Tolna Megyei Népújság, 1962. április (12. évfolyam, 77-99. szám)
1962-04-11 / 84. szám
3 TOLVA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1962. április Ít5 Hogyan dolgozzon a% üzemi KISZsserveset ? A jó KISZ-szervezet feltétele: a kollektiv munka Az ellenforradalom után szervezetünk az elsők között alakult meg. Az eszmei zűrzavar időszakában fiataljaink segítették a pártot: helytálltak a munkában, politikai állásfoglalásukkal segítették a kibontakozást. Az azóta eltelt időszak is azt bizonyította, fiataljaink rászolgáltak a KISZ-tag megtisztelő címre. KISZ-szervezetünk előre elkészített negyedéves program alapján dolgozik. A vezetőség a párt ifjúsági felelősével együtt készítette el a terv fő vázát, amit a KISZ-taggyűlésen vitattunk meg. A terv kiegészítéseként a fiatalok sok hasznos véleményt, javaslatot mondtak el. Munkánk alapját képezi az „Ifjúság a szocializmusért'’ mozgalom négy követelménye. De ezen belül is fő feladatunk a term.elés segítése. Taggyűléseink fő ' napirendjén szerepel, hogy a fiatalok hogyan vesznek részt a termelőmunkában. Azokra a fiatalokra, akik hanyagul dolgoznak, taggyűlésen a kollektíva erejével hatunk. Vállalatunk KISZ-fiataljai több üzemrészben dolgoznak. Éppen ezért minden üzemrészben egy-egy vezetőségi tag fogja össze a fiatalokat, akik a KISZ-titkárt állandóan tájékoztatják. Ebben az évben 110 fiatal versenyez a „Szakma Ifjú Mestere.” cím elnyeréséért. Egy bizottság kéíhónaponként beszélget a fiatalokkal különböző szakmai kérdésekről. Ez év november 7-én lesz a végleges értékelés. A legjobb szakmunkásokat jutalomban is részesítjük. Üzemünkben elég sok az ipari tanuló. A KISZ-szervezet állandóan szem előtt tartja a jövő szakmunkásainak tanulását. A szakma jó elsajátítása mellett gondot fordítunk politikai, jel-1 lembeli nevelésükre is. Szülői értekezleten a KISZ- szervezet is tájékoztatja a szülőket a fiatalok magatartásáról, tanulásáról. Örömmel fogadjuk azt; hogy a szülők több esetben felkeresik a KISZ-szervezetet, érdeklődnek gyermekeik felől. A vállalat vezetősége is rendszeresen kikéri véleményünket a fiatalok munkájáról. Legközelebbi taggyűlésünkön az elmúlt évben végzett KISZ-munkát értékeljük, ahol egyben javaslattal élünk a vállalat vezetőségéhez az ipari tanulók elmúlt évi munkájának jutalmazására. A fiatalok kezdeményezésére folyamatban van ifjúsági brigád alakítása. Az idősebb szakmunkások a szocialista brigád cím elnyeréséért versenyeznek. A fiatalok elmondották, hogy ők sem akarnak elmaradni, és ha megalakul a brigád, célul tűzzük ki a szocialista brigád cím elnyerését. A termelés segítésén túl a fiatalok politikai képzését, kulturális és sportolási lehetőségeit is biztosítjuk. A KISZ-tagok többsége részt vesz a KISZ politikai oktatásán. Taggyűléseinket szellemi vetélkedővel tesszük színessé. Ezek igen kedveltek fiataljaink körében. Van tánccsoportunk. Az elmúlt évben a Mátai Antal seregszemlén második helyet értünk el. Üzemi bajnokságokat szervezünk több sportágban. Vállalatunknál minden fiatal megtalálja szórakozási lehetőségét. Bandi János, Szekszárdi Vasipari Vállalat Mit és hogyan muzsikál a pléhember? I A gyanútlan járókelő bé--------—--------------- késen sétál a z utcán, munkába igyekszik más, a harmadik boltba siet. Gyanútlanok, nem is számítanak rá, milyen merénylet készül ellenük. Akinek különösen jó a kedve, fütyörész, a tegnap esti bálon mereng a lány, a jövő heti futballmeccs várható eredményét latolgatja a fiú. Békés melengetőn süt a nap, játékos szellő incselkedik a nyílni készülő tavasszal. És ekkor... ...és ekkor felharsan a magasban a nóta, hogy aszongya: Temető a Tisza, mikor kivirágzik. Végigfújja, végigbömböli az első strófát a magyamóta dalnok, de aztán csitt, ácsi, jön az érdembeli szöveg: Az állatforgalmi vállalat megbízottja ekkor meg ekkor a mázsaháznál átvételi napot tart. Mert... de az én két szemem könny tenger-ben ázik, temető a... ésa többi. Máskor, ugyanott, vagy egy községgel odébb. Gong. Sípolás. Valaki belefúj a mikrofonba. Szuperál. Mehet. „Lehet, hogy szép nem vagyok, és mégis hódítok...” Kit, mit, miért? Kiderül mindjárt, mert az érdembeli szöveg: „Váltsa ki részjegyét a földművesszövetkezetnél.” De, hogy erre a hódító útra miért kell éppen girardi kalapban indulni?! Igaz, a ciao, ciao bambina se ösztönzi több részjegy kiváltására a falu népét, de azt hiszem, akkor sem vásárolnak több fogpasztát, meg fizetik gyorsabban adóhátralékukat az emberek, ha a „Ki tanyája ez a nyárfás?” kérdés tétetik fel nekik a község különböző pontjain elhelyezett hangszórók által. | A hangszórók a mondandójukat, s hogy a figyelmet kellőképpen előkészítsék az érdembeli tudnivalókra, zené(Éolytatás a 3. oldalról.) — Egyről is ... többről is ... — Ah! — Roge önkéntelenül felkiáltott, de úgy tett, mintha a kezében levő brosstű hegyével szúrta volna még az ujját. — Ismerem? — Lehet... — Mi a neve? — Kinek? — Annak a lánynak, akiről mesélnem kell. — Nem tudom. — Kár. így hogy tudjam, kiről meséljek? — Körülírom: szőke haja van. Kék a szeme és magas is, karcsú is ... l — Van egy lány ismerősöm — mondta Rose és érezte, hogy nem tudja palástolni nyugalmát —, akire ráillik ez a leírás. Magas, karcsú és szőke. Csak a szemét nem néztem meg még sohasem. Ilyen lány persze sok van ... — Persze! Persze! — mondta Horváth, akinek hirtelen melege lett a sok italtól. Kábult feje zúgott a sok izgalomtól., — Ebben igazad van. Kezdjük meg a táncleckét. — Hohó, barátom, most te mesélj nekem a magyar lányokról! Megígérted! — Mit mondjak? Sokfélék. Szé pék és kevésbé szépek is vannak köztük. — Neked is vannak ott lányismerőseid? — Nemigen. — A rokonaid között sincsenek? — Nem tudok róluk. Alig van fókonom. — így azt sem tudhatod, melyek a magyar lányok szokásai? — Furcsa kérdéseid vannak. Rose elnevette magát. — Mit tudod te, hogy mi érdekel egy magamfajta lányt! — Te, mondd meg, hogy hívják azt, akire a leírásom ráillik. — Elza!... Az orvos felkiáltott. — Elza Geissler? ... — ügy van. Régi ismerősöm. A Nemzetközi Vöröskeresztnél dolgozik... Horváth elvörösödött az izgalomtól. Igen, ő is így tudja. Elza a Vöröskereszttől kereste fel őket annakidején Nickelsdorfban. Eszerint mégsem tartózkodik Ausztriában!... Lassan-lassan megvilágosodott előtte minden: sejteni kezdte már. mit jelentettek Elza titokzatos szavai, amikor elmondta neki tervét; egyszeriben megértette, hogyan akarja az életét „rendbehozni”. Ezt akarta az első pillanat óta, amint találkoztak. De miért? Miért éppen ezt az utat választotta? — Miért? Miért? (Folytatjuk) vei vezetik be a közhírré tétetik- et. Egyik helyen bömböldének becézi a népnyelv, másutt pléh- embernek, a harmadik községben — de, tekintettel a fiatalkorú olvasórétegre, ne folytassuk. (Noha nyelvünk gazdagságának egyik perdöntő bizonyságául szolgálhat az elnevezések horizontális és vertikális kiterjedtsége.) De félre a tréfát. A hangos híradóra, a hangszórókra szükség van. Kényelmes, gyors eszköz arra, hogy a falu népével fontos tudnivalót közöljenek a mikrofon és hangszóró felhasználásával. Sok ember hallja, naponta hallja. Tehát mégegyszer: Szükség van rá, nem a hangszórók ellen akarunk hadakozni. Még csak a hangerő ellen sem, hiszen, hogy a falu legvégén is meghallják a tudnivalót, ahhoz valóban bömbölni kell. A beolvasott szövegeket illetően sincs semmi kifogásunk, utóvégre nem magyar tanárok írják. Hanem az egyéb, a kísérőműsor... | A kísérő műsorokat már minden tréfa nélkül rosszal- lani kell. A hangszóró műsorát sokan hallják, gyakran hallják. Az abban ismertetett hivatalos szövegek az egész műsornak a hivatalosság jellegét adják. Az a zene tehát, ami a községi hangszórókon keresztül hallik, a jó zene, az értékes zene fogalmává alakulhat egyes nyiladozó és még minden befogadására képes ízlésekben. Ha valaki állandóan azt hallja, hogy: Gyere Bodri kutyám, szedd a sátorfádat, azt hiheti, igen, ez muzsika, sőt — ez a muzsika! De nem jobb, ha ízlése az egy kis romantikán, vagy társain nevelődik. Persze, tudom, hogy az is fura lenne, ha Gounod Faustjából a Rondót énekelné Mefisztó, hogy „Eladó az egész világ”, s ezt azzal szakítaná meg egy öblös féríihang: Vásároljon a földmflvesszövetkezet kisáru házában. Valami formát azonban lehetne találni. Annyi szép népdalunk van, s belőlük mennyi lemezeken. Az ízléses muzsikájú és ízléses szövegű táncdalokat sem kell száműzni, az indulókból is sok használható van. Ezek alkalmasak arra, hogy naponta százak, nagyobb községekben ezrek fülébe harsogja a „pléhember”. De ami kacat, az kacat. Tudom, fájó pontot érintek, ha javaslom: selejtezzék ki a rossz táncdalokat, a giccses magyarnótákat a hangoshíradó műsorából. Hiszen selejtezni csak azt lehet, ami eltörött, vagy elkopott. Viszont vigasztalóul nyugtassuk meg magunkat, van erkölcsi kopás is. S ha anyagában még sértetlen is az édesanyám kössön kendőt szöveget viselő lemez, erkölcsileg ugyancsak megkopott. Nincs mit sajnálni rajta. 1 Az ízlés alakításában nem *-----------------jelent persze forr adalmat, ha száműzzük a giecset, a kacatot a hangoshíradók műsorából, de talán egy kissé hozzájárul ahhoz, hogy egy sereg ember véleményét megváltoztassuk arról, mi a jó zene és mi a rossz, mi a szép szöveg és mi az Ízléstelen. LETENYEI GYÖRGY Üj feladatokra készül a Sárközi Népi Együttes Megyénk egyik legifjabb, de máris szép sikert elért öntevékeny csoportja a Sárközi Népi Együttes. Az együttes paksi és szekszárdi bemutatkozását nagy elismeréssel fogadta a közönség és kivívta a szakemberek figyelmét is. Nagy várakozással tekintenek az együttes további munkája elé. A bemutatkozó előadás már sejtetni engedte, hogy rövidesen a hivatásosok teljesítményét is megközelítheti a Sárközi Népi Együttes. Műsorukat a megye számos községében be fogják mutatni, s újabb tánc- és énekszámokkal gazdagítják repertoárjukat. (Fotó: Bakó) Qzahul pllhi i'iaJkíp. Régivágású. öreg ember volt Kovártis János bácsi, a Vörös Szikra Termelőszövetkezet éjjeliőre. Dicséretre méltó szorgalommal és lelkiismeretességgel vigyázgat- ta az egész közösség vagyonát. Nem is volt baj e téren. Nyugodtan, békésen teltek napjai, mígnem történt egyszer... S azóta a felvilágosultabb emberek céltáb- 1ája lett az öreg nevetnek már. ha csak rágondolnak. Az úgy adódott, hogy a vezetők egy csomó malacot akarván eladni Pápán, s meghívták telefonon az- illetékes vállalatot. De hát Pápa messze van, a kapcsolás nehéz, s csak késő este jelentkezett■ a hívott fél. Ekkorra azonban a hívók már régen hazamentek, elfelejtvén azt is, hogy Pápa a világon van. Nem is maradt az iroda környékén más, mint Kovártis bácsi, meg néhány öreg, beszélgető cimborája, amikor is erőteljes csöngetés hallatszott ki az irodából. Megindultak mindnyájan, elöl János bácsival, megnézni, ki akar telefonozni. Nem igen telefonált még az öreg. s így érthető izgalommal vette fel a kagylót. — Halló, itt Pápa — hallatszott a drót túlsó végéről. A mi emberünk kegyetlenül megrökönyödött, izgalma, ha, lehet, még fokozódott. Nem volt már se eleven, se holt. amikor az illendőséget megtartva belehebegte a kagylóba: — Dicsértessék az Urjézus Krisztus, itt Kovártis János, a Vörös Szikra Termelőszövetkezet éjjeliőre beszél... (—i —e) ALBÉRLET Szekszárd lakásviszonyai közismertek. Nagyon sok ember — sőt, egész család- szorul albérletre. Amiért nem is kevés összeget fizet ki... Jó, a törvény minden háztulajdonosnak, lehetővé teszi, hogy albérlőt fogadjon. . sőt, az állami tulajdonban lévő házakban lakó bérlőnek is. Viszont a módszeren lehetne vitatkozni; ugyanis gyakori, mondhatnánk általános az, hogy az albérlőtől többet kérnek egy szobáért, mint amennyi lakbért az egész lakásért fizetnék. Jónéhány albérlőt lehet találni például a sorházakban. Semmiképpen sem lehet azt. erkölcsösnek nevezni, hogy valaki a lakásért fizessen ötven forintot, ugyanakkor a konyhát és az éléskamrát kiadja albérletbe kétszázért.. Főleg, ha még a márciusi lakbérrel hátralékban is van. Ha vajaid négyszeres hasznot húz az állami lakóházból, legalább illenék, rendszeresen fizetni a lakbért. p A lakásügyi állandó bizottságnak érdemes lenne felülvizsgálni,; indokolt-e, hogy valaki ilyen feltételek, mellett fogadjon albérlőt. Ha esetleg a lakásban felesleges • — főleg különbejáratú szoba van, társbérlőnek akár egyedülállókat be lehetne utalni. És az ezer közül — akinek a lakásigénye ott fekszik már hosszú idő óta a ‘ városi tanács igazgatási osztályán — bizonyára akadna olyan, aki az ötven-száz forintért ki tudná használni a lakást: nem uzsorára, de emberibb módon elhelyezné családját