesz a város na­pi vízszükséglete. A dunai felszíni vízkivételi mű' megépítése nem szerepel a jelen­legi ötéves tervben, a vízellátást viszont addig is meg kell oldani. A végrehajtó bizottság ezért fel- terjesztéssel élt a Megyei Ta­nácshoz, hogy az idén két — a városi vízhálózatba . kapcsolódó — csőkutat fúrassanak, és 1963 —64-ben ismét kettőt-kettőt. A vízellátás megnyugtató ren­dezése céljából a vb — a Megyei Tanács építési-közlekedési osztá­lyával egyetértésben — szak- bizottságot hozott létre, amely­nek tagjai: Kalmár József vb- elnök, Szabiár Béla mérnök, vb- tag, Erdős Mihály műszaki cso­Mindezek mellett a vb több intézkedést hozott. Elrendelte, hogy a Víz- és Csatornamű Vál­lalat dolgozza ki a progresszív vízdíj-tarifát, és azt az összes fogyasztónál alkalmazza. Ugyan­ekkor a vb nem engedélyez cső­kutas öntözést a mezőgazdasági üzemek részére a Keselyűsi út és a Sió közti területen mindad­dig, amíg a város vízellátásában nem következik be lényeges ja­vulás. ülést tartott a KISZ Megyei Végrehajtó Bizottsága Szerdán ülésezett a KISZ Me­gyei Végrehajtó Bizottsága. Az ülés első napirendi pontjaként a Tamási Járási KISZ Bizottság beszámolóját vitatták meg, amely a járás KISZ építőmunkájáról szól. . , , . Majd a Hőgyészi Állami Gaz­daság és a Dalmandi Állami Gaz­daság KISZ-szervezetének mun­káját értékelte a végrehajtó bi­zottság. Befejezésként egyebeket tár­gyaltak. Az ülésen részt vettek a járási KISZ-titkárok is. A felszó­lalások során számos értékes ja­vaslat és észrevétel hangzott el. tek. A képződött karbonátréteg portvezető, Hegyi Ferbnc főmér­savazással való eltávolítására az év elején a Földmérési és Talaj- vizsgáló Intézet kapott megren­delést, de ez sem hozta meg a nők, Zord Lőrinc főmérnök, Bor- bás István főmérnök és Medgve- si István, a VIZITERV csoport- vezető főmérnöke. A patronálok segítségével Pári termelőszövetkezeti köz­séget a budapesti XI. kerületi Anódgyár patronálja. A patroná­lok és a község lakossága között baráti kapcsolat alakult ki az el­múlt két év alatt. A gyáriak idő­közönként részt vesznek a Béke Tsz közgyűlésén, a pártszervezet, vagy a KISZ-szervezet taggyűlé­sén és komoly politikai-szakmai segítséget adnak a község veze­tőinek. A gyári munkások a politikai segítségen kívül társadalmi mun­kával is segítik a község fejlő­dését. Az idén ígéretet tettek arra, hogy a falu lakosságával összefogva átalakítják a művelő­dési házat, s bővítik a színpadot A községi tanács az idei évben 120 000 forintot állított be köz­ségfejlesztésre. A betervezeti pénzből fedezik a művelődési há2 átalakítását, rendbe hozzák a ta­nítói lakást, a megmaradt pénz­ből pedig másfél kilométer jár­dát építenek. Folytatják a napraforgóval keresztezett kukorica nagyüzemi termesztési kísérleteit Alsónyéken Érdekes kísérletet kezdtek a múlt évben Alsónyéken, a Dózsa Népe Tsz-ben. Barabás Mihály kutató kísérletei alapján 100 hold napraforgóval keresztezett kuko­ricát termesztettek. Barabás Mi­hály kísérletének nagyüzemi to­vábbfejlesztése kedvező kezdeti eredményeket hozott. A napra­forgóval keresztezett kukorica szárazanyag-tartalma elérte a 88—90, fehérjetartalma pedig a 10—11 százalékot. így egy kiló állati súlygyarapodás eléréséhez 35—40 százalékkal kevesebb ku­koricára van szükség, mint az eddigi puhaszemű kukoricák esetében. Kedvező volt a napraforgóval keresztezett kukorica átlagtermé­sének alakulása is, amely meg­haladta az egyéb kukoricák ter­méshozamát Az idén Alsónyéken tovább folytatják ezt az érdekes és so­kat ígérő kísérletet. Mintegy 100 holdon termesztenek napraforgó­val keresztezett magkukoricát és 80 holdon ugyanilyen silókuko­ricát. A kukoricák vetéséhez a talaj előkészítését megkezdték. A kísérletek további kedvező alakulása esetén tömegesen el­terjesztjük a napraforgóval ke­resztezett kukorica nagyüzemi termesztését. Nagy az érdeklődés a dombóvári kereskedelmi napok iránt Hírül adtuk, hogy a dombóvári földművesszövetkezet április 7-től 15-ig kereskedelmi napokat ren­dez. Ez alkalommal Dombóvárott sok érdekes esemény van. A köz­ség valamennyi kiállításra alkal­mas termében egy héten át áru­bemutatót tartanak. Az ízlésesen wtfva,vvviivvw|awvwjw/iarjvvj,w«w)Hi'wi>w>ftMAWiiwvwwswftwwwMvwvwi Elkészült a szekszárdi szőlőkombinát összeállított hét árubemutatónak az első három napon mintegy 15 ezer látogatója volt. Sok érdeklő­dőt vonz a ruházati, a kozmeti­kai, a műszaki és járműjavító és a játékkiállítás is. A kereskedelmi napokon ingye­nes gyümölcslé-kóstoláson vehet­nek részt a látogatók. A FÜSZÉRT ugyanis — kóstolásra — 700 üveg gyümölcslevet adott a dombóvári földművesszövetke­zetnek. A sok érdekes látni és tudni­való érthetően vonzza a rendez­vényekre nemcsak a dombóvária­kat, hanem a környékbelieket is. A program keretében megrendez­ték Dombóváron a roller-ver­senyt, a baba-szépségversenyt, asztalitenisz-bajnokságot, mosó­bemutatót, divatbemutatót, és a kozmetikai kiállításon állandó in­gyenes kozmetikai tanácsadót. A hátralévő néhány napon is lesz még több érdekes esemény Dombóvárott. Itt tanácskoznak az ország földmű vessző ve tkezc lei neu árupropaganddstái, s Tolna me­gye hat legnagyobb földművesszö­vetkezetének közreműködésével 18 nemhivatásos maneken 90 ruhamodellt mutat be. A dombóvári eseménysorozat célja mindenekelőtt a kulturált kereskedelem széleskörű elterjesz­tése. De nem lebecsülendő a for­galom növekedése sem. A dombó­vári földművesszövetkezet ugyan­is egyetlen napon — vasárnap — közel 300 ezer forintot forgalma­sat!. X ftí ¥ v Vh

Next

/
Thumbnails
Contents