Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-01 / 77. szám
1962. április 1. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁÖ 7 Mi lett belőlük? Egy úton, egy célért NClIi értek veled eoyet. A kar- féltem tőle. Láttam: termelni, Terveim szerint építek OTP-köl- bantartók példásan dolgoztak, építeni kell, a romokból új or- csönnel saját házat. Otthont. S Megérdemlik a jutalmat. szágot kell építeni. Nem is ér- ha már ez is elkészül, fiam _ De az ő hibájuk miatt volt dekelt annyira a módszer, mint egyetemi felvételéért drukkolok, s ok az állásidő. A telepeken is inkább az, hogy rendet, jólétet mint minden szülő, és végül, ha baj volt. kell az országban teremteni. A majd nyugdíjas leszek, távol— Baj. De mi az ahhoz képest, gyár vezetésével engem bíztak keleti tanulmányútra szeretnék ami a központi javítóban van! meg. Majd különböző építőipari menni. Már odajutunk, hogy nem fo- főhatóságoknál dolgoztam. 1954- Várni Gyula a munkásból lett gadnak el a telep-gépészek al- ben Tolna megyébe küldtek fő- igazgató mellettünk ül a kényel- katrészt a központi műhelyből, mérnöknek, ehhez az egyesülés- mes fotelben. Harminchat éves. olyan rosszul dolgoznak. hez. Azt mondták, új igazgatót Lakatosgyerek volt, majd ké— De a télen is határidőre kapok, aki munkás volt, s lel- sőbb Tamásiban téglagyári vezekészítettek el mindent, átszerel- kemre kötötték: tegyünk rendet, tő az államosítás után, és ötven- ték a gépeket... Bíztak bennem feletteseim. négytől a Tolna megyei TéglaS folyik a vita két kiváló szak- — És hogyan dolgozik együtt gyári Egyesülés igazgatója, ember között. Egyik fiatal, má- a munkásból lett igazgatóval? sik idős. Egyik igazgató, másik — Kérem, tudóin azt hogy Végighallgatta beszélgetésünket főmérhök, egyik párttag, a má- külön utakon nem haladhatunk. £g mostj hogy tőle kérdezem, mi sik nem. Egyik munkás volt va- Végeredményben egy a célunk, jett belőle, csak helyesli azt, lamikor, másik gyártulajdonos- a jólét megteremtése. S ez pe- amit főmérnöke mondott, féle. Most együtt vitatkoznak, dig ügye egyaránt a párttagnak — Bízom benne, még sok évig és 1954 óta együtt dolgoznak, és a pártonkívülieknek is. Nekem együtt munkálkodunk. Gosztonyi Megismerték egymást. S őket is is. ... kartárs nagy szaktudású sokat a munkatársaik. Vallomásnak — Es nem éreztetik, hogy a segft nekünk. hat szavuk, amikor kérdezem felszabadulás előtt... — gs nem túlzás, sok ilyen tőlük, mi lett belőlük. Adjuk a Gyorsan közbeszól, tiltakozik, ügyszerető emberre volna szük- szót az idősebbnek, a Tolna me- ség. Vitatkozunk, néha össze is gyei Téglagyári Egyesülés fő- SZÓ Sem iGhGt (013. Nagyon jó kapunk, mint beszélgetésünk mérnökének, Gosztonyi János- munkatársakkal dolgozom együtt, elején volt, de ez a munkával nak, a valamikori tőkésnek. (Bár a szakembert és a közéleti sze- jár. Mindig az ügy érdekében ez a szó nem fejezi ki pontosan mélyiséget látják bennem. Lá- van nézeteltérés közöttünk. És a az ő tulajdonviszonyát, helyzetét, tom a célt, és segítem megváló- vita igazságot ad. Ebből csak mert „polgári osztályból” szár- sítását, itt a gyárban, de másutt vállalatunk, a dolgozók látják a mazik, részvényese volt a Paksi is. Pakson például elkészítettem hasznot. Téglagyárnak, építőanyag-telepe, a község iparosításának tervét _ Tehát megtalálta a helyét néhány hold szőlője volt Paksi a vasút továbbépítésére dolgo- Gosztonyi János — akarom le- viszonyok értelmében a jómódú- zatot készítettem. Elkészült az zárni a beszélgetést. De nem tu- ak közé, a helyi előkelőséghez, idegenforgalom fejlesztését ^ célzó dóm mert még van mondani- a község felső rétegéhez tartó- tanulmányom. A paksi bérház- valója: zott). építési problémákon most dolgo- — Egyszer beszélgettem egy — Kitűnő eredménnyel végez- ZOm. S mindezek nem felkérésre pártfunkcionáriussal, neve nem is tem az építészeti főiskolát. Ki- történtek, hanem magam hatá- érdekes, ö azt mondta, belőlem váló tanárom magához vett, négy roztam így, mert lehet és en- soha nem lehet párttag. Ez fájt évig dolgoztam nála, utána ön- gedik az embert dolgozni köz- nekem, még most is sokat gyöt- állósítottam magam, de ezt meg- ügyekben is. ötvenhat óta rődöm e gondolaton. előzőén kint jártam külföldön is. sokkal jobban, szabadabban alÉrthető, hogy amikor vállalat- kothatunk. Visszakanyarodunk Várni Gyuláfélét alapítottam, s részese let- Nem szenvedtem még hátrányt hoz, a lakatosból lett igazgatóiéin a Paksi Téglagyárnak, mint mhltam miatt. Még ennyit sem, hoz. Róla kevesebbet tud a részvényes, éjt nappallá téve — g 0(jábbpöccinti a hamutartót, krónikás feljegyezni. Hozzá hadolgoztam, hogy vállalkozásom — Lehetővé tették számomra, sonló munkások ezreiből vált eredményes legyen. hogy a Szovjetunióba mehessek irányító szakember. Jellemzi S elvitték őt is katonának. A tanulmányútra. Tudják, maguk őket az állandó tanulás, az em- háború, számára Budapesten fe- nagyon keveset beszéltek eddig berséges magatartás és ismétel- jeződött be. Első útja a szovjet arról, ami ott van, kevesebbet a ten csak a tanulás, mert már parancsnoksághoz vezetett és fel- valóságnál, és ez hiba! Pótolan- nem állhat egy munkás-igazgató ajánlotta szolgálatait. Újjáépítő dó ez. Utamról húsz élménybe- párttagságával, forradalmi szél- magyar katona-egységbe osztot- számolót tartottam. Sokat hasz- lemével a vállalat élére. Több ták. Budapesten, Győrben, Ér- nosítottam a külföldön látottak- kell ennél! sekújváron, Nyíregyházán, Deb- ból. Érzem, megbecsülnek, s en- Mi lett belőlük? íme ez: Egy recenben dolgozott a vasútállo nek tudatában az ember a maxi- volt kistőkésből családi házat mások újjáépítésénél. Nyolc hó- mumot tudja adni. építő, helyét megtalált vállalati nap után kérte leszerelését. Ki- — Tervei? főmérnök. Szegény, ágrólszakadt váló véleménnyel bocsátották út- — ötvennégy éves vagyok, lakatosból vállalati igazgató. És jára a szovjet elvtársak. Húszéves szakmai gyakorlat áll együtt dolgoznak. Egy célért. És mögöttem. Érzem, megtettem jói megértik egymást... I paksi gyár romokban hevert, azt, amit tőlem vártak. Dolgozni, Az építőanyag-telep is siralmas alkotni szeretnék még jo egesz- látványt nyújtott. Kezdődött az ségben sokáig. Azután nyugdíj, új élet számára is. de még ezelőtt felépítem családi — Tudtam, hogy lesz államo- házamat, sítás Megmondom őszintén, nem Minden vágyam teljesül most. Háromnegyed millió üveg szikviz, 1400 hektoliter üdítő ital Szekszárdi Szesz- és Üdítőital- ipari Vállalat a pontos címe, de senki sem hívja így, és ha egy idegen a hivatalos nevét említve keresi, a járókelők többsége értetlenül bámul az érdeklődőre. Amikor aztán rájönnek, hogy miről van szó, megjegyzik, hogy „szóda-gyár annak a becsületes neve, kérem”. A „gyár” ott húzódik meg egy Széchenyi utcai ház udvarán, s hogy nem családi házról van szó, azt bizonyítja, hogy teherautók és szikvizes ládákkal megrakott lovas kocsik sorakoznak előtte. A gyár elnevezésre cáfol az is, hogy mindössze hat ember dolgozik benne és három ember pedig a szállítást bonyolítja le. A terem padlózatát végig beton borítja, amelyen ujjnyi vastagságban csörgedez helyenként a víz. A munkások gumicsizmában és köpenyekben állnak a gépek mellett, amelyekben susto- rogva telnek meg egymás után az üvegek szénsavas vízzel. Megszokott, ügyes mozdulatokkal lendítik ki a robbanástól védő „szájkosarakból” a teli üvegeket, és amikor a ládák megteltek, kis gumikerekű tolókocsikon utaznak tovább a teherautókig. Az egész várost látják el innen szikvízzel, és ha majd a melegebb idők is beköszöntenek — üdítő italokkal. 625 hektoliter szódavíz készül itt havonta. Egész évben 750 ezer üveg szikvíz hagyja el ezt a kis üzemet — és 1400 hektoliter bambi. A vendéglátóipari üzemeken és hat lerakaton keresztül jut el a fogyasztókhoz a szikvíz és az üdítő ital, mégis sok helyen jelentkezett az az igény, hogy újabb lerakatok nyíljanak meg. Az idén ezen is segítenek. Uj lerakatot kap a déli városrész, a Béri Balogh Ádám utca környéke és az új bérházsor. A bérházak lakóinak nem kell a jövőben a vasúti vendéglőből magasabb áron szódavizet vinni, aminek az a hátránya is volt, — hol lehetett kapni, hol nem. Bús Ambrustól, a vállalat igazgatójától azt is megtudtuk, hogy nem sokáig szorong ezen a kis helyen a szikvízüzem, mintegy két hét múlva elköltözik a bogyiszlói út mellé, Epreskertbe. Itt korszerűbb felszereléssel folytathatják a termelést. Már ezen az új helyen körülbelül három hét múlva kezdik meg a népszerű bambi gyártását is, amelyet fokozatosan növelni fognak, hogy nyárra, amikor a kánikula megérkezik, már elegendő meny- nyiségben álljon a fogyasztók rendelkezésére. Ebből az üdítő italból a megye más területeire is kerül. Innen látják el Tolnát, Bogyiszlót, Öcsényt, Decset, Bátaszéket egészen Pörbölyig üdítő italokkal. Végül azt is elmondjuk, hogy olyan Ígéretet is hallottunk: az idén nem lesz zavar az üdítőitalellátásban. — M — Pálkovács Jenő Négysxás forint megtalálta gazdáját Nehéz dolguk van az autóbu- utáni buszt ugyanaz, a személyzet szók kalauzainak. Az utasok sok- hozta vissza Szekszárdra, ame- szor nem éppen udvarias kifaka- lyik reggel volt szolgálatban, dásait kell lenyelniük. Tekinté- Lemondott már H. József a lyes pénzösszeget kezelnek, gon- négyszáz forintjáról, de mégis dolniok kell arra, hogy hely jus- megkérdezte a gépkocsivezetőt és son mindenkinek. S még arra is a kalauzt, nem találtak-e négy- kell időt szakítaniok, hogy aki száz forintot, mert ő a reggeli felszáll egy bőrönddel, az ne két- járattal ezen a kocsin elvesztette, tővel távozzon. Sokszor szidjuk Megkérdezték tőle, hol ült, ki ült őket, de valljuk be, mi sem tud- mellette, mikor kielégítő választ nánk különben ellátni nehéz fel- adott, átadták neki a négyszáz adatukat. Szorgalmasak, és be- forintot. Nem győzött hálálkodni csiiletesek ők. Egy példát mon- a feledékeny bányász. Becsületes- dok el. ségből kitűnőre vizsgázott Sóstói H. József mázai bányász Pécsre József gépkocsivezető és Böcz Ka- utazott. Amikor fizetett, s pénzét talin kalauznő. H. József pedig visszatette, valahogy a zseb mel- gondatlanságból vizsgázott eléglé tett négyszáz forintot. Csak telenre. Pécsett, kiszállás után vette ész- Imrő László re. Szerencséje volt, mert a dél- Máza Katonalány galambokkal A rajz, amelyet Szergej Bálát- tettünk, s rajzolni kezdett, Gyors, nyik tüzérfőhadnagy, moszkvai könnyed mozdulatai nyomán megró jztanár készített, ma is féltve elevenedett a fehér papír. _ . .. • - ■« / j í : i_ vT* U át 7 Äii ci 1 n f ő rzött emlékeim közé tartozik. Ezerkilencszáznegyvenöt január tizedikén szállásolták Magas növésű, vékony arcú, szőke, harminc év körüli fiatalem- , bér volt. Vacsora után hosszasan borozgatott apámmal, örült a meleg szobának, a barátságos fogadtatásnak. A bor felvillanyozta. Fáradt arcára mosolyt varázsolt. Dalolni kezdett. A lágy dalÉjfél körül járt az idő, mire készen lett. A képen rendkívül hozzánk, csinos, mosolygós arcú szovjet katonalány állt, s a galambokat Másnap Szergej Balatnyik tovább indult Budapest felé. Apámnak hosszú orosz cigarettákat, anyámnak kockacukrot, nekem pedig a rajzot hagyta ajándékba. Az útravalóra készített csomag ZSOlt. uaioim Kezaeu. a luyy ------ - rsnír'tl'M és lamok betöltötték a szobát. Azóta papírjának letepte a csücskét es sokszor visszaemlékeztem ezekre r™ft ?v*™zel0tt jártam Moszkvában. Kerestem a Lucs ulica 14 szám alatti házát, de nem találtam sehol. A városrészt, ahol az utcácska volt, lebontották. Hatalmas, milliónyi embert magukba rejtő bérházak merednek az ég felé a délnyugati városrészben. Nem találtam Szergej Balatnyia dalokra. Bizonyára a harcról, a szerelemről, a szenvedésről és a boldogságról szóltak. Különös érzéseket váltottak ki belőlem. Vannak dalok, amiknek nem értjük a szövegét és mégis jól tudjuk, miről szólnak. Az anyám, aki a tűzhely mellett ült, összevarrta Szergej köpenyének alján a repedést, amit ^ xalán nem is él. Akkor gránátszilánk okozott. találkoztam vele, amikor még döAmikor megpillantotta a szék- bőgtek a fegyverek. Az emléket rény tetejére állított rajztáblá mat, felugrott. Széles hegyű, ácsceruzát kerir és a kis rajzot azonban őrzöm. HAYPÁL TIBOR I IHH W/«\WWjrWJVVVUUVSWJW ■VW/AH Van visszaút NINCS ELVESZETT GYERMEK Összetört, szinte még csírájá- Szinte ott hallatszik a szoba A négy apróságot intézetben ban megkeseredett életek. Vala- levegőjében a kérés: helyezték el. A felnőttek pedi« hogy így jut eszembe mindig az — Apu, anyu, béküljetek ki. mert a jó szó a kérlelés mit sem a tizenhat év, amit, mint a tár- gondoljatok ránk! ért, bíróság elé kerültek s törsadalom perifériájára került le- Amit a bizottság tagjai mon- vényeink szellemében ott felel- lenc töltöttem sokadmagam- danak: tek tetteikért, mai. Hányódás határtól határig, — Asszonyom, legyen tekintetfaluról városba, városból tanyá- tel a gyermekeire. Uj szerelme ra, kényszerű körülmények miatt, talán csak fellobbanás. Szabó Pálnéval beszélgettem. Az asszony hallgat. Férje, akit _ n] . . . V áltozásokról, az ifjúság- és gyér elhagyott, dacosan szorítja össze k«7l; ", , . t’ „ a, te„ntl ~ mekvédelem aktuális kérdéseiről, a száját. Fáj valami. S amikor „a _ m o ommel Szabo— Nem általánosak, szórvá- kezet fognak, s együtt indulnak PiAfri7Vi11i,ry 1”a.\ A s^r\lb,bí:!1 nyosak a problémák — mondot- kifelé, még akkor is ott ül ar- „ nbeluv?ak ta — de feltétlenül foglalkozni cán a gond vájta barázda. Talán hn„v „vAuk ahhoz, kell velük, mert nincs és nem is lesz ebből az életből még olyan, et teftbe” e.s le_ lehet elveszett gyermek... Se- amire nem keserűen gondolnak vejí^ g *eges emberekke ne- gíteni kell rajtuk, azokon, akik- vissza majd a gyerekek. J nek az ital, a kíméletlen bánásmód, vagy a rosszul sikerült házasélet törli le arcáról a mosolyt, a gyermekkor örökké élő öröPéldát mond. Amikor — Négy gyerek ügyében kelmór csalc ez seoít lett döntenünk. Az apa az ital mar csők ez segít rabja volt Türelmesen magya_ meit Még a törvényes eszkö- Éva> Piroska> Mária és Antal- ráztuk neki a következményeket, zöktől sem visszariadni, ha a ka' Négy név, négy apróság. Az s megértette, önként jelentkezett helvzet már nem kínál más mee- apa lszákos> az anya ner« S°n* elvonókúrára. g dozza őket megfelelően. Ápolat- S felesége, aki annyit sírt mi- lanok. Egyikük keze vörös a fa- atta, az utóellenőrzésnél így lát- gyástól, a másiknak kék foltok ta a helyzetet: éktelenkednek törékeny testén. — Nincs álmatlan éjszakám, összeszorul a józan felnőttek s a gyerekeim sem rettegnek az Fiatal asszony, fiatal férfi áll a szíve. Szánakozás és gyűlölet — apjuktól. Várakozással lesik az gyermek- és ifjúságvédelmi al- ez a két érzés keveredik min- estét, mikor jön édesapa, s mit bizottság előtt. Haragszanak egy- denkiben. Sajnálják a négy gye- hoz... Mert most már arra is másra. Az asszony új szerelmét reket, s haragszanak a szülőkre, telik, hogy ajándékot vegyen, dédelgeti magában, a férfiben akik idáig vetemedtek. Itt már Van tehát visszaút. Emberség- pedig minden megkeseredett. Két nem lehet mit tenni. A megelő- hez, kiegyensúlyozott, s másak gyermekük otthon szorongva vár- ző munka eredménytelennek bi- által is megbecsült élethez ve- ja a kibékülést, azt, hogy ne sza- zonyult. A figyelmeztetések le- zet. kítsák el egymástól őket. peregtek a felnőttekről. Sz. L Apu, anyu béküljetek ki
